Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-05 / 32. szám

Határjárás Oimwink tyák (Folytatás az első oldalról.) dóm én, mikor kell elindulni. S valóban tudja! Már száz­negyven hektárt vágott le, de még nem volt szüksége a mozgó javító műhelyre. Alaposan ismeri gépét, s bizony az öreg masinán már nincsen olyan csavar, amit ö meg ne húzott volna. Ki tudja, hol volna már ez a kombájn, ha nem ilyen gondos javító kezébe kerül? Az ilyen vezetőtől aztán tanulhat a SEGÉDKOMBÁJNOS Hergel László. Ő tudja a leg­jobban, hogy mit jelent ilyen szakember mellett dolgozni. Szinte sajnálja, hogy már csak egy napig tart az aratás s neki vissza kell menni a javító mű­helybe. Igaz, hogy már a harma­dik évet tapossa, nemsokára be- vcgzi az iskolát. Nagyon örül, hogy most az utolsó nyáron a járás legjobb kombájnosa mel­lett segédkezhetett — hiszen mégiscsak az ö kombájnjukon teng a vándorzászló. BRIGÄDOSOK Az ötven hektáros lencsetáb­lán serényen folyik a munka. Lovas fogatok gereblyéznek és briqádosok hordják össze a len­csét boglyákba. A gépállomás CSISZ-szervezete az irodai mun­kaerőket mozgósította egy fél­napi brigádmunkára. A szövetkezetnek éppen jól jött,ez a segítség, mert már dél­után szeretnék megkezdeni a cséplcst. A lencse kényes növény, nem jó lenne, ha még egy esőt kapna. A hektárhozammal így sem lehet dicsekedni, jóval ke­vesebb az átlagnál. Az időjárás­nak még a szövetkezeti tagok is a kezére játszottak: napraforgó után vetették a lencsét. Persze a kipergett napraforgómag ki­kelt, ki is nőtt, nagyobbra mint a lencse. A tanulság: a szövet­kezet vezetőségének hallgatnia kell az agronómtisokra is. ARATÁS UTÁN Mire e sorok nyomdafestéket látnak, a Csallóközben arató kombájnok már útban lesznek Csehország felé. Itt lent a sík­ságon lassan eltűnnek a sárga tarlók s előkészítik a földet az ősziek alá. Még valamit ehhez az előkészítéshez. Nem volt „rekordtermés", ezt mindenki tudja, de ne igyekez­zünk mindent az időjárásra ken­ni. Az idősebbektől úgy hallot­tam, hogy azelőtt Csallóközcsü- törtökön mindjárt búcsú után — tehát október elején — vetették a búzát, s jól bevált még száraz esztendőkben is. Sok mindent emlegettek: tarlózás, keverő-, majd vető alá szántás, így állí­tották fel a sorrendet. Ezen is gondolkozni kell. A föld megkí­vánja a magáét, s főleg ez a föld nem fogadja örömmel a no­vemberben kapott magot. Mert szép, hogy a répaföldön Vei l< az őszi keveréket a kánikulában működött az ön­töző berendezés és jó lesz az is, ha jövőre kétszer olyan területet tudnak öntözni, mint az idén, de ezenkívül még egyéb formát is kell keresni arra, hogy kény- szerUsiik a földet: adja meg a maximumot a gabonafélékből is. Ügy láttam, a csallóközcsütör- töklék ilyen irányban nem szo­rulnak bíztatásra, akkor pedig egy év múlva o határjárás ne­kik is, nekünk is több örömet hoz. CSE i Ö JÁNOS Bergel László segédkombáj- nos már harma­dikos, az idén befejezi a javí­tók iskoláját. Szorgalmával, ügyességével ő is hozzájárul a vándorzászló megszerzésé­hez. r Uj zenekar A közelmúltban mutatkozott be a Csemadok gömörpanyiti helyi csoportjának tánczenekara. A tánczenekar vasárnaponként és szombat esténként szórakoz­tatja a falu lakosságát. Tagjai szorgalmasan gyakorolnak, ami emeli a zenekar színvonalát. Egyelőre még nem rendelkezik sok taggal, azonban a fiatalok között nagy az érdeklődés a ze­ne iránt és nemsokára újabb tagokkal bővül a zenekar. BATTA GYÖRGY, Tornaija. A győztesek: Nemecz Jozef traktoros, Magrovics Vilmos kom- bájnos és Bergel László segédkombájuos. MEGÉRDEMLIK a dicséretet A dunaszerdahelyi mezőgaz­dasági iskola tanulói már az első év folyamán nagyban kivették részüket a mezőgazdasági mun­kákból. Az iskolai CSISZ-szerve- zet tagjai ugyanis kötelezettsé­get vállaltak, hogy 500 brigád­órát dolgoznak le. Legtöbbet a dunaszerdahelyi EFSZ-ben dolgoztak. Részt vettek az iskola környékének rendbehozásánál és bekapcsolódtak a faluszépítési akcióba is. Ezt az eredményt a tanár elvtársaknak is köszön­hetik, amiért a legjobban tanít­ják, nevelik őket. Ezért megér­demlik a dicséretet és az iskola jó hírnevét is terjesztik. SÁTOR VINCE, Dunaszerdahely. JUTALMAT KAPOTT A komáromi tizenegyéves ma­gyar középiskola tanulói a nyári szünidő alatt brigádmunkán vesznek részt. Bajcs mellett, a Nyitra-Zsitva folyó szabályozá­sánál a második szakaszon áll­tunk munkába. Több mint ötven fiú és lány dolgozott itt vidám munkakedvvel a csatorna épíié- sénél. Tudtuk, hogy miért és milyen cél érdekében dolgozunk. Azt is tudjuk, hogy iskolánknak növelni kell jó hírnevét. Kiss Gyula, a CSISZ kerületi vezetői ségének tagja elégedett volt azzal a munkával, amit iskolánk tanulói végeztek. A legjobb munkásokat jelvénnyel és köny­vekkel tüntették ki. A mi isko­lánkból Dékány Dénes részesült jutalomban. MÉSZÁROS JÖZSEF, Komárom. RÖVIDEN HARMINCKÉT NEVES KÜL­FÖLDI TÜDŐST választott tag­jai sorába a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia. A beválasztot­tak között van Linus Pauling amerikai atomfizikus, aki kije­lentette, hogy nagyon örül a megtiszteltetésnek és sokat vár a tudósok nemzetközi együtt­működésétől. HALDOR LAXNESS az ismert haladőszellemű izlandi író új regényen dolgozik. Könyvének cselekménye Ázsiában játszódik és a nagy szocialista országok sikereivel és eredményeivel foglalkozik. EMBER AZ EMBERNEK cím­mel készített zenés-táncos fil­met G. Alexandrov szovjet film­rendező. A különböző népek dalait és táncait bemutató film — melyet alkotói filmfantáziá­nak neveznek. A FEJLŐDÉS UTJÄN Az utóbbi években Kingyes- puszta is szépen kiépült. Mond­hatni, nemsokára falu válik be­lőle és olyan odaadóan, lelkesen dolgoznak a puszta lakói, s olyan szorgalommal építik új házaikat, hogy ezen nem is lehet csodál­kozni. Éppen e napokban össze­tartva, közös erővel a villany bevezetésén dolgoznak. Pár nap múlva Kingyespusztán villanyvi­lágítás lesz, s a villany majd előmozdítja a kulturális élet fejlődését. Kultúrházat is építenek a ta­nya lakói. Bár még nem kész az épület, de nemsokára befejezik és jókedvű fiatalokkal telik majd meg esténként. Kilátás van arra, hogy sok kulturális fellépést rendeznek majd, szín­darabokat tanulnak be és tudo­mányos előadásokat is tartanak. LÄBSZKY ISTVÁN, Martos. MEDDIG LESZ ROSSZ A FÚRÓGÉP? Nemrégen a malinovoi fog­orvosi rendelőben várakoztam. Háromórás várakozás után beju­tottam az orvoshoz. Az egyik fogamat betömte és mivel a fú­rógépe rossz volt, a másik rossz fogammal nem tudott mit tenni. A fúrógép már régen javítás alatt áll, csak éppen még nem javították meg. Nagyon szeret­ném a többi fogfájós társaim nevében is, ha az illetékesek fölfigyelnének panaszunkra és a lehető legrövidebb időn belül megjavítanák a malinovoi fog­orvos fúrógépét. MUCSKA MARGIT, Malinovo. MEGSZERETJÜK A MEZŐGAZDASÁGOT A nagykövesdi lakosok majd­nem vaiamennyien a helyi EFSZ- ben dolgoznak. A nyári szünidő­ben azonban azok a fiatalok is segítenek, akik vidéken tanul­nak, de most itthon tartózkod­nak. Az elmúlt napokban is az egyik barátommal együtt kimen­tünk a tarlóra ék kévéket rak­tunk össze. így segítettük a szö­vetkezeti tagok munkáját. Köz­ben sokat tanulunk az idősebb szövetkezeti tagoktól és lassan­ként megszeretjük a mezőgaz­dasági munkát. Iparkodunk meg­barátkozni azzal a gondolattal, hogy tanulmányaink befejezése után majd a mezőgazdaságban helyezkedünk el. KULCSÁR ISTVÁN, Nagykövesd SEGÍTENEK A DIÁKOK Az érsekújvári tizenegyéves magyar középiskola tanulói a nyári szünidő alatt a Csemadok helyiségének építésénél segíte­nek. Ezáltal elérik, hogy a Csemadok kultúrcsoportja ha­marább munkához láthat és az eddig nélkülözött, tágasabb, szebb, korszerűbb teremben ha­marább gyönyörködhet majd a közönség a szép előadásokban. Ezért vállalták, hogy minden percet kihasználva, az építke­zésnél töltik idejüket. Ha olyan szépen halad a munka, mint ed­dig, akkor rövidesen válóra vá­lik az érsekújvári lakosok óhaja. Szép, tágas, korszerű épület áll majd a Csemadok helyi csoport­ja műkedvelőinek rendelkezésé­re. PÁL MIKLÓS, Érsekújvár. Különösen az ifjúságunk mutat nagy érdeklődést az új technika iránt. Az ipari tanulók az elmé­leti oktatáson és irányított gya­korlaton kívül, már önálló mun­kát is végeznek, különböző szerszámokat és gépeket állíta­nak elő. A képünkön látható fúrógép modelljét Daniel Fojta, prágai ipari tanuló készítette, Siler mestere irányításával. Ä modellnek sok szemlélője akadt az ipari tanulók alkotóversenyén |1®BBBBS®S®ESBBEBi*jBBESBBB®B®I''> "iEBBBBBBSBSSBBEBBSSBBBSSBBBBESBEBBBBBBBBBBSEEEBBBBESESBBSBBSSBEBBEBBSEEEESEEBEBEis [3 (Folytatás az első oldalról.) 3 j] 3 gandát fejt ki, hogy nálunk |j az embereknek nincs szabad §j mozgásuk, rongyosan járnak 3 és alig keresik meg a betevő | falatot. A ciprusi és a szene- 3 gáli fiatalok ezután a Stará 3 Tura-i Finom Mechanikai | Üzemet látogatták meg, ahol 3 a CSISZ-szervezet kedves fo- | gadtatásban részesítette 3 őket. Érdekes megjegyezni, 3 hogy a fiatal Famagusta-i g építő ács Christagis Neokri- 3 tou legalább öt ifjúmunkás | gépénél hosszasan elbszélge- ■j tett munkakörülményeikről 3 és kereseti lehetőségeikről. | Amikor megtudta, hogy a ti­li zennyolc éves Zitnansky | Vojtech, aki alig egy éve ■j dolgozik az esztergapadon, 3 1000 koronát keres havonta, g nagyon meglepődött és el- g mondta, hogy náluk nemcsak 3 a fiatalok vannak munka jj nélkül, hanem még az idő- 3 sebb szalcmunkások is alig | kapnak munkát. Amikor a g speciális manométerek sze- | relőmühelyében elbeszélge­ti tett a húszéves Madutka Ru- 3 dolffal, és megtudta, hogy p 1400 koronát keres s fizeté- g sét saját szükségletére hasz- 3 nálja, mert szülei szintén jól jj keresnek és nincs szükségük 3 fiúk segítségére, csaknem | elállt a lélegzete és csak g annyit mondott, hogyha ná- 3 luk otthon Cipruson ez így | lenne, ők lennének a legbol- g dogabb' emberek a világon. 