Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-17 / 25. szám

Találmányok gyára Ha végigkérdezgetnénk a ko- márcmi polgárokat, hogy me­lyik üzemükre büszkék, felso­rolnák a Steiner Gábor Hajó­gyárat, -a gázgyárat, a villany­üzemet, — s ezzel a legtöbb. komárominak talán már be ;s fejeződne a tudománya. Bi­zony, liem tiogy az idegen, de még maga a lakosság sem igen tudja, hogy van- a Duna part­ján egy bizonyos ,,lakatosüzem“ amely aemcsak hogy egyik leg fontosabb gyáracskája Szlová­kiának, de gyártmányait nézve egyedülálló is.' Olyan mezőgaz­dasági gépújdonságokat, m.in- tadarabokat terveznek és ké­szítenek itt, amelyeknek min­degyike találmány számba megy, s melyek azt a fontos célt szolgálják, hogy meg­könnyítsék parasztjaink mun­káját, tökéletesebbé tegyék a nagyüzemi gazdálkodást. Mező­gazdasági Fejlesztési Özemnek nevezik ezt a „találmányok gyárát“, — s tőképpen azok­nak a fiataloknak, akik pálya- választáson törik tejüket, érde­mes körültekinteni itten. Tulajdonképpen kis üzem még a Mezőgazdasági Fejlesztési Üzem, de szinte napről-napra terebélyesedik. 1956-ban ala­pították, — egy lakatosüzem- féle volt elődje — de jellemtö fejlődésére, hogy csupán tavaly óta ötszörösére nőtt. Konstruk­tőrökből, mesterekből, csoport­vezetőkből, munkásokból és mintegy 25 főnyi tanulógárdából áll a munkakollektiva. A mun­ka érdekes, változatos, — és jól is fizetett. Egy lakatos­munkásnak 1500 korona körül­belül a havi jövedelme, s egy ügyesebb tanuló is zsebre vág 5 — 600 koronát. A munkászel- lem kitűnő, vidám, barátias itt a légkör, ami érthető is, hi­szen az üzem igazgatója maga sem Ismeri a „három lépés tá­volság“ gőgös elvét. A 67 éves Rybár Béla kezdettől igazgatója az üzemnejf s maga is — 5l év óta géplakatos. Az óriási udvar baloldalán elhelyezkedő műhelyek nem nyújtanak semmi különösebb ■látványt, s bizony bármely la­katosüzemben láthatunk ha­sonló müheiyberendezést. An­nál érdekesebbek azonban azok a munkadarabok, melyeken a műhelyek munkásai dolgoznak, s melyekből nemsokára egy­egy csodamasina születik. Tóth Zoltán, az üzem egyik mestere magyarázgatta el, milyen szer­kezetből, milyen újdonság lesz. — íme egy-két „találmány“ ízelítőképpen: A hatalmas udvar egyik ol­dalán összehegesztett vascső­tákolmány fekszik. Amulva hall­gattam, hogy ez egy tehén- istálló tetőszerkezete. Ö.ssze- rakható, szétszedhető, hordoz­ható tehénistállóé. Két nap alatt- összeszerelhető egy 72 méter hosszú és 12 méter, szé­les tehénszállás, csak éppen falazni kell és a .cserepeket kell a tetőre felrakni. A rízsföldek öntözésére olyan szivattyút szerkesztettek, amely 20.000 liter vizet képes perceni ként magából kiokádni. Megmutatták ezenkívül az üzemi konyhák részére terve­zett krumplihámozó gépet, to­vábbá a mezőgazdaság részé­re konstruált krumpliválogató gépet. A krumplihámozó nem­csak hogy meghámoz mintegy 100 kilónyi krumplit egyetlen óra alatt, de meg is tisztítja azt. A krumpliosztályozó gép, az eddigi T 330-as külföldi konstrukcióval szemben, meiy 60 — 80 mázsa krumplit osztá­lyozott, — 200 — 300 mázsa tel­jesítményre képes. Érdekes újdonság még a kazalrakógép is, mely 500 kiló szalmát rak Az üzem ipari tanulói gyártási gyakorlat közben kazalba, vagy kocsira 2 —3 perc alatt, továbbá a 'gabonaszárító szerkezet, melyet az idei ara­tásra készít rohammunkábcn az üzem. E gabonaszáritó ré­vén a cséplőgéptől egyenesen a magtárba lehet a gabonát behordani, ahol meleg levegő segítségével még a körülbelül egy méter magasságban fel­halmozott gabonát is meg le­het szárítani! Ernlítettem már, hogy mint­egy 25 tanulót ^vesz fel az üzem évente. Hogyan élnek ezek a fiatalok, hogyan toglal­Ferenc mester és Rybár Béla igazgató a legújabb tőt nézik. Ha a malac orrával mpgböki az önete- tö láncát, a vájúba belepotyog az eleség. Tóth Zoltán mester irányítása mellett készülnek a háttérben látható hordozható istálló­szerkezetek. kozik velük az üzem? — erről is érdemes néhány szót szólni. Legjobban talán azzal jelle­mezhetnénk az üzem vezetősé­gének bánásmódját, hogy ta­valy is szeptember helyett már májusban „felszabadítottak“ 10 jóelömenetelü fiatalt. Arra tö­rekszik itt minden felnőtt munkás, hogy otthon érezze magát az „inas“, s emellett kitűnő szakember válljon be­lőle. Persze a tanulók szórakozá­sát és szórakozva tanulását is szívén viseli az üzemvezetőség és az üzemi CSI-SZ-szervezet. Gyönyörűen felszerelt fotóla­boratóriumot rendeztek például be részükre, s az igazgatóság épp mostanában ajánlott fel 10.000 koronát arra a célra, hogy létesítsenek üzemi zene­kart, s vegyék meg az ehhez szüksége.s hangszereket. De ezenkívül sakkozhatnak, olvas­hatnak, pinpongozhatnak is sza­bad idejükben, hiszen saját üzemi klubja van ai üzemnek, ahol igazán otthonosan érez­heti magát még a legelké- nyesztettebb gyermek is. Sokat törődik emellett testnevelésük­kel is a vezetőség, -amit leg­jobban az a nagy „diadal“ iga­zol, hogy az üzem ifjúsági lab­darúgócsapata első helyen áll a kerület 3 osztályának baj­nokságában. Persze, akad azért panasz is. Amióta ugyan Hász Mihály az üzemi CSISZ-szervezet elnöke azóta javult a helyzet, de még így Is sok olyan fiatalt tud­nánk felsorolni, aki még csak „papíron" sem tagja a CSISZ- nek. Áll ez nemcsa'k a tanu­lókra, de a többi fiatal dolgo­zókra is. Ilyen például az egyik fiatal hivatalnoknö, aki semmi áron sem akar belépni a fia­talok szervezetébe. Nagyon szeretnénk remélni, hogy a CZISZ-elnök és a fiatal Sper- kelt Ferenc titkár lelkes mun­kája továbbra is megtermi gyümölcsét, (az idén' 15 új ta­got szereztek!) — s rövid időn belül egyetlen olyan fiatal sem akad majd, aki ne viselhetné jogosan is a fiatalok gyönyörű kék ingét. Csupán egyetlen üzemet mu­tattam be hazánk száz és száz olyan üZeme közül, ahol köny- nyü, érdekes, szinte élvezet a munka, s ahol rendkívül meg­becsült mesterséget kap a fia­tal kezébe. Ne töprengjenek hát a pályaválasztás előtt álló fiúk és, leányok, hívnak a gyá­rak, hívnak az üzemek, na­gyobb darab kenyeret, nagyobb „rangot“ iztosítanak azok, mint sok-.sok tintával agyonöntözött, kopott kis íróasztal... Neumann János A ZSELIZI JÁRÁS nagpb- Dára mezőgazdasági jellegű. A fiatalság ezzel szemben futott, menekült a földtöj. Vonzotta i város: a gyár... Otthagyták a falut, elhagyták az életet-adó 'öldet. A szövetkezeitekben csak -tt-ott lézengett egy^egy fia­tal... így volt. A Csehszlovákiai Ifjúsági szövetség idejében és jól meg­értette ezt a problémát. A meg- aldás egyszerű: a fiatalokból íjarcú, szocialista gondolkodá- lú gazdákat kell nevelni, de ugyanakkor olyan kultúrális életet kel! számukra teremteni i falun, hogy jól érezzék má­jukat és jövőjüket biztatónak, íOkat ígérőnek lássák. A megoldás egyszerű, de a megvalósítás már nehezebb. A sselizi járásban ez most van mron s az eredmények már mutatkoznak. De a probléma f akad bőven. Munka közben /agyunk, ifjúságunk jövőjének ilakításán munkálkodunk. Er­ői szól az alábbi néhány so- •unk. AUTÖN JÁRNAK KIRÁNDUL- sll a kiásalói fiatalok. Megtehe- ;ik. A kissalói szövetkezet az ilőzö gazdasági évben jól gaz- lálkodott. A járás legjobb szö- /etkezeteként egy Pobeda au- :6t kapott. E^n az autón járnak kirándulni vasárnapon- <ént a fiatalok is hármas-né- jyes csoportokban. Már meg­látogatták Szliácsot, végigau- lózták a Tátra környékét. Mol­nár elvtárs, a szövetkezet el­nöke nem sajtfálja tőlük az autót. Megérdemlik, azt mond­ja. Bizony megérdemlik, hisz a helyi CSISZ szervezet minden tagja szövetkezeti dolgozó. É.s nem is akármilyen! Tizenkét ifjú a dohánytermelésben dol­gozik, ott szerveztek ifjúsági munikacisoportot. A dohányos fiatalok megígérték, hogy min­den reájuk bízott hektárról egy mázsával többet takarítanak be, mint amennyit a szövetke­zet tervezett. A dohánytörés ideje még messze van, de a kissalói fiatalok ígéretében senki sem kételkedhet. Nap' munkájuk után az esti órák­ban brigádmunkákon vesznek részt: 25 hektár rétet kitisz­títottak és megtrágyáztak, 75 hektárról pedig betakarították a szénát. Mindezt 450 brig’ád- óra alatt. Nem vallanak ók szégyent a dohánnyal sem. De idejükből másra is telik. -Az aratóünnepségre már most próbálják műsorukat. Már rég­óta ‘szerettek volna politika! iskolázást is rendezni, de a faluban a politikai kör vezeté­sére megfelelő tanító nem akad és alkalmas párttagot som táp­lálták. Most a szomszédos Nagysalló kommunistái külde­nek hozzájuk előadót. Végezetül pedig mondjuk el a kissalói fiatalokról azt is, hogy a vezetőjük leány: Szabó Mária elvtársnő. Ugye a lá­nyok is megállják a.helyüket! AZ ÍGÉRET SZÉP SZŐ - HA MEGTARTJÁK ÜGY JŐ, tartja a közmondás és tartják a ml­kolai fiatalok is. De szeretnék, ha tartaná a mikolai szövetke­zet vezetősége is. Tavasszal a fiatalok megígérték, hogy mun­kájukkal - támogatják a szövet­kezetei, a szövetkezet pedig ígéretet tett, hogy a kultúrális alapból televíziós készüléket vásárol a fiataloknak. A fiata­lok tartják a szavukat. Jól dolgoznak. A szárazság sem fog ki rajtuk, hisz öntözik a burgonyát. A szövetkezet 's megvásárolta már a televíziós készüléket... Csakhogy: minden alkalommal 25 fillér „belépődí­jat“ kell fizetni, ha látni akar­nak valamit. Feltesszük a kérdést: ilyen az ígéret megtartása Mikolán? FEJÜKBE SZÁLLT A DICSŐ­SÉG A DAMÄSDI FIATALOK­NAK — mondja Kondács elv­társ a damásdi CSISZ-szervezet elnöke. Mindjárt meg is ma­gyarázza, hogyan érti ezt. Ügy, hogy az eiműlt években min­denfelől csak dicséreteket, meg jutalmakat: vándorzászlót, rá­diót stb. kaptak. Pedig nem is dolgoztunk valami jól. Csak éppen-éppen. Most persze nem ízlik teljesíteni senkinek sem az új feladatokat. A CSISZ járási vezetősége, a minap értékelte a damásdi fiad talok munkáját. Általában jó eredményeket értek el, — mondja . Kocsis elvtárs, a já­rási titkár, de hozzátesz.: hiányzik belőlük a lelkesedés. Vigyázzunk tehát! Ne dicsér- gessük a fiatalokat csak úgy sz-oká-sból. A damásdi fiatalok pedig ébredjenek fel szunnya- dozásukból. FIZETNI! MINDIG CSAK FI­ZETNI? - kérdezik felhábo­rodottan a nyíri fiatslok. Nyí­ren ugyanis csak az állami gazdaságnak van kultúrháza. Ha a fiatalok gyűlést akarnak ren­dezni, bizony a kultúrotthon gondnoka minden alkalommal 80 koronát kér, amiért megen­gedi a gyűlés megtartását. Pe­dig a nyíri fiatalok a gyűlések után még ki is takarítják a kultúrotthőnt. Igazuk van a nyíri fiatalok­nak, amikor ilyen eljárás ellen tiltSkoznak. Jó lenne, ha az állami gazdaságok szakszerve­zeti csoportja megnyugtatná a fiatalokat. Nemde? A FIATALOK PÁSZTÖN IS HÁBOROGNAK. Ott ugyanis arról van szó, hogy semmiféle kulturális megmozdulásra nem kapnak engedélyt, amíg Szu- chy elvtárs kezébe száz koro­nát le nem számolnak; Akkor is azonban csak egy aláírást kapnak: Engedélyezem: Szuchy a Művelődés Otthon vezetője. Ezekután természetesen még az következik, hogy a jegyeket be kell mutatni az előadás élőt Szuchy elvtársnak. Elő­adás után pedig minden jegy után egy-egy koronát is fizet­ni kell. Másnap pedig a helyi nemzeti bizottságon kell fizetni adót. Vagyis: fizetni, mindig csak fizetni. ' Mi lenne, ha a járási nem­zeti bizottság művelődési osz­tályának vezetője valahogyan lecsendesítené a háborgó pász­tói fiatalokat. Mondjuk úgy, hogy ezentúl csak egy helyen kellene fizetnünk... ★ •Munka közben szó esik erről is, arról is. így szokott az len­ni. Mi is így tettünk; Elmond­tuk hirtelenében mindazt, ami a zselizi járásban a fiatalok körül történik. Hajdú András A CSISZ tagok beszélgetnek 2íduliak elvtárssal, az EFSZ_ agronómusával Hív a föld Palást községnek 2000 la­kosa van. Szorgalmas, sze­rény emberek lakják, akik büszkék arra, hogy szép munkasi'kereket értek el. A szövetkezetei három évvel ezelőtt alapították negyven taggal Ma már 250 száza­lékkal több tagjuk van. Nyolcvan fiatal dolgozik a szövetkezetben, de ez nem elég, .sokkal töljb fiatal mun­káskézre volna szükség. Ki dolgozzon a szövetke,- zetben, ha nem a palásiak? — tették fel a kérdést a palásti fiatalok. Ugyanis az volt a helyzet, hogy a fiata­lok igyekeztek bekerülni a városba, a szülők nem tar­tották vissza gyermekeiket, azt akarták, hogy gyerme­kük könnyebben „boldogul­jon“. A fiatalok elszakadtak ha­zulról, de azért szívük mé­lyén ott éltek a gyermek­kori emlékek, sokat gondol­tak vissza azokra az idők­re, amikor pajtásaikkal együtt legeltették a nyájat, kint játszadoztak a réten és muzsikaszó mellett . együtt vigadtak - a falu népével. ' A föld hívta, haza hívo­gatta a fiatalokat. Eleinte nem is akartak hallgatni a szavára, de idővel olyan erős honvágyat érztek, hogy otthagyták a várost és ha­zajöttek. Negyvenhat fiatal dolgozik a földeken, a leá- nyik két önöálló munkacsa­patot szerveztek, a fiúkat pedig szükség szerint oszt­ják be a