Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-18 / 8. szám
Beszéljünk problémáiról A második ötéves terv fokozottabb feladatokat tűz ki mezőgazdaságunk elé. Ezen feladatokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a mezőgazdaságban az állandóan fokozódó gépesítés mellett még ^egendó munkaerővel is rendelkezünk. Márpedig az új munkaerőt elsősorban az ifjúság soraiból várják a szövetkezetek. A mostani helyzet ezen a téren nem kielégítő. Még a szövetkezeti tagok átlagos életkora 1955-ben 40.6 év volt, ez a szám 1956-ban már 43.6 évre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy országos méretben nem tudtunk megnyerni elegendő fiatalt a közös gazdálkodás számára. Ha el akarjuk érni, hogy a szövetkezeti tagok átlagos életkora 36 év legyen, akkor a következő tizenöt-húsz évben évente 40 — 45 ezer ifjút kell megnyernünk a szövetkezetek számára. Ez nem kis feladat, de teljesíthető. Bizonyítják ezt az eddig elért szép eredmények — főleg a senicai és jicíni járások példái. A CSISZ szervezetek vezetőitől a szövetkezeti fiataloktól és nem utolsósorban a falu és a szövetkezet vezetőitől függ, hogyan tudnak gondoskodni szövetkezetük tagságának felfrissítéséről. A feladatokat teljesíteni kell, ezért beszélni kell a teljesítés formáiról is. Nem egy helyen már szép eredményeket értek el ezen a téren, másutt viszont esak az első lépéseket teszik az ifjúság megnyeréséért. Épp ezért helyesnek tartjuk, ha megszólalnak a falusi ifjúsági szervezetek vezetői, elmondják problémájukat és ezen az úton átadják egymásnak tapasztalataikat. A besztercebányai kerületi konferencia határozatot hozott, hogy a kerületben a fiatalok soraiból legalább 400 új szövetkezeti tagot nyerjenek meg. Sajnos a toborzás nem megy e34a gyors ütemben. Az ipolysá- gi járásban a szövetkezeti tagok átlagos kora több mint negyven év. Az apátmaróti szövetkezetben csak két CSISZ tag dolgozik. Kevés fiatal van a szövetkezetben Szudon, Egegen, Mérőn. Az egyházmarőti szövetkezetben az utolsó két év folyamán 10 szövetkezeti tag betegség és előrehaladott életkora miatt kimaradt a munkából, viszont az. iskolát végzett tanulók közül csak hárman maradtak a mezőgazdaságban. Valahogy még sok fiatal nem veszi tudomásul, hogy a mezőgazdaságban milyen jól keresnek. Például a 24 éves Menyhár József, Egyházmaróton 495 munkaegységet dolgozott le és havonta átlag 1240.- Kcs-t keresett. A 17 éves Jan Zirka hat hónap alatt 6840.- Kcs-t keresett. A jó kereseti lehetőségek ellenére a fiatalok mégis csa^ a városba szállingóznak. Miért van ez így, hol keressük a hibát? Elsősorban a helytelen családi nevelésben. A kapitalizmus idején a mezőgazdaságban dolgozók végezték a legnehezebb munkát. A kis- és középparaszt nem tudott versenyezni a falusi gazdaggal és nehezen nyögött az adók terhe alatt. A gazdaságuk lassanként tönkrement. A mai serdülő ifjúság természetesen mindezt nem ismeri, de a szülei bizony még végig szen- vetiték azokat a nehéz időket. Gyakran halljuk az idősebbektől: „te már nem gürcölsz any- nyit, mint én.“ A szülők nehezen vetik le a kapitalista idők előítéleteit, „boldog életet“ akarnak előkészíteni gyermekeik számára. A gazdag családból származó szülők szándékosan nem akarnak beszélni a gazdasági élétben beállt óriási változásokról és egyenesen gyűlöletet igyekeznek kelteni a mező- gazdasági termelés iránt. Nagy hibát követünk el azzal is, hogy nem törődünk eleget a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal. A fiatalok kulturáltabban szeretnének élni, mint szüleik. A falvakon meg kell teremteni a fiatalok számára a kulturált élet előfeltételeit. Vajon nem volna-e helyes ha az EFSZ vezetősége a kultúralapból segítséget nyújtana az ifjúsági szervezetek számára és például hangszereket, sportfelszereléseket vásárolnának vagy pedig klubhelyiséget rendeznének be a fiatalok számára. Milyen kul- túrtevékenységet fejtsen ki az ifjúság, amikor nincsen megfelelő klubhelyiségük. Például Paláston, ahol több mint 100 fiatalnál és sokan közülük a szövetkezetben dolgoznak, csak nagy nehezen, rimánkodás után adtak a helyi funkcionáriusok helyiséget, hogy a fiatalok megrendezhessék kultúrestjüket. Ipolynyéken, ahol több mint 200 fiatal él, nem tudtak helyiséghez jutni. Sajnos a fiatalok szellemi fejlődése iránt kevesen érdeklődnek. Pedig milyen helyes volna, ha minden szövetkezetben kultűrfelolös gondoskodna a kultúráiét megszervezéséről és a kultúrfelelös egyidejűleg a szövetkezeti vezetőség tagja is lenne. Helytelenül járnak el a szövetkezetek, amikor nem veszik tekintetbe a fiatalok szakképzettségét, ami pedig a mezőgazdasági termelés emelése szempontjából rendkívül fontos. Például egy tizennyolcéves CSISZ tag így panaszkodott: Elvégeztem a mezőgazdasági iskolát, de szövetkezetünkben rá se hederítettek arra, hogy én valamilyen szakképzettséget szereztem. Hát tninek tanultam én? Ma ez a fiatal leány a gép- és traktorállomáson dolgozik, mint adminisztratív munkaerő! Ha a szövetkezetek meg akarják nyerni a fiatalokat, akkor körültekintőbben gondoskodjanak róluk. Rossz hatást vált ki a fiataloknál, ha látják, hogy a vezető és a felnőttek kedvetlenül csak ímmel-ámmal végzik munkájukat. Vajon mit gondolhattak magukban a százdi fiatalok évzáró gyűlésükön, amikor a szövetkezeti vezetőség funkcionáriusai közül — bár előzőleg meghívták — senki sem jött közéjük. Pedig a fiatalok arról tanácskoztak, hogy miképpen mentsék meg a termést. Nem hallgatjuk el, hogy a CSISZ szervezetek nevelési munkájában sok hiány és fogyatékosság észielhetö. Sok esetben a CSISZ tagok fegyelmezetlenül viselkednek és a munkában nem mutatnak példát. Szerintem az iskolákban és a pionírszervezetben sokkal több fegyelmet kell szentelni a munkára való nevelésnek, és szeretetet kell ébreszteni a mezőgazdaság iránt. Üj tagokat toborozni a szövetkezetek számára, megszerettetni a fiatalokkal a közös gazdálkodást és a mezőgazdasági munkát — ez elsősorban a CSISZ falusi szervezetének feladata. JÄN FERIANCIK. ★ ★ ★ } A fenti cikk csak néhány problémát vet fel, termésje- tesen ezeken kívül még számtalan nevelési és egyéb probléma vár megoldásra. Kérjük olvasóinkat, főleg a falusi szervezetek vezetőit, írják meg rni a helyzet falujukban, és hogyan képzelik el a fiatalok megnyerését, vagy hogyan nyerték meg a fiatalokat a szövetkezet számára és hogyan oldották meg — vagy oldják meg — falujuk egyéb problémáit. Eperjesen a Ná- lepka kapitány nevét viselő Ruhakészítő Üzemet ifjúsági üzemnek is lehetne nevezni. Az üzem dolgozóinak nagyobb része fiatal fiú és leány. A fiatalok között sok a kiváló munkás. Képűnkön Gabos Pál vasalómestert látjuk munka közben, aki már jónéhány hónapja kiváló munkás és tervét 175 százalékra teljesíti. ELSŐK a feledi traktorosok A feledi fiatal traktorosok megszerezték a Megbízottak Testületének v’ándorzászlaját. A CSISZ SZKB elnöksége nevében Major elvtárs, a CSISZ SZKB titkára átadta a gép- és traktorállomás kilenc legjobb ifjú dolgozójának jó munkájuk jutalmául a Jilemnicky-jelvényt. A Megbízottak Testületé zászlajának átvételekor a feledi GTÄ dolgozói kötelezettséget vállaltak. a CSKP XI. kongresszusa és a CSISZ szlovákiai kongresszusa tiszteletére. Vállalásuk összértéke 576 669 korona. Ebből a fiatalok vállalása 99 700 korona értékű. Cserencsényben nyolc fiatal traktoros vállalta: • a CSISZ üzemi vezetőségének segítségével brigádközpontjukon ifjúsági traktorosbrigádot alakítanak, • a tervet 105 százalékra teljesítik és bevezetik a péntekes mozgalmat, • megtakarítanak 1 500 liter üzemanyagot, • a gépek és traktorok javításánál 4 000 koronával csökkentik az önköltséget. A botevoi brigád ifjú kollektívája vállalta, hogy a tervet 110 százalékra teljesítik, megtakarítanak 1 000 liter üzemanyagot és hektáronként 2 koronával csökkentik az önköltséget, Vállalták, hogy a körzetükben levő EFSZ-ek legelőit megjavítják. Ezen kollektíva egyes tagjai: Maruskin János, Csajnák Rudolf, Pataky József és Pat|ky Barnabás traktorosok az egy hónap alatt megtakarított üzemanyagból két váltást akarnak ledolgozni. A többi brigád fiatal traktorosai is hasonló vállalásokat tettek. OKOS JÁNOS, az ozsgyáni brigád tagja az Ifjúság millióiért mozgalom keretén belül p CSISZ kongresszusáig megtakarít ezer koronát. • tervét 105 százalékra teljesíti, 9 a traktor javításának költségeit 5 százalékkal csökkenti, • negyedévenként megtakarít 100 liter üzemanyagot. KOVÁCS ISTVÁN szintén az ozsgyáni brigád traktorosa, megtakarít 200 liter üzemanyagot s a javítás költségeit 5 százalékkal csökkenti. A GTA adminisztratív munkaerői is megtalálták a módját, hogyan segítsék a terv valóra- váltását. Kötelezettségvállalásuk értéke 1 440 korona. ' így válaszoltak a feledi gép- és traktorállomás fiatal dolgozói a magas kitüntetésre. ELEK ÁRPÁD Méhek Jomítása' A méheknek oly nagy szerepük van a növények beporzásában, hogy például a napraforgó — kísérletek tanúsítják — nyolcszori kézi porzással is kisebb termést ' ad, mint akkor, ha méhek poroezák be. Csakhogy a méhek nem „látogatnak meg“ eléggé minden virágot, így a lóherét sem. Kényszeríteni kell hát őket erre a megfelelő feltételes reflexkapcso- lat megteremtésével. Nemrég a moszkvai Mező- gazdasági Akadémián ennek az elvnek az alkalmazásával a méhek idomításának hatásos új módszereket dolgoztak ki. Cukorszirupot készítenek a lóhere virágjának főzetével, majd ebbe illatos olajat kevernek (1 cseppet 1 liter szirupba). Ezután a szirupot üres lépekbe töltik, s a lépeket különleges ládákban a kaptárok között helyezik el. Amikor a méhek ellepik a ládákat, lezárják őket, és a beporzandó területre szállítják. Ott a ládákat felnyitják, a méhek hazarepülnek a kaptárba, majd hamarosan visszatérnek az eleségért és más méheket is hoznak magukkal. Mihelyt megkezdődik a méhek tömeges, repülése, az olajjal illatosított szirupot kicserélik szirupba. A méhek buzgón szivogatják a lépből a szirupot, de amilyen- mértékben fogy a szirup, oly mértékben kezdenek áttérni a virágokra, s közben szorgosan beporozzák őket. A következő napokon • már felére csökkentik a kirakott szirup mennyiségét. A lóherén kipróbált új beporzás! módszert akkor is sikerrel alkalmazták, amikor a kísérleti terület 2.5 kilométerre volt a méhészettől. Egy Kijev környéki mag- termelő gazdaságban már 3 éve foglalkoznak a méhek idomitásával. 1955-ben Harkov környékén az egyik gazdaság hektáronként 1 mázsával nagyobb termést ért el az ,.idomított“ méhek látogatta földeken. , Ugyanott nemcsak a lóheremag terméseredménye növekedett, hanem fokozódott a mézgjgijtés is. A mérleges kaptár súlya a méhek tömeges kirepülésekor naponta 1.2 —1.5 kilogrammal növekedett a szokásos 0.1 —0.3 kg-mai szemben. (Nauka i zsizny) KILENCEN tízezrek megelégedéséért | BRATISLAVÁBAN, a Mlynské Nivy 7. szám alatt áll egy kis- ablakos, földszintes épület, előtte teherautók tömege. Senki se gondolná, hogy itt, két kis irodahelységben intézik Bratislava szénellátásának majdnem negyedrészét. Kilenc ember dolgozik itt reggeltől estig, szerényen, becsületesen, odaadóan, és mindenképpen igyekszik eleget tenni a megrendelő kívánságának. A Bratislávské uholné sklady vezetősége és az üzemi bizottság figyelmes lett a hét szorgalmas ember munkájára. Miután a kis kollektíva tizenkétszer egymásután lett első a szocialista munkaversenyben, a múlt év októberében minden coves tagja egy havi fizetésének megfelelő pénzjutalomban részesült. He * Osztraczky István, a raktár vezetője, harmincöt év körüli, életerős, munkaszerető fiatalember. Megtestesülése annak, akire azt mondják: „él-hal a munkájáért“. Tizenegy éve van a vállalatnál, mint munkás kezdte, majd egy évig volt raktár- nok. Csakhamar azonban feltűnt szorgalma és jő szervezőképessége, úgyhogy már 1951 óta vezető állást tölt be. Megkérem, árulja el a „titkot“, hogyan dolgoznak, hogy példás tervteljesítésükért kitüntetésben részesültek, de mire befejezem a mondatot, már nincs is előttem. Egy szénnel megrakott teherautóba kiált még be egy utolsó utasítást, mielőtt az kigördül az udvarról, majd gyorsan tárcsázik, az állomást hívja és afelől érdeklődik,, jött-e további vagon szén, hogy azonnal előkészíthesse a kirakodást és az áru elhelyezését. — Szó sincs titokról — mondja nevetve, mikor visszajön — bárki utánunk csinálhatja. Szerintem a jó szervezés a legfontosabb. Nálunk mindenki még a munkaidő megkezdése előtt tudja a napi teendőjét, így napközben nincs fennakadás, megy minden, mint a karikacsapás. Arcán megelégedett mosoly fut végig, amint leemeli a falról a pontosan készített grafikont, és mutatja: — 1956 augusztus óta rendszeresen túlteljesítjük a tervet, bizony a hónap végén mindannyian úgy izgulunk, hogy óránként figyeljük a tervteljesítést. — Node, mi van akkor, ha nincs megrendelés, mondjuk nyáron ? — Hát ... ha nem jön ide a megrendelés, elmegyek én után- na. Megrendelőink 80 százaléka nagyfogyasztó, kórházak, iskolák, középületek. Felkeresem őket személyesen és megmagyarázom, mennyire fontos a szén zökkenőmentes elosztása érdeA kollektíva egy része kében, hogy főleg ők. a nagyfogyasztók nyáron, sőt tavasszal lássák el magukat szénszükségletük nagy részével. — De ilyenkor, télen, nem kell ám személyesen menni a megrendelésért, ugye? — Nem bizony. Ellenkezőleg, arra kell igyekeznünk, hogy idejében eleget tehessünk a megrendeléseknek. — Hogy tudja biztosítani az áru gyors elosztását és házhozszállítását? — A munka egy része gépesítve van, bár nem is olyan régen. Egy úgynevezett , mechanikus lapáttal dolgozunk, ami Zách vállalati igazgató újítása. A lapátot két ember kezeli és negyven perc alatt játszva végzi el azt, amihez ezelőtt két ember öt órai verejtékes munkája volt szükséges. Amint Osztraczky István beszél, szinte látszik rajta, menynyire szívén viseli a munka helyes menetét és ezzel a fogyasztók szénnel való időbeni ellátását. ^ost sem akar már tovább beszélni, siet. hisz még annyi dolga van, de még munkatársait dicséri meg gyorsan: Smeták Rudolf, Stano Mária, Pír Mária, Kern Erzsébet, Daniel Alojz adminisztratív dolgozókat, Zsigó József, Bartalos János és Mor- vay István munkásokat.* Csupa fiatal ember, csupa kötelességtudás. Búcsúzóul csupán annyit mondhatok: Csak így továbbra is!-MESTAN KATALIN Ebben az évben 14 százalékkal emelkedik a szövetkezeteknek juttatott műtrágya mennyisége. Ezt jól tudják a nyárasdi szövetkezet tagjai és már építik a raktárt, hogy ne menjen kárba egy kiló sem. Sok EFSZ vezetősége tanulhatna tőlük, főleg azok, akik néha hónapokig még fészernek sem nevezhető helyen tárolják a műtrágyát. .4 damásdi fiatalok gyűlésükön alaposan áttanulmányozták szövetkezetük fejlődési tervét. Megbeszélték, hogy mit kell tenniök a terv megvalósítása érdekében. Minden körülményt figyelembe véve arra az elhatározásra jutottak, hogy elsősorban is az állattenyésztésben kell segíteni. Ezért elhatározták, hogy az állattenyésztésben ifjúsági munkacsoportot alakítanak. A csoport vezetését Benyo Jánosra bízták. A növendék állatok gondozói Benyo János, Uhliar Mária, Gyur- csat Anna, Spanyo Milka és Ma- dács Pista vállalták, hogy a tervezett 50 dkg napi súlygyarapodást 55 dkg-ra emelik. Ha ezt sikerül elérniük, akkor az 1958- as évben 1 270 kg húst termelnek ki terven felül. Kondács Zsuzsi és Segadi Anna fejők vállalták, hogy a tervezett tejhozamot darabonként 150 literrel túllépik, A növénytermelésben dolgozó fiatalok sem akarnak lemaradni a többiek mögött. Vállalták, hogy az ifjúsági munkacsapatuk a rájuk bízott növények termelésén kívül még elvégzi húsz hektár lucerna gondozását, egészen a betakarításáig és a hektárhozamot 60 mázsára emeli. A garamvezekényi szervezetben többségben vannak a lányok. Ezek úgy határoztak, hogy egy ifjúsági munkacsapatot alakítanak a dohánykertészetben. Az itt dolgozó tizenkét lány vezetőjének Oroszki Zsuzsit választotta. A csapat vállalta, hogy a palánták kiültetési idejét há- tom nappal lerövidítik és a tervezett hektárhozamot két mázsával túllépik. Mindemellett a beszállított dohány minősége első és másodosztályú lesz. A damásdi és garamvezekényi fiatalok így segítUí szövetkezetüket és újabb eredményekkel köszöntik a párt XI. kongresz- szusát. DROZDiK LÁSZLÓ