3 Búcsúzóul Madutkának a kö- jj vetkezőket mondotta: „Ked- 3 vés barátom, becsüld meg a | munkádat és a népi demok- g ratikus rendszert.“ EBEEEESEESEEESSESEEEEEls Vendégeinkkel Helyszűke miatt még csak az Urbancíkovával folytatott társalgásra térek ki. Az elv­társnőnek ugyanis három gyermeke a napközi otthon­ban tartózkodik, miközben ö a szerelőműhelyben dolgozik. A ciprusi fiatalokat az anya szavai megnyugtatták, hogy a napközi otthonban a gyer­mekek tényleg jó kezekben vannak. A Stará Turá melletti pio­nírtáborban a szenegáli Sail Aminettának örömében könny csordult ki a szeméből, ahogy meglátta a kis csöppségeket. Ekkor mondotta, hogy „nem hiába harcolunk a francia gyarmatosítók ellen; egyszer majd a mi csöppségeinkről is így gondoskodunk“. Délután Stará Turá apra- ja-nagyja az üzemi klubba jött össze, ahol a küldöttek vidám társalgás közepette elbeszélgettek az üzem dol­gozóival. Ez alkalomból Aya- yi Francois dakari fiatal így szólt: „Ébred a fekete Afri­ka, harcol az önrendelkezési jogáért, Marokkó, Tunisz és Algéria példáját követi. 1957 januárjában első ízben ültek össze a különböző szakszer­vezetek és megegyeztek az egységes föllépésben. Első­sorban kitűztük, hogy likvi­dáljuk a gyarmati rendszert.- Ettől az egységes erőtől fél­tek a gyarmatosítók és en­nek következeiében Togo puskalövés nélkül autonó­miát kapott. Francia Nyu­gat-Afrikéban, Cotonouban háromnapos ülést tartott a második legnagyobb afrikai politikai szervezet, az afrikai pártok tömörülése. Tanács­kozásain döntő győzelmet a nemzeti függetlenséget kö­vetelő szárny aratott, amely­nek tagjai Néger Afrikának teljes szabadságot követel­tek, a gyarmatosítók által mesterségesen megvont ha­tárok eltörlését és alkotmá- nyoző nemzetgyűlés azonnali összehívását kérték. Nem kétséges, hogy Néger Afrika előtt még hosszú harc áll, míg kivívja szabadságát, de ESESBBSS®S®E®SEEBE®BS®®EBaE®®ES®a®aBB®®®®E®S®ESH®E®®B®SSäEJ®®S®S®@ä®aE®SS®E®S®SB®Bi5l@äiI]®aES®S®£SEasaBBaSEaS®®£islii!ES[ O Az Egyesült Államokban statisztikát készítettek arról, hogy mely iparágakban fordul elő a legkevesebb baleset. Az első helven a közlekedési ipar­ág, ahol a balesetek száma mil­lió munkaóránként 0.99. Máso- dik helyre az atomipar került, millió munkaóránkét 1.86 bal­esettel, a harmadik hely a re­pülőiparé, 1.92 balesettel. (Ato­me s) ® A szovjet dőii-sarki expe- díc:ó egyik IL-12 típusú repülő­gépe kutatórepülést végzett a Shakleton gleccser környékén, A repülőgép személyzete a part­vonaltól távolabb egy óriási jég- hegyet észlelt. A gigantikus jégtábla szélessége mintegy 30 kilométer, hosszúsága mintegy 90 kilométer és a magassága átlagosan 40 méter. Minthogy a jéghegyeknek csak körülbelül egyhatoda emelkedik a tenger színe fölé, az egész jégtömb vastagsága nagyjából 240 mé­ter. (Ha a hatalmas jégtömeget hirtelen elolvasztanák, annyi víz lenne belőle, amennyit a Volga 32 hónap alatt szállít a Kaspi- tengerbe. (A repülőgép többször átrepült az óriási jéghegy fö­lött. Megállapították, hogy a fe­lületén meredek szakadékok, kanyonok húzódnak. A tudósok szerint a jéghegy — amely az eddig ismert jéghegyek közül magasságra a negyedik, — a Shakíeton-zátony vidékéről szár­mazik. G A Goodyear-gyár nylonból két légkamrájú autógumit állí- ,tott elő. Ha a külső burkolat megsérül, az első levegővel töl­tött kamra a teljes terhet viszi. Az autó gumicsere és rázkódás nélkül még 150 kilométert fut így tovább, úgyhogy a tartalék­gumi fölöslegessé válik. ® A Galapagos-szigeteken, melyeknek különleges állat- és növényvilága annakidején oly nagy hatással volt Darwinra, biológiai állomást létesítenek sok európai ország kutatóinak közreműködésével. A partmenti halak 37 százaléka, a növények 4G százaléka és a hüllők 96 szá­zaléka a földrajzi elszigeteltség miatt csak itt alakult ki. Ez is hathatós bizonyítéka annak, hogy az új fajták kialakulását a környezet determinálja. biztos vagyok benne — mon­dotta — hogyha nem ma, akkor holnap a gyarmati rendszert felszámoljuk és népünk sorsát kezébe veszi. Tudatában vagyunk, hogy a szabad afrikai országok se­gítségünkre vannak és hogy a nemzetközi munkásmozga­lom erkölcsi segítsége sem fog elmaradni.“ A továbbiakban Endrew Voutouribes, a ciprusi kül­döttség vezetője elmondot­ta, hogy az angolok mester­ségesen szítják a török la­kosságot a görögök ellen és így akarják biztosítani gyar­mati uralmukat Ciprus szi­getén, de ez nem fog sike­rülni, mert Ciprus népe sza­badon akar élni és nem en­gedi meg. hogy országát tá­maszpontként különféle or­szágok prédájaként dobják oda. Biztosította fiataljain- ka(, hogy odahaza mindent úgy mondanak el, ahogy lát­ták és tapasztalták, jóllehet tudják, hogy hazatérve bör­tön vár rájuk. Ezt követően az üzemi klub zenekarának játékára a fiatalok táncra perdültek. Az idő gyorsan haladt. Las­san, nehéz szívvel, de az örök barátság jegyében bú­csúztak. A kényelmes Tatra kocsi­ban a szép tájat, a virágzó falvakat szemlélve Christa­gis megjegyezte: „Amikor tavaly a moszkvai VIT-ről hazatértünk, az angol rend­őrség, nem kímélve az esz­közöket, mind a huszonhe­tünket kihallgatott. Amikor az egyik barátomat megkér­dezték. hogy mit látott ott, ezt válaszolta: „Olyasmit láttam, amit maguk még ál­mukban sem láthatnak.“ Majd arra a kérdésre, hogy szabadon mozoghattak-e, azt válaszolta: „Vegye tudomá­sul, hogy a vasfüggöny ná­lunk van és nem a Szovjet­unióban.“ Otthon ugyanezt mondhatom Csehszlovákiáról, mint a Szovjetunióról." Kedves olvasó, amikor eze­ket a sorokat olvasod, a cip­rusi és a szenegáli ifjúmun­kások már hazaértek. Talán szabadok, de lehet, hogy már a börtön falai között vannak. Ezért ne felejtsétek el, hogy becsületes munkánkkal az ő harcukat is segítsük. KLEIN LÄSZLÖ * Christagis és Christaforos ciprusi barátunk beszélget a Stará Tura-i Finom Mechanikai Üzem egyik dolgozójával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents