Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-14 / 42. szám
Megszületett A múlt hétfőn délután Michel Debré, Franciaország állami pecsétőrje rányomta a bélyegzőt a jóváhagyott alkotmány szövegére. Ezzel befejeződött a szükséges utolsó aktus az ötödik Francia Köztársaság megszületéséhez. Az V. köztársaság első napjai azt mutatják, hogy a reakció nem tétovázik, s addig veri a vasat, míg meleg, — hogy a közmondással éljünk. A francia kormány jóváhagyta a? új parlamenti választási rendszert. Igaz, hogy az új francia parlamentnek kevesebb joga lesz, mint az előző parlamentnek, de a parlament lesz az egyedüli fórum, ahol majd meg lehet fékezni a legreakciósabb francia burzsoázia diktátori igyekezeteit és szándékait. Ez természetesen a parlament összetételétől is függ. s ezért a francia reakció de Gaulle-al az .élén az abszolút többséget magának akarja biztosítani. A francia kormány határozata szerint az új francia parlamentet kétfordulós többségi rendszerrel választják. Az első forduló november 23-án, a második forduló pedig november 30-án lesz. Ha az első fordulóban a' jelöltek valamelyike nem kap abszolút többséget, azaz ötven százalékon. felüli szavazatot, akkor következik a második forduló, amikor már elégséges az arányos többség. Az első és a második forduló között alkalom nyílik megegyezni a közös jelöltben. Megpróbáljuk ezt a rendszert közelebbről megvilágítani. Tegyük fel, hogy az első fordulóban a kommunisták 35 Százalékot, a függetlenek 20 százalékot, a szocialisták 20 százalékot, a degaulleisták 25 százalékot kapnak. Egyikük sem kapott abszolút többséget (azaz 51 százalékot). Ilyen esetben tartják a második fordulót. De a második fordulóban a kommunistáké a legnagyobb remény, mégpedig azért, mert legtöbb szavazatuk van és ez elég a második fordulóban. Ezt viszont a reakciós pártok nem engedik meg, mert az új választási rendszer módot nyújt, hogy a reakciós pártok e'gy jelöltben megegyezzenek, aki így természetesen már szavazattöbbséget kap. A fent elmondottak a haladó jelöltet gyakorlatilag csak akkor választják meg, ha biztos abszolút többséget kap, vagy kivételes esetben, ha a jobboldaliak a mandátumon összevesznek és nem egyeznek meg. De az ilyen helyzetről is gondoskodott a jobboldal. Újból megvonták a választókerületek határát, hogy a konzervatívabb mezőgazdasági vidékek az ipari városokkal szemben túlsúlyba kerüljenek. Pártpolitikai síkon is kibontakozik a nagy manőver: a degaulleisták mellé sorakoznak fel a jobboldal többi pártjai, így például a jobboldali függetlenek, George Bidault keresztény demokratái és Andre Móricé „disszi- dens“ radikálisai. A jobboldali függetlenek vezére, Roger Duchet így fogalmazta meg a jobboldali tömörülés célját: „Egyesíteni kell a nemzeti pártokat, előbb a kommunisták, utána a szocialisták ellen“. így szándékszik a francia reakció kizárni a parlamentből a kommunista képviselőket és a más rétegek képviselőit, akik a közelmúltban rendezett referendum alatt de Gaulle ellen sorakoztak fel. KLEIN LÁSZLÓ A Kínai Népköztársaság békekezdeményezése a nyugati körökben szemmel láthatóan zavarodottságot keltett. Ezt a zavarodottságot tükrözi az a tény, hogy még Washingtonban sem egyértelmű a kínai bejelentés értékelése és teljesen megoszlanak a vélemények abban a tekintetben is. hogy miképpen reagáljon a Fehér Ház Peng Tö-huaj tűzszüneti bejelentésére. Egyes források örvendetes meglepetéssel értesültek a kínai elhatározásról, bizonyos meg nem nevezett „hivatalos körök“ kedvezően fogadták a hírt, de ugyanakkor hozzátették, hogy távolabbi hatását „óvatosan ítélik meg“. A külügyminisztérium szóvivője hivatalosan nem volt hajlandó nyilatkozni. Üj eleme a békés kibontakozás keresésének, hogy az ENSZ ázsiai-afrikai tagországai a múlt héten bizalmas tanácskozásokat folytattak a tajvani válságról. A hírek szerint különösen az Indiát képviselő Krisna Menőn és az indonéziai Ali Sastro- amidjojo igyekszik a válság megoldását célzó lépéseket kidolgozni. Az ázsiai-afrikai tagországok egyik albizottsága ma ismét összeül, hogy Sastroamidjojo javaslatait tanulmányozza. E javaslatok egyelőre nem ismeretesek, de tartalmukra következtetni lehet a Reuternak abból az utalásából, amely szerint „az ázsiai ENSZ-küldöttség körében nem nagyon lelkesednek a távol-keleti kérdés olyan közgyűlési megvitatásáért, ahol nincs jelen teljesjogú tagként a népi Kína képviselője.“ A FranciaKommunista Párt folytatja a harcot a demokratikus jogok megvédéséért A Francia Kommunista Párt a múlt hét végén a Párizs melletti Ivryben ülést tartott. Ezen az ülésen Marcel Servin, a párt politikai irodájának tagja és Központi Bizottságának titkára elemezte a népszavazás eredményét és az alkotmány elfogadásával előállt új helyzetet. Beszámolójában rámutatott, hogy a nagytőke új támadásáról van szó, majd hangsúlyozta, hogy megtévesztett baloldali emberek is szavaztak igennel szeptember 28-án, hatottak a de Gaulle személyével kapcsolatos ilhfiüók is, és végül latba esett a franciaországi politika megváltoztatásának ígérete is, hiszen az 1956-os választások utáni politika csalódást keltett a népben a szocialista és a radikális vezetők árulása folytán. Az alkotmány elfogadása Franciaország életében új szakaszt nyitott. Az antidemokratikus rendszer életbe lépése súlyos napok eljövetelét jelzi. A Francia Kommunista Párt demokratikus módon az új helyzetben is folytatja harcát a szabadságjogok megvédéséért, a demokráciához való visz- szatérésért. 4 600 000 francia állt ellen a propagandaözönnek, a hivatalos nyomásnak és szavazott nemmel. Ez hatalmas kiindulási alap a köztársaság híveinek elengedhetetlenül szükséges tömörítésére. Az alkotmány elfogadása után egy igazi köztársasági ellenzék tevékenysége döntő lesz a dolgozó tömegek közvetlen érdekeinek megvédésében. Marcel Servin végül hangsúlyozta, hogy a népé a jövő. a Köztársaság jobb és erősebb formában fog újjászületni . ©SSEBE®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®! 1 Világhíredé j Megszüntetik a csangkajsekista konvojok amerikai kíséretét A varsói kínai-amerikai tárgyalásokat a legújabb távol-keleti események határozottan előtérbe állítják. Az Associated Press összefoglalója hivatkozik az, ázsiai országok Washingtonban tartózkodó diplomatáira, akik ügy vélik, hogy a legközelebbi varsói megbeszélés „kulcsfontosságú esemény lesz a tűzszünet időtartamának meghatározásában“. A BBC kommentátora kiemeli azt a megítélése szerint jelentős tényt, hogy Pekingből a kínai külügyminisztérium egyik fontos tisztviselőjét küldték Varsóba tárgyalni. A londoni rádió hírmagyarázója ebből a momentumból meglehetősen messzemenő következtetéseket von le, nevezetesen azt, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya hajlandó nagyon komoly tárgyalásokra a tajvani fegyverszünetről, feltéve, „ha a kínai nacionalisták kiürítik a partmenti szigeteket“. A Reuter jelentése szerint mértékadó washingtoni körökben kijelentették: az amerikai kormány úgy döntött, megszünteti a Kimojra utánpótlást szállító csangkajsekista konvojok amerikai haditengerészeti biztosítását. Ez a lépés önmagában véve megfelel Peng Tö- huaj marsall követelésének. Igen kétértelmű I azonban a State Department állásfoglalásának második pontja, amelynek értelmében „a konvojok kísérése szigorúan a nemzetközi vizekre korlátozódik".. Ez a kitétel minden bizonnyal Csang Kaj-sek megnyugtatását célozza. A csangkajsekista hivatalos körök gyakran ellentmondó kommentárjai Peng Tö-huaj kínai nemzetvédelmi miniszter indítványával kapcsolatban mélységes zavart áruinak el. Az AFP úgy tudja, ez az oka annak, hogy még mindig késik Csang Kaj-sek kormányának hivatalos állásfoglalása. Jellemző a francia hírszolgálati iroda ehhez fűzött megjegyzése: „Ez év augusztus 25. óta először a csangkajsekista kor- i mány befejezett tény előtt áll, a fucsieni part- T vonalon elhelyezett kommunista ütegek hirte- len elhallgattak s a csangkajsekisták számára ez a csend sokkal elviselhetetlenebb, mint a hat héten át tartó gránáteső volt. A csangkajsekista vezetők most minden erejükkel azon lesznek, hogy megakadályozzák a konflik- T tus olyan rendezését, amely bármilyen szem- ^ pontból is előnyt jelenthet a szembenálló félnek“. a Linus Lauling Nobel-díjas amerikai atomtudós az elmúlt napokban Nyugat-Nénietországba érkezett. Pauling kezdeményezte és indította el az egész világon a tudósok békefelhívását. Pauling Essenben nyilvános gyűlésen előadást tartott. Határozottan állásfoglalt az úgynevezett „tiszta“ atombomba ellen és kijelentette, hogy ez még több káros anyagot tartalmaz, mint a „piszkos" bomba. Pauling tanár helyeselte a Kínai Nép- köztársaság felvételét az ENSZ-be. Képünkön Pauling tanárt és feleségét látjuk az esseni előadás után. a A Német Demokratikus Köztársaságban leszállították 1 ® az árakat. Főleg a közszükségleti cikkek árát. így pél- §} E dául a cipő, a bőráru, szappan, tojás és a zsír ára lé- ® ® nyegesen csökkent. Az árleszállítás a Német Deraokra- ® j| tikus Köztársaságban évente 360 millió márka megta- ® karítást jelent a dolgozók számára. 0 Képünkön egy lipcsei áruházban átírják az árakat. § § B I00BEEBSEEBEBEBB0EEEEEEEE0EEEEESEEEEBBEEEBES /*_ang Kai-sek megvert had- seregének maradványaival 1949. december 8-án átmenekült Tajvanra, s azóta alig telt el olyan hónap, hogy ne hallottunk volna erről a szigetről. Ennek egyik oka, hogy a csang- kaisekista klikk ma is bitorolja a 600 milliós Kínai Népköztársaság jogos helyét az ENSZ- ben és annak Biztonsági Tanácsában. A másik oka az, hogy bár maga Tajvan 130 kilométernyire van a kínai szárazföldtől, a csangkaisekisták kezében lévő Kimoj-szigetcsoport egyik tagja mindössze 5 kilométernyire fekszik a Kínai Népköztársaság partvidékétől. Az amerikai imperialisták Tajvan, e „lehorgonyzóit repülőanyahajó“ segítségével állandó feszültséget teremtettek a Távol-Keleten, s ez a feszültség az újabb provokációk révén közvetlenül fenyegeti a világbékét. Az alábbiakban, ismertetjük azt, amit Tajvanról, a Kínai Népköztársaság ezen elidegeníthetetlen részéről tudni kell. FÖLDRAJZ A 35 000 négyzetkilométer területű Tajvan hosszúkás alakú sziget, legnagyobb hosszúsága 400, legnagyobb szélessége 150 kilométer. Keleti partvidéke zord, sziklás, csaknem megközelíthetetlen, de nyugati partvidéke lankás (innen nyerAmit Tajvanról tudni kell te nevét, mert Tajvan kínaiul ezt jelenti = teraszos öböl). A szigeten két párhuzamos hegylánc húzódik végig, köztük keskeny völgyek terülnek el. Éghajlata tropikus, a legnagyobb, 3000 méternél magasabb hegycsúcsokat is csak egészen vékony hóréteg borítja. Tajvan a meleg éghajlatnak köszönheti, hogy évente kétszer aratják a rizst és háromszor érnek be a főzelékfélék. A sziget beleesik a csendes- óceáni tájfunok útvonalába és ezek általában hat évenként söpörnek végig Tajvanon. Gyakori a földrengés is, az 1955 évi 55 000 házat döntött romba. A sziget kétharmadát erdők borítják, rengeteg a banánfa, a bambusz, az ébenfa, kámforfa és parafa. Csodálatos orchideák is virulnak Tajvan szigetén. Tajvan természeti kincsei között legfontosabbak a szén, az olaj, az arany, a réz és a só. GAZDASÁGI ÉLET Tajvan agrárország, a lakosság 70 százaléka mezőgazdasággal és halászattal, 15 százaléka iparral (és közlekedéssel), 10 százaléka kereskedelemmel foglalkozik. A mezőgazdaságra a nagy- birtokos rendszer nyomja rá a bélyegét: a falusi lakosság 0.5 százalékát képviselő nagybirtokosok kezében van a vetés- terület egynegyede, míg a falusi lakosság 37.6 százaléka nem rendelkezik földdel és bérlőként robotol. Tajvan gazdasági életét a japán uralom idején egyoldalúan fejlesztették, csak a rizs és a cukornád termelésével törődtek, az ipar csaknem kizárólag a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásával foglalkozott, elhanyagolták a nehézipart és a természeti kincsek kiaknázását. Ma, a csangkajsekista uradalom és az arherikai gazdasági behatolás időszakában ugyanez az egyoldalúság és elmaradottság jellemzi a gazdasági életet, LAKOSSÁG Tajvannak csaknem 10 millió lakosa van A lakosság egyötöde él a városokban, Tajpejnek, a fővárosnak 400 000 lakosa van. Tajvan lakosságának 98 százaléka kínai és 2 százaléka maláj. A maláj őslakók primitív törzsi közösségekben élnek a hegyek között, féltékenyen Őrzik függetlenségüket. A japán hódítók többször megpróbálták kifüstölni őket hegyi fészkeikből, de ez nem sikerült nekik. Végül villanyárammal töltött drótHerítéssel vették körül a malájok-lakta hegyvidéket és kiserödök százait építették a hegyoldalakba. Ez ,a hatalmas koncentrációs tábor csak 1945-ben szűnt meg, de a malájok ma is másodrendű állampolgárok JTajvan szigetén. TÖRTÉNELEM A kínaiak az időszámításunk utáni 6. században kezdtek letelepedni a szigeten és számuk csakhamar felülmúlta a korábban délről odahajózott malájokat. Tajvan azóta Kína elidegeníthetetlen része. Száz esztendővel ezelőtt már 5.5 millió kínai lakosa volt, 400 hajóból álló flotta tartotta fenn a kapcsolatot az anyaország és a sziget között. A sziget lakossága mindenkor kínainak tekintette magát, aminek bizonysága, hogy az 1839 — 43. évi kínai-angol ópiumháború idején önkénteseket küldött a nagy háza megsegítésére. A külföldi gyarmatosítók már a 17. században megpróbálkoztak a szép és gazdag sziget elfoglalásával (a nyugaton használatos másik nevét, a Formó- za nevet portugál tengerészek adták neki: Ilha Formosa — Szépséges Sziget). A kínai haderő azonban 1700 körül kiverte a szigetről a befészkelődött holland és spanyol gyarmatosít tókat, de a japán agresszió elhárítására már nem volt ereje: Tajvan 1895-ben Japán kezére került. Itt érdemes megemlíteni Tájt van történetének egyik kevéssé ismert fejezetét: a sziget népe nem akart beletörődni a japán uralomba és 1895. május 23-án kikiáltotta a Tajvani .Köztársaságot, amely megelőzte a tulajdonképpeni kínai köztársá- ságot. A köztársaságot 19 nap után vérbe fojtották a japánok és a szigeten maradtak egészen a második világháború végéig. A potsdami szerződés, 1945. július 26-án kimondta, hogy Tajvannak vissza kell térnie Kínához, és ez meg is történt. Az amerikai csapatok azonban már ugyanabban az évben part- raszálltak a szigeten, azzal az ürüggyel, hogy lefegyverzik a japán csapatokat. És azután: Csang Kai-sek 1949 decemberében átmenekült a szigetre, Truman amerikai elnök 1950. június 27-én, a koreai agresz- szió első napján utasítást adott a 7. flottának Tajvan megszállására, s az Egyesült Államok 1954. december 2-án „kölcsönös biztonsági szerződést" kötött Csang Kai-sekkel, hogy megakadályozza a sziget visz- szatérését az anyaországhoz, s állandó bázist teremtsen a távolkeleti provokációk számára, i Ki a felelős? Újabb leleplező adatokat közöl az Egyesült Államok beavatkozásáról a libanoni bel- ügyekbe a Blitz című indiai hetilap. Karandzsia, az ismert újságíró, aki nemrég Beirutban járt, megírja, hogy az Egyesült Államok és Anglia polgárháborút igyekszik kirobbantani Libanonban. A Swissair svájci légiforgalmi társaság gépei nagy mennyiségű puskát, gránátot, lőszert és egyéb katonai felszerelést szállítanak Chamoun címére. Ezeket azonban az új kormány elkobozta. Az újságíró szerint a Libanonban állomásozó amerikai csapatok arra készülnek, hogy az amerikai fegyverraktárak nagy részét átadják a fasisztákhoz közelálló elemek- 'nek. Libanonban továbbra is feszült a helyzet. Miután az Egyesült Államok libanoni nagykövetének nem sikerült Chamoun volt elnök párthíveit becsempészni a kormányba — a falangisták zavargásai folytatódnak. Hír szerint Sebah elnök felhatalmazta Karami miniszterelnököt a parlament felosztására, ha a Chamoun-párti képviselők többségi szavazattal elutasítanák az új kormány programját, s .nem lennének hajlandók kompromisszumra. A libanoni kormány egyébként Chamoun nyílt ellenséges magatartására és tevékenységére való tekintettel mérlegeli, hogy a volt elnököt törvényes úton felelőssé teszi a jelenlegi zavargásokért/"