munkába. A leányok csapata 15 tag­ból áll, élükön a 17 éves Médesi Katka — a CSISZ vezetőségi tagja. A fiatal zöldségtermelők 175.000 koronával gazdagí­tották a szövetkezet pénz­tárát. Katka csak tavaly ősszel lépett a szövetkezet­be, de nagyon megszerette ezt a munkát, és ma már azt állítja, hogy semmi pén­zért sem hagyná ott a szö­vetkezetei. Azt üzeni a fia- taloknak, hogy igazán bol­dog életet, csak a szövetke­zetben lehet élni. Áprilisban 21, májusban pedig 25 mun­kaegységet dolgozott le. A fiatal szövetkezeti dolgozók járási konferenciáján ver­senyfelhívást intézett a já­rási , CSlSZ-szervezetekhez. Katka valóban jó munkát végzett és megérdemelte, hogy a CSISZ becsület jel­vényével tüntessék jci. Mit mond a szövetkezet' elnöke? — Nagyon meg lehetünk elégedve a fiatalosai. Hasz­nos munkát végeznek, most pünkösdkor is 60 CSISZ- tagból álló brigádot indítot­tak a burgonyabogarak el­len. — Ezt felelte kérdé­sünkre Kovács elvtárs, a szövetkezet elnöke. Majd. elmondta, hogy a palásti fia­talok lelkesedését főleg a szövetkezet vezetősége, a helyi netnzeti bizottság és a CSKP alapszervezetének tagjai szították. Két ízben nyilvános ifjú­sági gyűlést hívtak össze. Az első gyűlésen a fiatalok ' távolmaradással „tündököl­tek“, de a második gyűlés­re már szép számmal eljöt­tek. Az idősebb szövetkezeti tagok megmagyarázták, hogy nemzetgazdasági szempont­ból milyen fontos feladat vár a mezőgazdasági terme­lésre, a szövetkezetben mi­lyen elvek alaján kell kiér­tékelni a munkát és milyen gondtalan szép jövőt bizto­sít a fiatalok számára a szocialista falu. A fiatalok hajlanak a jó szóra, s ezt abból is láthat­juk, hogy rögtön a gyűlés után 8 leány jelentkezett a szövetkezeti munkaiskolába. A palásti vezető tényezők megértették, hogy a fiata­lok kultúrtevékenységetsze­retnének kifejteni és ezért egy szép nagy helyiséget is rendelkezésükre bocsátottak. A palásti szövetkezet funk­cionáriusai azt szeretnék, hogy a szövetkezeti klub- helyiségben élénk kultúráiét folyjon. Kultúrreferenst is akarnak, aki egyúttal a szö­vetkezet vezetőségi tagja is lenne és gondoskodna a szövetkezeti tagok kultúr- életéről. A CSISZ vezetőségi és tagsági gyűlésein megbeszé­lik az ifjúsági csapatok munkatervét. Eddig már 117 hektár területen gondozták a rétet és legelőt és 400 órát dolgoztak le a helyi hangszóró építésénél. A CSISZ tagsági gyűléseit gazdag kultúrprogrammal élénkítik, mulatságokat ren­deznek, színdarabokat ta^ nulnak be. A palásti fiata-' lók mindig hozzájárulnak a nyilvános ünnepségek meg­rendezéséhez és lelkesedés­sel belekapcsolódtak az If­júsági Alkotóversenybe is. A fiatalok szeretik az ifjú­sági szervezetet és a szö­vetkezetei. A legutóbbi CSISZ-gyűlésén 104 tag je­lent meg és megvitatták a falusi ifjúság feladatainak kérdéseit. A lányok a természetbeni juttatásokkal együtí 750 ko­ronát, a fiúk pedig 1000 ko­ronát keresnek havonta. A palástiak azt üzenik a fiataloknak: hív a föld, hall­gassatok szavára. ■t-k-k ■k ■k ■t-c­■k-e-k ■k-k-c ■c-c ■ c -c •( ■ < ■ t ■í ■í ■t ■c • c -k •< -< ■ e ■k -k ■ t ■ t ■ ( ■ t ■ c A fiatal lájok papí|ka ültetés közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents