Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-04 / 10. szám

A CSISZ Központi Bi­zottsága az erdő és me­zőgazdasági minisztérium­mal karöltve március 7- 8-ra összehívja Prágában az ifjú .szövetkezeti tagok és traktoristák országos konferenciáját. A konfe­rencia foglalkozik a szö­vetkezetben dolgozó fia­talok, valamint az ifjú traktorosok eddigi mun­kájával. Megjelöli majd az utat, amelyen haladnunk kell. hogy minél több fiú és leány maradjon falun a szövetkezetekben, hogy így új ifjú erőkkel gazda­godjon a mezőgazdaság. Taiiyról Prágába jV agy Jóska barátságos megnyerő külsejű fiú, a lányi szövetkezet tagja. Alig 20 éves, de a faluban nagy megbecsülésnek örvend s ezt a jó hírnevet szorgalmas munkájával vívta ki. Nyu­godtan állíthatjuk öt példa­képül a fiatalok elé. 1956 ja­nuárja óta tagja a szövetke­zetnek, s bármely munkasza­kaszra állították, mindenütt helytállt. 1957-ben kilenc hónap alatt 342 munkaegy­séget szerzett. Szorgalmas munkája eredményeként az j évvégi elszámoláskor 4,800.- koronát kapott. Jelenleg az építkezési csoportban dolgo­zik, s a csoport vezetője úgy beszél róla, mint az egyik legjobb dolgozóról. Jóska nemcsak a fizikai munkából veszi ki részét. Tel­jes erejéből belekapcsolódik a falu kulturális és politikai életébe is. Mint a CSISZ he­lyi szervezetének elnöke és a járási vezetőség elnökségé­nek tagja minden feladatát becsületesen teljesíti. Juta­lomképpen jó munkájáért a CSISZ járási vezetősége öt jelölte Prágába, hogy k^vi- selje járásunk ifjúságát az ifjú szövetkezeti tagok kon­ferenciáján. így Jóskának nemcsak arra nyílik alkalma, hogy tapasztalatokat szerez­zen, hanem régi vágya is tel­jesül, meglátja hazánk fővá­rosát, az „arany Prágát.“ V. E. Közeleg a tavasz és minden jó gazda első gondja, hogy megfe­lelő vetőmagot készítsen elő. A bajcsi állami gazdaságban már régóta folyik a vetőmag kiválasztás. A gazdaság, szövetkezetek és állami gazdaságok részére szállít elsőrendű tavaszi vetőma­got. Képünkön Kovács Ernő munkás és Karol Zac ..raktárvezető munka közben. Kutyaugatás nem hallatszik... JÄN JONÄK A szövetkezeteket többnyire már csak a kocsmákban szidják. Nemrég történt, hogy egy bizo­nyos bácsi H. községből felön- tött a garatra és aztán nagy hangon szidni kezdte a szövet­kezetét: „Hogy ott milyen rosz- szul keresnek a fiatalok, és hogy az ő unokája mennyit gürcöl és mégis csak néhány koronát ke­res." Hát hogy ez milyen hazug­ság, azt rögtön bebizonyítjuk a bácsikának és azoknak, akik az ilyen beszédre bólongattak. Aki becsületesen dolgozik, azt a munkájáért busásan meg is ju­talmazzák. Az Ipolysági szövetkezetben sok fiatal dolgozik. Ondrej Alek- sa is ott dolgozik, a növényter­mesztésben. Az elmúlt évben 174 munkaegységet ért el. Ha minden nap 1.5 munkaegységet dolgozott le. akkor összesen kö­rülbelül négy hónapot dolgozott, munkaegység értéke 214.— Kcs. Aleksa 2,267.- koronát ka­pott előlegben, utólag pedig 2.441.- koronát fizettek ki neki. A természetbeni járandóságok 1.414.. Kcs értéket képviselnek, így hát összesen 6.122.- koronát kapott. Ez a fiatal fiú tehát havonta 1.. 530.- koronát keres, ami már igazán szép. A barátai Urblik, Róka, Farkas, Varga, Laukó és a többiek is szépen keresnek. És senki se ,.dolgozott annyit, mint egy ökör.“ Bácsi! A szavai füstkarikaként elillantak! De ha mégis kételke­dik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiben, akkor figyelmébe ajánljuk, keresse fel az Ipolysá­gi fiatalokat. Ök majd megmond­ják a véleményüket. VARGA J.4NOS Ipolyság. u í A CSISZ évzáró közgyűlése után megkezdtük volna a mun­kát, de az akkori kis kultúrhá- zunkat elvették raktárnak. Na­gyon meg voltam ijedve, mert nem tudtam, hogy most már mi lesz velünk. Ekkor jutott eszem­be, hogy van községünkben egy régi kastély és abban van a szö­vetkezet irodája. Talán ők segít­hetnének — gondoltam magam­ban s elmentem a szövetkezet vezetőségéhez. Kívánságomat megértették s néhány hét múl­va a szövetkezet helyet adott a fiataloknak. Persze a kastély­ban el kellett távolítani egy köz- falat. Összehívtuk a tagsági gyűlést s néhány nap múlva eltűnt a közfal. Munkához lát­tunk, anyaggal segített a szö­vetkezet — mondván; ti a szö­vetkezetnek és mi tinéktek. Nem akarom részletezni — ma már helyiségünk van, sőt bemutattuk a „Ha az asszony kezében a gyeplő“ című színmüvet. A stupavai gép- és traktorállomás traktorosai jól kihasználták az elmúlt napokat. Megkezdték a föld előkészítését a tavasziak alá és a dévényújfalusi határban, mint azt képünk is mutatja, - megkezdték a tavaszi árpa vetését is. 157 hektárról a gabonát és ezt el is csépeljük. ® A tornaijai járásban a „Z“ és a faluszépítési akció kereté­ben 61.500 órát dolgoztak le a fiatalok. A pártkongresszus tisz­teletére eddig 11.000 brigádéra ledolgozását vállalták. & A csecsemőhalálozás az utóbbi 10 év alatt Szlovákiában mintegy két és félszeresével csökkent. A ragályos betegségek hektár burgonyát, 9 hektár cu- következtében előforduló halál- korrépát. 8 hektár takarmány- esetek száma majdnem három­répát, 10 hektár kukoricát és szorosára csökkent. A férfiak e növényeket gondozzuk egészen életkora 1950 —1956-ig 60.9 év- a betakarításig. A betakarítást ről, 66.6 évre, az asszonyoké is mi végezzük el. 214 hektárról pedig 65.5 évről 71.6 évre emel- betakaritjuk a takarmányt és kedett. ® A runyai állami gazdaság­ban dolgozó fiatalok a pártkong­resszus tiszteletére vállalják, hogy: 62 hektár réten és 122 hektár legelőn elvégezik a javí­tási munkálatokat. Elültetünk 5 Hősök nyomdokain Pártunk egyrészt a határozatok, másrészt pedig a vezető funkcionáriusok útján fáradhatatlanul szívügyévé teszi mindazoknak akikre az ifjúság nevelése vár: fokozzátok a fiatalok ideológiai fejlettségét, mélyítsétek el a hazafias nevelést, nevel,jétek a fiatalokat a proletár internaciona­lizmus szellemében! Sok út vezet ahhoz, hogy .ennek a fel­hívásnak eleget tegyünk. Szeretnénk most rávilágítani arra, hogy milyen úton ha­lad a pionírcsoport Jevickén, a 11 éves iskolában. A pionírok és CSISZ tagok már hosszabb idő óta levele­zésben állnak külföldi baráta­ikkal. Igen élénk levelezést folytatnak a Szovjetunióval, Lengyelországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, Bulgáriával és más országok­kal. Gyakran hangoztatják: „a mi iskolánkba a világ min­den részéből repülnek az üd­vözletek!“ Különösen megbe­csüljük azt a levelezést, me­lyet a jasinai (Kárpát Ukraj­na) 7 éves középiskola pionír­csoportjával folytatunk. Hogy jutottunk ehhez a le­velezéshez? Elmondom. 1945 január 24-én Predny Arnos- tov mellett (körülbelül 12 km-re Jevickától) elpusztult egy partizáncsoport, melyet Alex Borkonuk Kárpát-Uk- rajna-i hős után neveztek el. A ' partizánok emlékére a je- vickai pionírok rögtön meg­alakulásuk után átvették az Alex Borkonuk nevet. Csak később kezdtek érdeklődni iránta, hogy tulajdonképpen ki is volt Borkonuk: így jöt­tek rá, hogy a München előtti köztársaság idején mint a CSKP képviselője fáradhatat­lanul a fasiszták ellen harcolt. Megtudták, hogy Jaszinán született és hamvait Rahón helyezték el. A pionírok ezek után levelet írtak Jaszinába. Akkor jöttek csak rá, hogy a a jaszinai iskola hasonlóképpen mint a pionírcsoportjuk, szin­tén Alex Borkonuk nevét vi­seli. Természetesen mindent elkövettek, hogy elmélyüljön közöttük az őszinte baráti le­velezés és együttműködés és hogy kölcsönösen meg is lá­togathassák egymást. A nyolcadik B. osztály pio- nírörse karácsonykor a 55 éves Vrbicky elvtárstól kapott anyagot a munkásmozgalom tevékenységére vonatkozólag és a CSKP megalapításáról Jaszinán is sok érdekes ada­tot kaptak az idős élvtárstól. Ha majd Vrbicky elv társ egészségi állapota megenge­di, akkor a pionírok felkere­sik és közös felvételt készí­tenek róla. A fényképet pedig az Örs krónikájában helyezik el. Az Örs Kaplan képviselő elvtárssal beszélgetésre ké­szül, aki Javickán az úttörők munkájáról fog előadást tar­tani. A pionírcsoport a téli szün­időt arra használta fel, hogy téli kirándulást rendezett. Autóbusszal Bélára mentek, azokra a helyekre, ahol Bor­koriak partizáncsoportjai jár­tak egykor. A pionírok ugyan­azt az utat tették meg, mint a partizánok, fagyos sötét rMgel, friss hóban, mint amgy arról a feljegyzésekből értesültek. Csak természete­sen a pionírok ma teher nél­kül és nem a legszörnyübb üldöztetések és harcok köze­pette tették meg ezt az utat. Megérkeztek az emlékoszlop­hoz, ahol csendesen gondola­taikba elmerülve, hosszasan időztek. Majd különböző ál­lati nyomokat kerestek, tá­bortűznél melegedtek, amely körül olvadozott a hó. A nyolcadikosok egymás után olvassák M. Teveljová: „A Vrhovinán" című könyvét. A rendkiviil érdekfeszítö és a proletár internacionalizmus eszméitől áthatott könyv köz­ponti alakja Alex Borkonuk. A könyv olvasását február közepén fejezzük be, azután pedig beszélgetést rendezünk róla. Az eperjesi rádióleadó ukrán népdalokat ígért szá­munkra. A regény eseményé­nek színhelyéről pedig felvé­teleket kapunk. Addig pedig bizonyára még talán újabb hírek érkeznek Jaszinából. A pionircsoportunk megala­kítása óta eddig már össze­sen ötször rendezett három­hetes sátortáborozást és hat­szor vándortáborozást. Szlo­vákián keresztül. Gyönyörűek voltak ezek a táborozások. .4 pionírjaink megismerkedtek . a szlovák pionírokkal (az idén például egymás mellett tábo­roztak Rohácon a rackovi völgyben). Megszerették a szép szlovák természetet és tábortűz mellett szívüket át­hatotta a szlovák költészet. Elmélyült a fiatalok között a megértés és mély szeretetet éreznek Szlovákia és népe iránt. FHANTISEK TOVÄREK a tokát. Egy nyolcéves nőstény elefántot rászoktatott, hogy csak bizonyos dallamjelre kezel­je az abrakoló automatát és az­után táplálkozzék. Az elefánt hét és félhavi tanulás után ti­zenkét tiszta hangot tudott megkülönböztetBi 140 és 4000 Herz között. Tizenkilenc és fél hét után még tizenegy hangra emlékezett, másfél évvel később S pedig még mindig kilenc hangot a ismert fel. A kiválasztott dalla- ® mot transzponálhatták, megvál- g toztathatták ritmusát, vagy a a hangszint, mindez nem zavarta ® meg a rendkívül muzikálisnak isi bizonvuló nőstcnv elefántot. I ® A NEGYED! SZÖVETKEZET S tagjai a febniárj események 10. ® évfordulőjának tiszteletére kő­ig telezettségvállalást lettek: Fé- ® lix András, Kárkus György és g Buda János növénytermesztési 0 csoportja a terven feiül búzából ^ 624 mázsát, árpából 535 mázsát B és cukorrépából 13.125 mázsát ® termelnek. Pelikán Lajos kerté- g szeti csoportja 120.00Ó.- korona ® és Bogár Pál állattenyésztési g csoportja 1.511.- korona értékű 0 kötelezettségvállalást tett. (T-o) v.z.zw'.ev í|jjllii]00000000000000000000000000000000000000S000000Isl000tsll!lIsl0®00' Az eperjesi húsfeldolgozó üzem alkalmazottai a XI. pártkong­resszus tiszteletére vállalták, hogy az első negyedévben 50.000 koronával csökkentik az önkölt­séget. Képünkön látható, amint -Andrej Kubica, Margita Jaeová, Anna Halcinová és Ján Ráca do­bozokba rakják a zsírt és előké­szítik a szállítást. Megnyerni a fiatalokat a me­zőgazdaság számára és meggyőz­ni őket, hogy véglegesen a me­zőgazdaságban maradjanak, - kétségteleiiül fontos kérdés. A kérdés megoldásában ter­mészetesen jelentős szerepet tölt be a nemzeti bizottságok és a CSISZ szervezetek agitációs és politikai munkája az iskolák­ban és a falvakon. Ha visszagondolunk arra, hogy a múltban a falu mennyire el volt vágva a világtól, villany, rádió, újságok, könyvek és szín­ház nélkül állt, könnyen meg­értjük, hogy a fitalok miért szállingóztak a városba. Hiszen a falu nem nyújtott mást csak a nehéz gürcölést és szórako­zásról csak a korcsma gondos­kodott. A fiatalok ezért termé­szetesen lassanként beszivárog­tak a városba. Népi demokrati­kus rendszerünk megváltoztatta a falu képét. A felszabadulás után már az első években, de különösen a Győzedelmes Feb­ruár után határozott lépéseket tettünk, hogy eltávolítsuk a fa­luból az elmaradottságot és megteremtsük a feltételeket ah­hoz, hogy a falu gazdagabban és kulturáltabban éljen. Gondoljunk csak vissza arVa, hogy mit jelen­tett a falu számára, amikor kiépítettük az , autóbusz össze­köttetést a várossal. Közelebb hoztuk a falut a városhoz. A fel- szabadulás előtt Szlovákiában csak 17 autóbuszvonal létezett, 668 km hosszúságban. Ma már több mint ezer útvonalunk van, harmincezer kilométer távolsá­gon. Az autóbusz a legfélreesöbb falvakba is eljut és ma már nem Is létezik olyan helység, amely el lenne vágva a világtól. . Ha arra megállapításra ju­tunk, hogy az ifjúság egyik része még mindig előnybe helyezi a várost és nem akar a mező­gazdaságban elhelyezkedni, ak­kor a kérdés megoldása érdeké­ben két tényből kell kiindulni: elsősorban le kell szögezni, hogy a kultúra fellendülé.se a falun lehetővé tette a falusi ifjúságunk számára, hogy a saját életkörül­ményein kívül más életszínvona­lon élő emberekkel is megismer­kedjen, és így természetszerűen felébredt bennük a vágy, hogy kulturáltabb életet élhessenek. Másodsorban pedig meg kell ál­lapítanunk, hogy a falu még mindig a város mögött marad. Természetesen nem olyan könnyű kiegyenlíteni a falu és város életformái közötti különb­séget, de azt látjuk, hogy azo­kat az eszközöket, melyeket erre a célra igénybe vettünk, még sokkal hatásosabban fel lehetne használni. Joggal állíthatjuk, hogy a fiatalokat főleg a szocia­lista nagytermeléssel tarthatjuk vissza a várostól. A mezőgazda­ság gépesítése felmenti a dolgo­zókat a gpreölés alól és kielégíti a fiatoloknak a gépek iránt tanú­sított érdeklődését. Az új mun­kamódszerek felkeltik a fiata­lokban a szervező készséget és ugyanolyan keresel« lehetősége­ket biztosítanak, mint a városi elhelyezkedés. A szövetkezetek kulturális alapja lehetővé teszi a kultúrszükségletek kielégíté­sét. Ha meg akarjuk oldani ezt a kérdést, akkor feltétlenül a óc fnitprilai iíón­zettséggel rendelkező fiatalokat is egyenesen a szövetkezetekbe, az állami gazdaságokba és a GTA-ra kellene beosztani. A Szovjetunióban nem tartozik a ritkaságok közé, ha a kolho­zokban és szovhozokban főisko­lát végzett mezőgazdasági dol­gozókkal találkozunk. Nálunk ez még ritkaságba megy. Ha túl­tesszük magunkat, bizonyos elő­ítéleteken, akkor legyőzzük a fiatalok azon érzését is, illetve enyhén mondva azt, hogy ne nézzék le a mezőgazdasági mun­kát. Ekkor majd a fiatalok elis­merik, hogy a mezőgazdasági munka összeegyeztethető még a főiskolás méltóságával is. * * * Rendkívül fontos kérdés, hogy a fiatalokat miképpen nyerjük meg a mezőgazdaság számára. Ezt a kérdést csak akkor oldjuk meg, ha a politikai és agitációs tevékenység mellett emeljük a falu kulturális színvonalát — a falu és a város közötti különb­séget pedig akkor távolítjuk el, ha fellendítjük a szocialista me­zőgazdasági nagytermelést. EZ A HELYES UT ELMONDJA VRABLEN ICA A CSISZ MÉHI ALAPSZERVE2E- TÉNEK ELNÖKE szervezetunK zz tagja kozui 18-an a szövetkezetben dolgoz­nak, így hát nem csoda, ha törő­dik velünk a szövetkezet. Persze a fiatalok sem tétlenek, szorgal­masan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát. Szépen működik olvasókörünk s most szervezzük az egészségügyi tanfolyamot. Van helységünk, tüzelőt ad a szövetkezet, s bizony büszkék vagyunk rá, hogy a mi szövet­kezeti iskolánk a legjobb a já­rásban. .Azt hiszem, ha a szövet­kezet vezetői mindenütt így törődnének a fiatalokkal, sokkal több jó fiatal szövetkezeti tag lenne. i Az egyházmaróti pionírok között vidám hangulat uralkodott a fél­évi bizonyítvány osztás után, örömmel számolgatták az egye- .seket és a ketteseket, boldog­ságtól sugárzó arccal vitték ha­za megmutatni szüleiknek, A leg­jobban tanuló pionírokat könyv- jutalommal tüntették ki és a pionirvezető őszinte gratuláció­val köszönte meg tanulási ered­ményüket. MUZIKÁLIS ELEFÁNT. Az in- t Jiai elefánt vizuális tanulékony- e ságáról sok bizonyító adatot c; jegyzett fel két német tudós, ji 4ensch és Altervogt. ■ Legutóbb u Reinert az indiai elefánt muzi- h kalitásáról közölt meglepő ada- z n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents