Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-18 / 47. szám

ló alkalom Zsolnán megnyitották a kerületi ifjúsági és pionírházat. A pionírok érdeklődéssel nézik végig a szebbnél szebb terme­ket feszült figyelemmel vizsfilnak meg egy repülőgép-modellt A trencséni vár alatt Trencsénben megtartották a CSISZ járási konferenciáját, amely valóban olyan volt, ami­lyennek egy példás konferen­ciának lennie kell. Az ősrégi vár alatt épült városba közel 200 munkás a CSISZ falusi szervezeteinek képviselői és diák érkezett, akik lelkesen beszámoltak az eddig elért eredményekről és messzemenő terveikről. A konferencia reggel 7 órakor kezdődött. Dicséretet érdemelnek a konferencia szervezői, mert lépten-nyomon tapasztalhattuk, hogy milyen figyelmesen és gondosan ké­szítették elő az összejövetelt. Vulgan elvtárs, a CSISZ já­rási vezetőségének titkára be­számolt a szervezef tevékeny­ségéről. Örömmel hallottuk, hogy az év eleje óta októbe­rig az „ifjúság millióiért“ moz­galom keretén belül 2 300 000 koronát takarítottak meg. Ez azt jelenti,, hogy száz és száz újító javaslattal jöttek a fia­talok, takarékoskodtak az anyaggal, lelkesen versengtek a munkában. Hiszen csak a Viliam Síroky Ruhaüzem fia­taljai november 30-lg 697 901 koronát, a K. J. Vorosílov üzemben 403 205 koronát, a Merino üzemben pedig 110 000 koronát takarítottak meg, s a 21. sz. szaktanintézetben pedig 47 718 normaóra ledolgozásá­val 172 265 koronával járultak hozzá az „ifjúság millióiért“ akcióhoz. Az ifjúsági kollektívák fon­tos szerepet töltenek be az üzemek életében. A járásban 1120 taggal 42 ifjúsági kollek­tíva működik. A fiatalok min­dent elkövetnek, hogy egyre jobban érvényesítsék a haladó munkamódszereket és emeljék szakminősltésüket. A Merina és a Viliam Siroky Ruhaüzem ifjúsági kollektívái harcot folytatnak a jó minőségű gyártmányokért. A K. J. Voro- silov üzem 526-os ifjúsági kol­lektívája kezdeményezésére idő előtt teljesítik az 1960-as év tervét. A trencséni járásban a fiatalok nemcsak saját üze­meik becsületéért harcolnak, mert 23 fiú Ostravában, a Ele­ment Gottwald Vasművek épí­tésénél és heten bányában dolgoznak. A beszámolóból tudomást szereztünk, hogy a fiatalok 136 000 brigádórét dolgoztak a tavaszi munkákban és a be­gyűjtésnél. A járás ifjúsága eredményes munkát végzett a szövetkeze­tek beruházási építkezéseinél is. Ennek keretében Biskupt- cén, Sedllőnén, Stankovcén, Bodovkán, Dobrán, Teplán és más községekben több mint 36 000 brigádórát dolgoztak. A vita valóban élénk és tárgyhozszóló volt. A legna­gyobb figyelmet Emil StruSka, a CSISZ soblahovói falusi szer­vezetének küldötte keltette. Ez a szervezet azt tűzte ki célul, hogy segít a beruházási építkezések megvalósításában, éspedig a tehénistállók átépí­tésénél és az ifjúsági építke­zéseknél. Ezeken az épülete­ken eddig 2386 órát dolgoztak. A katonai alakulatok is segít­séget nyújtottak és védnöksé­get vállaltak a soblahovoi szö­vetkezet felett. A vita során Chab katona is felszólalt és hangsúlyozta, hogy a katonák kötelezettségvállalásuk értel­mében a szövetkezet tehénis­tállójának építkezésénél szin­tén segítenek. Elhatározták, hogy a kötelezettségvállalást december 13-ig teljesítik és a helyi CSISZ-szervezet segítsé­gével tető alá hozzák. A pa­rancsnokság is minden erejé­vel hozzájárul, hogy a kato­nák támogassák az építkezés előrehaladását és szabad ide­jükben, szombat-vasárnapon­ként ott dolgozzanak. Az épít­kezési munkához a munkaerő­tartalékok szakintézete is hoz­zájárul. Az élénk vita után megvá­lasztották a járás vezetőségét és utána a konferencia részt­vevői jókedvűen szórakoztak. Klein László Sáros úton, borús időben ke­restem fel a szentmiklósi álla­mi gazdaságot. Az ország leg­jobb állami gazdaságai közé tartozik, sok fiatalt alkalmaz és szép, kiépített majorral ren­delkezik. A régi lakások helyé­be újakat emeltek, kultúrházat építettek, s most mér csak a filmvetítőgép hiányzik és mozi is lesz Szentmiklóson. Az üzemi pártszervezet elnöke után érdeklődtem, azzal akar­tam beszélni. Kiváncsi voltam, hogy a CSISZ üzemi szervezete és az üzemi pártszervezet kö­zött milyen mélyek a kapcsola­tok, hogyan irányítja, mennyire törődik a pártszervezet a fia­talokkal. Ja, kérem, éppen szántani ment a pártszervezet elnöke — világosítottak fel a gazdaság irodájában. Éjjel, nappal szán­tunk, — beszélte tovább Goda Gábor, a könyvelő. Elég kedve­zőtlen időjárás van, minél ha­marabb akarnánk elvégezni a szántást. Mégsem történt semmi külö­nösebb baj, kiüzentek a pártel­nök után, jöjjön be a majorba. Más ügy miatt is fontos volt a jelenléte, és így nem sok idő rpúlva csakugyan beszélhettem vele. — Guli Károly vagyok - mu­tatkozott be. örömét fejezte ki, hogy a szentmiklósi állami gazdasággal is törődnek az új­ságok. Utána rövidesen a lé­nyegre tértünk. Elbeszélte, mi­lyen terveik vannak a fiatalok­kal kapcsolatban. Az üzemi pártszervezet ugyanis már többször foglalkozott a fiatalok problémáinak kérdésével. ő maga is tevékeny CSISZ-tag volt, teljesen tisztában van a CSISZ jelentőségével és pilla­natnyilag semmiképp sincs megelégedve a CSISZ üzemi szervezetének működésével. Különösen azt kifogásolja, hogy a fiatalok keveset sportolnak és alig folytatnak kulturális tevékenységet. Pedig mind a sportolásra, mind a kulturális munkára megvannak a feltéte­lek, csak egy kicsit fel keli rázni a CSISZ-szervezetet, lel­ket kell bele önteni. A kultu­rális élet javítása azért is fon­tos, mert ezáltal szórakozáshoz jut a major lakossága is, ami különösen a hosszú téli estéken fontos. — Tettek már valamit a CSISZ-szervezet ténykedésének megjavítása érdekében? — kérdeztem Guli Károly elvtár­sat. — Igen. Szép szóval, meg­győző munkával akarjuk egyre helyesebb útra téríteni a szent- miklősi fiatalokat. Én magam beszéltem többször a CSISZ üzemi szervezetének elnökével és vezetőségi tagjaival. Taná­csot adtam, miképpen javítsák munkájukat és mit valósítsa­nak meg annak érdekében, hogy a fiatalokra hassanak. Többször részt vettem a CSISZ tagsági gyűléseken és különben is együtt dolgozom a fiatalok­kal, állandó kapcsolatban va­gyok velük. Guli elvtárs fiatal ember, nemrég jött haza a katonaság­tól, ami azt is jelenti, hogy még nemrég CSISZ-tag volt. Bíznak benne a fiatalok, szeretik őt, hallgatnak is rá. J Felvetettem a kérdést, hogy a fiatalok szaktudásának eme­lésével nem-e foglalkoznak, hiszen ez is alapvető feladata lenne a CSISZ üzemi szerveze­tének és az üzemi pártszerve­zetnek is, azért, mert az itteni fiatalok lényegében véve mező- gazdasági munkások és fontos lenne, ha több szaktudással rendelkeznének. — Igen, erről is gondolkoz­tunk. Éppen most tervezem a kezdő lépéseket ez irányban, - válaszolta nyomban Guli elvtárs. — Akkor talán segíthetek valamit. Ha problémáink van­nak, mondják el nekem. — Különösebb problémáink e téren sincsenek. Elegendő mezőgazdasági szakember — még hozzá jó szakemberek él­nek és dolgoznak a szentmik- lósi állami gazdaságban. Szíve­sen tartanak előadást a fiata­loknak a legkülönfélébb szak­kérdésekről is. Márcsak azért is tanítják a fiatalokat, mert tudják, hogy a szakminősítésű fiatalokkal könnyebb dolgozni, nagyobb eredményeket lehet elérni. Miskó elvtárs, az állami gazdaság igazgatója is szívesen tart előadást akár minden hé­ten is, ha erre felkérjük őt. Reggeltől estig is el tud az beszélni egy-egy mezőgazdasá­gi kérdésről, még hozzá úgy, hogy öröm hallgatni. Goda Gá­bor, a könyvelő szintén segít­ségünkre jönne. A gazdaság- vezetés problémájáról, az üzemszervezésről és még sok más szakkérdésekről is kész­ségesen világosítaná fel a fia­talokat és tartana előadást. A legközelebbi párttagsági gyűlésen is foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Az előadásokat persze nemcsak a fiatalok ré­szére rendezzük — tette hozzá, — hanem az idősebbeket is elvárjuk. Itt az alkalom, a szentmiklósi fiatalok ragadják meg a párt- szervezet kezdeményezését. Tanulni mindig üdvös dolog volt, de ma százszorosán az. Olyan állami gazdaságban, mint a szentmiklósi, a fiataloknak is komoly szaktudással kell ren­delkezniük, már csak azért is, hogy mindig az elsők között legyenek az állami gazdaságok sorában. A sportolást és a kul­turális tevékenységet pedig szintén javítsák az üzemi párt- szervezet útmutatásai szerint. Az amúgy is vidám hangulatú szentmiklósi állami gazdaság­ban így még örömtelibb élet következik. B. I. 2.212 KÖTETES ENCIKLOPÉDIA A moszkvai idegennyelvű könyvtár rendkívüli könyvrit­kasággal gazdagodott. A könyv­tár vezetősége egy 2.212 köte­tes, kézzel írott kínai enciklo­pédiát szerzett be. A műnek évszázadokon keresztül a leg­nevesebb kínai tudósok voltak a munkatársai. A borús novem­beri napokon is ellepi a sétálók tömege Bratis­lava utcáit. De nemcsak a fel­nőttek sétálnak. A szélcsendes délutánokon a gyermekkocsik százait láthat­juk és a ko­csikban persze a kisbabákat is. Ez a kisbaba is bizonyára jól érzi magát szü­lei társaságá­ban, akik né­hány percig az egyik pádon pi­hennek. M ikor a teplai állomáson a bratislavai gyors már tovapöfögött, én ott maradtam a peron-restiben „egy pikoló vi­lágos" mellett. Borús volt az idő, hiába, itt az ősz. Trencsén- teplicen megint esni fog, mon­dotta a szomszédom, — aki úgy látszik külön táviratokban kapta a nyakkendökötés napi divatjá­nak állását - ott mindig esik, ősszel különösen. Völgykatlanban van és a magas hegyek lehúzzák a felhőket. Éppen válaszolni akartam, hogy érdekes, Tren- csénteplic tudomásom szerint nemcsak világhírű fürdőhely, de közkedvelt üdülő is, nőikor az állomás előtt felcsendült a villa­mos s így nem maradt időm esz­mecserére a „meteorológussal". De nem is kellett, mert az idő maga válaszolt helyettem. Az út Tepla és Teplic között alig fél­óra, s mire megérkeztünk a tep- lici frissen festett villamosmeg­állóra, felszakadtak a felhők és én az ősz verőfényében indultam tovább. Igen, Trencsénteplic ma világ­hírű gyógyhely. Az állomáson ott díszeleg a fürdő védjegye, a szárnyrakelt mankó és alatta felírat: reuma, isiász. Ez a két szó önmagában is mindent meg­mond, de hozzáfűzhetjük a kénes forrásokat, melyek hófoka 36— 42’-os, s a köszvényen és a csú- zon kívül igen jól gyógyítják a börbajokat, gégehurotot, neu- ralgiát, vagy operáció utáni ál­lapotokat, és hogy nemcsak a víz vagy az iszap gyógyít, de az in- haláció, masszázs, villamos gyógymód vagy a rehabitációs gimnasztika stb. is. A teplici víz tulajdonságait azonban az ember nem mindig ismerte, illetve használta ki. Trencsénteplic egyik ,legfiatalabb“ fürdőinknek, mely valószínűleg a XIV. században keletkezett, legalább is ezt je­gyezte fel róla Jordán Tamás. A XV. században Trencsén urai, az lllésházyak birtokához tartozott, de a derék grófok nem sok fi­gyelmet fordítottak a gyógyhely kiépítésére. Olyannyira, hogy a XVI. században Baracskay Pál nyilvános gyűjtést rendezett a „fürdő kiépítésére", tekintve, hogy nem tudta elérni, hogy e célra Trencsén megye pénzt adjon. Később a kapitalizmus idején a „megye" is észbekapott és Zsámbokréthy alispán gyor­san átjátszotta a fürdőt Henrich igazgatónak, aki hozzálátott ki­építéséhez, persze csak azért, hogy a föld kincsét aprópénzre váltsa. A kapitalizmus mohósá­gában azután formális vetélkedés indult meg: ki tudjon nagyobb hasznot kifacsarni a *föld ingyen buzgó forrásaiból. A fürdőt csakhamar megvette egy vállal­kozó kapitalista, D’Harcourt gróf, majd 1909-ben egy részvénytár­saság és kapitalista érdekeltség tulajdonába került egészen a fel- szabadulásig. Ekkor vehette csak ismét a nép birtokába. S mi a helyzet most, 1958 őszén! A kapitalista krónikás büszkén jegyezte fel, hogy a für­dő főtere körül csoportosulnak a hatalmas Teplic Nagyszálló és hét más szálló, valamint a lakó­házak összesen 2000 vendégszo­bával, s csupán azt nem írta meg, hogy ki használta mindezt? Én megmondom. A gazdag bete­gek, vagy a kapitalisták, akik ide „ruccantak“ ki hölgyeikkel. A nagyszálló később felvette a Grand nevet. Hej, de elcsodál­kozna a régi világ „úri embere", ha ma nézné meg a Krymet, mert így nevezte el a nagyszál­lót a dolgozó világ. A kényelem és a tisztaság a régi, de az em­berek, nos ezek egészen mások. Az ebédnél két királyhelmecivel ültem. Egykori mezőgazdasági cselédek. Görcsös, agyondolgo­zott lábukba befészkelte magát a reuma, azt gyógyíttatják. Ál­modhatta-e valaha egy gazdasági cseléd, hogy eljön egy kor, mely így fog törődni az egészségével? A „kávéház" előtti terraszon fö- kötős munkásasszonyok beszél­getnek. Gyönyörködnek az őszi virágágyakban, melyek a Krym előtti teret díszítik. Teplicnek van még egy olyan fürdője, melyet másutt hiába keresnénk, Zelená zaba — Zöld A trencsénteplici Sina fürdő egy részlete béka a neve ennek a thermál- strandfürdónek, melyről egy tá­jékoztató füzet azt írja, hogy a maga nemében Európában a leg­szebb, és a messze környékről odacsábítja a látogatókat. Van itt nagy bazén, tus, röplabda pálya, vendéglő és kávéház. Eh­hez még hozzá kell tenni, hogy a Zöld béka egy hegy oldalán fekszik, szagos erdők között, s így teljes a kép. Nyáron bizony kevés az a nyolc szálloda és 2000 ágy, melyet a kapitalizmus oly büszkén emlegetett, mégcsak a fürdózók számára is. A park, a sétányok és a Hattyúk tava — itt még a természet szépségei is gyógyítanak. Valaha gazdagokat — ma a dolgozókat. MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ Levelezné, ismerkedni szeretnénk A nagyenyedi Bethlen Gábor tanítóképző tanulója vagyok. A diákélettel kapcsolatos témák­ról szeretnék levelezni román, magyar vagy német nyelven. Tájképek vagy színészek fény­képeinek cseréjét is szeretném. Címem: Szász Ildikó, Icoala Pedagogics „Bethlen Gábor“ Aiud. Reg: Cluj. Románia. Levelezni és bélyeget cserél­ni szeretnék csehszlovákiai fia­talokkal, mivel > szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok. A levele­zés lehet magyar, román vagy német nyelven. 1958-től kezd­ve minden érdekesebb bélyeget meg tudnák küldeni cserébe. Címem: Vajnovszki Kázmér, Bucuresti, Piata Scinteii 1. Ro­mánia. Olvasóink írják A NYÄRASDI FIATALOKRÓL A nyárasdi fiatalok dicsére­tet érdemelnek, mert példa- adóan vették ki részüket a me­zőgazdasági munkákból. Az ember akármerre járt, a nyá­rasdi határban mindenütt látott fiatalokat, CSISZ-tagokat. Kü­lön dicséretet érdemel az EFSZ kertészetében dolgozó fiatalok­ból álló munkacsapat. A mun­kacsapat vezetője Krascsenics Sándor igen elégedett a fiata­lok munkájával. A csapat leg­jobb dolgozói Gráféi Irén, Katona Emma, Pőte Emma és Gaál Ilonka, de a többiek is dicséretet érdemelnek. NAGY TIBOR, Nyárasd. AZ évzArö taggyűlés óta Az évzáró taggyűlés óta élénk tevékenységbe kezdett a bocsárdi mezőgazdasági gé­pészeti technikum CSISZ-szer- vezete is. Az új elnök, Verebes Lajos mindent megtesz a CSISZ szervezet fellendítése érdeké­ben. Olvasó, irodalmi és fény­képészeti szakköröket is alakí­tottak a fiatalok. Legjobban az irodalmi és olvasókör működik. A kulturális tevékenység fel­lendítése érdekében újjászer­vezték a kultúrcsoportot és énekkart is alakítottak. Az „Irány 1958 december“ akció keretében sokat segítet­tek az iskolai CSISZ-szervezet tagjai a nagyidai és a szinnai EFSZ-nek. A fiatalok krumplit és répát szedtek s eddig 1210 brigádórát dolgoztak. Ezenkívül 70 fiatalt nyertek meg a Cseh­szlovák-Szovjet Barátok Szö­vetségébe. CZAJLIK JÓZSEF, Bocsárd. A FARNADI FIATALOKHOZ Nemrég gyűlést tartottak a farnadi fiatalok. A gyűlésen Drozdi elvtárs, a CSISZ zselízi járási vezetőségének küldötte is részt vett, s értékes felszó­lalása keretében méltatta a farnadi CSISZ-szervezet ered­ményeit és ostorozta hibáit. Kifogásolta, hogy Farnadón múlt évben egyetlen színdara­bot sem tanultak a fiatalok, s az idén sem fogtak semmi­féle kulturális tevékenységbe. Igen fontos, hogy a kultúrmun- kába a farnadi fiatalok is be­kapcsolódjanak, mert ezzel ha­talmas lépéssel viszik előbbre a falu szellemi életét. KARÓ LAJOS, Kéty. REMÉLJÜK, HOGY... A királyhelmeci 11 éves ma­gyar tannyelvű középiskola ta­nulói az utóbbi időben élénk tevékenységet fejtenek az is­kolai CSISZ-szervezetben. Már a tanév kezdetén szorgalmasan munkához láttak. A kistárkányi kultúrotthon avatásán is részt vettek és esztrádműsort adtak elő. A sport terén se maradtak le, és megrendezték az osztá­lyok közötti röplabda versenyt. A verseny győztese a X. B. osz­tály lett, a labdarúgó tornát pedig a XI. osztály nyerte meg. Reméljük, hogy a jövőben még nagyobb sportsikereik lesznek a királyhelmeci középiskola ta­nulóinak. molnár János, Boly. Megértették Barton is rájöttek arra a fiatalok, hogy a CSISZ-ben a helyük. Különösen a lá­nyokra vonatkozik ez, mert eddig kevés lány tagja volt a barti alapszervezetnek. Az ősz folyamán azonban szé­leskörű propagandamunkába kezdett az alapszervezet vezetősége, és megtört a jég, a legtöbb barti fiatal, köztük a lányok is CSlSZ- tagok lettek. Az új tagok felfrissítették az alapszervezetet és ezért az eredmények sem marad­tak el. Vidám szüreti bált rendeztek, ahol igazán min­denki jól mulatott. Most pedig kulturális program­tervet valósítanak meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójá­nak tiszteletére is kultúr­műsort mutattak be. A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjában pedig eszt- rádműsorral lépnek fel és a téli hónapokban több szín­darabot szándékoznak beta­nulni. MORVÁI JÄNOS, Bart

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents