Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-11 / 46. szám

* A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, .1958. november 11. VII. évfolyam, 46. szám. Ára 60 fillér. Ne feledjünk! öntöttek a nagy­hatalmak és a burzsoá Cseh­szlovák Köztár­saság szolgalel- kü vezetői min­den döntést elfogadtak. így volt ez Münchenben és az ezt követő bécsi döntés ese­tében is. Húsz éve annak, hogy Horthy hadseregei be­vonultak Szlovákia déli te­rületeire. Ha a megszállást népszavazás útján intézték volna el, az elszakított te­rületek sohasem kerülhettek volna Horthy Magyarorszá­gához. A fasiszta Horthy által „felszabadított“ csehszlová­kiai területen, közvetlen a bevonulás után megkezdő­dött a „tisztogatási“ folya­mat. Mindenki gyanús volt, aki a „felvidéken“ lakott, és ennek értelmében történtek kivizsgálások, természetesen a cél: a kommunista és szo­cialista pártok tagjai és a zsidóság volt. Egyik napról a másikra megteltek a ma­gyarországi internálótábo­rok azokkal az emberekkel, akiket bírósági ítéletek nél­kül zártak le hosszabb sza­badságvesztésre. Szabadon működött a fasiszta beállí­tottságú Turul ifjúsági szer­vezet, melynek tagjai éjnek idején betörték a baloldali polgárok ablakait, számos kereskedő üzletére röplapot ragasztottak: „Pénzelte a cseheket“ című felirattal. Még a volt Egyesült Magyar Pórt egyes tagjait is meg­döbbentette a „felszabadító" magyarok borzalmas garáz­dálkodása. Csak a dicstelen múltú Jaross Andor és tár­sai érezték jól magukat az új világban. Egész karavánok jártak az „anyaországból“, hogy ott­honi hiányosan felszerelt „raktárukat“ kiegészítsék. Egyik napról a másikra emelkedtek az árak és a keresetek sehogysem iga­zodtak az árak szívonalához. Az „anyaországiak“ cinikus szavakkal biztatták a felvi­dékieket: „Húsz évig jól él­tetek, majd hozzánk szegé­nyedtek“. És bár a burzsoá Csehszlovákia sem volt fe­nékig tejfel, mégis összeha­sonlíthatatlanul fejlettebb és demokratikusabb volt mint a íélíeudális Hot;thy-Ma- gyarország. A leigázott nép nem nyu­godott és a délvidék váro­saiban, községeiben számta­lan fenyegető megmozdulás történt, tüntettek a „felsza­badítók“ ellen. De a minden gyilkosságra kész kakastol­las csendőrök puskagolyói elnémították a szabadságu­kat visszakövetelő népek ajkát. Kilátástalan, keserves napok következtek. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja a mély illegalitás­ban is szervezte a népet. A kommunista párt volt az egyetlen erő, mely követke­zetesen harcolt a szabad Csehszlovák Köztársaság megalakulásáért, a dolgozók nemzetiségére való tekintet nélküli összefogásáért, a fasizmus elleni harcban. Ügy, ahogy 1938 sorsdöntő hónapjaiban megmutatkozott a cseh, szlovák, magyar és ukrán dolgozók összefogása, a tornóci és kassai nagy­gyűléseken, ugyanúgy meg- bonthatatlannak bizonyult ez az egység a felszabadító harcban is. És ezen az egy­ségen épül és fejlődik ma is szocialista hazánk. WITTENBERG JÖZSEF Helyt kell állnunk Az ifjúság betartja szavát A mezőgazdaság termelékeny­ségének fokozásánál igen fon­tos szerepet játszik a föld termőképességének növelése. Az 1958-as év ezen a téren több szép eredményt hozott. Ifjúsági szövetségünk tagjai Szlovákiában 48 meliorációs építésen dolgoztak, főleg lecsa- polási és öntözési munkálato­kon. Ez azonban a termőföld javításának csak egy része, igen fontos azt is elérni, hogy a föld elegendő ásványi és szerves trágyaanyagot kapjon. Mindannyian tudjuk, hogy egyes szövetkezetek és állami gazda­ságok alacsony állatállománya magával hozza a. trágya hiányát is. így azután a földek trágyá­zása passzív mérleget mutat. >/W7SAAAAA/WWVWW\AA/'yVW\AryWyWWWVWV'y'yWWW Az olvasó munkás kérdései Harcos grafika Kezünkbe kerültek Gabriele Mayer Denewitz, fiatal lipcsei grafikusnő Nagy Október című ciklusának fametszetei, mellyel Berthold Brecht, a két évvel ezelőtt elhunyt, a nagy német haladó drámaíró verseit illuszt­rálta. A grafikusnő fametsze­teivel a munkások forradalmi harcát és a német-szovjet ba­rátság gondolatát juttatja kife­jezésre. Gabriele Mayer Denewitz ah­hoz a fiatal képzőművész cso­porthoz tartozik, mely már a Német Demokratikus Köztár­saság feltételeiben növekedett művésszé, Egyike azoknak a művészeknek, akiknek a mun­káján meglátszik, hogy milyen lehetőségeket nyújt a munká­sok és parasztok állama a mű­vészeknek. Az NDK-ban a mű­vészek egyre jobban egybekö­tik munkájukat a szocializmus építésének feladataival. A szo­cialista képzőművészet első és nehézségekkel telt lépései után most állandóan több és több értékes mű születik. Ezt bizo­nyítja a legutóbbi drezdai kép­zőművészeti kiállítás is. Gabriele -Mayer Denewitz munkájából is világosan kitű­nik, hogy minél jobban ki tudja használni a művész a XX. szá­zad realista tradícióit, a töme­gek annál inkább megértik a mű mondanivalóját. Ez nem vonatkozik csak a grafikára, de a festészet és a szobrászat ágaira is.A művészeket a szo­cialista társadalomban a kul- túrforradalom betetőzésével kapcsolatos kérdések nagy fel­adatok elé állítják. A kujan-bulaki szőnyegszövők Lenint követik Az év legjobb felesége Az olaszországi Meránban minden esztendőben ün­nepélyesen megválasztják „az év legjobb feleségét“. Ez idén Signora Tebe Ciardit tüntetik ki e megtisztelő címmel. Tebe tizenhat éves volt, amikor — a második világ­háború kitörése előtt — megismerkedett Mario Ciardi- val, egy génuai hajógyári munkással. Mariót azonban behívták katonának s a francia Alpesekben súlyos fa- gyásokat szenvedett. Amikor az olasz hadvezetőség megkötötte a fegyver- szünetet, a Balkánon lévő olasz katonák és otthonuk között minden kapcsolat megszakadt. A fiatalasszony férje keresésére indult, s gyalog, kocsin, autóra ké- redzkedve került Isztrián át Zádarig, amíg a németek elől bujkáló Marióra talált. Mario csekély rokkantsági díjából azonban nem tud­tak megélni, a feleség gyermekruhák varrásával pótolta a kiadásokat, gondozta a lassan javuló nagybeteget, és nevelte fiát. „Három év múlva Francesco hajógépész lesz, s akkor talán majd könnyebb lesz az életem...“ mondja „az év legjobb felesége“. A HELYZETEN VÁLTOZTATNI KELL! Az út á komposztkészítésen alapszik. A bratislavai kerület ifjúsága dicséretes kezdemé­nyezést indított azáltal, hogy az eddig kihasználatlan szerves eredetű hulladékokból minden évben igen értékes trágyát készít. A bratislavai ifjúság kezdeményezése visszhangra talált egész Szlovákiában. Ke­rületek és járások egymás után jelentették be kötelezettség­vállalásaikat. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK A CSISZ III. országos kong­resszusának tiszteletére az alapszervezetek összesen 175 ezer köbméter komposzt készí­tését vállalták. A szavakat tet­tek követték, és eddig már 701 ezer köbméter komposztot ké­szítettek. Bár ez is szép ered­mény, mégis a kötelezettség- vllalást figyelembe véve kevés­nek tűnik, mert a kongresszus­tól már csak 5 — 6 hét választ el. A kötelezettségvállalás las­sú teljesítésének az az oka, hogy egyes járások és kerüle­tek lemaradtak. Így a kassai kerületben 30 ezer köbméter komposzt lerakását vállalták, a teljesítés 'azonban csak 3830 köbméter. Nem sokkal jobb a helyzet a nyitrai kerületben sem, ahol a 30 ezer köbméterés vállalásból eddig mindössze 5538 köbmétert teljesítettek. E kerületek CSISZ-funkcio- náriusai és tagjai példát vehet­nének a bratislavai kerület ifjúságától, akik már eddig 55 519 köbmétert készítettek. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága igen magasan érté­keli a bratislavai kerület ifjú­ságának lendületét, s a pezino- ki, dunaszerdahelyi és somor- jai járási szervezeteket elis­merő oklevéllel tüntette ki. A LEMARADÁST BE LEHET HOZNI A feltételek azokban a járá­sokban és kerületekben is jók, melyek lemaradtak. Ezer és zer hektárnyi földről szedték fel a krumplit, de a szárát a mezőn hagyták. A többi hul­ladékkal együtt a krumpliszár igen jó alapanyag a komposzt készítéséhez. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok egyes veze­tőinek konzervativizmusát a komposztolásnál nem egy CSISZ szervezetnek le kell küzdenie. Látnunk kell ugyanis, hogy a komposztkészítés nemcsak egyszeri akció, hanem a termő­föld állandó trágyázásának igen fontos része. Ezt pedig tudato­sítanunk kell a mezőgazdasági dolgozóknak és a különféle vo­nalakon dolgozó CSISZ-tagok- nak is, mert mindannyiunk közös érdeke, hogy a föld ter­mőképessége állandóan növe­kedjen. BUZNA ALOJZ *# Ünnepeltünk Bratislava dolgozói és ifjúsá­ga lelkesen ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 41. évfordulóját. Már a forradalom jubileumá­nak előestéjén Bratislava ifjú­sága lampionos felvonulást ren­dezett. November 7-én az üze­mek és hivatalok küldöttségei koszorút helyeztek a Slavínon nyugvó szovjet "hősök sírjára. November 7-én 15 órakor Bratislava dolgozói és ifjúsága betöltötték a Sztálin-teret, ahol bensőséges keretek közt emlé­keztek meg a korszakalkotó Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójáról. A ma- nifesztáció részvevői egyhan­gúlag elfogadták a szovjet népnek küldött forró baráti üdvözletei. m. ADY ENDRE: Uj tavasz ez Az Ősz, melybe ellátogattál Kíváncsian és vágytalanul, Késő s még sem a régi kopár Ősz, Melyre már csak a Tél hava hull: Űj Tavasz és új ígéret ez. Bízd rá hittel fehér hóságod, Add hozzá lángját drága melegednek S aztán tekints szét: az őszi kopár fák Virágosán megelevenednek S szívemen nyílsz, Te, Szép, nagy virág. Harsonázik a Tavasz bennünk S ha simulásoddal akarod, Az őszi felhők fölébe emelnek A megújhodt és boldog karok', Karjaim, kik ölelve tártnak. Oly kicsi vagy s oly nagy vagy bennem, Zok-szó minden, ami utánad késztet, Jajong, bíztat, űz és futtat utánad.4 Ma Te vagy az életem és az Élet: Óh, űj Tavasz, be nagyan téli vagy. Közlemény A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága 1958. november 10-én megtartotta II. plenáris ülését. A plenáris ülés megtárgyalta a CSISZ alapszabályainak mó­dosítására beérkezett javaslatokat. Á napirendi pont előadója Milán Rázus elvtárs, a CSISZ SZKB elnöke volt. A vita után a plenáris ülés egyhangúlag jóváhagyta a mó­dosítások előterjesztését a CSISZ országos kongresszusának. A pályatévesztett ember remekműve ■ Amikor a huszas évek elején egy fiatal vegyészmérnök jelent­kezett az akkor kezdődő szovjet filmgyártás vezetőinél, még sen­ki sem sejtette, hogy az eddig „pályatévesztett, ember a szov­jet filmipar legkiválóbb egyéni­ségévé fejlődik. Vszevolod Pudovkin vegyész- mérnök huszonhét éves volt, amikor a filmhez került. Diák­éveit a háború szakította meg, majd német fogságban volt. A Nagy Októberi Forradalom után került vissza hazájába. Saját be­vallása szerint 1920-ig nem lá­tott semmiféle filmet és nem is tulajdonított a filmművészetnek nagy jelentőségét. De az első mozilátogatás után megváltoz­tatta a nézetét és minden lelke­sedésével a film felé fordult. Egyik napról a másikra otthagy­ja jó vegyészeti állását és el­megy a filmhez, hogy mint kis­diák mindent élőről kezdjen. 1925-ben már olyan fólcot ér el, hogy elég erősnek érzi magát ,önálló film rendezéséhez. Gorkij Anya című regényének filmvál­tozatán dolgozik. Az Anya film- változatának várakozáson felüli nagy sikere volt. Épp úgy, mint a Potyomkin cirkáló, az Anya is elindult harcos útjára a világba. A haladó emberek mindenütt lel­kesedéssel fogadták. Jellemző, hogy az akkori burzsoá Cseh­szlovákiában nem engedélyezték a film vetítését. , Vszevolod Pudovkin Anya cí­mű filmjéről abból az alkalomból emlékezünk, hogy a művet a Brüsszeli Világkiállítás alkalmá­ból rendezett filmvilág szemlén minden idők első tíz leg­nagyobb filmje közé sorol­ták. Épp úgy, mint a Potyomkin cirkáló, mely­nek odaítélték a minden idők legnagyobb filmje cí­mét, az Anya is némafilm. Harminc évvel később, 1956-an a Szovjetunióban ismét előkészítették Gor­kij remekművének új film- változatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents