Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-05 / 32. szám

Bratislava, 1958. augusztus 5. VII. évfolyam, 32. szám. Ära 60 Mér. Megérdemelnék attyánban a CSISZ hatvan tagjából öt­venhármán a szö­vetkezetben dol­goznak. S emiatt az utóbbi években nemcsak a király- helmeci járásban, de a kassai kerületben is megérdemelt he­lyet foglalnak el és igen sokat beszéltek a battyáni fiatalok szövetkezeti munkacsoportjáról. Igaz, megálltak a helyüket. Az idén is a cséplésnél napi mun­kateljesítményük túlszárnyalja az idősebbek teljesítményét is. Maguk elé tűzték célul, hogy eredményeiket más munkáknál is fokozzák. A fiúk egy része az építkezéseknél, más része pe­dig a fogatoknál dolgozik. A lá­nyok a kertészetben és a do­hány körül foglalatoskodnak. A munka azonban nem fog ki raj­tuk, és minden munkahelyen példaképül szolgálnak a többi szövetkezeti tagoknak. Egyik legpéldásabb CSISZ-tag Ripcsu János, aki egyúttal az alapszer­vezet elnöke is. Ő a szövetkezeti építkezésben dolgozik. Nem le­het mondani a többire sem, hogy elhúzódnának a munkától. Megtudjuk, hogy a battyáni if­júság sikeres munkájában igen nagy része volt Kónya Miklós­nak is. Vannak azonban hiányosságok is, amelyekért birálólag kell megemlékezni a szövetkezet vezetőségéről és a helyi nemze­ti bizottságról. Vajmi kevés gondot fordítanak a fiatalok kultűrszomjának kielégítésére, — mondta Katócs Anna, a CSISZ-szervezet titkárnője. Ha­sonló panasszal él Ádám Anna, a szervezet pénztárosnője is. — Hatvanan vagyunk, de ha eljön az este vagy a vasárnapok, nem tölthetjük szabad időnket hasznos kultúrmunkával és a szórakozásban is korlátozva va­gyunk — mondja szomorúan katócs Anna. Ez bizony mind igaz. Battyán- ban sürgősen rendbe kell hozni az elhanyagolt kultürházat, hogy az ifjúság valahol összejöhessen. Igen szükséges, hogy Battyán- ban is olyan kultúrház legyen, mint a királyhelmeci járás leg­több községében, mert a jelen­legi a legszerényebb igényeket sem elégítheti ki. Ajánlatos lenne, ha a battyá­ni helyzetet a felsőbb szervek is megvizsgálnák, mert ahol az if­júság ilyen tevékenyen vesz részt a szövetkezet fejlődésé­ben, ott megérdemli, hogy kul­túrház álljon a rendelkezésére. KÁSZONYI ISTVÁN A ciprusi küldöttség, amely résztvett az első Szakszerve­zeti Világifjúsági Konferencián, legmelegebb üdvözletét küldi az Új Ifjúság olvasóinak és sok sikert kíván a szocializmus építésében. Andrew Voutouribes Christagis Neophitou Costa Kis L. Kittos ! Nem régén ülésezett Prá- ! gában a Smetana teremben Dolgozó Ifjúság I. Szakszer­vezeti Világkonferenciája. 65 , ország ifjúságának 430 kül­dötte gyűlt itt egybe, hogy közös dolgaikat, gondjaikat, i az ifjúság szociális helyzetét, a nemzetközi együttműkö- ! dés módját és a békéért ví- I vott közös létfontosságú ! küzdelmet megvitassák. A világkonferencia után a küldötteket különböző kerü­leteink látták vendégül. A bratislavai kerületet a cipru­si és a szenegáli fiatalok lá­togatták meg. Kedves ven­dégeink többek között meg­tekintették Pöstyén fürdő- j városunkat, ahol nehezen akarták elhinni, amíg meg j nem győződtek, hogy a pá­ciensek gyógykezelését és ott-tartózkodásuk költségeit az állam és a szakszerveze­tek fedezik. Costacis L. Kit­tos, nicóziai fiatal ezt mond­ta: „Még álmunkban sem tudtuk elképzelni, hogy a népi demokratikus rendszer így gondoskodik a dolgozók­ról.“ Az angol fennhatóság alatt álló Cipruson ugyanis az angol sajtó olyan propa- (Folytatás a 3. oldalon) Sail Am'neta (Dakar): „Nem sajnálom, hogy részt vettem az első Szakszervezeti Világ- ifjúsági Konferencián, mert az láttam, amiről nem is ál­modtam: boldog, dolgozó embereket“. SctfOlVjM 6Zni} «/y/Zccto vZohU/ UM xnr> lálUAM oujOc cibiot/x-t*. í&w ayot tiv CuLpZ£<lrv. Felkészülten az életbe A jó tanulás becsületes munka, belőle vette részét mindegyik, míg a sok tételt, képletet tanulta egyszeregytől a szögfüggvénye­kig. Üj munkahellyel rájuk vár az élet, — ahány nap, annyi kérdés, felelet — s a gyakorlattal párosult elmélet új megoldások nyitjára vezet. ZALA JÓZSEF rSSSSSSS/S/SS/S/fSSSSSSSSSSJSSS//SSSfSSSSSS/*SSS////S/SS/f//ffSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSS/fS/S//SSSJfS/WffS/SSSSSSSSSS/SS/;MJSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SfSS/SSSSSSfSSS/SS/í Válasz a CSISZ KB levelére A PÁRT tílHftflílNMÜNK Kedves Elvtár&ak! Mi, a CSISZ koromlai (szob- ránci járás) tagjai, akik tagsági gyűlésre jöttünk össze és azok a szervezetlen fiatalok, akik a tagsági gyűlésen megjelentek, Örömmel köszöntjük a CSISZ KB összes taghoz intézett levelét. Megtárgyaltuk a CSKP XI. kongresszusának anyagát és a CSISZ KB levelét. Nagy öröm­mel fogadtuk főleg azt, hogy a párt közvetlen vezetése alá ke­rülünk. Ki akarjuk venni ré­szünket azoknak a feladatoknak a teljesítéséből, amelyeket a párt számunkra kitűzött, és nem élünk vissza a párt bizalmával. Elhatározásunkat tettekkel így bizonyítjuk be: Az egész falu a szövetkezet­hez tartozik .Kötelességünknek tartjuk, hogy a szövetkezet se­gítségére siessünk. Nyolc CSISZ tagot rendes tagként beszerve­zünk a szövetkezetbe, ezek ala­kítják majd az ifjúsági munka­csapatot. örömmel köszöntöttük a CSKP XI. kongresszusát, amely meg­hagyja az ifjúsági szövetségnek, hogy vegye ki a részét a jelen­tékenyebb építkezésekből. A kö­zép-szlovákiai síkságra, rögtön a munka megkezdése után, a legjobb tagokat brigádra küld­jük. Az őszi időszakban 30 hek­tár területen gondozzuk majd a réteket és a legelőket, 200 gyümölcsfát ültetünk, tevéke­nyen részt veszünk a cséplésnél és az őszi termés behordásánál. Politikai téren sem akarunk lemaradni. Elhatároztuk, hogy még a CSISZ III. kongresszusáig előadást tartunk a CSKP XI. kongresszusáról és a „Komszo- mol a dicsőség útján“ címen is, beszélgetést rendezünk az idő­sebb kommunistákkal, tíz leg­jobb tagot arra javasolunk, hogy részt vegyen a pártoktatási év­ben, és a többi CSISZ-tag és szervezetlen fiatal, valamint a többi tömegszervezet tagjai szá­mára a „világ térképe felett“ kört szervezünk. Ének- és tánc- együttest alakítunk, amely már most felkészül az ifjúsági alko- tóverseny járási fordulójára. Nagy felelősség terhel minket a pionírokkal való gondoskodás­ért. Ezért úgy akarunk róluk gondoskodni, hogy segítségün­ket állandóan érezzék és a pio­nírokból jó CSISZ-tagok legye­nek. Legjobb tagjainkra bízzuk a pionírcsoportok vezetését és biztosítjuk, hogy a pionírok 90 százaléka elnyeri az „ifjú építő" vörös szalagot. Azonosítjuk magunkat azzal a véleménnyel, hogy a formális tagság nem jelent hasznot a szövetség számára. Ezzel a je­lenséggel a mi tagságunk köré­ben is találkozunk. Elismerjük, a mi hibánk, hogyha a tagokat külön-külön nem bízzuk meg konkrét fel­adatokkal. A legközelebbi idő­szakban belsőleg szilárdítjuk az alapszervezetünket, tíz új tag­gal bővítjük ki és gondoskodunk arról, hogy a szervezet a tagsá­gi díj pontos fizetése tekinteté­ben is példaadó legyen. Az ifjúsági szövetség Közpon­ti B zóttságának azt javasoljuk, hogy a CSISZ alapszabályai jut­tassák jobban érvényre azt, hogy a CSISZ-el szemben mi­lyen felelősség hárul a tagokra, és az alapszabályok a tagok fegyelmezettségére vonatkozó­lag is szilárdabb irányelveket tartalmazzanak. Azt javasoljuk, hogy a CSISZ- be tagot felvenni csak annak a falusi vagy üzemi szervezetnek javaslatára lehet, ahonnan a je­lentkező jött. Ezt azért java­soljuk, mert előfordultak már olyan esetek is, hogy valakit kizártak a CSISZ-ből és más CSISZ-szervezetben felvették anélkül, hogy az új tag közeleb­bi körülményeit ismerték volna. Helyeseljük, hogy a CSISZ-be a fiúkat és leányokat tizenötévcs kortól vegyék fel. Tetteinkkel válaszolunk a CSISZ KB levelére. Aktívan részt veszünk az építő feladatok teljesítésében, különösen most, a CSISZ III. kongresszusa előtt. A kommunisták oldalán telje­sítjük feladatainkat. A CSISZ koromlai szerve­zetének tagjai és a ko­romlai ifjúság, Határjárás Még reggel van, harmat csillog az útszéli fűszálon, de a csalló- közcsütörtöki traktorosbrigád épületében már csak a gazdasági felelőst találjuk. A brigádvezető reggelt körúton van, valahol Csá­kányban szorgoskodik a kombáj­nok körül. Szerencsénkre kisvár­tatva bekukkant az agronómus, Posvanc Mihály. Ö is hajnal óta nyomja a pedált, mert ilyen nagy Ketten a lencsegyűjtő brigádo- sok közül faluban gyalogszerrel nem lehet intézkedéseket foganatosítani. Jó segítséget jelent a kerékpár, bár itt is mindenki „motorkára" vágyik. Hozzászegödünk s vele járjuk a több mint 1100 hektá­ros szabálytalan ötszögalakú ha­tárt. AZ AGRONÓMUS afféle „föld- és növényorvos" szerepét hivatott betölteni. Sok mindenhez kell értenie, a föld­höz, a növényekhez, és nem utolsó sorban tudnia kell bánni az emberekkel is. A rövid fél nap alatt úgy láttam, hogy vezetőm, a fentemlítettekkel szoros ba­rátságban él. A növényeket gyer­mekkora óta szereti, a földet meg kétféleképpen is ismeri. Először mint hajdani traktoros a szülőfalu földjét, másodszor meg úgy, mint mezőgazdász: ré­tegenként, fajta és szín szerint, úgy, ahogy azt Bősön, a kétéves mesteriskolában tanították. ■ Az igaz, hogy tanulni már nem ép­pen gyermekfejjel, a katonai szolgálat kitöltése után kezdett. Azt az elvet vallja, hogy mindig jó az, amit az ember megtanul. Ha valami szóba kerül, szívesen kitér a „szakrészre“. Olyan tí­pusa 8 a falusi embernek, akire azt mondjuk, hogy agronómus- nak való. Agronómusnak lenni szép, de felelősségteljes foglalkozás. Sok mindenhez kell értenie. Vegyük csak a csallóközcsütörtöki ha­tárt. Hol van itt egyforma föld? Szinte minden dűlő más és más fajta. Itt a falu melletti tábla csak legelőnek való, a szomszéd­ja, ahol a félhektáros tagsági földek tarkállanak, már a leg­jobb részhez tartozik. A legtöbb helyen, ha nagyon mélyre merül a traktor ekéje, kicsorbul az ekevas — csupa kavicsot vet a felszínre. Ismerni kell itt minden táblát, minden részt külön-kü­lön, tudni kell bánni az ist álló - trágyával, a műtrágyával, csak így lehet kihozni a földből a le­hető legtöbbet. Ebben a munká­ban az agronómusoké a vezető szerep. 1949 — 1958 Két évszám. Az első jelenti az előttünk álló S-6-os kombájn gyártási évét — a két szám kö­zött eltelt időszakról majd a legilletékesebb kombájnos beszél, — a második évszám meg azt igazolja, hogy „vén kombájnok" nincsenek, csak rossz kombajno- sok. Vagyis a csallóközcsütörtöki gépállomás legöregebb kombájn­ján azt hirdeti a vándorzászló, hogy a járás legjobb kombájno- sálioz van szerencsénk. A neve: Magrovlcs Vilmos, nem éppen fiatal, — maholnap férjhezme­Posvanec Mihály, a brigád agronómusa nendő lánya lesz — de tanulhat­nak tőle a fiatalok. Nyolc éve arat ezzel a kom­bájnná’, az év többi részében ja­vító a gépállomáson. De azt, hogy csak a saját gépét javítja, még a rossz nyelvek sem mond­hat iák, mert a legtöbbször az övé marad utolsónak. S addig, míg minden kombájn ki nem gördül a gépállomás kapuján, neki is ott a helye a javító mű­helyben, szükség van rá. Az idén is így volt. Már arattak, mikor 8 elindult, öreg, harcedzett gé­pével. Megszerezte a vezetést s élen maradt a befejezésig. Na­gyon iól tudja, hogy mikor kell „megnyomni a gombot". Neki ugyan hiába bizonygatják, hogy már felszállt a harmat — taga- dólag int fejével s vizsgálja, ola­jozza tovább a gépét. Nem za­varja az sem, hogy az állami gazdaság táblájáról már ide hal­latszik a kombájnzúgás. — Csak hadd menjenek, majd megállnak azok nemsokára. Tu- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents