Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-22 / 30. szám

Bratislava, 1958. július 22. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. évfolyam, 30. szám. Ara 60 füléi tockholmban ezekben a na­pokban folynak a nemzetközi és leszerelési kong­resszus munká­latai, mert a bé­ke a legfontosabb ügye az em­beriségnek. A kongresszus különböző fel­fogásokat képviselő békeszerető erők találkozója. A kongresz- szus összehívását az egész vilá­gon támogatják. Emlékeztes­sünk az előkészítő bizottság Elhívását aláírókra: Kuo Mozso, i Kínai Akadémia elnöke, Fre- leric loliot-Curie, francia atom- ’izikus Bertrand Russel, angol áldás, John Boyd-Or Nobel dí- ias, Lucio Lucato, olasz szocia- ista, Ramesvari Nehru asszony ndiából, Jideki Jukava, japán lobéi-díjas professzor. Martin liemöhler, nyugat-németországi elkész, Sosztakovics szovjet ze- teszerzö, megannyi ország, és legannyi nép, politikai felfogás, ’állás, művészeti irányzat kép- ’iselői. Évekkel ezelőtt megszületett nagy reménység a földön, an- ak a reménye, hogy vitás kér­éseket békés úton, a tárgyald- ok útján rendezik, hogy meg- züntetik az atomfegyver kísér­eteket, és általában a fegyver- ezési hajszát, hogy elhárítsák z akadályokat a népek együtt- lüködésének útjából. Erenburg ■ta: „A hidegháború nem ég inggal, hanem zsarátnokként tunnyadozik". Az emberiség idja, hogy a háború hívei ezt zsarátnokot időnként lángra ’bbantják. Az imperialista kő­ik mindent elkövettek és el- övetnek, hogy az arab-keleten őst is új tűzfészket teremtse- ik. A világ közvéleménye ismét egbizonyosodott afelől, hogy akarja valóban a békét, ki érési igazából a tárgyalások jót. A Szovjetunió, amikor az én egyoldalúan beszüntette az omfegyverkísérleteket, amikor ünteleniű újabb és újabb lé­seket kezdeményez, hogy a úcsértekezlet összeülhessen, indenki számára példát muta- tt. A haladó emberiség mél- n tekinti a szovjet népet a ke őrének, a nemzetközi békés bontakozás elóharcosának. És Idát mutattak békekezdemé- ezésükkel a Kínai Népköztár- ság és a szocialista tábor töb- országai, beleértve hazánkat A Dolgozó Ifjúság Prágában e napokban megtartott Nem­zetközi Szakszervezeti Konfe­renciáján hatalmas visszhangra talált az iraki nép győzelme. A jelenlévő küldöttek egyhangú­lag elfogadták a Szakszervezeti Világszövetség felhívását, me­lyet a világ dolgozóihoz inté­zett. Cypven Christofulu Stihros küldött hangsúlyozta, hogy a függő és a tartományi orszá-i gokban az ifjúság jövője az im­perialisták ellen folytatott harc­tól függ. A konferencia részve­vői melegen fogadták az Egy­séges Arab Köztársaság küldöt­tének és a gépkocsivezetők stájerországi elnökének felszó­lalását, akik élesen elítélték az amerikaiak intervencióját Liba­nonban. li A további tárgyalások folya­mán felszólaltak Franciaország, Mongólia, Anglia, Svédország, Chile, Kína, Equador, Spanyol- ország, és más országok képvi­selői is. „Második szerelem“ Huszonkettedik, színdarabját mutatta be múlt héten Trnav- kán a bratislavai Állami Falu­színház magyar együttese. Az új színdarabnak az a legna­gyobb jelentősége, hogy köz­vetlenül az ifjúsághoz szól és a fiatalság legsorsdöntőbb prob­lémájáról, a házasságról beszél. „Ne házasodj, ne menj férj­hez csupán csak érzelmeid és érzékeid csábító szavát követ­ve, a szív mellett eszed intel­meit is kövesd!“ — ezt a bölcs figyelmeztetést érezhetjük ki A. N. Arbuzov híres szovjet drámaíró „Második szerelem“ című darabjából. A négy felvonásos drámai feszültségtől zsúfolt színműről csakis dicséröleg emlékezhe­tünk meg. Bár a darabot kissé hosszadalmassá teszi a nyolc képre való tagoltság, a cselek­mény fordulatosséga és a drá- maiassággal váltakozó kedves vidámság észre sem veteti ve­lünk, hogy több mint három óra hosszat kell várnunk a vég- kifejlésre. Ugyancsak dicsérő- leg szólhatunk a színdarabot előadó Faluszínház magyar mű­vészeiről is, különösen a lánya szerepét alakító Szentpétery Anna tűnt ki jó játékával. A sokat fejlődött színigárda a bra­tislavai bemutató után szokásos yidéki kőrútjára indul a „Má­sodik szerelemmel", — fiatalok nézzétek meg tehát e darabot, sokat tanulhattok Xánya és Herman sorsából! kiáltvány Ä címben nincsen sajtóhiba, a nyom­dász kartárs helyesen szedte. Nem a Kommunista Kiáltványról, hanem egy új találmányról, a kapitalista kiáltvány­ról van szó. A New York Times könyv­melléklete közli velünk és az egész vi­lággal, hogy a közeljövőben megjelenik ez a korszakalkotó mű — lehetséges, hogy miközben e sorokat írjuk, már meg is jelent. Siessünk, nehogy lekéssünk ró­la, hátha elkapkodják. A jól értesült amerikai lap beharangozásában többek között így ír: A vagyon kapitalista el­osztásának ez a forradalmi terve a XX. század- legjelentékenyebb könyvévé vál­hat“, és tovább, még világosabban így ír: „Ez talán a XX. század legjelentéke­nyebb gazdasági műve, oly jelentős, mint amilyen Kari Marx Töké-je a XIX. szá­zadban volt“. Megértjük, hogy az amerikai üzletem­berek, akik a fenti sorokkal az ő külön kiáltványukat az egekig magasztalják, a Kommunista Kiáltvány és Marx Károly egyéb munkáinak jelentőségét a XIX. századra próbálják korlátozni. De az a sejtésünk, hogy a mi kiáltványunk, a mi századunkban, évtizedeinkben is rendkí­vül fontos, korszakalkotó, sőt az elkö­vetkezendő korokban is nagy jelentőségű lesz. Ezt az udvarias ellenvéleményün­ket talán alátámasztja az a néhányszáz millió példány, amelyben Marx művei az egész világon közkézen forognak. To­vábbi bizonyíték, hogy a műveiben ki­fejtett tanítások alapján földünk egy- , harmad részén vívták meg a népek forradalmaikat, teremtettek új állami, társadalmi, gazdasági rendet. Nem a XIX. században, de az elmúlt évtizedekben s napjainkban. Egyébként is az a gya­núm, hogyha a Kommunista Kiáltvány csak a XIX. században lett volna nagy jelentőségű, akkor nem próbálkoznának most, 1958-ban, a silányka, gyatra ellen­mű. a Kapitalista kiáltvány kiadásával. Több mint száz éve annak, hogy a ki­áltvány kimondta: „Kísértet járja be Eu­rópát“. A New York Times reklámcikke azt bizonyítja, hogy ez a kísérlet még ma is él, egyre izmosabban és egyre ha­tékonyabban. És most már Amerikát is bejárja. Több jel arra mutat, hogy még a bi­zonyosan. nagyszerű világrengető Kapi­talista Kiáltvány sem tudja feltartóztat­ni. NÄDASS JÖZSEF A forró szép napok lehetővé teszik, hogy teljes gőzzel meg­kezdjük a harcot a búzaszem­ért. A szövetkezetekben az if­júsági munkacsapatok, az ifjú­sági készenléti csapatok, me­lyek fiatal munkásokból, diá­kokból, hivatalnokokból állnak, felsorakoztak, hogy az aratási és cséplési munkálatokban se­gédkezzenek. A szövetkezetek és az állami gazdaságok eddig már 64 783 hektár területet arattak le. A kombájnosok nagyszerű teljesítményeket érnek el, Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy magasan túllépik a tervezett szlovákiai átlagot. A legjobb fiatal kombájnos Feke- vizi Vince csallóközcsütörtöki, aki S-4 jelzésű kombájnjával már 45 hektárt learatott és' 1125 métermázsa gabonát csé­pelt ki. Betka Studentová, CSISZ-tag, kombájnjával csak eqy hektárral kevesebbet ara­tott le. Szavak után tettek A szocializmus építésének betetőzésével kapcsolatos fel­adatok teljesítésében a szlová­kiai ifjúság aktívan kiveszi ré­szét. A CSISZ-szervezetek vá­rosokban, falvakban és Szlová­kia minden területében 1781 kötelezettségvállalást tettek. Ezek a vállalások szorosan ösz- szefüggnek a párt XI. kong­resszusa határozatainak telje­sítésével. A legtöbb kötelezettségválla­lást a besztercebányai kerület­ben tették, ahol felajánlották, hogy az „ifjúsági milliók“ moz­galom keretén belül hét milliót takarítanak meg. AI elmúlt esztendőkben sokszor hallottunk, olvastunk a Közép-Keletről. Földgolyónk e nagymultú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt fontos térsége korunk egyik legjelentősebb folyamatának a színhelye: országai felett egy haldokló rendszer, a gyarmattartó imperializmus lé­lekharangjai konganak. A nemzetközi politikában meglehetősen ritka, hogy az események híre a legteljesebb meglepetés erejével has­son vezető államférfiakra. — Irakkal kapcsolatban pedig ugylátszik ez történt. Mindenekelőtt Washingtonban és Londonban, ahol Irakot a nyugati gazdasági és katonai érdekek legmegbízhatóbb bástyájának tartották. Ez azon­ban csak azért történhet így, mert a nyugati vezetők, mint a múltban már annyiszor ezúttal sem számoltak konjolyan a felszín alatt élő hatalmas erőkkel, a Nuri Szaid-rezsim látszatszilárdságának kuliszái mögött a mil­liók, a tömegek hangulatával. Jellemző, hogy néhány nappal ezelőtt a most megdöntött iraki kormány nyugati sugallatra még csapatokat küldött egy másik arab ország, Libanon nemzeti felkelői ellen. Az iraki fordulat időpontja nemcsak Libanpn miatt rendkívül fontos, a régi kormány megdöntésének napján kellett volna Törökországba utaznia Fejszálnak, a huszon­három éves iraki királynak, a bagdadi paktum mohamedán tagországainak értekezletére. A repülőtéren a tiszteletére kiteregetett bársonyszőnyeget azonban hamarosan visszá- göngyölték — mert amikor a királynak meg kellett volna érkeznie, már fogoly volt, az iraki királyság pedig nem létezett többé. A törökországi értekezlet célja világos. Ütját állni a nemzeti felszabadító mozgalom terjedésé­nek. Az élet, a fejlődés, amely már többször beigazolta az ilyen kísérletek reménytelenségét, most újabb csatta­nős figyelmeztetést adott azoknak, akik Isztambulban, Ankarában, Washingtonban, vagy Londonban vissza akar­ják fordítani a történelem kerekét és nem akarnak szá­molni a népek kívánságaival. Kánikula Gyilkol a rekkenő meleg! Simíthatja a lombokon a fénymázas zöld levelet, végül csak megöli, tudom. S mint rég Sebestyény a pogány kezektől kilőtt nyilakat: kaszájához kötve apám áiija a napot, míg arat. Állják a gömyedők; poros arcukra gyöngyként ül a víz. Kínoz ez a negyven fokos hő mindent, még árnyékban is. Fölöttem tehetetlenül sóhajtoz felhőért az ég. Egy fűszálon kék lepke ül, mintha hallgatná a zenét, mit citeráján játszik a tarlókon az egy-húrú nyár, s a költő és a kukorica pihegve sárgán furulyái. SIMON ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents