Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-11 / 46. szám

Emlékezés

Irta Jeremejev elvtárs a katonai forradalmi bizottság tagja

— Erre nehéz választ adni. Egyrészt sok ember futna össze és akadályt okoznának. Nincs kizárva, hogy provokációra is sor kerülne. És azután nehéz is megállítani a forgalmat, sok katonára van szükség és a városban rémhírek terjesztésére is okot adna. Jobb lesz, ha minden feltűnés nélkül cselekszünk.

— Elhatároztuk, hogy a Ma- riinszkij palotánál leállítjuk a forgalmat arra az időre, míg a Téli Palota térségében az akció folyik. A villamosokat át lehet engedni. Fegyveres osztagok is felbukkanhatnak. Mit csináljunk velük? Lefegyverezzük őket és hová küldjük? Attól függ, hogy milyen osztagokról van szó és hová igyekeznek. Ha a palota- térre, akkor nem szabad őket átengedni, de mindent a legnagyobb nyugalommal.

— És most a fő kérdés: milyen erőkre van szükségünk?

— Óvatosnak kell lenni. Egyes ezredek kijelentették, hogy elsők akarnak lenni. A Vörös Gárda is

megbízhatunk bennük. Nem támogatják a kormányt, de a bol- sevikokat sem. Mi értelme volna, hogy ellenünk lepjenek fel? Jól tudják, hogy mögöttünk sok ezred áll, a tengerészet és a munkások velünk tartanak.

— Na jó, de azért csak ügyeljünk rájuk, nem szabad szem elől veszteni őket. Aki átveszi a parancsnokságot, törődjön velük is.

Az összekötőket ott hagytam, azonnal jelentést tesznek, mihelyt valami mozgolódást észlelnek. Ez biztos.

Most nézzük meg Csudnovsz- kij támadási tervét.

— Van valakinek javaslata — kérdezte Nyikolaj lljics. Feleljenek gyorsan.

—Elvben semmi, csak kisebb részletkérdések. Elsősorban a körülkerítést kell kiszélesíteni a Fontanceig, a cirkuszig a Nyevszkij proszpektig és legalább a Kazáni utcáig. Jobban mondva biztosítani kell a hátunkat.

első akar lenni. A tengerészek is. De nincs értelme, hogy annyi alakulatot vessünk a harcba.

— Talán kombinált egységeket alkotnánk és az összes alakulatból alakítanánk ki a hadsereget.

— Az nem megy. Ha kombinált egységeket alakítanánk, összekeverednének, és egyenetlenségekre kerülhetne a sor. Ezenkívül ez nem is olyan egyszerű dolog, ahhoz nincs is elég időnk. így képzeltük el: az egyik oldalról a Preobrazsenszkij és a Pavlovszkij ezred, a másik oldalról a tengerészek, a tüzérek, a Vasziljevszkij és a Navarovsz- kij ezred. Lehet a 180-as ezred is az állomás túlsó oldaláról. Ott sok erőre van szükség.

— A harcba több ezredet vethetünk, de ne túlozzuk el a dolgokat. A sok katonaság csak hátráltatná az előnyomulást.

— Mindnyájan részt akarnak venni az ütközetben. Ezért mindenkire tekintettel kell lennünk. Ha majd idejön Csudnovszkij, akkor majd határozunk.

— Most beszéljük meg a taktikát. Meg kell alaposan gondolni, közvetlenül támadjunk-e vagy pedig átfogó mozdulatokkal szorítsuk őket. Fontos kérdés, mert nagy vérontásra kerülhet sor.

— A taktika kérdését egyelőre nem oldhatjuk meg, minden az adott helyzettől függ. A kitűzött célt el kell érni... Harccal vagy harc nélkül.

— Világos.

— A hátvéd kérdését még nem tisztáztuk. Ördög tudja, mi bújik még a semleges tornyokban! Nehogy< aztán hátba támadjanak minket. Az állami agitátorok sokat járnak a katonák között.

' — Az a hír járja, hogy a tiszteket az Astóriába hívják össze.

— Hát csak hívják, jobb is lesz, legalább együtt lesznek. Ügy látszik, eddig még nem mozgolódnak és nem fegyverkeznek.

— így tehát az Astoriát is likvidálni kell.

Megjött Csudnovszkij. Egy kicsit izgatottan és nagyon bosz- szantotta, hogy eddig még nem ért el sikereket.

— Nem késtem. Öt perccel hamarabb érkeztem — mondta és órájára pillantott. Bizony megizzadtam és nem értem el semmit. Egy valamit azonban megígértek. Semlegességet. Arra kértem őket, hogy még az utcára se menjenek ki, csukják be a kapukat és a bejáratokat. Megígérték.

— És megbízhatunk bennük? Nem készítenek elő... nem akarnak valami meglepetést?

— Az a benyomásom, hogy

Most ne foglalkozzunk a Szmolnijjal. Meg vannak a maga gondjai. A kongresszus is most kezdődik, úgyhogy ott megteszik a kellő intézkedéseket. — De a másik térség nem volna rossz, sokkal nyugodtabbak lennénk. Csalfnogy nincs időnk. így tehát maradjunk csak abban, amit már megbeszéltünk.

— De azért még megjegyzem, hogy a hátvédeimet biztosítani kell. Nézetem szerint pontosan fel kell mérni a térséget. Egy félórát szentelhetünk még ennek is.

— A tartalékokat még mindig behívhatjuk.

— A tartalékokat természetesen. A megfelelő helyeken barikádokat kell felállítani. A támadók legalább biztosak lehetnek abban, hogy hátulról nem éri őket meglepetés.

Ezt a javaslatot mindenki elfogadta. Pontosan kitűzték a barikádok helyét. Még valamit meg kellett beszélni: ki hova megy. A frontnak két szakasza van, mindenhova két embert kell küldeni. — Felesleges, elég egy is. Csudnovszkij vagy Jeremejev. A többiek itt maradnak. Fenntartják az összeköttetést és irá- ■nyítják az egész akciót. Petro- pavlovka az biztos, ott volt már Blagonravov hadnagy.

— Akkor tehát kérem adják nekem a Preobrazsenszkij ezredet, és Jeremejev vegye át a tengerészetet.

— Hiszen még el sem határoztuk, hogy ki vesz részt az ostromban.

— A Preobrazsenszkij ezred elesik, marad a Pavlovszkij ezred és a Vörös Gárda. Ott vannak még a tengerészek, a Finsz- kij és a Kekszholmszkij ezred, ezek tartalékban akarnak maradni. A vaszileszloviak és pu- tyiloviak a 180-as ezred tartalékben maradnak.

— Csudnovszkij erre a szakaszra nem jöhet számításba, hiszen az ó ezrede nem vesz részt a felkelésben. Éppen ellenkezőleg, Jeremejevet kell odaadni, ide pedig a tengerészeket és tartsák fel egymás között az összeköttetést.

— Gondoltam, hogy ez jobb lesz. Na, nem bánom, de ha valami komplikáció keletkezne, bizony kínos lenne. Az ezred küldötte a saját ezrede ellen?

— Szóval befejeztük. „

— Igen.

Csudnovszkijjal egyedül maradtam.

— Most levelet írok az elvtársnak, megkérem, jöjjön el és aztán továbbítsa a levelet. Hol lesz a főhadiszállás?

— Azt hiszem a Pavlovszkij ezrednél.

Ott megtalálom, és majd találkozunk. Megkapjuk a megbízatást.

** k*++-iHck* A *** A-iHU Ak A* A-A-A AAAAAAAAA A-A ^

| Két felszólalásból |

J Szinte még most is hallom a szavakat — innen erről a helyről szólok minden küldötthöz, hogy munkahelyükön, falujukban, ifjúsági gyűléseken és mindenütt, ahol csak megfordulnak fiatalok között, foglalkozzanak a mezőgazdaság kérdéseivel és ... -*■ így kezdte vitafelszólalását Szilágyi-elvtárs, a vágsellyei mezőgazdasági mesteriskola tanulója a CSISZ vágsellyei járási konferenciáján. És elighogy befejezte mondanivalóját, máris Mravko elvtársnak, a párt járási titkárának szavait hallották a konferencia küldöttei. - Járásunk kimondottan mezőgazdasági jellegű és tőlünk függ, csakis rajtunk múlik, hogy a CSKP XI. kongresszusának határozatát minél előbb végrehajtsuk. Hogy ez így lesz, abban senki sem kételkedik, éppen ezért... —

Igen, éppen ezért. Azaz éppen nem a legkedvezőbb állapot, hogy a járás legtöbb szövetkezetében a dolgozók életkora 50 vagy éppen ötvenen felüli, szintén nagy figyelmet érdemel és aminek megszüntetése egyik legfőbb feladata minden falusi fiatalnak.

Íme két rövid idézet, két különböző tartalmú és szándékú felszólalásból. Az egyiket a fiatalos lendület, a szakma szeretete, becsülete, a föld szeretete diktálta, a másikat a körültekintés, a helyzet reális megítélése, az előrelátás sugalmazta. Lám, a fiatal CSISZ-tagnak és a komoly érett pártmunkásnak mennyire egy a. mondanivalója és az ilyen közös törekvés csakis a célhoz vezethet. A kollektivizálás mielőbbi befejezéséhez, és ahhoz, hogy a fiatalok egyre jobban megkedvelik a mezőgazdaságot, hisz a kereseti lehetőségek a vágsellyei járás szövetkezeteiben is, mint mindenütt máshol az országban, elsősorban is a dolgozóktól függnek.

De nem körvonalazhatnám kellőképpen a konferenciát, ha röviden is — már amennyire ilyen rövid cikkben jellemezni lehet - egy másik fő érdeme nélkül. Ez pedig a nevelés kérdésének mérlegelése volt. A járás ifjúsága egyre bátrabban fordul a pártszervezetekhez, a helyi nemzeti bizottságokhoz problémái megoldása érdekében. Ez nemcsak az oktatási évre és a különféle ifjúsági előadások szervezésére vonatkozik. A járás fiataljai úgy látják, hogy a párt segítsége csakis úgy lehet teljes, és csakis úgy élhetnek az adott lehetőségekkel, ha jól megfontolt javaslatokkal, kezdeményező tettekkel lépnek a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok elé. Az idősebb elvtársakra mindenkor számíthatnak, a többi már a fiatalokon múlik.

Végre eljött a megbeszélt óra. Eldördült az Auróra ágyúja. Megindult az ostrom, a junkerek golyózáporral fogadtak, nehéz ütközet volt, de a junkerek egyre ritkábban válaszoltak, egyre erőtlenebbül.

Hurrá! Bevettük a Téli Palotát.

(Folytatás múlt heti számunkból)

Felvonulás a Téli Palota elé

Érdekességek

ÉLETMENTŐ JÉGTÖRŐ HAJÓ.

Az Északi Jeges-tenger egy szigetén elhelyezett szovjet meteorológiai kutatóállomás négy munkatársa veszélyes kalandot élt át. Az a jégtábla, amelyen tartózkodtak, elszabadult a sziget partjáról és belesodródott az úszó jégáramlatba. A négy kutató - mintegy 30 tonna értékes teherrel — több napig tartózkodott az úszó jégtáblán. A közeli szigetekről és parti állomásokról repülőgépekkel siettek megmentésükre, a gépek azonban a kis jégtáblán nem tudtak leszállni, így csupán utánpótlást dobhattak le. Rádióutasításra a helyszínre sietett a szovjet északitengeri kereskedelmi flotta egyik jégtörő hajója, másfélnapos munkával megközelítette az elszabadult jégtáblát és megmentette a négy kutatót

HÁZ A HOLDON. New Yorkban egy sajtókonferencián dr. Rinehart bemutatta a Holdra építendő első ház modelljét. A Hold-ház hasonlít egy félcilinderhez, amely fölé ernyőt szerkesztettek védőpajzsul a meteorok ellen. A ház 113 méter hosszú, 21 méter magas és 53 méter széles, anyaga alumíniumötvözet. Minden rendben volna, csak egy van hátra: fel kell jutni a Holdra.

Londoni jelentés szerint angol és skót búvárok egy csoportja elhatározta, hogy Loch- nessbe utazik és felkutatja a hírhedt lochnessi szörnyet. A vállalkozásban előreláthatóan 30 amatőr-búvár vesz részt. Többen olyan fényképezőgépet visznek magukkal, amellyel 70 méter mélységű vízben is lehet felvételeket készíteni.

„Kegyes adományok"

SIGNORE GIAN BATTISTA GIU FFRE A CREDITO AGRARIO

bank pénztárosa Imolában egy olasz kis városban. Nevét egyik napról a másikra felkapta a fáma és az olasz kormány a parlamentben sok kellemetlen kérdés pergőtüzébe került.

Signore Giuffre ugyanis nagy összegeket csalt ki a hívő katolikusoktól. A legutóbbi két esztendőben 32 milliárd líra kölcsönt vett fel, ebből 21.5 milliárdot a kolostoroktól és a kölcsönökre a legutóbbi időkig 20 — 100 százalékos kamatokat fizetett.

Giuffre nemcsak a kamatfizetés terén mutatkozott bőkezűnek, az egyház hű gyermekeként szórta a milliókat a templomoknak, kolostoroknak és talán még a szentek közé is bevonult volna, hogyha az ellenzéki lapok nem tálalják ki a kulisszatitkokat. Fiókvállalatokra a bankárnak nem volt szüksége, a papok mindenütt szívesen és megértő ' szemrebbenéssel vállalták az adományok gyűjtését. Természetesen nem mondtak le a csalétekül kitűzött szalonnadarabkáról se, amivel a bankár az áldozatait fogdosta. így például Don Filippo Bugoli, a gombulugai pap 170 000 márka értékű háztelkeket vásárolt és mindezt a Giuffre-val való üzleti összeköttetésnek köszönhette. Giuffre az újabb kölcsönökből fedezte a korábbiakat és végül az utolsó kölcsönzőkön csattant volna az ostor. Ez azonban kevésbé valószínű, hiszen „isten bankára“ nem kockáztathatta volna meg azt, hogy becsapja elsőszámú hitelezőjét, az egyházat. Giuffre nagy haszonnal járó, de törvénybe ütközött ügyletekkel szaporította a pénzt: kábítószer csempészéssel, valutaügyletekkel, külföldi vallási szervezetek adományainak nagybani árusításával.

Giuffret, az imolai bank pénztárosát menesztették állásából, de a katolikus egyház eltekintett Giuffre, a nagy pénzügyi szakember erkölcsi kihágásai felett és még a „Szent Sir lovagok“ közé is felvette. A katolikus egyház oltalma alatt a „jó isten bankára“ éveken keresztül büntetlenül folytathatta üzérkedéseit. Ügy látszik az olasz tőjte azonban erősebb, mint az egyház, és a financtőke leteperte egyre veszélyesebbé váló konkurrensét.

„Isten bankára“ megcsúszott, kisült, hogy 2 millió líra forgalmi adót letagadott. A katolikus papok most 7 millió lírával maradtak adósai a híveknek. Amint hírlik, az egyház ki akarja fizetni a hívőknek ezt az összeget, mert attól tart, hogy másképp — kilépnének az egyházból.

Signore Giuffre „a jó isten bankára"

A Vatikán körüli botrányos ügyeknek nincs vége. Most a POA (a vatikáni élelmiszer felosztó szervezet) kulisszatitkai kerültek napfényre. Ez a szervezet ugyanis nagy meny- nyiségű lisztet nem osztott fel a hívők között, hanem a sik- kasztók kezére játszotta. Azok közé, akik ebből az ügyletből a legnagyobb hasznot húzták, tartozik Marcaulónió Pacelli herceg, az elhunyt XII. Piu§ pápa közeli rokona is.

Üzenjük

CSŐK JELIGÉRE

Amint leveléből kiolvastuk', önnek egy olyan lánnyal van dolga, aki a szívből jövő, tiszta szerelmet furcsán értelmezi, vagy talán nem is ismeri. Egy olyan lány barátsága, aki egy- időben több fiúval is „nagyon bizalmas“, a legnagyobb óvatosságra int. Az életben nagyon gyakori eset, hogy az ilyen lányok olyan lejtőre kerülnek, melyen nehéz a megállás, ön pedig még fiatal ahhoz, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkezzék annak megállapításához: mikor komoly a szerelem és mikor nem. Továbbá az a benyomásunk, hogy Ön egy tiszteségesen gondolkodó fiatalember, aki többet hisz el lányoknak, mint kellene, s Így könnyen éri csalódás. Óvatosságba szerelemben sem árthat.

Ezekután azt tanácsoljuk, hagyja a lányt, többé ne találkozzanak, ne is írjon neki. Legyen erős és határozott, a szakítás következzék be, de azonnal.

RÖZSÄNAK

Levele kissé összefüggéstelen. Saját magával sincs tisztában. Igaz még fiatal, de elég idős ahhoz, hogy bizonyos dolgokban komolyan gondolkozzék. A lányok, sőt a fiúk hiúságának hízeleg, ha ennyi ideálja volt vagy van. Vigyázzon, mert az ilyen lánytól óvakodnak a fiúk és aztán az a vége, hogy egyedül marad.

Legyen jókedvű, legyen mosolygós és vidám. Az ilyen természetű embereket kedvelik, de amikor kell, legyen komoly.

A jelenlegi ismerősével is csak játszik. Ha az illető tisztességesen gondolkodó fiatalember, nem érdemli meg, hogy bolonddá tartsa. Ha úgy érzi, hogy ellenszenves, akkor szakítson vele. ellenkező esetben pedig járjanak együtt. A gyakori együttlét sok mindent tisztáz, mert vagy megszeretik, vagy megutálják egymást.

Sajnos Önnek nagy fantáziája van és mindig olyan dolgokért küzd, ami elérhetetlen. Ez néha káros következményekkel jár. mert az élet valódi oldalát nem ismeri meg.

ELVESZETT ÉLET JELIGÉRE

„Egy regényhez az élet szolgáltatja a legjobb témát", mondta egykor egy író. Ez jutott eszünkbe akkor is, amikor levelét olvastuk. Miként minden regénynek megvan a hőse, úgy ön is az. Anyai ragaszkodása a kicsihez megható és ez csak növeli az ön erkölcsi értékét mindenéi, de főleg az ismerősei előtt, mert ebből következtethet, hogy majd egykor önből milyen anya lesz.

A jövőt illetőleg azt tanácsoljuk, járjon jelenlegi ismerősével, szeressék, becsüljék meg egymást. Tartsanak ki, hisz valószínű mindketten fiatalok. Ha a szülők látni fogják, hogy milyen nagy és kitartó a szerelmük és főleg, hogy a fiúk nem tágít, idővel megváltoztatják állásfoglalásukat és megadják beleegyezésüket, ön legyen okos és mindenekelőtt hű, ne adjon alkalmat az embereknek, hogy Önről rosz- szat beszéljenek, mert a jóaka- ratú ismerősök gondoskodnának arról, hogy a szülők ezt azonnal megtudják.

Ha a szülők tudnák, hogy ön mennyire tiszteli őket és mennyire vágyik szeretetüket elnyerni, biztosan engedékenyebbek lennének.

Varsányi Pál: Petőfi „Az apostol" c. költeményéhez készült fametszetsorozatból.