Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-11 / 46. szám

A Szovjetunió­ban sokat fej­lődött a gya­pottermesztés. Az 1913-as év­hez vizonyítva megháromszo­rozódott a ki-'' termelt gyapot mennyisége. Ez a tény a szov­jet mezőgazda­ság fejlődését és mezőgazda- sági szakembe­reinek komoly tudását bizo­nyítja. A kom- szomolisták is szívesen dol­goznak a gya­potföldeken és minden udásuk- kal, szorgal­mukkal elősegí­tik az igényes növény ter­mesztését. A levél szellemében A FIATALOK TOVÁBB FOLY­TATJÁK a CSISZ KB levele tartalmának megvitatását. Min­den alapszervezet, minden CSISZ-tag újabb és újabb ötle­tet talál a szervezeti munka további megjavítására. A levél tartalmának megvitatása köz­ben születnek ezek az ötletek, mert ráébrednek a fiatalok, milyen sok tennivaló van még az alapszervezet körül. Más és más tettre lelkesíti a fiatalokat a levél tartalma. Vannak he­lyek, ahol sok új tagot kell a CSISZ-be szervezni, hogy iga­zán jól menjen a munka. Más­hol fásítanak vagy a talajjaví­tásra lelkesíti a fiatalokat a CSISZ KB levele. Van, ahol a legelőjavításhoz fogtak és a kultúrmunka javítását tűzték ki célul a fiatalok. Példuál a serbákiak elhatározták, hogy 200 órát dolgoznak brigádban az EFSZ-ben és 10 fiatalt nyer­nek meg a kelet-szlovákiai nagy talajjavitási munkálatok­ra. Nem feledkeznek meg az EFSZ-ről sem, s ezért 5 fiatalt szerveznek a helyi EFSZ-be. Szorgalmasan látogatják a pártiskoiázást, hogy elmélyít­sék politikai tudásukat. Erre lelkesíti őket a CSISZ KB leve­le. HORNÄ LEHOTÄN, az alsó- kubíni járásban eddig nemigen foglalkoztak gyümölcstermesz­téssel. Néhány gyümölcsfa zöl­déit csak a faluban, de ez sem hozott kielégítő termést. Pedig az új agrotechnikai módszerek a gyümölcstermesztésre is ki­hatnak és bizonyos új módsze­rekkel, jó gyümölcsfajták meg­választásával olyan helyen is lehet gyümölcsöt termelni, ahol eddig még nem termeltek. A CSISZ KB levelén felbuzdulva, úgy határoztak, hogy 50 gyü­mölcsfát ültetnek el a község­ben és gondjukat is viselik. Ebből a telepítésből levonják a termelési tapasztalatokat és később sokkal több gyümölcs­fát ültetnek majd. Mivel itt a lakosság egyik főjövedelme az állattenyésztésből szárma­zik, ezért nem feledkeznek meg a takar­mányalap bizto­sításáról sem. Sok itt a rét, legelő, de a ki­tűnő havasi le­gelőket javítani kell, hogy meg­felelő mennyi­ségben terem­je a füvet, amelyből aztán az állatok gyarapodhatnak. Ezért elhatározták, hogy minden CSISZ-tag 100 órát dolgozik a rét- és legelőjavításoknál. A szakszerű legelőjavítás után egész biztos több, nagyobb ha­szonnal járó állat lesz a faluban és az EFSZ tulajdonában. Az alapszervezet további megerő­sítése érdekében pedig 8 fiatalt szerveznek a CSISZ-be. A FEKETENYÉKI FIATALOK 30 köbméter komposztot készí­tenek a talaj termőerejének fokozása érdekében. Ezzel bi­zony nagy szolgálatot tesznek az EFSZ-nek is. A politikai tu­dásuk elmélyítése érdekében pedig olvasókört és „Tanulunk a párttól“ kört szerveznek. Itt sajátítjuk majd el azokat az is­mereteket, amelyek szüksége­sek a Fucsík-jelvény megszer­zéséhez. A falu lakosainak szó­rakoztatására rövid színdara­bokat tanulnak, esztrádműso- rokat szervez­nek. Színjátszó csoportot alakí­tottak azért, hogy ezáltal is színvonalassá tegyék a színi­előadásokat. Sok alapszervezet tevékeny­sége az utóbbi időben azért lendült fel, mert a CSISZ KB levelének szellemében végzik munkájukat. Bzért találtak nagy visszhangra minden fia­talnál a tartalmáról rendezett viták. Magáévá is teszi minden fiatal a CSISZ KB levelének mondanivalóját. -an­Örök megbonthatatlan barátságban Megkezdődött a csehszlovák-szovjet barátság hónapja A fiatalok mindenütt jól fel­készültek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. év­fordulójának megünneplésére. A legtöbb alapszervezetben a nagy évforduló napján emlék­ünnepélyt tartottak és sok fa­luban éppen a fiatalok voltak az ünnepségek szervezői. A nagy évforduló napján kezdő­dött a csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapja is. Egy hónapon át jól felhasználják az időt és a barátság szellemében isme­retterjesztő előadásokat tarta­nak idősebb és olyan elvtársak segítségével, akik már jártak a Szovjetunióban és ismerik népeinek életét, eredményeit. Különösen a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok várják az is­meretterjesztő előadásokat, vi­taesteket, mert tudják, mennyi tennivaló van még az EFSZ-ek továbbfejlesztése terén. A CSISZ-tagok a Komszomol te­vékenységével és a Szovjetunió ifjúságának életével js megis­merkednek. A losonci járásban a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában 90 helyen rendez­nek vitaestet, Spanyov: Az életért című könyvéről, „a komszomoldicsőség útján“ cím­mel pedig 78 helyen tartanak előadást. Hasonló a helyzet a többi járásban is. Például a rimaszombati járásban 40 be­szélgetést a Komszomol életé­ről, Lenin elvtársról pedig 30 beszélgetést rendeznek. Ezen példák is azt bizonyítják, hogy a fiatalok meg akarják ismerni a Szovjetunió és a Komszomol életét. A barátsági hónap ideje alátt igen sokan beiratkoznak a népi orosz nyelvtanfolyamokra. Ilyen tanfolyamokat tíz évvel ezelőtt szerveztek először és munká­juk kezdettől fogva sikerrel járt. Az idén már 1340 nyelvtanuló kört szerveztek. A CSISZ járási és az alapszervezetek vezető­ségeinek igen fontos feladata azoknak a fiataloknak meggyő­zése, akik eddig még nem irat­koztak be a, népi orosz nyelv- tanfolyamokra, hogy a legköze­lebbi időszakban váljanak a körök hallgatóivá, nehogy az orosz nyelv tanulásában lema­radjanak. Az orosz nyelv ma már nemcsak egy ország nyel­ve, mert nemzetközi viszony­latban is fontos nyelvvé vált. Közismert dolog, hogy az an­nnlnlz nnm evíimmn tonnlnoL' idegen nyelveket, de sok angol iskolában már kötelező az orosz nyelv tanulása. A közelmúltban hírt kaptunk, hogy az orosz nyelv tanítását Egyiptom kö­zép- és felsőiskoláiban is be­vezették. Az orosz nyelv isme­rete igen sok előnyt' biztosít mindenkinek, de elsősorban a fiatalok érdeke, hogy legjobb barátaink nyelvében tökélete­sítsék magukat. A csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjának keretében csaknem minden faluban, vá­rosban szovjet könyvkiállítást is rendeznek. A kiállításon ter­mészetesen könyvet is lehet vásárolni és szovjet folyóira­tokra, újságokra is elő lehet fizetni. Helyesen cselekszik az a fiatal, aki évenként 3-4 szov­jet író könyvét vásárolja meg. A szovjet irodalom ismerete összeköt bennünket a szovjet néppel, és általa megismerjük azt a gigászi munkát, amelyet a kommunizmus építéséért folytat. Azok az ifjak, akik már elég jól beszélnek oroszul, he­lyesen teszik, ha szakkönyve­ket is vásárolnak, mert a Szov­jetunióban megjelent szak­könyvek nemcsak igen olcsó áron szerezhetők be, de világ- viszonylatban is elismertek, és így sok tudást meríthetnek be­lőlük. Különösen a különféle iparágak technológiai ismere­teit sajátíthatjuk el az orosz szakkönyvekből. A mezőgazda­sági szakkönyvekről külön fe­jezetet lehetne írni és ez ter­mészetes is, mert a Szovjet­unióban van a világ legfejlet­tebb mezőgazdasága, melytől még sokat tanulhatunk. A barátsági hónap folyamán filmszínházaink sok tudomá­nyos, ismeretterjesztő filmet vetítenek. A filmekből szóra­kozva tanulhatunk és általuk a szovjet ország szebbnéi- szebb vidékeit is megismerhet­jük. A szovjet filmek általános közkedveltségnek örvendenek, a fiatalok pedig különösen a szovjet tudományos tárgyú fil­meket szeretik. A CSiSZ alap­szervezeteinek vezetőségei gondoskodjanak, hogy ilyen fil­mek bemutatásra kerüljenek, s az előadás után a filmről rövid vitát kell rendezni. He­lyes, ha ezekre a vitákra taní­tókat és idősebb elvtársakat is meghívunk. Évek óta hagyománnyá vált, hogy a csehszlovák-szovjet ba­rátság hónapja folyamán a CSISZ-tagok szovjet írók szín­darabjait mutatják be. Az idén is sok alapszervezet színjátszó csoportja lepi meg a nézőkö­zönséget egy-egy szovjet író darabjának bemutatójával. Ez a kedves hagyomány is azt bi­zonyítja, hogy népünk a Szov­jetuniót szereti, fiatalságunk a szovjet kultúrához ragaszko­dik és a szovjet tudományt, irodalmi termékeket megbe­csüli. A csehszlovák-szovjet barátság hónapja még tovább mélyíti népünk és a Szovjet­unió népeinek barátságát. B. I. A dunaszerdahelyi járási konferenciáról Járásunk ifjúsága, mint min­dig, most is becsületesen telje­sítette feladatát. A fiatalok sok szép eredménnyel dicsekedhet­nek. Jól dolgoztak a baromfi­húsfeldolgozó üzemben, a kom­munális üzemekben, de kiváló eredményeket a járási CSISZ szervezetei a mezőgazdasági termelésben értek el. Munká­juk eredményéről az ifjúsági tőzegbánya, több mint 10 000 köbméter komposzt, sok vagon kitisztított gabona és 37 ifjú­sági munkacsapat tanúskodik. Az egész járás eredményében nagy része van az ifjúságnak — ez volt a lényege a CSISZ dunaszerdahelyi járási konfe­renciáján elhangzott beszámo­lónak. Az ilyen munka neveli a fiatalokat és még nagyobb sikerekre serkenti őket. A fel­szólalók túlnyomó többsége ki­bővítette a beszámolót és pár kivételtől eltekintve, gazdag eredményekről számoltak be. Csömör elvtársnő, a pódafai CSISZ munkájáról a következő­ket mondotta: Jóllehet szerve­zetünk, kicsi, s csak 34 tagja van, mégis úgy igyekeztünk, hogy minél többet dolgozunk. Kiindulva a XI. pártkongresszus határozataiból, 14 új tagot vet­tünk fel a CSISZ-be és három fiatal elvtársat előkészítünk a pártba való felvételre. Ilyen és hasonló eredményekről számolt be Erdősi Gabi Királykarcsáról, Esztergályos elvtársnő Felbár­ról. A részvevők nagy tapssal és egyhangúlag fogadták el a dióspatonyi fiatalok verseny- felhívását, akik elhatározták, hogy az istálló építését patro­nálják, és az új istállóban ifjú­sági munkacsapat fog dolgozni. Nagyon érdekes volt, hogy a konferencián nagyobb rész­ben lányok vettek részt és a felszólalók túlnyomó többsé­ge szintén lány volt. Mindez azt bizonyítja, hogy a lányok aktí­van veszik ki sészüket a CSISZ- munkából. Ei a valóság arra kötelezi a CSISZ új járási ve­zetőséget, hogy a jövőben töb­bet foglalkozzon a lányok mun­kájával és több érdekességről gondoskodjon a lányok és a fiatal asszonyok számára. A felszólalók nem feledkeztek meg az ifjúsági lapok terjesz­téséről sem. Majdnem minden szervezetben kötelezettséget vállaltak, hogy az Oj Ifjúság számára további előfizetőket szereztek. A konferencia határozataiban nagy feladatokat tűzött ki. Az ifjúság figyelmét mindenek­előtt a mezőgazdaságra, az if- ság kommunista nevelésére irányítja. A határozatokban vállalták, hogy aktívan kiveszik részüket a II. országos sparta- kiád előkészítéséből. A járási konferencia bebizonyította, hogy a dunaszerdahelyi járás fiataljai helyesen értelmezik küldetésüket és mindent meg­tesznek, hogy kötelezettségvál­lalásukat a CSISZ III. országos kongresszusára sikeresen telje­sítsék. Sz. F. Megkezdték a 3.5°/o-os zsíradéktartalmú tej árusítását. Ez a tej azokat a fontos vitaminokat is tartalmazza, amelyek minden gyermek számára szükségesek. Az ízletes tejnek igen örülnek a gyermekek és nemhiába kiáltanak fel ivása köz­ben, hogy: jaj de jó ez a tej. A FEHÉR ELEFÁNT BIRODALMÁBAN H is egyet-mást az európai ß a sziámi ikrekről hallott átlagember, vajmi kevés fogalma van magáról Sziám, — hátsó­indiai királyságról, melyet újab­ban Thaiföldnek neveznek. — Forró égövi, örökzöld erdeinek teafái szolgáltatják a felette ér­tékes teák (ejtsd tik) nevű fa­anyagot, mocsaras rónaságain pedig nagy mennyiségű rizst termelnek. Nyugat felől Burmá­val, keleten Laosz-szál és Kam­bodzsával határos az ország, melynek összkiterjedése csak­nem akkora, mint Franciaorszá­gé. Fővárosába, Bangkokba, a sziá­mi márkájú, de tulajdonképpen angol érdekeltségű „Pacific Oversea Airway Society“ gépén érkeztem. Egyéb összeköttetés híján kénytelen voltam ezt a társaságot igénybe venni, jólle­het sorozatos repülőgép-szeren­csétlenségeiről különféle kósza hírek keringtek akkoriban Ázsia- szerte. Már a hongkongi repülő­téren, a start előtt megroggyant a térdem a rozoga tákolmány láttára, mely a legkisebb szellőre már a földön is gyanúsan ide-, oda imbolygott. A stewardesstól aztán megtudtam, hogy a hajdan délceg harci repülőgépet csak öreg napjaira alakították át utasszállító géppé. De hiába, akkor már négyezer méter magasságban repültünk, „átszállni" meg nem lehetett. Szerencsétlenségemre még be is kukkantottam a kémlelőlyukon és hátborzongva tapasztaltam, hogy a két pilóta egyike úgy al­szik, mint a tej. Kellett ez ne­kem? Csak azt lestem, mikor durálja magát neki a másik is, amikor csodával határos módon mégis simán földet értünk Bangkokban. Az ország csupán néhány fok­kal fekszik az egyenlítőtől északra. Azt a rekkenö hőséget, melyet a június Thaiföldön képes kitermelni, nem lehet szavakkal kifejezni. Mikor aztán még be is gyömöszöltek a társaság csukott autóbuszába, ájulás környéke­zett. Az izzadástól csuromvizesen kiszállva a kocsiból, véletlenül belebotlottam signor Zanasiba, az ittéK olasz származású kuta­tóba, akivel egy régebbi utazá­som során ismerkedtem meg Kelet-Indiában. Mégis kicsi a vi­lág, — lelkendezett a tempera­mentumos tálján és karonragad- va máris magával cipelt egy hűsítőre. A pálmák szegélyezte, árnyas kerthelyiségből aztán kedvemre gyönyörködhettem a városban, melyet keskeny, csa­tornaszerű víziutak szelnek ke- resztül-kasul, akárcsak Velencé­ben vagy Amszterdamban. A csatornákon hemzseg a sok dzsunka, a város hajléktalan nincstelenéinek „összkomfortos“ otthona. Ezeken születnek s eze­ken halnak meg. A víziutak fölött kecses ívelésű, bájos kis hidacskák kötik össze a száraz­földi utakat. Bangkok további látványossá­ga a városi villamosvasút. Még a múlt században épült és egyi­ke a világ legrégibb villamosai­nak. A thaiföldi őslakosok álta­lában véve alacsony termetnek, s úgy látszik, hozzájuk szabták a villamoskocsik méreteit is, melyek nem sokkal nagyobbak egy gyermekvasút kocsijainál. Délután felkerestük az ottani pasztörintézet kígyófarmját. Egy, a föld színénél kb. két méterrel mélyebben fekvő, úszómedence- szerű árokban először csak va­kondtúrásra hasonlító kupacokat véltem felfedezni. Tüzetesebb vizsgálat után azonban rájöttem, hogy a füves talajon ott teke- ródzik a sok mérges kígyó, me­lyek a sima betonfalon nem tud­nak felkúszni. Egy éppen odaér­kező bennszülött megmagyaráz­ta, hogy a kupolaszerű építmé­nyek „hálószobául" szolgálnak az állatoknok. A fiatalember az­tán beugrott a medencébe és, leguggolt egy haragosan szisze­gő kígyó elé. Balkezével villám­gyorsan elkapta a hüllő nyakát, mialatt az dühösen csapkodott hatalmas farkával. A kígyó nyi­tott szájába most egy hegyes végű üvegcsövecskét helyezett és azon kérésziül szívta fel a méregcsatornából kilövellő ned­vet. A folyadék belecsurgott egy az előbbitől derékszögben elhajló másik csőbe s onnan a férfi nya­kán csüngő tartályba. Munkája végeztével egyet penderített a kígyón és széles ívben elhajítot­ta magától. Kikereste a követ­kező állatot s így sorjában csa­polta meg méregzacskójukat. — Mikor elhagytuk a barátságtalan helyet, megtudtam Zanasitól, milyen nevetséges éhbérért koc­káztatja naponta életét az el­szánt fiatalember, jóllehet a kí­gyóméreg mint gyógyszer sok ezer beteg életét menti meg. Bangkok utcáin gyakran látni szótlanul tovasiető férfiakat, akik tógához hasonló, egyforma narancsszínű öltözéket viselnek. Ezek egy buddhista szekta szer­zetesei, akik a transzmigráció, vagyis lélekvándorlás tanát vall­ják és hirdetik. Éppen akkor tértünk vissza a Menam-folyóhoz, amikor annak partján egy luxusjacht kötött ki. A hajó fedélzetén egy jól kifej­lett, szürkés-fehér elefánt ter­peszkedett, ormányát megelége­detten ide-oda himbálva. De volt is miért, túszén halomszámra hevert előtte a sok ínyenc falat: illatos széna, aranysárga banán- csokrok és zsenge bambuszrü­gyek, sőt egy hatalmas láda koc­kacukor! A parton álló tömeg karbafont kezekkel nagyokat hajlongott a békés állat előtt, mintha biztatná, hogy még töb­bet zabáljon. Akkor még nem tudtam, miért kell pont ennek a nagy fene elefántnak annyira bókolni, de zavaromban én is nekiláttam a hajlongásnak, amit barátom sűrű pislogatások kísé­retében jóváhagyott. Csak este, a „Hotel Oriental" teraszán hűsölve mondotta el az olasz kutató, hogy az ottani néphit szerint Buddha lelke is örökösen vándorolva, jelenleg ebbe a fehér elefántba „bújt bele“. Onnan tehát a neki kijáró tisztelet, azért halmozzák el minden földi jóval a szerencsés vastagbőrűt, s ha kedve szoty- tyan, sétahajózásra viszik „sa­ját" jachtján. De hogy hogyan adja ebbeli óhaját a hívők tud­tára, arra még Zanasi sem tu­dott válaszolni. Elalvás előtt azon tanakodtam, milyen állatba volna érdemes belebújni, éjjel pedig a fehér elefánttal álmodtam. Nagyon jóban voltunk s én megkértem, trombitáljon nekem valamit, amikor ... Éktelen mennydör­gésre ébredtem fel, trópusi zi­vatar söpört végig a városon. Gyorsan felöltözködtem, mert ütött az indulás órája. Tíz perc múlva már a szálloda gépkocsija száguldott velem a repülőtér felé. Utamon a vízirózsák óriás levelein még ott gyöngyöztek az esőcseppek, a friss levegőben bordóvörös és azúrkék csodama­darak repkedtek, a felhőfoszlá­nyokon áttört a trópusi napsu­gár. Elbúcsúztam Zanasitól, bú­csút intettem a mesevárosnak és a fehér elefántnak. K. H. azon tevékenységével, amely a szocializmus építése betetőzé­sével szervesen összefügg. A javaslatok a CSKP XI. kong­resszusának tárgyalásaiból és a CSISZ KB levelével kapcsola­tos vitából indulnak ki és az ifjúsági szövetség küldetésére és jellegére vonatkozólag köte­lező megállapításokat tartal­maznak. Az alapszabályok módosítá­sára vonatkozó javaslatokat jelenleg a CSISZ járási és ke­rületi vezetőségei tárgyalják meg. Prágában október 31-én ösz- szeült a CSISZ KB X. plénuma. A tárgyalást Miloslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnöke nyi­totta meg. A központi bizottság foglalkozott a CSISZ alapszabá­lyai módosítására vonatkozó javaslattal és azt decemberben a CSISZ III. kongresszusa elé terjesztik. Az alapszabályok módosítá­sára vonatkozó javaslattal kap­csolatosan elsőnek Vladimír Meisner elvtárs, a CSISZ KB titkára szólalt fel. Az alapsza­bályok módosítására vonatkozó javaslatnak elsősorban össz­hangban kell lenni a CSISZ Ä CSISZ ECB X. plénuma Prágában október 31-én ősz- azon tevékenységével, amely i

Next

/
Thumbnails
Contents