Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-27 / 22. szám

1958. május 27. — június 1. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora: létfó — szombat; 6.15 — 6.30, 00 - 13.30. 17.30 — 18.00. /asárnap: 13.30 — 14.30 . A Bratislava! Rádió állandó müsorszámal; ,00 Hírek, 5.10 Reggeli zene, 6.00 ek, 6.10 Falurádió, hétfőn sporthlr- i, 6.15 Reggeli torna. 6.30 Reggeli e. 7.00 Hírek, 7.55 Iskolás műsor, 10 Hírek, 12.05 Népi zene, 12.30 Hí- , 14.05 Kellemes ebédután, szóra- tató zene. 16.00 Hírek. 19.00 Rádió­ág, 22.00 Hírek, 23.50 Hírek. A Magyarországi Kossuth Rádió állandó műsorszámai: .35 Hírek, 5,00 Falurádió, 7.00 Hí- , 8.00 Műsorismertetés, 10.00 Hírek, szemle, 12 00 Hírek, 16.00 Hírek. )0 Hírek, 20 00 Esti krónika, 22.00 ek, 0.42 Hírek. KEDD: M.4JUS 27. BRATISLAVA I. 0.05 Ifjúsági zenei műsor, 10.25 elótti hangverseny, 11.00 Hangszer- iók, 11.20 Tánczene, 12.40 Fuvós- e, 13.00 Filmzene, 13.30 Részletek ;art és Weber operáiból, 15.00 Tá- •Kelet dalai, 16.10 Népi vigadalom, iO A Moszkvai Rádió összeállítása, 10 A szülőföld dalai, 17.30 Táncze­18.15 Kívánsáphangverseny, 19.30 ós muzsika, 20,00 Tánczene, 21.00 nfonikus hangverseny, 22.10 Szlo- népdalok, 22.50 Tarka melódiák. SZERDA: M.4JUS 28. BRATISLAVA I. ).25 Népdalok, 11.00 Asszonyok rája, 12.40 Fúvós zene, 13.00 Szó- aztató zene, 13.30 Ravel; Hangver- yr zongorára és zenekarra Margue- Long zongorázik, 15.30 Ifjúsági ;or. 16.10 Operanyitányok, 17.00 czene. 17.30 A világ dalaiból, 18.10 ánsághangverseny, 19.30 Népi tán­20.00 Beethoven: F-moll szonáta, tppassionáta, 20.40 Rádió-egyetem, 0 Operett részletek, 22.10 Prágai äsz, a FOK zenekart Václav Smetá­vezényli. CSÜTÖRTÖK: MÄJUS 29. BRATISLAVA I. ).05 Hanpjáték, 11,25 Szórakoztató :, 12.40 Népszerű melódiák, 13.30 ifonikus költemények, 15.00 K6- nűvek, 15.30 Pionír híradó, 16.30 :onyok félórája, 17.00 Német tánc- !, 17.20 Bemutatjuk Jean Gabint, 0 Pergolesi és Mozart müvek, 18.20 insághangverseny, 19.30 Közked­melődiák. 20.00 Tánczene, 21.00 f Slávik. Zenés irodalmi összeálll­22.10 Tánczene. 22.50 Beethoven: szimfónia, F-dur, 23.20 Soszta- cs: II. vonós kvartett. PÉNTEK: M.4JUS 30. BRATISLAVA I. .05 Iskolás műsor, 10.35 Zenei ap- gok, 11.00 Rádió-egyetem, 11.20 izene, 12.40 Fúvós zene, 13.00 Nyi- ok, 13.30 Operaáriák, 15.00 Szlovák lalok. 15.30 Az ifjúság zenei albu- 16 10 Katonaepyüttesek műsora, ) A Moszkvai Rádió összeállítása, ) Filmhíradó, 17.30 Nagy mesterek nüvei, 18.15 Kívánsághangverseny, ) Operaközvetítés, 22.10 Népdalok, ) Suchon: Metamorfózis, 23,10 ■ettrészletek, SZOMBAT: M.\JUS 51. BRATISLAVA I. .05 Óvodások műsora. 10 25- Szim- :us hangverseny, 11.20 Tánczene, ) Vidám zenés hétvége, 14.00 mekdalok, 14.30 Hangjáték, 16.10 zene, 17.00 Operarészietek, 17.20 oros felolvasás, 18.00 Irodalmi 5r. 18.20 Kívánsághangverseny, 1 Fúvós zene, 20.0Ó Láthatár, A > irodalmi folyóirata. 21.30 Tarka i műsor. 22.10 Szórakoztató zene, ) Tánczene. VASÄRNAP: JÚNIUS 1. BRATISLAVA I. >0 Zenés ébresztő, 7.00 Szórakoz- zene, 8.00 Dramatizált népmesék. Vasárnapi operahangverseny, 9.30 itonarádió műsora, 10.30 Orosz és jet zongora- és hegedüművek, I Népszerű melódiák, 12.05 Kerin­13.00 A Falurádió műsora, 13.30 ülőföld dalai, 14.30 Operett-hang- áöy. 15.30 Román népballadák, fiStan Kanton zenekara játszik, t ^A Moszkvai Rádió összeáiitása, I Sportközvetítések, 19.30 Népi ok és dalok, 20.00 Gyermekdalok, I Az élet a halál ellen. Részletek e Pujmanová regényéből, 21.05 nsághangverseny, 22.15 Tánczene, I Éji szimfonikus hangverseny. KEDD: M.4JUS 27. MAGYARORSZÄG KOSSUTH RÄDIÖ 8.10 Népdalok, 8.40 Kórusok, 9.00 ifjúsági műsor. 10.25 Zenekari hang­verseny, 11 20 Kozák Gábor József és zenekara játszik, 12.10 Könnyű zene ebédszünetben, 13.30 Operarészletek, 14.00 A Gyermekrádió műsora, 14.20 Szórakoztató muzsika, 15.00 A Gyer­mekrádió műsora, 16.10 Zongoraszólók, 16.30 Egy falu — egy nóta, 17.15 Ba­lassa P. Tamás zongorázik, ritmuskísé­rettel, 17.25 Párizsi képeslap, 17.30 Cserebogár, sárga cserebogár ... Ma­gyar nóták, csárdások, 18.10 Szív kül­di, 18.40 Gyári sziréna ... 19.00 Rész­letek Fényes Szabolcs Fekete szem éj­szakája c. magyar-francia film zenéjé­ből. 19.25 Nagy mesterek muzsikájából, 20.25 Majális ... Verses, zenés össze­állítás, 21.00 Karácsonyi történet. Sós György rádiójátéka, 22.15 Korunk ze­néje, 0.10 Tánczene. SZERDA: M.AJUS 28. MAGYARORSZÄG KOSSUTH RÁDIÓ 8.10 Népszerű vígopera részletek, 9.30 Sárbogárdi Szabó Marci és zene­kara játszik, 10.10 A Gyermekrádió műsora, 10.30 Kamarazene, 11.02 Könnyű zene Bécsből. 11 40 Üzenetek a Budapesti Ipán Vásárról, 12.10 Tánc­zene, 13.00 Lányok, asszonyok... 13.15 Szovjet szerzők operettjeiből, 14.20 Magyar nóták, csárdások, 15.00 Ifjúsági műsor, 15.25 Brazil dalok, 16.15 Szív küldi. 17.00 Hazai körkép, 17.20 Tánczene, 18.10 Székely Mihály operaáriákat énekel, 18.45 A barátság tanúi. Riportműsor, 19.00 A Kolozsvári Rádió ajándékfelvéteie. 19.30 Ifjúsági műsor, 20.20 Nap és é j... Tánczene. 21.15 Szabadság, szerelem. A Rádió irodalmi folyóirata, 22.20 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hang­versenye. Vezényel Carlo Zecchi, 23.20 Operettrészletek, 0.10 Népi muzsika. CSÜTÖRTÖK: MÄJUS 29. MAGYARORSZÄG KOSSUTH RÄDIO 8.10 Népszerű lemezeinkből, 9.45 Indulók és dalok, 10.10 Rádió-egyetem. 10.40 Katona Agnes zongorázik, 11.20 Gyöngyösi Rácz Géza és zenekara ját­szik. 11.40 Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárról, 12.10 Vidám percek. Könnyű zene, 13.10 Operarészletek. 14.20 Egy falu — egy nóta, 14.50 Schubert és Mendelssohn kórusaiból, 15.10 Sakk - matt. Fiatalok sakkiskolája, 15.20 If­júsági műsor, 16.10 Danny Kaye éne­kel, a Hotcha szájharmonika-trió ját­szik, 16.50 Gyári sziréna ... 17.10 Ma­gyar nóták, Í8.10 Könnyűzenei híradó, Í9.00 Közvetítés az Erkel Színházból. Poldini; Farsangi lakodalom. Három- felvbnásos vígopera, 22.45 Kapcsoljuk Prágát! Tánczene, 23.10 Csajkovszkij: Manfred-szimfónia, Op. 58. (NBC szim­fonikus zenekar, vezényel Arturo Tos­canini), 0.10 Verbunkós muzsika. PÉNTEK: MÁJUS 30. MAGYARORSZÄG KOSSUTH R.ÁDlO 8.10 Részletek Szirmai: Mézeskalács és Nádor: Babavásár c. dal játékából, 9.00 Üzenetek a Budapesti Ipari Vá­sárról, 9.30 Magyar nóták, 10.30 Fúvós­zene, 11.00 Rádióegyetem, 12,10 Tánc­zene, 13.15 Operarészletek, 14.10 Ottö- rő-híradó, 15.15 Ifjúsági műsor, 16.10 Szív küldi... 16.55 Párizsi képeslap, 17.00 A fiatal Bartók és a közvéle­mény, 18.10 Frimi melódiák, 18.40 Ifjú Figyelő, 19.00 Operarészletek, 19.25 Moszkvai tudósítónk jegyzete, 20.20 A vén tigris. Földes Imre rádiójátéka, 21.40 Tánczene 22.20 Hangverseny a Rádióegyetem hallgatói részére. Men­delssohn müvek, 23.10 Holdfényben ... Könnyű zene, 23.35 Leszállt az éj... Verses, zenés összeállítás. SZOMBAT: MÄ.TUS 31. MAGYARORSZÄG KOSSUTH R.ÄDIÖ 8.10 Szimfonikus táncok, 9.00 Úttö­rő-híradó, 9.40 Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárról, 10.20 Kerekes János operettjeiből, 11.20 Dalok és hang­szerszőlők, 12.10 Népek zenéje, 13.05 Népszerű balettrészletek, 13.50 Szív küldi... 14.20 Odysseus. Ifjúsági mű­sor, 15.00 Hirdetöoszlop 15.10 A kó­rusirodalom mesterei, 15.45 Tánczene, 16.10 Élőszóval — muzsikával, 18.15 Oláh Kálmán és zenekara játszik, 19.00 Hervé: Nebántsvirág. Operett három felvonásban, 21.40 SPORTHlRADÖ, 22.15 Táncoljunk! Hanglemezek. VASÄRNAP: JÚNIUS 1. MAGYARORSZÄG KOSSUTH RÄDIÖ 6.00 Kellemes vasárnapot! Zenés műsor, 8.20 Egy falu — egy nóta, 8.40 Üzenetek a Budapesti Ipari Vá-. A szputnyik III. újdonságai A rakétákat a kínaiak használták először i. e. néhány évszázaddal tűzi­játéknak, de fegyverül is. Hogy milyen úton került a rakéta Európába, nem tudjuk, de a középkorban már Európa- szerte igen elterjedtek a rakéták. Nagy lendületet adott a rakéta fejlő­désének az angol-indiai gyarmati há­ború. 1807-ben az angolok már több ezer rakétával gyújtották fel Koppen- hSgát. A rakétahajtás fizikai elvét is már régóta ismerjük. Newton angol fizikus mondta ki először: valamely hatással mindig egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú ellenhatás jár együtt Lényegé­ben pontosan ez történik a rakétákban is. Itt azonban a levegőt a puskapor elégésekor keletkező gázok helyettesí­tik. A rakéta nem gömbalakú, hanem áramvonalas, hogy a levegőben minél kisebb ellenállásra találjon. A szilárd tüzelöanyagú puskaporos rakétáknak van azonban egy nagy hibájuk, még­pedig az, hogy a por égése bennük nem szabályozható. Cialkovszkij orosz tudós nevezhető a rakétarepülés atyjának. Elgondolását arra építette fel, hogy a folyékony üzemanyagok már egyszerű szelepek segítségével is szabályozhatók, a kü­lönböző jól égő gázok pedig nagy nyo­máson cseppfolyósíthatők, így igen kicsi helyen nagy mennyiségű jól sza­bályozható üzemanyagot lehet tárolni. A második világháború után a raké­ta három irányban fejlődött tovább, mégpedig a rakétahajtású repülőgé­pek, a rakétafegyverek és az űrrepülés irányában. Ahhoz, hogy egy rakéta leküzdje a nehézségi erőt és kikerüljön a föld vonzóersjéböl, másodpercenként 11.2 km-nél nagyobb sebességgel kell ha­ladnia. Ez óránként kereken 40.000 km-es sebesség. A bolygóközi közle­kedés megvalósításával foglalkozó tu­dósok látták, hogy előbb rakétába épí­tett műszerek feljegyzései alapján keli pontos ismereteket szerezniük a felső légköri rétegek fizikai tulajdonságai­ról, és kísérleti állatok révén az uta­sokra váró élettani megpróbáltatások­ról, s csak ilyen alapos előtanulmá­nyok után kerülhet sor utasszállító rakéták tervezésére. A harmadik szputnyik felbocsátásá­val kapcsolatosan szakemberek kije­lentették* mindenekelőtt meglepő a 83.6 és az 508.3 kg-os első két szput­nyik után a mostani 1327 kg-os súlya. Ennél azcmban sokkal fontosabb, hogy a mesterséges holdban elhelyezett hasznos felszerelések súlya 968 kg. Az eddigi mesterséges holdak főleg a napsugárzást, a kozmikus sugárzás erősségét és a hőmérsékletet mérték. A harmadik szputnyik mindezeken kí­vül az elektromos állapotú atomok, az úgynevezett ionok koncentrációját is tudja mérni, ami az ionkeltő sugárzá­sok erősség^r>£d majd felvilágosítási A szputnyik buÖ!öl,atán létrejövő elek­tromos töltés és a/ ez által keletke­zett elektromos esőtér jehetővé teszi a műhold sebességének mévÉsét is. Újdonságot jelent az energia ellá­tásban a naptelepek alkalmazása, ame­lyek meghosszabbítják az adások le­hetséges időtartamát Komoly lépést jelentett a rádiólokációs mérésekre alkalmas adó beépítése, amelyek révén a mesterséges hold pályameghatározá­sa rendkívüli mértékben könnyebbé és pontosabbá válik A földmágnesség mérése is újdonságként szerepel. Ez a mágneses és az elektromos termé­szetű méréscsoport valószínűvé teszi, hogy az új mesterséges hold burkolata műanyagból van. Fényessége várható­lag mégegyszer akkora lesz, mint a második szputnyiké volt. így összeté­veszthetetlenül az égbolt legfényesebb csillagaként fog ragyogni. A A Nemzetközi Geofizikai Év programja szerint a Szovjetunióban május 15-én kibocsátották a harmadik mesterséges holdat. A harmadik szovjet mester­séges hold átmérője 1.73 méter, magassága 3.57 méter és súlya 1327 kilo. kecsketejböl állítottak össze. Az új anyag kitűnő tulajdonságokkal rendel­kezik, könnyű, tartós és a savaknak ellenáll. Egyelőre ruhát, fehérneműt és ejtőernyőt készítenek belőle. ★ Nemrégiben az egyik szovjet tengeri kikötőből egy hajó futott ki. A par- tonállök megcsodáltak a több tonnás hatalmas úszótestet, de semmi külö­nösebbet nem találtak rajta. Néhány perc múlva azonban mindenki a hajó felé fordult, meri az óriási test a víz felszínére emelkedett, mintha szárnyai lettek volna. Valóban víz alatti szár­nyak segítségével emelkedett a víz felszínére. A néhány négyzetméternyi területű szárnyak bizonyos sebesség elérésekor kiemelik a hajót, amely ez­által valóban expressz sebességgel száguldhat a vizen. ★ Amire még nem volt példa a győ- jyltás történetéban: Bécsben sztrájk­ja léptek az orvosok, mert eddig hiába z t változásai őjárás A Szovjetunióban sikeres kísérlete­ket végeznek az úgynevezett röntgen­késsel. A röntgenkés, — miként a gyújtólencse a nap sugarait — egy bi­zonyos ponton gyűjti össze a röntgen- sugarakat is, s ily módon lehetővé teszi a beteg szövetrészek elpusztítá­sát. A röntgenké.ssel legújabban egy kutyán végeztek sikeres agyműtétet, anélkül, hogy a kutya koponyáját fel kellett volna nyitni ★ Külföldön egy Lumicon nevű gépet próbáltak ki, amely megkönnyíti és meggyorsítja a határon és a repülőte­reken a vámőrök munkáját. A bőrön­döket és csomagokat röntgensugarak világítják át és tartalmuk egy televí­ziós készüléken pontosan látható lesz. ★ Olasz vegyészek Forlion név alatt új műanyagot hoztak forgalomba, melyet Egy 16 éves fiú atőmromboló gépeze­tet állított ö.ssze egy régi mosógép motorjából, konzervdobozokból és ócs­ka vasdarabokból. Az eredmény: az induktorral két millió wolt erejű ára­mot fejleszt. — □ _1 sárról, 9.05 Zenerajongók, 10.10 Az Ifjúsági Rádió műsora, 10.50 Tánczene, 11.30 Magyar tájak. 12.15 Jó ebédhez szól a nóta ... 13.00 .Szív küldi... 13.30 Rádiólexikon, 14.00 Hanglemez­parádé, 15 20 Versek, dalok a néger Afrikából, 16.45 Kétszáz-éves a Város­liget. Riportműsor, 17.10 Kincses Ka­lendárium. 18.00 A Magyar Rádió tánczenekar játszik, 18.45 Népszerű szimfonikus hangverseny, 20.00 SPORT, 20.20 „Légből kapott melódiák". Fel­legi István riportja világjáró pilóták­kal, 21.10 Asszony a nagybőgőben.’ Vi­dám zenés irodaim, összeállítás, 21.35 Közvetítés a Gellért Szálló étterméből, 22.10 A VASÁRNAP SPORTJA, 22.35 Vasárnapéji Rád ószínház: A hódítás iskolája. Vidám zenés rádiójáték, 25.47 Tánczen.8. ^ AZ UTÓBBI EZER ÉVBEN Az időjárás kiszámíthatatlansága, szeszélye, egy szokatlanul enyhe téli hónap, vagy egy túl hűvös nyári idő­szak mindig jelveti az időjárás kérdé­sét. A hőmérséklet, csapadékok és szelek által okozott jelenségeket a kii­ma vagy éghajlat fogalmában gyűjtik össze. Egy hely vagy táj kiimáját hosz- szas meteorológiai megfigyelésekből számított átlagos értékkel jellemezzük. Megállapítjuk, hogy egy ország nagy vidék átlagos hőmérséklete például plusz 10 Celzius fok, átlagos csapadék- mennyisége mondjuk évi 410 mm. Eze­ket a jellemzéseket évi, évszaki vagy havi időszakokra is megadhatjuk. A rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy egy földrész vagy or­szág éghajlata jelentős változásokon ment át. Az időjárási adatokat műsze­rekkel csak körülbelül a XVII. század óla mérik. A korábbi időkből csak idő­járási feljegyzések maradtak reánk, amelyekből szubjektív és leíró voltuk­nál fogva csupán általános és hiányos képet alkothatunk magunknak az idő­járásról. Az Angliában 1705 óia folyó megha­tározások azt mutatják, hogy az év­szakok évtizedes hőmérsékleti átlaga a XX. század elejétől emelkedőben van. Egyes országokban 1680 óta mérik a csapadékot és megállapítható, hogy gz harcoltak anyagi helyzetük megjavítá­sáért. •k Brüsszelben a Tudományok Palotá­jában kiállították Jánossy magyaror­szági tanár kis fénymennyiségekkel végzett kísérletekhez szükséges be­rendezését, és egy urán-meghatározó készüléket, amellyel az érceknek nem­csak urán, hanem a tórium- és rádium­tartalmát Is ki lehet mutatni. Az angol pavilon érdekessége az úgynevezett mesterséges szív, amely súlyos operációk alatt pótolni tudja a szív működését. A kiállításon nagyon látványos módon mutatták be, amikor a gép felett egy vetitö-emyön lüktető emberi szív képe látható, egy hang­szórón át pedig a szív dobogását hal­lani Plasztikus anyagból készült lencsét helyeztek el egy 11 éves kisleány sé­rült szemébe. A mesterséges szemlen­cse egyáltalában nem zavarja a gyer­meket. A rendkívül bonyolult műtét után ma sérült szemével olyan töké­letesen Iát, mint ép szemével. 1700 első felében igen száraz időjárás uralkodott. A csapadékdúsabb idősza­kok pedig 50—60 éves periódusban visszatérnek. Az afrikai kontinens északi részén a 700 és 1300-as évek között száraz időjárás uralkodott, mert a Nílus víz­állása ezekben az években igen ala­csony volt. Érdekes összefüggést találtak egyes ázsiai folyók és a Kaspi-tenger vízállása, valamint Európa, Kína és Észak-Ame­rika középső vidékeinek átlagos évi csapadékmennyisége között. Az 1000 körüli esős csapadékdús időjárást egy 250 évig tartó száraz korszak váltotta fel, majd ezután ismét esős évtizedek következtek. A maximalis csapadék az 1750-es években volt. Hogy néhány évszázad alatt milyen változások mehetnek végbe egy vidék éghajlatában, azt Grönland pédája bi­zonyítja. Mikor 100 körül a vikingek felfedezték Grörilandot, akkor „zöld országnak" nevezték el. Valószínűleg egy meleg tengeráramlatnak az irány- változása folytán Grönland éghajlata egyre hidegebb lett, és ma a zöld lege­lők helyén puszta hó és jégmezők te­rülnek el. Ezeket a jelenségeket csakis az at­moszféra légáramlatainak változásával lehet magyarázni, amelynek törvény­szerűségeit most igyekszik megállapí-. tani g tudomány.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents