Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-25 / 9. szám

Nyelvek és nyelvtehetségek 1958. február 25. — március 2. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora; Hétfő — szombat; 6.15 — 6.30, 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00. Vasárnap; 13.30 — 14.30. A Bratislava! Rádió állandó műsorszámai; 5.00 Hírek, 5.10 Reggeli zene, 6.00 Hírek, 6.10 Falurádió, hétfőn sporthír- adó, 6.15 Reggeli torna, 6.30 Reggeli zene, 7.00 Hírek, 7.55 Iskolásműsor, 10.00 Hírek, 12.05 Népi zene. 12.30 Hí­rek, 14.00 Kellemes ebédután, szóra­koztató zene, 16.00 Hírek, 19.00 Rádió- újság, 22.00 Hírek, 23.50 Hírek, KEDD: február 25. 10.05 Iskolásműsor, 10.25 Délelőtti hangverseny, 11.20 Tánczene, 12.40 Fűvószene, 13.30 Operák forradalmi motívumai, 15.00 A ma dalaiból, 15.30 Hazafias zenemüvek. 16.10 Népi viga­dalom, 16.30 A Moszkvai Rádió össze­állítása, 17.00 Rafail Szobolevszkij he­gedül. 17.30 Tánczene. 18.15 Kívánság- hangverseny, 19.30 Fúvószene, 20.00 Hangjáték, 22.10 Tarka melódiák, 22.50 Zenei műsor. SZERDA, FEBRU.AR 26. BRATISLAVA I. 10^5 A Kassai Rádió zenekara játszik, 11.00 Asszonyok félórája, 11.30 Hang­szerszólók. 12.40 Szórakoztotó zene, 13.00 Az Alexandrov együttes műsora, 13.30 Szovjet zeneszerzők müvei, 15.00 Népdalok, 15.30 Ifjúsági műsor, 16.10 Operanyitányok, 17.00 Tánczene, 17.30 A Minszki Rádió összeállítása, 21.00 Operettrészletek, 22.10 Oj hangfelvé­telek, 23.10 Varázslatos hegedűk. CSÜTÖRTÖK, február 27. BRATISLAVA I. 10.05 Glinka: Ruszlan és Ludmila. Opera, 11.20 Tánczene, 12.40 Szórakoz­tató zene. 13.30 Híres szimfóniák, 15.00 Madrigálok, 15.30 Pionlrhiradó, 16.10 Fúvószene, 16.30 Asszonyok félórája, 17.00 Tánczene, 17.20 Bemutatjuk Pa- l'o Bielik érdemes művészt, 17.30 Szim­fonikus hangverseny, 18.20 Kívánság­hangverseny. 20.00 Tánczene, 21.00 Ünnepi műsor a Februári Események 10. évfordulójára. 22.10 Tánczene, 22.50 Filharmonikus zene. PÉNTEK: FEBRUÁR 28. BRATISLAVA I. 10.05 Iskolásműsor. 10.35 Zenei ap­róságok, 11.20 Tánczene, 13.00 Szóra­koztató nyitányok, 13.30 Operaáriák, 13.55 helyszíni KÖZVETÍTÉS A JÉG­KORONG VILAGBAJNOKSAGRÖL : CSEHSZLOVÁKIA — FINNORSZÁG, 16.20 Fúvószene, 16.30 A Moszkvai Rá­dió összeállítása, 17.15 Filmhíradó, 17.30 Zenei műsor, 18.15 Kívánság- hangverseny, 19.30 Hangjáték, 22.10 Tarka melódiák, 22.40 Kamarazene, 23.10 Operettrészletek. SZOMBAT: MÁRCIUS 1. BRATISLAVA I. 10.05 Ovodásműsor, 10.25 Szimfoni­kus hangverseny, 11.00 Oj könyvekről, 11.20 Tánczene, 12.40 Vidám zenés hétvége, 14.30 Pionlrhiradó, 16.10 Tánczene, 17.00 Operarészletek, 17.20 Szatirikus elbeszélés, 17.30 Népdal­műsor, 18.00 Irodalmi műsor, 18.20 Kí- vánsághangverseny, 19.30 Zenés víg­játék, 21.00 Szimfonikus hangverseny, 22.10 Kabaréműsor Prágából, 23.10 Tánczene. VASARNAP: március 2. BRATISLAVA I. 6.00 Népi zene, 7.00 Szórakoztató ze­ne. 8.00 Dramatizált indiai népmese, 9.00 Vasárnapi operahangverseny, 10.00 Szórakoztató zene, 10.30 Híres éneke­sek műsora, 11.00 Népszerű melódiák, 12.05 Keringők, 12.30 Külpolitikai kom­mentár, 13.00 A Falurádió műsora, 13.30 Tarka zene, 14.30 Operettrészle­tek. 15.30 Hazai képeslap, 16.00 Hang­verseny, 16.30 A Moszkvai Rádió ösz- szeállítása, 17.10 Tánczene, 18.15 Nép­szerű melódiák, 19.30 Népi zene, 20.00 Szórakoztató muzsika, 21.00 Zenei ka­lendárium. 21.05 KIvánsághangverseny, 22.15 Tarka zene. 22.40 Szimfonikus hangverseny. , A budapesti rádióműsor lapzártáig nem érkezett meg. Ezért kérjük olva­sóink szives elnézését. A világ 2500 millió lakósa körülbelül 6000 nyelvet és fontosabb nyelvjárást beszél. Ebből a 6000 nyelvből 1645 millió ember az úgynevezett tizenhá­rom nagy nyelvet beszéli. Ez a tizen­három nyelv a következő: kínai (500 millió), angol (250 millió), hindu (160 millió), orosz (150 millió), spanyol (120 millió), német (100 millió), japán (80 millió), francia (80 millió), maláj (60 millió), bengáli (60 millió), portugál (55 millió), olasz (55 millió), arab (50 millió). Az említettek csupán a legfon­tosabbat, de ezeken kívül is rengeteg dialektus van. Például Indiában 179 nyelvet beszélnek 544 dialektusban. Csak az egészen kivételes nyelvtehet­Kruslnszki professzor, a moszkvai egyetem tanára már hosszabb Ideje tanulmányozza az állatok reflexeinek működését. A professzor most kijelen­tette: űj reflextipust sikerült megál­lapítania. Kísérletei bebizonyították, hogy a Pavlov által felfedezett felté­telés és feltétlen reflexeken kívül mások is vannak; az ügynevezett extrapolációs vagyis előre jelző refle­xek. Ez a típus a magas fejlettségű lé­nyeknek arra a képességére épült, hogy egész folyamatok képét alkossák meg, összehasonlítsák az egyes jelen­ségeket és előre lássák bizonyos ese­mények bekövetkezését, amelyeknek okait érzékszervük útján fogják fel. A képünkön látható kődarabon egy „láblenyomatot" figyelhetünk meg. A felvétel Karlovy Vary közelében készült. ségek képesek megtanulni a létező nyelveknek legalább egy részét. A dán Rasmus Christian Rask 1800 táján ál­lítólag 230 nyelvet ismert és 28 külön­böző nyelvű szótárt Irt. Gaspard Mezo- fanti olasz tudós 114 nyelvet és 72 tájszőlást tanult meg. Könyvből tanult, Olaszországot soha el nem hagyta. Párizsban jelenleg él egy Gregore Kolpaktefy nevű 60 éves ember, aki franciául, oroszul, szerbül, spanyolul, portugálul, olaszul, norvégül, törökül, görögül, berber és bantu nyelveken tökéletesen beszél. Mióta megörege­dett évenként már csak egy nyelvet tanul meg. Az állatok például a madarak egyes fajtáiban, ez az extrapolációs reflex különböző fokú lehet. Ez az életkör­nyezet feltételeitől is függ. Érdeke« a professzor azon megállapítása, hogy az állatoknál ezek született reflexek, de csak bizonyos tapasztalatok meg­szerzése után Jelentkeznek. Feltéte­lük: az agykéregben levő különleges berendezés, az úgynevezett „operatív emlékezet“. Ez rögzíti bizonyos érté­kek változásának törvényszerűségeit, például a mozgás kányát és sebességét is. Ez azért tér el a feltételes és fel­tétlen reflextől, mert nem közvetlen inger hatására keletkezik. Ezt a furcsa tyűktojást M. E. lo­sonci olvasónk fényképezte le. A to­jásnak kemény héja van és a tor­májától eltekintve egész rendes fehérje és sárgája volt. Az átoní az Időjáráskutatás szolgálatában A Meteorológiai Világszervezet fo­lyóiratában nemrég összefoglaló jelen­tést tettek közzé a modem magfizikai módszereknek a meteorológiában való alkalmazhatóságára és ennek módoza­taira vonatkozólag. Ennek értelmében az emberi szervezetre teljesen ártal­matlan izotópokat lehet jó eredmény­nyel alkalmazni, különböző légáram­latok helyének és mozgásának megha­tározására. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelzett atomok módszerét sikerrel lehet majd alkal­mazni a Föld viztartalékainak a feltá­rására valamint a harmatképződés me­chanizmusának tisztázására. A magfi­zikai módszerek másik lehetséges fel­használási módja: a talaj által tartal­mazott vízmennyiség meghatározása neutron abszorvció segítségével. ★ Robot-meteorológus a Déli sarkon A Nemzetközi Geofizikai Év kereté­ben a Déli sarkon felállítottak egy tel­jesen automatizált ídőjáráskutatő ál- Iwnást. A robot meteorológust akku­mulátorok táplálják, a szükséges ener­giával. Az állomás minden órában je­lentést ad a szél sebességéről, irányá­ról, a légköri nyomásról és a hőmér­sékletről. A mérőműszerek adatait egy elektronikus agy dolgozza fel és egy rádiókészülék 1200 kilométer sugarú körzetben kisugározza. Egyik olvasónk téli üdüléséről Krkonoáe hegységből küldte be ezt az érdekes felvételt. ★ ★ ★ Ezúton felkérjük olvasóinkat, hogy­ha kirándulások alkalmából a ter­mészetben valami furcsasággal ta­lálkoznak, készítsenek fényképfel­vételt, küldjék be szerkesztősé­günkbe, szívesen leközöljük. Uj reflexet fedezett fel egy szovjet tudós Furcsaság a természetben A könyvről, amely kötetekkel ér fel... Az emberek már évezredeken keresztül arról álmodoztak, hogy miképpen lehetne felszabadulni a kizsákmányolás és az elnyoma­tás alól. A különböző utópiák megvalósíthatatlannak bizonyul­tak, csődöt mondtak a társadal­mi kuruzslók akik mindenféle toldássol-foldással akarták eltün­tetni a társadalmi bajokat. Száztíz évvel ezelőtt jelent meg MARX és ENGELS KOMMUNIS­TA KIÁLTVÁNY című munkája, amely fordulatot jelent a társa­dalomtudomány történetében és világos feleletet ad azokra a kér­désekre, melyek évezredeken ke­resztül kínozták az emberiséget. A Kiáltvány alapgondolata a kö­vetkező: minden történeti kor­szakban az uralkodó gazdasági termelő- és cseremódok és az ezekből szükségszerűen folyó társadalmi tagozódás alkotják az alapot, amelyre az illető korszak politikai és intellektuális törté­nete épül és amelyből ez egyedül megmagyarázható. Továbbá en­nek következtében az emberiség egész története osztálykarcok története a kizsákmányoló és ki­zsákmányolt, az uralkodó és el­nyomott osztályok harca. Az osztályharcok története a fejlő­dés során elérte már azt a fokot, mikor a kizsákmányolt és elnyo­mott osztály — a proletariátus — a kizsákmányoló és uralkodó osztály — a burzsoázia járma alól felszabadulhat és egyidejű­leg az egész társadalmat egy­szer smindenkorra mindenfajta kizsákmányolás és elnyomás alól megszabadítja, és ezzel minden osztálykülönbséget és osztály­harcot megszüntet. Ez a valóban geniális forradal­mi gondolat kulcsot adott az emberiség kezébe, hogy megért­se a legösszetettebb társadalmi jelenségeket és folyamatokat. Marx és Engels bebizonyítot­ták, hogy a társadalomban olyan törvények vannak érvényben, amelyeket az ember felismerhet és saját tevékenységében is fel­használhat. A Kiáltvány története hűen visszatükrözi a modern munkás- mozgalom történetét. Hiszen a burzsoázia természetesen külön­böző módon harcolt a Kiáltvány eszméi ellen. Nyíltan és a mun­kásmozgalom soraiba beférkőzött ágensek útján is. De mindhiába. A Kiáltvány eszméi megvalósul­tak. Ezért harcolt a Szovjetunió népe, a népi demokráciák, a Né­met Demokratikus Köztársaság és Kína. A Kiáltvány eszméinek megvalósításáért harcol a világ proletariátusa ma is. A Kiáltvány ma az egész szo­cialista irodalom legnemzetkö­zibb alapvető müve, közös prog­ram, melyet a munkások milliói magukénak vallanak. Ezért mi fiatalok tanulmányoz­zuk a Kiáltványt, melyről Lenin elvtárs ezt mondta: Ez a köny­vecske kötetekkel ér fel: szelle­me élteti és mozgatja mindmáig az egész civilizált világ szervezett és harcoló proletariátusát. BOSSZÚ Titkos bálványt imádok benned, vagy a meztelen életet? Lelkemböl szeretném kirázni a szemüveges kíméletet. Ki küldött s merről? Ki vagy, ki vagy? Merre folynak ferde utaid? A szíveden törjem össze szerelmem bútorait? Vigyázz! Kinyílnak néma szemeim. Vigyázz kinyílnak éhes szemeim! _ Összeroppantom virág-pestedet életem sziklás térdein. Felgyújtom büszke véredet, örök sebeket marok beléd, s mint a bosszú piros átkát: TOSSZ szivem hajítom feléd, DENES GYÖRGY.-G-mlékvers M. L.-nek Barátság erején nem fog az idő. A szél el nem fújja, nem lepi be hó. Kísér, velünk marad, ölel, összefűz, egyenlít, orvosol a baráti szó. Hogy mennyi az érték Benned, magamban? megmutatják majd hűen a holnapok. — A rozsdamentes acél fényes marad: — a barátság ereje is így ragyog. Összecsapunk; szócsaták kohójában izzik, fényesül az elismert erő. Acélosodik, izmosodik, s így a barátság erején nem fog az idő. GYURCSÖ ISTVÁN KULTÜRA ÉS SZÓRAKOZÁS A legpontosabb statisz­tikai adatok sem alkalma­sak arra, hogy teljes mér­tékben megvilágítsák mennyire változott meg nálunk a kultűrélet az utóbbi tíz év alatt. A kul­túra már nemcsak egy szűk kör számára hozzá­férhető, hanem a legszéle­sebb tömegek is élvezhetik és minden dolgozó életé­hez szorosan hozzátarto­zik. A FILM Tíz évvel ezelőtt nálunk 2.647 mozi létezett, igaz, hogy ez 900 mozival töb­bet jelentett, mint' a há­ború előtt, de még mindig kevésnek bizonyult. 1957- ben már 1.500 mozival rendelkeztünk, ami azt je­lenti, hogy minden negye­dik falunak van már mo­zija. A mozielöadások szá­ma 724.450-ről 1,049.778- ra emelkedett, a moziláto­gatók száma pedig 154 millió 267.000-ről, 185 mü- lió 422.000-re. Tíz évvel ezelőtt közülünk átlag mindenki tizenkétszer volt moziban egy év alatt. Míg 1957-ben már tizennégy­szer. 1957-ben 709 filmet forgattak nálunk, míg 1948-ban csak 128-at, eb­ből Szlovákiában 115 fil­met készítettek, ahol pe­dig a háború előtt nem is létezett mozi-ipar. színhazak 1948-ban a hatvan ál- I landó színházat 9,150.000 \; néző látogatta. l957-ben • • 27.000 előadást 71 silnház- ’. ban 12,174.000 néző látó- ;; gáttá. Szlovákiának csak ;; három állandó színháza '■ ’ volt, ma pedig tizenhárom. ;; JÓ EGÉSZSÉGET Az egészségügyet 1948-ban kezdték szocialista elveken fel­építeni. Az egészségügyi gon­doskodás elvesztette kalmár jellegét és az egyén egészségé­ről való gondoskodást tűzte ki célul, tekintet nélkül a szociális és vagyoni helyzetére. Ma azok­hoz az államokhoz tartozunk, amelyekben aránylag a legtöbb orvos él. 1949-ben 11.221 orvos élt hazánkban, 1957-ben már 19.347. 1937-ben egy orvosra 1.218 lakós jutott, 1949-ben már 1.100 és tavaly már 715 lakósra jutott egy orvos. A kórházakban a háború előtt 48.288 férőhely volt, 10 évvel ezelőtt 70.997 és az elmúlt évben már 95.777. 1948-ig a legtöbb kórházak­ban csak két-három osztály volt, ma már a vidéki kórházaknak is legalább belgyógyászati, gyerek, nőgyógyászati és sebészeti osz­tálya van. Az üzemekben is fo­kozottabb mértékben gondos­kodnak a dolgozók egészségé­ről. Tíz évvel ezelőtt Csehszlo­vákiában körülbelül 15 üzemnek volt saját egészségügyi beren­dezése. Ma már 1700 ilyen üze­münk van. Sokat írhatnánk a gyógyfür­dőinkről, az anyáról és a gyer­mekről való gondoskodásunkról, és a gyógyszeriparunkról. Az ál­lam minden erejével támogatja az egészségügy terén végzett tudományos kutatómunkát. Több mint 30 kutatóintézetet létesí­tettek és ezek közül nem egy, világhírű lett. Gyógyszeriparunk sokat szállít külföldre. Az utób­bi nyolc év alatt négyszeresére emelkedett a gyógyszerkivite­lünk. Magas színvonalat értünk el a penicilin, chioromicetin, in­sulin és a szintetikus hormonok termelésében. Az életszínvonal általános emelkedése és a gyermekekről való fokozott gondoskodás meg­hosszabbítja az átlagos emberi kort. Tbc-ben 1937-ben (száz­ezer lakósra) 121,1 halt meg, 1948-ban 96,1, 1954-ben 48,8 és 1957-ben 36,4. Vörhenyben ég diftériában már nem halnak meg. _ ' Jó ha elgondolkodunk azon, hogy régen hogy festett az egészségügyi gondoskodás ha­zánkban, és ma már milyen ha­ladást értünk el, ezen a téren A jövő az atomenergiáé. A kísérletek már nálunk is folyamatba' vannak, hála a Szovjetunió önzetlen segítségének. Tavai} Rezben, Prága mellett működésbe helyezték az első csehszlovák atomreaktort. Rádiólzotópokat gyártunk orvosi és más kísérleti célokra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents