Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

y\ekünk béke kell! AZ ÚJ ÉV KOPOGTATOTT mindent megtesz továbbra is, hogy a világbékét megóvja és a nemzetközi kapcsolatok kielégítők . legyenek. Or­szágaink vezető politikusai teljes erő­feszítéssel dolgoznak, ha kell elszán­tan harcolnak a legszentebb ügyérí, a világbékéért. Pártunk levelének tanulmányozásá­val nyílt képet nyerünk pártunk és kormányunk igyekezetéről, erőfeszí­téseiről és arra a megg.yőződésre jutunk, hogy hazánk fontos szerepet vállalt a világ békéjének megszilárdí­tásában. _-\ párt levele irányt mutat nekünk és a helyi viszonyoknak meg­felelően igyekeznünk kell az általa kitűzött feladatokat valóra váltani, ha igazán erős bástyaként akarnak állni a békefrontján. Ez a tudatosság oda vezet, hogy a fiatalok is megjavítsák, szilárdabbá tegyék munkaerkölcsüket. Igv oda- adóbb munkát végezhetnek és az eredmény meghozza gyümölcsét. X fiatalok, ha összefognak, hatalmas erőt képviselnek, s erejüket összpon­tosítva keményen küzdelemre állhat­nak, a világ becsületes embereivel karöltve a világ legnag.yobb kincse, a béke érdekében. Most, amikor az új évet köszöntjük és búcsúzunk az óévtől, ezen a határ­vonalon fényesen ragyogja be az em­berek tudatát a béke. T-ALLO K. Még a madarakat is elnémí­totta a tél hideg szele és millió hópehely csillogva telepszik a fekete földre. Betakar hogyet- völqyet, fákat, békességet ára.sztva a természet ölén. Fé­nyek avulnak az estébe. Köd­párás ablakok világítanak, bent •a meleg szobában összeül a csa­lád. szomszédok, békésen be­szélgetnek, nvugalmasan meg­férnek egymás mellett az em­berek. Az emberiség békét akar! Az anyák boldogságban akar­ják felnevelni a jövő ígéretét, gvermekeiket. legyen az bármi­lyen nemzetiségű, barna vagy fehérbőrű. A munkás és paraszt zavartalanul óhajt dolgozni, hogy a földön szebb élet virul­jon a dolgozó ember számára. De ha beletekintünk a világ forgatagába, szembeötlő tényék­be ütközünk — történjék az Amerikában vagy Nyugat-Németor- szágban — melyek az emberek békés szándékaival ellentétesek és a fegy­verkezés lázas készülődéséről tesznek bizonyságot. S fennáll a komoly ve- .szedelem a fegyverkezési hajsza so­rán, hogy a nemzetközi fejlődés nem haladhat abban az irányban, melyet a békés élet megszilárdítá.sának érde­kei megkívánnak, az emberiség érde­kében. A világ valamennyi államában tilta­koznak a békeerők a háború ellen és növekszik, terjed a lázas feg.yverke- zés beszüntetéséért, az új háború veszedelmének elhárításáért indult hatalmas mozgalom. Nem véletlen a világon, hogy mind erősebben hangzanak olyan szavak, amel.yek a békét követelik. Csakis a megértés és a baráti együttműkö­dés hozhatja létre az emberiség nyu­galmát, és biztosíthatja fejlődő ké­pességét, építóérejét. Az államfők, felelős kormányok hozzájárulhatnak az országok közötti kapcsolatokhoz, amelyek lehetővé tehetnék a béke érdekében olyan intézkedések meg­valósítását. mint a fe.gyvergyártás korlátozása, az atomfegyverek teljes betiltása, gyártásuk beszüntetése. A békemozgalom már az eddig útja során az emberiség érdekében hatal­mas győzelmeket aratott. A nyolc­százmilliós béketábor, melynek ha­zánk is tagja a Szovjetunióval az élen 1^ ondhatom, korán beállUottam a szerkesztőségbe. Amint nogyban töröm a fejem egg cikk megírásán, eggszer csak kopogtatást hallok az aj­tón. Ki lehet ez a korai vendég, a vi­déki vonatok még nem érkeztek meg, tehát vidéki versíró nem lehet a ko­pogtató. Udvariasan adok hangot a zö­rejre és belép piros szokngúban. fehér blúzban egg csodálatos szép 16 éves láng. Tündéri cipő volt a lábán és nem is tudom miigen szép sapka a fején. A haja ggöngörü volt, eggsznval ct- ámultam rajta. Nem tudtam mit szól­jak hirtelen hozzá és 6 mutatkozott be. Az Oj esztendő vaggok kérem szépen, a naptárban még csak ngomtatásban jelentem meg, a Szilveszter még nem érkezett el. de kötelességemnek érzem, hogg a szerkesztőségben megjelenjek, mert tudtommal az újságírók hamarabb öregszenek, mint a többi emberek. Azonnal én is bemutatkoztam és hellgel kínáltam, de ö olgan friss volt, hogg jobb szeretett csak állni. A be­szélgetésre a szomszéd szobából n szer­kesztőség titkárnője is belépett, Hidni- illik az is korán szokott bejárni a hiva­talába, mert sok dolga van a honorá­riumukkal. ö sejtette miről van szó. Azonnal körülnézett a .szobában, én éizrevcttem a keserű pillanfúsdt és eggiitt széggeltük magunkat egg kis szobarendetlenség miatt. Huj, de ami­kor azt is észrevette a titkárnő, hogg véletlenül a hamutartó mellé vertem a cigarettahamut, azonnal elájult szó- ggencben es egg szót sem hallott a be­szélgetésből. Igg tanú nélkül folyt le minden. Olvastam az újságjukat és nagyon szeretem az Üi Ifjú.súgot — mondta az Üj esztendő. Gondom lesz rá, hogy 195H-ban legalább megduplázódjon a lap példángszáma, de persze csak úgy ha a szerkesztők is jobb cikkeket írnak, meg a terjesztők is jobban terjesztik a lapot, meg a postai újság szolgálat is. Nagyon kedves, igazán nagyon kö­szönjük, kedves Oj esztendő! Es mondja csak — kérdezi tőlem, Komáromban még mindig olgan nagyon szeretik a pacallevesl? Ó, szó sincs róla — mondom, inkább a sonkát eszik ott meg. Már egg-két dolgot olvastam erről a lapiukban, igaz, akkor még c.sak kis csec.sernö voltam, akkor kezdtem nőni. Mikor elmondtam neki, hogg javult a pacalleves terén a helyzet és hogg a komáromi állomáson már mást is árul­nak kora reggel is e nemes eledelen kívül, hát teljesen meghatódott, é.s a ERDEKUIVK TAl%!JiM könnyei csurogtak. Én meg keserűen éreztem magam, sajnáltam, hogg köng- ngekre fakasztottam ezt a ggöngörü lányt, inkább a kacagását akartam vol­na hallani. S milyen változó a női szív! Azonnal elnevette magát, úgy csengett a neve­tése, mint a vatikáni ezüst harang. És megkérdezte, hogg mi van azzal a két Katóval, akikről a múltkor írtunk, ve­szekednek-e még egymással. Azonnal elmondott egg rövid történetet, saját magával kapcsolatban és kivallotta, hogg ö is férjhez szeretne menni. Nagy kilátás van rá, hogg valamelyik ember, szeptember vagy december, majd elve­szi őt. Mondja csak, tényleg nem talál­nak azok a lángok maguknak vőle­gényt? A szép lángok mindig férjhez mennek — mondtam neki szaggatott hangon. És azonnal arra gondoltam, hogg ó is milyen ggöngörü és megkérdeztem tőle, ha eggszer fülig beleestünk a beszélge­tésbe, hogg egy pár alapszeruezethez is szóljon már hozzá. Ó, hogg milyen gavallérok a tesmagi és a páldi alapszervezetek. Még a pénz­tárkönyvet sem vezetik rendesen! Mondja, annyi a pénzük azoknak talán, mint a pelyva? Ugye az én évemben 1958-ban gramofonos rádiót és ping­pong asztalt 'S vásárolnak majd a kul­túrotthon számára. Jaj, de ügyesek ezek a fiatalok! Már megint a fiataloknál jár az esze. gondoltam magamban és tovább foly­tattuk a beszélgetést. Nem tudom megérteni, hogy az ipoly- viski szövetkezetben miért nem dolgo­zik több fiatal. Pedig igazán jó szövet­kezet, tígy élnek ott a tagok, műit a kiskirályok. És finoman kisóhajtotta, hogy majd az új esztendőben, többet tőrödnek Visken is a fiatalokkal, és nemcsak a szövetkezetben dolgozik ott majd több fiatal, hanem az alapszerve­zet is tízszer olgan jó lesz, mint eddig volt mert ennyi javulással is csak az átlagosok közé kerülhetne. Milyen okos az új esztendő, pontosan tudja, hogy a CSISZ zselizi járási tit­kárságának alkalmazottai néha járnak csak ki az alapszervezetekhez. Kétyre, Farnadra, Nagyölvedre pedig igazán ritkán mennek a zselizi titkárságról. Amikor az évzáró tagsági gyűlések folynak, még valahogy rászánják ma­gukat az utazásra, de azonkívül már igazán ritkán. Megdicsérte az izsai fiatalokat, mert alaposan kiveszik részüket a kultúr­munkában. Vidámmá teszik az évet — azt mondja. Ugye, ha én férjhez men­nék, eljönne valaki muzsikálni az izsai fiatalok közül a lagzimba? Már megint a férihezmenés, ezek a fiatal lányok — tűnődtem magamban, de ö máris folytatta. Mondja csak, igaz, hogg a nádszegi CSISZ tagok főző- és varró köröket rendeznek a lángok számára? Jó házi­asszonyok válnak maid belőlük, nyu­godtan férjhez mehetnek. Már megint a férjhezmenés, nemhiá­ba, hogg láng az Oj esztendő. Aztán hirtelen megkérdezem, szereti-e a tú­rósrétest ? Mát az meg micsoda? Olgan fiatal vagyok én, hogy azt sem tudom, hogy eszik-e vagy isszák. Maga olyan ió ember, mondja meg, mi fán terem a túrósrétes? Szegény fiatal láng! Azonnal elma­gyaráztam neki, hogyan néz ki a rétes és tűnődve állapította meg. ahogyan én leírtam, elmondtam, ö olyat a cukrász­dákban nem látott. Azonnal egg rövid panaszba kezdett, hogy amikor még tapasztalatlan volt, hogyan megjárta. Álruhában bement az egyik vendéglőbe, mert nagyon éhes volt. Az volt az ajtó fölé írva, hogy Restaurácia, hideg, me­leg ételek, reggeli, ebéd, vacsora és hát 0 is egy meleg ételt kért. A pincér kér­dezi tőle, hogy miből gondolja, hogy itt meleg ételt is árulnak. Ki van írva — felelte rá. Nohát azt nem én írtam ki, különben mi ételt nem szolgálha­tunk fel, csak italt. De ugye nem ilyen keserű az élet, mint amilyen keserűnek én akkor kor- gó gyomorral éreztem — kérdezi. Sze­retnék változtatni rajta. Én úgy szere­tem a vidámságot és a viccet. Viccelni is szeret? Menjen el az ipolg- sági 11 éves magyarnyelvű iskolába, az ottani alapszervezet jó kabaréesteket szokott rendezni, halálra kacaghatja magát. Csak a politikai iskoláztatás felöl ne érdeklődjön ott, mert akkor megint azt hiszi, hogy keserű az élet. Nemcsak oda megyek el, hanem min­denhová, minden házhoz bekopogtatok én, vagy az ajtón, vagy az ablakon. Békével, kétmázsás hízódisznóval, jó egészséggel, jó terméssel, jó szövetke­zeti osztalékkal és egg akó borral aka­rok megjelenni mindenhol, a kutvafáiát neki. Én víg embereket szeretek, akik sokat nevetnek. Ezért alig várom, hoag az én időmre kerüljön már a sor. és higf/je el, sose öregszünk meg. BAGÓT A ISTVÁN OLVASÓINK ÍRJÁK A múltban a földműveseknek nem állt módjukban elmélyíteni szaktudá­sukat Többnyire csak az apjuk ta­pasztalataiból merítettek. Bizalmat­lanok voltak a tudománnyal szemben, nem vezették be az új munkamódsze­reket és ezért a szövetkezet nem ért el magasabb hozamokat. Ma azonban a helyzet már megvál­tozott. Rendszerünk rendkívüli módon támogatja a földműveseket és a falusi ifjúságot abban, hogy elmélyítsék szaktudásukat, amelyet aztán a szo­cialista mezőgazdaságban jól felhasz­nálnak. A fiataloknak nyitva áll az út a főiskolákra, középiskolákra és a szakiskolákra. A mezőgazdaságban dolgozíi fiatalok számára a téli hóna­pokban különböző tanfolyamokat ren­deznek, abol a zootechnika és az agrotechnika alapismereteit sajátít­hatják el. Gyakran rendeznek vetített képekkel egybekötött szakelőadáso­kat, ahol a mezőgazdasági termelés fontos kérdéseiről mutatnak be filme­ket. Ezekben az Iskolákban november 1-én kezdődött a tanítás. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy nem lehet még később is jelentkezni. Fontos, hogy mindenki, aki jelentkezett rendesen látogassa az előadásokat és az ér­dekköröket. Az elmúlt években a szö­vetkezeti dolgozók és a földművesek szép eredményeket értek el. Az 1956—57-es évben a téli mező­gazdasági iskolát 34.757 szövetkezeti tag látogatta. A szocialista naqyter- melés fellendülése egyre több és job­ban képzett szakembereket kíván. Ezért minden fiatal szövetkezeti tag becsvágya legyen, hogy a mezőgazda­ság terén nagyobb ismeretekre tegyen szert. Nagy hiba volna, ha lemarad­nánk. Azok a fiúk és leányok, akik mér elhagyták a nyolcéves középis­kolát és a mezőgazdaságban dolgoz­nak, ne gondolják, hogy számukra már befejeződött az iskola és köny­vekre már nincs többé szükségük. Tőlük függ, hogy tanuljanak és tovább képezzék magukat. Hiszen, aki többet tanul és többet tud, az jobban érvényesülhet a ter­melésben is, többet termelhet és jobb eredményeket érhet el. Ott, ahol a fiatalok célszerűen felhasználják a téli időszakot és tanultak, ott a munkában is jobb eredményeket értek el. Öt évvel ezelőtt 1953-ban. Bod­rogszerdahelyen is téli mezőgazdasági iskolát alapítottak. Húsz fiatal jelent­kezett, ezek közül hat leány, akik nem akartak a fiúk mögött maradni. Meg­jegyezzük, ma ezt már be is vallják, hogy az iskolától nem vártak sokat. Csakhamar azonban rájöttek, hogy mennyire hasznos, ha a téli mezőgaz­dasági iskolát látogatják, milyen so­kat tanulnak ott. Hiszen a tanítás nemcsak az előadásokra szorítkozott, hanem tanulságos szakfilmeket is be­mutatta!^ és azt, amit ott tanultak a Micsurin körökben gyakorlatilag is felhasználták. Az első évfolyam végzett tanulói a szünidőben kirándulást rendeztek a Magas Tátrába, Lomnicra. Megláto­gatták az EFSZT-t és a kutatóintéze­tet. A tanulmánykirándulásra a költ­ségeket év közben gyűjtötték össze. Az 1955—56-os évben a téli mezőgaz­dasági iskolát már 50 fiatal látogatta. A faluban már csak 20 olyan fiatal volt, aki látogathatta volna a téli me­zőgazdasági iskolát. A fiatalok 60 négyzetméter nagyságú üvegházat építettek, ezen kívül két ár kísérleti földön kukoricát és meleg éghajlatot szerető növényeket termesztettek. Az 1956—57-es évben már nem volt egyetlenegy olyan fiatal, aki ne láto­gatta volna a mezőgazdasági téli is­kolát. A téli iskola körül nagy érde­meket szerzett a CSISZ falusi szerve­zet vezetősége, amely a gyűléseken rendszeresen foglalkozott az ifjúság továbbmüvelődésének kérdéseivel. La- dlslav Koleta elvtárs a téli iskola Igazgatójának is sok köszönhető. Eddig csak egy iskoláról beszéltünk, de természetesen számos olyan isko­lánk van, amely legalább ilyen jól ^ól megy Az érseku.ivári 11 éves magyar tan­nyelvű középiskola X. B. osztálya vas- gyűjtést rendezett. A gyűjtés igen jól sikerült, mert 2.000.— koronán felül van a különböző vashulladékok értéke, amit összehordtunk. Iskolánkban megkezdődött az osztá­lyok közötti tanulási verseny. Ezzel iárOIunk hozzá, hogy a félévi és az évvégi vizsgáknál jobbak lesznek a fe­leletek és sokat javult a fegyelem is működik mint ez, így például Fostu- chuvón, Bucanyban, Stiavnikon, Prus- kon és másutt. Az ifjúság érdeklődése sok irányban kiterjed. A lányok főzni és varrni szeretnének és Bodrogszerdahelyen eleget is (ettek a lányok kívánságának és varró és főzököröknl szerveztek számukra. O.siiskón is az alapfokú politikai kör mellett főző és varrókört szerveztek. A nőszövetség elnöknöje is megígérte, hogy támogatni fogja a kört. A szaktanulmányok terén csak akkor érhetünk el jó eredményeket, ha helyes irányba tereljük az ifjúság érdeklődését és ha valóban gz élet szükségleteiről liidiilunk ki. A CSISZ falusi szervezetei a falusi ifjúság szakmabeli nevelése terén nem szo­rítkozhat csakis a falusi ifjúság kez­deményezésére. A CSISZ tagsági gyű­lésein állandóan foglalkozni kellene az Ifjúság szaktudása fejlesztésével összefüggő kérdésekkel. Hiszen ez is az ifjúsági szervezet egyik főfelada- táUoz tartozik. Az elmúlt év tapasz­talatai megmutatták, hogy az ifjúsági szervezet valóban eredményesen hoz­zájárult ezen kérdések megoldásához, így például sokat tehet azzal is, hogy kiállításokat rendez, mezőgazdasági szakirodalmi müvekből, megszervezi az oktatási segédeszközök elkészíté­sét, vagy pedig az érdekkörökben készített munkákból kiállítást rendez. A CSISZ falusi szervezetei a fal­vakban kezdeményezöen befolyásol­hatják az ifjúság azon törekvését, hogy azok kibővítsék szakismeretei­ket és a téli időszakot hasznosan arra fordítsák, hogy elméleti tudásukat gyarapítsák, művelődjenek és alapo­sabb szakképzettségre tegyenek szert. — N— a tanulás ezáltal az iskolánkban. A verseny ke­retén belül pontozzuk a magaviseletét is és ezen a téren is komoly javulás észlelhető. Dráfi József tanár elvtárs vesz részt a tanulási verseny értéke­lésénél és idejét nem kímélve vezeti a fiatalságot, ezért sokat köszönhetünk n?ki. Az érsekujvári magyar tannyelvű középiskola X. B. osztály CSIS2 vezetősége. PONTOSAN VEZESSÜK A PÉNZTÁR­KÖNYVET Nemrég a tesmagi kultúrházban fiatalok vitatkoztak az egyik asztal­nál. A vitába Szlovák Anna is az lalap- szervezet elnöknöje is bekapcsoló­dott. Kérdeztem tőle. hogy miért vitatkoznak ennyire az alapszervezet miatt, hiszen a járási konferencián dicsérték a tesmagi CSISZ tagokat. Igen, dicsérték a tesmagi fiatalokat — felelte Szlovák Anna. azonban mi a pénztárkönyv miatt vitatkozunk. Nincs rend az elszámolások körül a pénztáros nem jól vezette a pénztár­könyvet. Komclv hiba van emiatt is, ezt magának a tagságnak kell kikü­szöbölnie. Bizony sok helyen az alapszervezet megfeledkezik a pénztárkönyv ellen­őrzéséről és keveset törődnek a szer­vezet vagvonával; Néhány helyen eb­ből már komolvabb összegeket kitevő hiányok és károk is keletkeznek. Ilyen esetben szigorúan felelősségre kell vonni a pénztárnokot és ha a károkért ő a felelős, kötelezni kall azok anyagi megtérítésére. ■mezöszAllAsi karoly Tesmag PÉNZT HOZOTT A POST.AS A 16 munka nem marad meobecsü- lé.s nélkül. Ez történt akkor is. ami- ker beállított iskolánkba a postás és hozta a Sajó szabályozásánál ledolgo­zott brigádórákért a pénzbeli jutal­mat. Az iskolánk tanulói brigádmun­kában vettek részt a Sajó szabályo­zásánál. El is határoztuk, hogy mire fordítjuk a kapott pénzt és egy tea­délután megrendezésére is jutott belőle. Erre a teadélutánra két mű­sorra! is készültünk és ezen mindenki jól érezte magát. Ezen az összejöve­telen elhatároztuk, hogy az iskolai szervezetünkbe eov zenekart is szer­vezünk. .A Fucsík-jelvényszerző ver- renyrö! is szó volt és a tanulók közül többen is vállalták, hogv a legrövi­debb időn belül megszerzik a Fucslk- jelvényt. BATTA GYÖRGY 11 éves középiskola Tornalia \ bratislavai iskolák tanulói már késziitnek az 1956 as testnevelési ünnep­ségekre. Margita Vereseáková pontosan mcqbc.s/éli a tanulókkal á torna­gyakorlatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents