Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-15 / 29. szám

Az atomszakértői értekezlet és az amerikai szuper­bomba Az 1945-ben Hirosimára ejtett atombomba mérlege 65 000 halott és az áldoza­tok teljes száma 200 000. Az a bomba, amit az amerikaiak a múlt héten robbantottak a csendes-óceáni Eniweto- kon. ezerbtszázszor hatáso­sabb, mint a hirostmai. Mi­lyen gyönyörű kíséret a Genfben zajló atomszakértői értekezlethez. Keli-e még nyomatékosabb bizonyíték, hogy ki kívánja a kísérletek betiltását és ki nem? A Szovjetunió az értekezlethez azzal járult hozzá, hogy egy­oldalúan leállította a nuk­leáris fegyverek kísérletezé­sét. Az Egyesült Államok viszont azzal járult hozzá az atomszakértői értekezlethez, hogy egy újabb bombát pró­bált ki, amelynek romboló hatását nehezen tudjuk konkréten elképzelni. A genfi atomszakértői ér­tekezlet, amely július 1-én kezdődött, e kísérlettől nem torpant meg. Az értekezlet ugyan titkos, de azért mégis egy néhány hír kiszivárgott a nyilvánosságra, melynek alapján megalkothatjuk az első képet. Az értekezlet ez ideig si­keresen folyik. A küldöttek megegyeztek a tárgyalások napirendjén, éspedig úgy, hogy az elején megvizsgálják az ellenőrzés lehetőségeit és a végén az ellenőrzés konk­rét szervezését. Notórikusan ismert az a tény, hogy a kísérletek el­lenőrizhetők. Anélkül, hogy az amerikai kormánykörök bejelentették volna a kísér­leti robbantásokat, a japán megfigyelők mindeddig fel­fogták a kísérleteket, ame­lyek néhányezer kilométerre történtek a japán szigetor­szágtól. Sőt Washingtonból mindig jelentették, hogy mi­kor és körülbelül hol történt robbantás a szovjet terüle­ten. A kísérleti robbantások ellenőrzéséről Orear, a ko­lumbiai egyetem tanára a következőket jelentette ki: „Azokat a kísérleteket is határozottan fel lehet fogni, amelyeket a külföldi ellenőr­zés nem tudna megállapíta­ni, ha a Szovjetunió terüle­tén 20 detektor állomást és az Egyesült Államok te­rületén körülbelül 5 detektor állomást állítanának fel. Szükség lenne továbbá egy­néhány detektor állomást felállítani a csendes-óceáni térségben. Ausztráliában, Kí­nában, valamint a szomszé­dos országokban is". Egyszóval a kísérleteket ellenőrizni lehet, ez nem vi­tás. hanem inkább az a prob- léma, hogy az amerikai és a Nagy-Britann!a-1 kormány­körök hajlandók-e betiltani a kísérleteket? Másszóval, van e az amerikai és az an­gol szakértőknek olyan in­strukciójuk, amely lehetővé teszi számukra a megegye­zést? Vagy olyan Instrukciót kaptak, hogy nem! Az ame­rikaiaknak két lehetőségük van. Hajlandók-e beszüntet­ni a kísérleteket és akkor a szakértőik azt mondják, hogy igen, vagy nem hajlandók megegyezni és akkor szakér­tőik az értekezletet kudarc­ba fullasztják. Ebben az esetben e kérdést hosszú időre blokkolnák. Elképzel­hetetlen. hogy az amerikai szakértők azt mondják, hogy igen, és a kormányuk nem. A washingtoni kormánykörök nem fognak saját eleven hú­sukba vagdosni. Ezért ismételjük: itt nem a szakértők, hanem a nyuga­ti kormányok állásfoglalásán és jóakaratán van a hang­súly. KLEIN LÁSZLÓ A múlt héten néhány nemzetközi probléma állt előtérben. E problémák közül első a szakértők genfi értekezlete, me­lyen a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek betiltá­sáról és ellenőrzéséről tárgyalnak; második a szovjet kormány javaslata váratlan támadásokkal szembeni intézke­désekre és végül a libanoni és a. franciaországi helyzet fejlődése. A szovjet kormány javaslattal fordult a kapitalista orszá­gok kormányaihoz, melyben a váratlan támadás kiküszöbö­lése tárgyában intézkedéseket foganatosítanak. A javaslat­ban semmi réndkívü'it nem találunk, s eiveL tulajdonképpen az ismert szovjet javaslatok ismétlését jelentik: ellenőrző állomások létesítése vasúti csomópontokon, távolsági útvo­nalakon és pályaudvarokon, éspedig olyan körzetekben, melyek az új háború kitörése szempontjából a legveszélye­sebbek; ezt a körzetet légiellenörzésnek is alá kell vetni. Mlnkezeket az Intézkedéseket bizonyos leszerelésre vonat­kozó lépésekkel kell kapcsolatba hozni. A szovjet állásfog­lalás megváltozása tehát nem abban áll, hogy a .Szovjetunió az ellenőrzéshez leszerelés nélkül volna hajlandó hozzájá­rulni, hanem egyedül abban, hogy az ezzel összefüggő tech­nikai problémák megvitatását javasolja. Egyszóval: későbbi megegyezés esetére technikai előfeltételeket teremtenének. A szovjet kormány lépésével a nyugati körökben egészben véve pozitív állásfoglalásra helyezkedtek. Ez természetes is, hiszen a Nyugat egy'k legkedveltebb s egyben legelcsépel- tebb szólama az volt, hogy a Szovjetunió a hatékony ellen­őrzés ellen van. S ma éppen a Szovjetunió egyezik bele a tárgyalásokba és ezzel a hírverést megcáfolja. DULLES ÉS ÖE GAULLE TANÁCSKOZÁSA Az amer'kai imperializmus képviselője és a francia ural­kodó körök exponense közötti első találkozásra a közelmúlt napokban Párizsban került sor. Ml volt e találkozás célja és milyen volt eredménye? Világos, hogy Dulles Franciaországba helyszíni szemle céljából jött. De Gaulle hatalomra Jutásakor sok ízó esett arról, hogy az atlanti pol t ka veszélybe került. Ezt a politi­kát ugyanis úgy jellemezhetjük, mini az európai kapitalista partnerek közötti ellentétek egyengetésének politikáját az USA vezetésével, mely utóbb'nak célja a szocialista orszá­gok elleni támadás előkészítése. E nézetnek van valami köze az igazsághoz, mert de Gaulle tábornok a francia imperia­lizmus jellegzetes képviselője, azoknak a köröknek expo­nense, melyek egy nagy francia birodalomról álmodoznak. S csak magától értetődő, hogy a francia imperializmus célja megvalösftásának útjában az amerikai s végeredményben a német és az angol imperializmus áll. Ezért e legreakció- sabb imperialista körök szemében az Atlanti Egyezmény és egyéb nyugati paktumok szálkát jelentenek, mert úgy érzik, hogy árok kezüket gúzsba kötik. A múltban maga de Gaulle több ízben szólalt fel az Atlanti Egyezmény ellen és esküdt ellensége volt az Európai Védelmi Közösségnek Is, mely éppen Franciaország érdeméből 1954-ben feloszlott. A de Gaulle és Dulles közötti eszmecsere azonban óda mutat, hogy a tábornok egyelőre az úgynevezett atlanti poli­tikát kívánja folytatni Dulessal mindenben megegyeztek, csak egy kédésben — a francia atombomba kérdésében nem tudlak zöld ágra vergődni. De Gaulle ugyanis azt kívánja, hogy Fran­ciaország atombombát gyártson, s ehhez az USA segítségét kéri Ezt a segítséget az Egyesült Államok nem akarja meg­adni! Az indokolást a l'Humanité magyarázza meg. amikor Dulles szájába olyan szavakat ad, melyeket az amerikai kül- ügyek vezetője de Gaullenél tett látogatásakor állítólag elmondott: „Az amerikai törvény nem engedi meg, hogy atomtitkunkat FranCaországnak eladjuk. Az említett törvény azonban revi­deálható. de ehhez az szükséges, hogy Franciaország bizton­ságosabb állammá váljék. A kommunista pártnak túlságosan nagy a befolyása, s így ellene Intézkedéseket kell foganatosí­tani Ha ez megtörténik, a kérdésről újrsj elbeszélgetünk“. Dulles állítólagos kijelentése de Gaulle számára egy további ok, hogy valóban ilyen intézkedésekhez folyamodjon. Libanon keresi Chamoun utódját * A. Novotny a CSKP Központi Bizottságának első titkára és a Csehszlovák Köztársaság elnöke július 5-én meglátogatta a Kronsiadt-i tengeri erődítményt. Képünkön A, Novotny, N. Sz. Hruscsov és I. V. Szplrldonov Szovjetunió Kommunista Pártjának Lenlngrád-területi első tit­kára a Balti-tenger jövő tengerészei között. Nyilaskereszt jelvény Charles Luca a májusban fel­oszlatott „Francia Falange“ megalapítója kedden sajtóérte­kezletet tartott, amelynek ma­roknyi részvevője előtt bejelen­tette, hogy „Francia Népi Moz­galom“ néven új szervezetet alakított, melynek jelvénye: kék alapon fehér körben piros nyl- laskereszt. „Egyetlen reményünk a fasiz­mus, de a mi fasizmusunk lé­nyegében francia" — mondotta, majd antiszemita követeléseket hangoztatott. A sajtóértekezlet alatt Luca mellett két mozdulatban testőr állt, új mozgalmának többi tá­mogatója azonban nem volt lát­ható. A Wilhelm Pick-ről elnevezett pionír köztársaságban töltött idő a legszebb ajándékot jelenti a német pionírok számára. Már néhány ezer pionír és külföldi vendég töltött itt felejthetetlen szép heteket. A csehszlovákiai pionírok is ismerik a pionír köz­társaságot és sok pionír titokban remélt, hogy 6 is eljut oda egyszer. Jana egy csehszlovák pionírtányka, hamar megbarát­kozott Ingriddel és Julius Fucíkról mesél neki. A Beirut fölötti erdöbörítötta hegyoldalak villáiban va­sárnap libanoni politikusok — képviselők és miniszterek — ültek össze tanácskozásra, hogy véget vessenek az immár nyolc hete tartó polgárháborúnak. A kérdés, amely­re a választ keresték, az, vajon található-e Olyan megol­dás, amely mindkét oldalt kielégíti. A jelek szerint a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó Chamoun elnök egyedül marad, mert a parlamenti képvi­selők és a miniszterek többsége — úgy látszik — meg- » győződött arról, hogy a harcoknak belső megegyezés útján és csak Chamoun nélkül lehet véget vetni. Ezt a véleményt erősíti meg az ENSZ megfigyelő csoport első jelentése, amely nem igazolja a kormány vádját, hogy a szomszédos Egyesült Arab Köztársaságból „nagyméretű beavatkozás" történt. Tehát sem a miniszterek, sem más politikusok, sem az ENSZ-jelentés nem támogatja Chamoun rágalmazó vádjait. Térképünk különben megmutatja, hogy a Cha- moun-ellenes erők milyen nagy területeket tartanak ellen­őrzés alatt, Bélrutban abban reménykednek, hogy július 24-én, ami• kor sor kerül az új elnök megválasztására, véget ér a pol­gárháború. A vasárnapi titkos találkozóknak az volt a közvetlen célja, hogy olyan elnökjelöltet találjanak Chamoun helyett, aki Libanon minden rendű és rangú polgára számára elfogadható. Hogy sikeresek voltak-e a tanácskozások, az gz elkövetkező napokban dől el. ■ ■ ■aa ■M ■ ■ ■ 9 9 9 ■ ■ AZ AMERIKAI BŰNÖZŐK ÁTLAGKORA: 17 ÉV Tipikus, hogy miképpen minősítették Amerikában Jimmy Thomson, egy 13 éves „hős“ tettét. Mivel a barátai gyává­nak tartották Jimmyt, lelőtte az édesanyját, hogy — bebizonyítsa bá­torságát. í •S í i 1 Milyen sors vár Ruthra, aki a nevelőjét ölte meg és most Üli le büntetését Amerikában nem gondos­kodnak a büntetett elő­életű fiatalokról. Újból a bűnözők tanyájához vezet az út — és újabb bűn- -' cselekményekhez. Sokszor azzal magya­rázzuk a fiatalkorúak bű­nözését, hogy a környezet hatása alatt követték el tetteiket. A képünkön látható két jóltáplált fiatalember a „convcs“ — a ponyvare­gények, a filmek és a te­levíziós előadások hatása alatt agyonklnoztak egy hajléktalan munkanélkü­lit. >• A 16 éves David Ozers- }; ky jó tanuló volt és nem )• vett részt osztálytársai J: „hadjárataiban". Ezért >• „büntetésből“ társai ma- ]; rősawal leöntötték. A fiú j ■ megvakult. > ■ *

Next

/
Thumbnails
Contents