Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-30 / 40. szám

A zempléniek étre törtek T*»' Nézd Géza, már jönnek, — mutat az országút felé a zemp­léni kultúrház előtt csoporto­sult kékinges CSISZ tagok kö­zül Zamba Miska a helyi EFSZ fiatal ellenőrző bizottsági elnö­ke. Néhány perc múlva meg is érkezett a személyautó a CSISZ Központi és a kassai kerületi vezetősége küldötteivel, meg ■=> amit a fiatalok legjobban vártak — a kerületi vezetőség vándorzászlajával. A baráti üdvözlések után Spisák Géza a HNB épületébe siet és talán egy perc se múlik el, ropogós csárdást sugároz a helyi leadó, majd Géza hang­ját hallani: — A CSISZ helyi szervezete ezennel szeretettel meghívja községünk lakosságát az ifjú­ság kultúrműsorral egybekötött ünnepi ülésére, amely alkalom­ból átvesszük a CSISZ kerületi vezetőségének vándorzászlaját. Hét óra felé a falu apraja- nagyja a kultúrház felé siet. Sokan a felnőttek közül is ki­váncsiak a kitüntetésre. Igaz, egy kicsit büszkék is a fiata­lokra, akiket jó munkájuk foly­tán a legjobbaknak minősítet­tek a kassai kerületben. Az ünnepélyt a kék ingbe ölr tözött Rácz igazgató-tanító nyitja meg, kifejezésre juttat­va a magas kitüntetés jelentő­ségét. Utána a CSISZ KB részé­ről Mráz elvtársnö ismerteti a kerületi vezetőség azon hatá­rozatát, amely szerint a ván­dorzászlót a zempléni fiatalok­nak ítélte. A meghatódottság érzését váltja ki a jelenlévőkből az a jelenet, amikor 2vach elvtárs, a CSISZ terebesi járási vezető titkára kezében a zászlóval a zempléni fiatalok munkája feletti elismerésének ad kifeje­zést és tolmácsolva a Zempl. Branc-i fiatalok elhatározását, hogy a vándorzászlót vissza­nyerik, a zempléni helyi szer­vezet elnökének, Bajó Emilnek átadja a zászlót. Emil sem ma­rad adós a mondanivalóval. — A zempléni fiatalok nevé­ben köszönetemet fejezem ki a kerületi vezetőség elismeré­séért, s egyben kifejezésre jut­tatom szervezetünk tagjainak azon elhatározását, hogy ezt a zászlót nem engedjük ki a kezünkből... Merész vállalkozás ez, de a zempléni fiatalok, akiknek A fiatalok egy csoportja A fási liaiatokvől Bős a múltban arról volt hí­res, hogy amikor Kolumbusz felfedezete Amerikát, már ott találkozott munkát kereső hő­siekkel. Valóban ebben a faluban volt a járás legtöbb proletárja, akik fiatal életüket mint sze­zonmunkások vagy mint szolgák töltötték a nagybirtokosok és a kulákok földjén. Sokan Fran­ciaországban dolgoztak a lét- fenntartásért. Magát a falut á volt nagybirtokosok majorjai veszik körül, de ezek a földbir­tokosok a verejtékes munkán kívül mást nem biztosítottak a falu dolgozóinak. A felszaba­dulás ennek a falunek is meg­hozta az emberhez méltó életet. Azután 1950-ben megalakult az EFSZ. A volt grófi birtok elha­nyagolt erdejét államosították. Ez az út volt az, amely a falut á mai élethez vezette. A nádfe- deles, mestergerendás házak helyébe moredn családi házak kerültek. A fiatalság élete is más lett. Kulturális téren az itt élő fia­talok már többször szórakoztat­ták a falu lakosságát tánc- és színielőadásokkal. Kezdetben az állami erdészetnél dolgozó fia­taloknak nem volt lehetőségük kulturális téren képezni magu­kat. Ennek az volt az oka, hogy nem volt kultúrházuk és az üzem akkori vezetői nem fordí­tottak kellő gondot a fiatalság nevelésére. Lényeges javulás csak azután állt be, amikor az üzem élére Gyurcsek Ernő igaz­gató került. Gyurcsek elvtárs barátságos és jó modora lehe­tővé tette, hogy az üzemben ez év márciusában 21 taggal meg­alakult a CSISZ. Ez alatt az idő alatt a szer­vezet szép munkát végzett. Megalakult a tánc- és énekcso­port kitűnő zenekarral. A fais­kola közelében kultúrházat épí­tettek, a faluban pedig a volt üzehi konyhát vörös saroknak rendezték be .A tánccsoport és a zenekar részére ruhákat vá­sároltak. Ezenkívül még több apróságot vettek, ami szükséges a kultúrház szebbé tételéhez. A CSISZ-tagok és a dolgozók úgy viszonozták ezt, hogy 104 százalékra teljesítették a félévi tervet és hozzájuk került a ke­rületi vándorzászló is. A becsü­letes és jó munkáért tíz dolgo­zót részesítettek kitüntetésben és 2000 korona jutalmat osztot­tak szét közöttük. A kitüntetet­tek között volt Nagy Ilona és Csiba Borbála CSISZ-tag is, akik tervüket 132 százalékra teljesí­tették. Nagy Ilona nemcsak a munkában jár elől, de a kul- túrcsoportban is a legelsők közt van. Neki és a többi fiatalnak köszönhető, hogy az üzemi dol­gozók kitüntetésekor szép népi tánccal és énekszámokkal szó­rakoztatták az ünneplő dolgozó­kat. A CSISZ-szervezet jó munká­jának eredménye, hogy azóta már tíz fiatal kérte • felvételét a szervezetbe, A szervezet tag­jainak helyes neveléséről állan­dóan gondoskodnak. Havonta egyszer beszélgetéseket szer­veznek az idqsebb, tapasztalt elvtársakkal és ezek elbeszélése nyomán közelebbről megismer­kednek a munkásosztály törté­netével, harcaival. A fiatalok már most tervezik, hogy az őszi és téli estéket alaposan kihasz­nálják, fellendül majd a kultúr - tevékenység. Ha a szervezet munkája továbbra is így javul és az üzem igazgatósága to­vábbra is ilyen megértéssel tá­mogatja a fiatalokat, akkor ez az öthónapos szervezet nemso­kára járásunk legjobbjai közé kerül. \ Bős. Johancsik Gyula ES®®®®®®®®®®®®®®!!]®®®® ® A moszkvai planetárium­ban szovjet meteorológiai ra­kétát állítottak ki. A légkör felső rétegeinek vizsgálatára használt hét méter hosszú'ra­kéta 80 — 100 km-es magasság­ba emelkedik fel. • A Szovjetunióban szilárd benzint állítottak elő. A bri­kettalakú szilárd benzin köny- nyen szállítható és bárhol, akár szabad ég alatt is tárolható. A szilárd benzin könnyen át­alakul cseppfolyós állapotúvá. ® A washingtoni népszámlá­lási iroda jelentése, szerint az Egyesült Államoknak augusztus elsején 174.320.000 lakosa volt. • Helyreállították a „Nagy Csatornát“. 1000 tonnás gőzös haladt végig a Peking-Hang- csau közötti „Nagy Csatornán“, melyet időszámításunk előtt 500 évvel építették. A csatorna abban az időben a legfontosabb víziút volt Észak- és Dél-Kína között, évszázadok során azon­ban elhanyagolták úgy, hogy használhatatlanná vélt. A Nagy Csatorna helyreállítása lénye­gileg azt jelentette, hogy majd­nem az egész víziutat újjá kel­lett építeni. nagy része a helyi EFSZ aktív tagja, szavukat valóra váltot­ták eddig is. Vállalásaikat még mindig teljesítették. Erről em­lékezett meg beszámolójában Zamba Miska is. Rámutatott, hogy a helyi ifjúság 18 tagú csoportja külön csépelte a szö­vetkezet termését, amelynél Mulidrán Győző, Mitrovics Já­nos, Nagy Miklós, Mezei János, Sütő Matilda, Smajda Ilona, Markovics Erzsébet, Tóth Er­zsébet, Rásky Éva, Hogya Mag­da és Kiszti Erzsébet kiváló munkát végzett. A zempléni fiatalok tudatá­ban vannak, hogy az állatte­nyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb alapja a kellő mennyiségű és jó minőségű takarmány biztosítása. Éppen ezért már a múlt év folyamán nagy súlyt fektettek a rét- ás legelőjavítási munkálatokra. Munkájúk nem volt hiába való. A kerületben tavaly első helyre kerültek és egy szép rádiót nyertek. Az idén, a Zvolenská Slatinán megejtett értékelés alapján ^szintén az elsők közé kerültek szlovákiai viszonylat­ban és egy teljes futballfelsze- relést kaptak. A beszámoló kiemeli Tóth Ferenc, Kiszti Endre, Bajó Emil, Főző Péter, Zamba Mi­hály, Ruzsinszki János, Mitro­vics János, Tóth Géza és Spisák Géza munkáját, akik egy vasár­nap több mint 50 hektáron me- szeztek és boronáltak. A zempléni ifjúság kulturális tevékenysége sem megvetni való: Rácz igazgató-tanító ve­zetésével betanulták Móricz Zsigmond: Bor című 3 felvoná- sos vígjátékát és helyi lakossá­gon kívül több községben szó­rakoztatták a közönséget. A helyi szervezet tagjai eb­ből az alkalomból vállalták, hogy a szervezet tagjainak lét­számát feltöltik, állandó mun­kacsoportot létesítenek és a csúcsmunkák idején 1000 mun­kaórát dolgoznak a szövetke­zetben és további 200 hektár legelőt és rétet rendbehoznak. A kedves ünnepély kultúr­műsorral ért véget, melynek keretén belül népviseletbe öl­tözött leányok táncoltak, éne­keltek. Közben Spisák Aranka „Egy gondolat bánt engemet“, Markovics Erzsiké pedig a „Szeptember végén“ című ver­set szavalta el. A táncok és énekek betanításánál, de bemu­tatásánál is közreműködött Lo­sonci Ágnes tanítónő és Bajcsy Lídia óvónő, akiket elismerés illet meg azért, hogy csak né­hány hete kerültek a községbe és máris bekapcsolódtak a he­lyi ifjúság életébe. így van ez rendjén. -B­Ha valaki ala­posabban meg­figyeli az Ifjú­sági szerveze­tek munkáját, örömmel ta­pasztalhatja, hogy aktivitásuk minden szaka­szon növeke­dett. Már a CSISZ szlovákiai kongresszusa előtti időszak­ban is sok szép teljesítmény és kezdeményezés született* de a kongresszus után ez a tett­rekészség még fokozódott. Fő­leg a szervezett fiatalok, de sokan a kívülállók közül is vi­lágosabban kezdték érezni a felelősséget, amely vállukra ne­hezedett. Egész sor üzemi szer­vezet, amely eddig a közepe­sek közé tartozott, megjavítot­ta munkáját. A fiatalok meg­beszéléseket, gyűléseket tar­tottak, ahol alaposan megbe­szélték a tervteljesítést és a munkaszervezés egyes kérdé­seit. Egy ilyen megbeszélésen született meg a trencséniek kezdeményezése is. A Kubra üzem fiataljainak felhívása országos mozgalom­má szélesedett. Ma már nem is versenyről, hanem a haza­fiasság bebizonyításának kér­déséről lehet beszélni. Mind többet halljuk, hogy jól ÍNtl- gozni hazafiúi kötelesség. Így lett a hazaszeretet a többet, jobbat, határidő előtt jelszó a verseny motorja. A takarékos­ság, a minőség javítása, az ön­költségcsökkentés és határidő előtti tervteljesítés — ezeket a fő elveket tartják szem előtt a szervezetek kötelezettség­vállalásaikban. Újítók szavai A legtöbb üzemben a meg­takarítás jelentős részét az újítási javaslatok képezik. így van ez a bratislavai J. Dimitrov üzemben is. Az ifjúság vállalta 411 000 korona megtakarítását és ebből az 'újítókra 300 000 A gutái szö­vetkezet Szlo­vákiában a leg­nagyobb és a tagok a legjobb zöldségterme­lők közé tartoz­nak. Az évi terv szerint 158 hek­tár területen több mint 5 mil­lió értékű zöld­séget akarnak termelni. A köz­élelmezés cél­jára és a kon­zervgyárakba naponta négy vagon zöldséget szállítanak. Ed­dig már 60 va­gon friss zöld­séggel látták el a piacot. Au- *,’li gusztus végéig 2 millió korona értékű zöldséget adtak el. Ján Andó Erzsébet sok figyelmet Sivos, a zöldségtermelő csoport szentel a kísérleti földeknek, vezetője kijelentette, hogy a a melegágyaknak és a jó minő­szállítási tervet nemcsak telje- ségű vetőmagok termesztése- sítik, hanem túl is szárnyalják, nek. Gondosan felosztják a Így például még 60 vagon ká- munkát és tervszerűen végzik posztét, 30 vagon hagymát, 20 feladatukat, vagon sárgarépát és 10 vagon Képünkön Balázs János ifjú­őszi karfiolt szállítanak. A sági munkacsapatának tagjait munkacsoport 140 tagból áll, látjuk. A közélelmezés céljára vezetőjük és agronómusuk 20 vagon sárgarépát adnak be. A bélai kastélyban,,, z ősi Árpád-korabeli kastélyban S mezőgazda­sági iskola helyén új is­kola kezdte meg műkö­dését: tanonciskola. A párkányi állami gazdaság vezetősége a'. gazdaság egyes részlegeiről 25 fiatalt győzött meg a tanoncviszony megköté­sére. Ezek a 15 — 17 éves fiúk és lányok költöznek be a fris­sen meszelt falak közé, új ott­honukba. {vjég csak negyedik napja vannak itt, most ismer­kednek az iskolával és egymás­sal. A legtöbbjük az idén fe­Ilyen alma terem a bélai szövet­kezetben — mondja Szabó Laci, aki szintén tanonc. Öt és három társát a bélai szövetkezet küldte az iskolába. Azt mondja, hogy tanulni szeret, de almát enni még jobban. jezte be a nyolc éves iskolát, a nyáron már segédkezett, dol­gozott és most újból tanulni kell. Az idősebbek, a 17 évesek már inkább a munkáról, mint a tanulásról beszélnek. Tudják, hogy hetente két napot bent kell ülniök, előadást hallgatni, biológiát, kémiát, matematikát és egyéb tantárgyakat tanulni. Ebből már kaptak egy ízelítőt, a legtöbbjüknek tetszett a ta­nítás. Úgy látszik az előadást szívesen hallgatják, de néhá- nyan már előre borzonganak, ha a jövő heti felelősi órára gondolnak. A harmadik napot a gazdaság nánai műhelyében töltik. Itt végeznek gyakorla­tot. A hét többi napján kint a határban a mezőgazdaságban dolgoznak. A műhely főként a fiúkat ér­dekli. Csányi Tibor azt tartja, hogy ez a nap ér a legtöbbet. Még ugyan nem döntött, hogy milyen foglalkozást választ, de szíve a traktorhoz húzza. Ha minden jól megy, az iskola be­fejezése után kitanulja a sze­relő mesterséget. Sajnos a legtöbben még nem határoztak, nem tudják milyen foglalkozást válasszanak. A ta­nítók és nevelők «feladata lesz, hogy a tanulás vágyát bennük felkeltsék és az előttük álló lehetőségekkel megismertessék őket. Nem szabad megengedni, hogy elhatalmasodjanak olyan káros és gyermekes nézetek, melyek szerint „a munka lesz itt a fontos és nem a tanulás“. A tanulás és a munka elsőbb- rendüségének kérdését itt nem lehet vitatni. Mindkettő fontos, a kettő kiegészíti egymást. Bár az otthon itt van egy arasznyira, egyesek számára mégis messze van. Csányi Tibor az első levelét írja. — Vajon hányat ír meg két év alatt? A mezőgazdaságnak szak­munkásokra van szüksége, ezt a célt hivatott szolgálni a ta­nonciskola. Természetesen a legjobb tanulók már az első év befejezésé / után jelentkezhet­nek a mezőgazdasági techniku­mokra és négy év után érett­ségit tehetnek. Azok, akik a két év befejezése után nem akarnak tovább tanulni, az is­kolán szerzett elméleti és gya­korlati tudásuknak nagy hasz­nát veszik munkahelyükön. Ezért becsüljék meg a tanon- cok az adott lehetőségeket, igyekezzenek a lehető legtöbb elméleti és gyakorlati tudást elsajátítani. -s­korona esik. Sok üzemben még az a hiba, hogy a benyújtott és elfogadott újítási javaslatokat csak nagyon hosszú idő múlva alkalmazzák a termelésben. A CSISZ-szervezetek vezetőinek a gazdasági vezetőkkel karölt­ve erélyesebben kell fellépni és segíteni kell, hogy a jó ja­vaslatokat a lehető legrövidebb időn belül felhasználják a ter­melésben. 969120 koronát írnak az apátfalvai Ruhakészí­tő Üzem dolgozói az év végéig az „ifjúság millióiért“ mozga­lom számlájára. Már eddig megtakarítottak 624 120 koro­nát. A megtakarítás mellett az év végéig még 1 430 000 korona értékű árut termelnek terven felül. Myjava válaszol A myjavai Slovenska Arma- túrka-ban dolgozó CSISZ-tagok is válaszoltak a kubraiak fel­hívására. Vállalásukat először alaposan megvitatták és meg­beszélték az üzem vezetőségé­vel. Vállalják, hogy exportter­vüket október 30-ig teljesítik. Az év végéig még három millió korona értékű árut termelnek. Az újítási javaslatok életbe­léptetésével ebben az évben másfél millió koronát takaróéi­nak meg. A szepsi járás jelenti, hogy a CSISZ III. kong­resszusa tiszteletére 100 fiatalt nyernek meg a szövetkezetek számára. Ezenkívül készítenek 500 köbméter komposztot, meg­javítanak 1000 hektár rétet és legelőt, az építkezéseken há­rom ifjúsági munkacsoportot alakítanak, valamint a szövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban dolgozó ifjúsági mun­kacsapatok számát húszra eme­lik. Mindezen vállalásukat de­cember 13-ig teljesítik. Füleken a 11 éves magyar tannyelvű középiskola tanulói 150 köbmé­ter komposztot készítenek és 1500 brigádórát dolgoznak le a helyi szövetkezetben. A bolgaromi fiatalok 1200 órát dolgoznak az új kultúrház épí­tésénél, 220 órát az EFSZ istál­lóinak építésénél, továbbá ren­deznek 26 hektár rétet és lege­lőt. Nyolcszáz ifjú EFSZ-tag A CSISZ kassai kerületi Ve­zetősége jelenti, hogy az év végéig 800 ifjút nyernek meg a szövetkezetek számára és 30 000 köbméter komposztot készítenek. A CSISZ III. kong­resszusáig 200 tonna vashulla­dékot gyűjtenek és az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretében 12 millió koronát takarítanak meg. 1960-ig brigádmunkával felépítenek hat tökéletesen gé­pesített istállót, kiültetnek 200 000 gyümölcsfát és 100 hek­táron gyümölcskertészetet lé­tesítenek. Komposzt, komposzt! A CSISZ besztercebányai ke­rületi vezetősége szerint a ke­rület ifjúsága 10 000 köbméter komposzt készítését vállalta. Sajnos a vállalások teljesítésé­vel - az ipolysági járás kivé­telével — nem lehetett meg­elégedve, mert a szövetkezetek vezetői és az agronómusok nem támogatják kellően a fiatalok kezdeményezését. Versenyeznek A kistárkányi szövetkezet if­jú dolgozóiról már többször hallottunk. Megérdemlik a di­cséretet, mert a királyhelmeci járásban nem akármelyik EFSZ- ben dolgozik ennyi lelkes fiatal. A legfiatalabbak — tizenhár­mán, két fiú kivételével — lá-k nyok, külön csoportban dolgoz­nak és versenyeznek. Az utolsó értékelésnél Makiári Mária ke­rült az élre, utána Dobó Kata­lin, majd Kulcsár Ilona követ­kezett. A verseny komoly mé­reteit az is igazolja, hogy az első és az utolsó helyezés kö­zött csupán 2% különbség van. Tehát azt mondhatjuk, nincse­nek itt elsők vagy utolsók, csak törekvő jó munkások. A fiatalok csoportja a CSISZ kongresszusa tiszteletére vál­lalást tett, hogy a csoportra tervezett 250 000 korona bevé­telt 300 000 koronára emelik. Az összeg 80 százalékát már szeptember első felében elér­ték. Ez annyit jelent, hogy kö­telezettségvállalásukat túlszár-■ nyalják. -ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents