Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-29 / 31. szám

A fiatalok nélkül egy tapodtat sem Gyorsan megitták a fekete kávéjukat, befejezték a legújabb viccet, aggodalmasan az érájuk­ra néztek, megállapították, hogy rettenetesen halad az idő s megkezdték a gyűlést. A jegyzőkönyv vezetője, aki eddig némán maga elé bámult és azzal a gondolattal játszado­zott, hogy hány elismerő okle­velet lehetne a falra helyezni, tollat fogott és írni kezdett. Hely: Az üzemi igazgató iro­dája. Idő: 1958. május 24-érí. A Zdenek Nejedly bányában, Kladnőn. Jelen vannak: Rosen­berg elvtárs, az üzem igazgató­ja, Neznal mérnök, a CSISZ üze­mi szervezetének elnöke, Karel Fryc, a CSISZ üzemi szerveze­tének titkára, Petr Masek, több­szörös CSISZ-funkcionárius (az ifjúsági akciók lelke). Az ülést Rosenberg elvtárs nyitotta meg. Kihangsúlyozta, mindannyian tisztában vannak azzal, mennyire fontos, hogy a fiatalok is részt vegyenek az üzem vezetésében. Most azért jöttek össze, hogy a jelenlévő szerkesztőnek is megmondják: mi újság az üzemben. Az igazgató elmondta, hogy a fiatalok már 1956 óta szocia­lista munkaversenyt kezdemé­nyeztek a bányászok között és megmentették a terv teljesíté­sét. Azóta a CSISZ üzemi szer­vezete valóban komoly tekin­télyre tett szert. Az ifjúsági szervezet harcot hirdetett a munkakerülők ellen és nevelte a fiatalokat, kioktatta őket, hogy mennyire előnyösebb a kombájnnal való termelés, s egy­ben felkeltette a fiatalok érdek­lődését az üzem gazdasági veze­tése iránt. A CSISZ-tagok most például konkrét feladatokat kaptak. A legutolsó feladat így hangzott: Gondoskodjatok a tárna kitisz­tításáról. A fiúk összehordták az omladékokat, rendet terem­tettek a tárnában és' ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogy az ..ifjúság milliói" egyre szaporod­nak. A szerkesztő elvtárs olyasfél kijelentést tett, hogy a fiatalo­kat szívesen látnák az igazgató szerepében. Minden kívánsága teljesülhet, — kiáltották kórusban. Nézzük csak meg, mi kerüt a jegyző­könyvbe: Rosenberg elvtárs: Talán az volna a leghelyesebb, ha a CSISZ-fünkcionáriusok át­vennék a technikusok funkció­ját, mégpedig a felelősségteljes helyeken. Éz jó alkalmat nyúj­tana arra, hogy a fiatalok meg­ismerkedjenek az üzem műszaki kérdéseivel. Fryc elvtárs: Mi volna, ha a fiatalok részt vehetnének összes tanácskozáson? Ez az! Az igazgató elvtárs, a gazdasági vezetőkkel egyide­jűleg hívja meg a CSISZ-tagokat is, legalábbis az ifjúsági szerve­zet elnökét vagy a titkárát, hogy hallgassák végig a jelentéseket, közöljék észrevételeiket és ja­vaslataikat. Az üzem vezetősége minden hétfőn tanácskozásra ül össze. Ezen az ülésen minden szerve­zet képviselteti magát. Beszá­molnak az elmúlt hét eredmé­nyeiről és megbeszélik a követ­kező hét feladatait. A fiatalok valóban érvényesítik befolyásu­kat és az dősebbek is gyakran fordulnak tanácsért a fiatalok­hoz. Legújabban havonta egyszer műszaki, illetve gazdasági ta­nácskozásra jönnek össze. Az osztályvezetők kiértékelik a részleg munkáját, kiemelik a hi­bákat és a hiányokat. A tanács­kozáson részt vesznek a párt­csoport vezetői, a szakszervezeti vezetők és a CSISZ képviselői. Két CSISZ-tag mindig jelen van Neznal mérnök és Stafek elv­társ, a 6. részleg vezetője. Nem is beszélünk azokról a termelési tanácskozásokról, ahol csakis a fiatalok vesznek részt, mint például Mária Maje- rová munkacsoportja is saját maga oldja meg a csoportot közvetlenül érintő' termelési kérdéseket. Még az erkölcsi problémák megoldásával is fog­lalkoznak. A részleg vezetői rosszalólag vették, hogy a CSISZ vezetősége nem foglalkozott Legner és Umlauf bányászok ki­lengéseivel. Mária Majerová kollektívája megtárgyalta az esetet és „íté­letet is hozott". A „bűnösök“ fizessék meg az okozott károkat és továbbra is a kollektívában az maradnak dolgozpi. A fiúk természetesen dühös- ködtek és azt állították, hogy amikor a CSISZ vezetősége'ha­tározatot hoz, azzal nem szoktak sokat törődni. Az üzemi lapban is írtak erről. A jelenlévő szerkesztő elvtárs megállapította, hogy az ifjúság részvétele az üzem vezetésében nemcsak azt jelenti, hogy a fia­talok ott vannak a különböző gyűléseken, hanem azt is, hogy igenis aktívan beleszólnak a ter­melési kérdések megoldásába, részt vesznek a szocialista mun­kaversenyek szerveaésében, a fiatalok nevelésében, állandó munkaerőket szerveznek és hoz­zászólnak a kollektív szerződé­sek megkötéséhez is. • — A fiatalok nélkül egy ta­podtat sem tehetnek. Még az átszervezés terén sem — mond­ják a CSISZ-funkcionáriusok. — Megbízhatunk a fiatalokban — mondja az üzem igazgatója is. — Megbecsüljük munkájukat, mert látjuk, hogy teljesítik a gazdasági feladatokat és azokat a célokat követik, melyeket A nagy esőzések következtében hatalmas árvizek sújtották Norvégiát. Oslo mellett az autóközlekedés is sok helyen meg­szűnt. Mikor teljesítik? A zselízi állami gazdaság üze­mi CSISZ-szervezete az évzáró gyűlésen elhatározta, hogy az első negyedévben két színdara­bot mutat be. Sajnos az egész­ből nem lett semmi, pedig há­rom színdarabot is kezdtek ta­nulni a fiatalok, de mind abba maradt, mert nagy a széthúzás és a fegyelmezetlenség. Voltak olyan fiatalok is, akik ugyan eljöttek, de kártyázni kezdtek és nem kapcsolódtak be a pró­bákba. ’ Ugyan mikor teljesítik határozatukat az állami gazda­ság CSISZ-tagjai, ha eddig nem teljesítették. Reméljük, hogy a zselízi állami gazdaságban dolgozó fiatalok ezentúl nem­csak terveznek, hanem határo­zataikat valóra is váltják. SZALAI ERNŐ, Zselíz. Vizsgáztak a vendéglátó ipar tanulói a tanácskozáson, rendszerint a-párt tűzött ki számukra. Löket A gyorssodrású Ohre, hogy még csodálatosabbá tegye a táj festői megkapó s múltba néző központját a Premysl Ottokár építette várat, ugrándozva, jobb­ra-balra szökellve vájta mélyre könyökszerü (löket) medrét. A cseh királyság krónikásai a germán betöréseket feltartózta­tó végvárként dicsérték. Több méternyi széles falai keményen, dicsőséggel állták a támadásokat, s csak az utolsó másfél évszá­zad során csúfították el hírét, amikor a kései korok viharainak is ellenálló földalatti kazamatái miatt tömlőéként használták. A várat az Ohre jobb partjá­val a mélységbe bámuló és a környék pompájában gyönyör­ködő híd köti össze. Innen fi­gyelte Johann Wolfgang Goethe is a százados emléket s az alatta elterülő kisvárost. Mert Goethe szerette ezt a vadregényes vidé­ket, zöldellő dombjait, a rohanó folyócska csobogását, a part-, menti sziklákat, a vidék sok színű köveit, embereit, de főleg karcsúderekú asszonyait, hisz maga is hányszor ismételgette: Becsülöm s tisztelem ezt a föl­det, hideg köveitől — tüzessze­mű asszonyaiig. A német költő­titánt megbabonázta ez a vidék, évről évre látogatta, mindjob­ban bűvöletbe ejtette, megihlet­te s a végül fiatalos tűz szállot­ta meg. Bár kora előrehaladt, hisz 74 éves volt már, itt lobban lángra benne a nagy szerelem, melyről oly fájdalmasan szól a Trilogie der Leidenschaftban is. Önmarcangolással írja: Szen­vedést hozó szenvedély ragadott el. A naptári év 1823-at jelez. A loketi Fehér lóhoz címzett ven­déglő teraszán vasárnaponként három fiatal szépség, Amadea, Berta és Vlrika von Lebetzov kí­séretében mutatkozik. Karlovy Varyból jönnek a hegyi úton, kocsin, hogy haboskávé mellett gyönyörködjenek a tájban, és hogy Goethe megfiatalodva, húsz esztendős legényeket lepipálva rophassa a táncot Ulrikával, és aztán meghúzódva a százados fák árnyékában szerelmet vall­hasson a tizenhét esztendős szépségnek. Mert remélt. Goethe hitt és bízott abban, hogy von­zalma meghallgatásra talál. A gyermeklány azonban — hiába volt az anyai rábeszélés, a vei- mári herceg vagyonnal kecseg­tető bíztatása — egy tündöklő vasárnap délután a kis kávéház nyári teraszán, haboskávé mel­lett megvallotta Goethének, hogy ö benne csak a nagy költőt, a zsenit tiszteli, de szerelmének Vaskutacska a legszebb és legközkedveltebb kiránduló he­lye Bratislava lakosságának. A körülövező domboldal élénk zöldje tüzesen ragyog a forró júliusi napfényben. Hatalmas lombú vén fák levelei lágyan ringatóznak a virágillátos csa­vargó széltől. Ezen a vadregé­nyes helyen található a ven­déglátó ipar kettes számú ta­nonciskolája. Ebben az iskolában az elmúlt napokban vizsgaidő- szak volt, határkő, a nagy szo­rongások ideje. Vidám, pajkos ifjúk kerülnek a nagyszámú vizsgáztató bizottság elé, s né­melyik bizony a vizsgaidőszak­ban lefogy, megsápad, elbátor- talanodik. A pedagógusuk báto­rítják a vizsgára készülődőket; legyenek nyugodtak, a vizsgán semmiféle kapkodásnak, ideges­ségnek nincs helye. A megnyug­tató szavaknak, ahogy a rövide­sen elkezdődő feleletekből kitű­nik, van is foganatjuk. A felele­tek nagyobbrészt értelmesek, átgondoltak. A mai államrend, a modern pedagógia régen túl­haladta a burzsoá világrendszer tanoncképzését. A régi ipari ta­nulók, négy éven keresztül, po­fonok és trágár szavak kísére­tében keserves nyomorgások között tanulták ki szakmájukat. Régi tapasztalat, hogy tekintélyt nem lehet mesterségesen, művi úton előállítani. A tanuló előtt például nem annak a pedagó­gusnak van. tekintélye, aki fel­A megrendelt ételek átvétele A loketi vár választani nem tudja. Az igaz­ság valósággal letaglózta a köl­tő-fejedelmet, beteggé tette. Elmaradtak a romantikus séta- kocsizások, Löket nem látta töb­bé a versek mesterét, csak em­lékét őrzi az emléktábla, hogy itt járt s szőtte szerelmes ál­mait, faragta rímbe, versbe gon­dolatait a hetvennégy éves Jo­hann Wolfgang Goethe. A történelem homokóráján milliárdnyi aranyszemecske per­gett le azóta szürkén, egyhan­gúan. semmibeveszöen. Löket környékének csendjét csak a vár, sőbbségét nádpálcával, pofonnal, kazamatái előtt strázsáló őrség ordítozással, ridegséggel, gőggel lépteinek monoton zaja zavarta, próbálja megteremteni. Ellenben Ám a történelmi 1948-as év, az azok a megnyilatkozások szülik új idők szele itt is friss életet a tekintélyt, amelyekből a tanu­ló maga állapítja meg, hogy a pedagógus tájékozott, művelt, emberséges, megértő, nagyvo­nalú, — tájékozottabb, művel­tebb, emberségesebb, megér­tőbb, nagyvonulűbb, bátrabb, mint ő. A vizsgáztató bizottságban helyet foglaltak a vendéglátó ipar legkitűnőbb szakemberei, köztük Istvanec Ján, aki Szlová­kia egyik legkiválóbb szakács­művésze, Koprda, Schmidt szak- tanfolyam vezetők. Ing. Záhor- sky az iskola igazgatója, Mahá­teremtett. Az öreg vár hazánk egyik legjelentősebb és ismer­tebb kulturális emléke lett, év­százados termeiben múzeum ka­pott helyet, mely az ősök dicső harcait eleveníti, s lent a mély­ben a sziklára épített erőd lábá­nál, vadregényes környezetben nyári esténként a modern amfi­teátrumban a szó és a dal cso­dálatos zengéssel tölti be a te­ret, felkapaszkodik a magasba, hirdetve a cseh nép nagy kultú­rájának elhivatottságát s a teg­napból holnapba ívelő erejét. ' J. ő. Az ital kiszolgálás gyakorlati vizsgája őek és Satura pedagógusok. A vizsga főbb tételei: nyelvisme­retek, matematika, élelmiszeris­meretek, gazdaságtan, a vendég- "ellátás gyakorlati módja, társa­dalompolitika és irodalom. A jelesen végzett tanulók tovább tanulhatnak a vendéglátó ipar pőstyéni felsőbb iskoláján, a többiek elhelyezést kapnak Szlo­vákia vendéglátó üzemeiben. Ebben az iskolában helyet, kapnak olyan tanulók, akik nyolc osztályt végeztek legalább kö­zepes eredménnyel. A tanulási idő alatt a tanoncok ruhát, élel­mezést, lakást és zsebpénzt . kapnak. Azonkívül a különböző üzemekben töltött gyakorlati munkáért külön díjazásban ré­szesülnek. És ezért a tanoncnak becsületesnek kell lennie, amint azt az iskolában tanulta, hogy szocialista társadalmunk hasz­nos tagja legyen. Évente újabb és újabb kitű­nően végzett vendéglátóipari szakmunkás foglalja el helyét az ország különböző éttermeiben, szállodáiban és kávéházaiban. A párt és a kormány gondoskodása folytán a vendéglátó ipar szín­vonala is egyre jobban fejlődik. WITTENBERG JÖZSEF Fényképezte: Sugár György KÉSZÍTSÜNK KOMPOSZTOT A mezőgazdaságba befektetett emberi munka eredményességé­nek az egyik alapfeltétele a gazdag termőtalaj, amely sok terményt képes magából kiadni, egyrészt az emberi táplálkozás, másrészt pedig az állati takar­mányozás céljaira. A termőtalaj azonban nem kifogyhatatlan tára a különféle tápanyagoknak. Éppen ebből következik az, hogyha megfelelő életfeltétele­ket akarunk teremteni a követ­kező növényi kultúrák számára is, szükséges, hogy a talajnak visszaadjuk az általa kiadott tápanyagokat. Ennek megvalósí­tására szolgálnak a különféle trágyák. Ez alkalommal csak a komposzttrágya készítését és annak jelentőségét fogom tár­gyalni. Komposzttrágyáról két eset­ben szokás beszélni Az egyik eset az, amikor az istállótrágya részére nincs meg a kelló trá­gyatelep, vagy a növények vege­tációja nem engedi a földön széthordani a trágyát, s ilyenkor a földterület valamelyik sarká­ban komposztba rakjuk a kihor­dott trágyát. Ez annyiból is elő­nyös, hogy a termény learatása után azonnal széthordható a táblán és hamarabb megtörtén­het a beszántása Is. A komposzt részére jobb, ha kemény talajt létesítünk, mert ez nem engedi át könnyen a trágyalevet. A ta­lajra egy réteg tőzeget, vagy szalmát tegyünk, mert ezek nagy felszívóképességgel bírnak. Erre rakjuk azután a kihordott trágyát rétegekben. Az egyes trágyarétegek közé földet is te­szünk, hogy a trágya jobban konzerválódjék. A földet vagy arról a földerületről vesszük, amelyet trágyázni akarunk, vagy pedig iszapot, humuszos agya­got, árkokból és utakról szedett földhulladékot használunk fel keverés céljára. A trágyakazlat agyaggal fedjük be s ugyancsak az oldalait is agyaggal betörül- jük. hogy a levegő bejutását megakadályozzuk. A trágyalé szétfolyásának megakadályozá­sára a komposzt körül árkot ásunk. Helyes, ha a komposzt terebélyes fák alatt van, mert ezek megakadályozzák a magas nitrogénveszteséget. Az eredeti komposzt "készíté­sének módja a következő: Akár udvarban, kertben, vagy kint a földeken akarunk kom- posztot csinálni, mindig keres­sük a kemény talajt alapnak. Erre 15—20 cm vastag tőzeget (szalmát) teszünk. Jó, ha erre egy vékony réteg agyagot is szórunk. Az így elkészített alap­ra jöhetnek azután a különféle hulladékanyagok. Ilyenek pél­dául a növények részei, rossz gyümölcs, zöldség, romlott tar karmányok, hamu (fából), udvar hulladékai, vér, stb. A kom­poszttelep hosszúsága, illetve szélessége 1.5 — 2 m-es, a ma­gassága pedig 1 m-es legyen. A jó minőségű komposzt elnye­résének lényege abban van, hogy a komposzt főrészét szerves (organikus) anyagok képezzék. A szervetlen (anorganikus) anyagok közül fontos a mész, amely kedvező környezetet te­remt a humuszt képző baktériu­mok számára. A komposzt anyagát időnként megkeverjük, hogy ezáltal is porhanyóvá tegyük. Az első ke­verést kb. három hónap eltelte után végezzük. Ha alacsony komposztot készítünk, akkor a keverést nagymunkamélységű ekével végezzük el. A komposzt­telepet szintén trágyalével, esetleg vízzel öntözzük, hogy a kellő nedvességet biztosítsuk. Az öntözést azonban nem sza­bad túlzásba vinni? mert ha úgy tennénk, akkor nem kapna elég levegőt és a tápanyagok köny- nyen kioldódnának. A magas komposztnál a levegőzést úgy is lehet biztosítani, hogy a kom­posztba mély lyukakat csiná­lunk. Ha a komposzt nincs ár­nyékos helyen, úgy deszkákkal lehet betakarni. Az alacsony komposzttelepet jobb bevetni valamilyen takarmánynövénnyel (kukorica, napraforgó, tök, répa, stb ), miután kapálással ismét átkeverjük. A kész komposzt tápanyagmennyisége természe­tesen attól függ. hogy milyen százalékban vettek részt a szer­ves. illetve szervetlen anyagok, továbbá attól is, hogy milyen öntözőanyagot használtunk. Aszerint, hogy a hulladék­anyagok milyen idő alatt alakul­nak át humusszá, megkülönböz­tetünk rövid és hosszú idő alatt készült komposztot. Például, ha csak faleveleket használunk fel a komposztkészítéshez, akkor már egy év múlva felhasznál­hatjuk trágyázásra. Az olyan hulladékanyagokat, amelyek ne­hezen mállanak szét, illetve ala­kulnak át, meghagyjuk két- három évig is a komposztban. A komposzt jelentősége abban rejlik,, hogy általa értékesíteni tudjuk a különböző hulladék­anyagokat, amelyekből jó minő­ségű szervestrágya lesz; továb­bá, hogy porhanyósságánál fogva jól eloszlik a talajban és ezáltal biztosítja a növényi gyökerek­nek is az egyenletes eloszlást. Végül legyen szabad megemlí­teni azt is, hogy a koYnposzt készítése nagyon egyszerű s ép­pen ezért mmden fiatal — le­gyen az tanuló vagy más foglal­kozású is —. foglalkozhat vele és bizonyára meghálálja azt a zöldséges- vagy a gyümöl- csöskert. Azt hiszem nem Is kell sokat írni arról, hogy mennyire helyénvaló komposzttelepek lé­tesítése a mi szocialista nagy­üzemeinkben, az EFSZ-ekben és az ÁG-okban. Ing. CZlMER VIKTOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents