Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-20 / 21. szám

Oivasáink OJják, Brattslavában a Vazová utcai lí éves középiskola utolsó évfo­lyamának tanulói írják az érettségi dolgozatot. 119 tanuló érett­ségizik az idén ebben az iskolában. Jól felkészültek a vizsgákra, nincs mitől félniök. I3üszkén i/iselík Fucsíktól sokat tanulnak a fiatalok. Hazafiságot, hűséget és odaadást pártunk Iránt, sze- retetet a Szovjetunió iránt. Ezekkel a gondolatokkal készül­tek a komáromi magyar peda­gógiai iskola tanulói a Fucsík- jelvény megszerzésére. A készü­lődés hosszabb ideig tartott és a kétnapos záróbeszélgetést nemrég tartották meg. Az olva­sókörökben előzőleg alaposan megvitatták a könyvek tartal­mát, amelyeknek elolvasása kö­telessége minden CSlSZ-tagnak, aki a Fucsík-jelvényt meg akar­ja szerezni. A záróbeszélgetésen résztvevő bizottság megelége­dését fejezte ki a vizsgák lefo­lyásáról. A könyvek tartalmát megtárgyaló vitába, főleg a lá­nyok kapcsolódtak be. Szajkó Éva az islcolaí CSISZ- szervezet elnöknője is fáradsá­got nem kímélve dolgozott, hogy a szervezet szép eredmé­nyeket érjen el és hogy a fiata­lok megszerezhessék a Fucsík- jelvényt. Ha valamilyen akadály merül fel az iskolai szervezet munkájában, akkor a tapasztal­tabb elvtársaktól vagy az iskolai pártszervezet elnökétől kérnek tanácsot. Meg kell említeni az iskolai CSISZ-szervezet vezető­ségi tagjaúiak nevét is, mert sikeresen járultak hozzá, hogy 195 tanuló megszerezte a Fu­Kirándiiltunk Mi is sokszor járunk brigádra, hogy megtanuljuk becsülni a fi­zikai munkát. Nemrég a X. osz­tály tanulmányi kirándulása al­kalmával a gömörhorkai papír­gyárat látogattuk meg. A gyár területén tett sétánk alatt egy­re csak az járt eszünkben, hogy a tudományt nem lehet elvá­lasztani a fizikai munkától. Sok haszonnal járt ez a kirándulás. Láttuk a papír gyártási folya­matait, a fa szeletelésétől egé­szen a csomagolásig. Vaianány- szor papírt fogunk a kezünk!* mindig eszünkbe jut, milyen sok munkával jár a gyártása, és ez­ért igyekszünk takarékoskodni vele. GÉRECZ ANIKÖ, 11 éves középiskola Tornaija. csík-jelvényt. Ilyenek többek között Marossi Ilona, Kalitza Zsuzsa, Adamkó Erzsébet, Tóth Gabi, Farkas Orsolya, Szilva Erika és Hideghéti Éva. Ezek a lelkes CSlSZ-tagok lelkiisme­retesen és nagy igyekezettel teljesítik feladataikat. Nemcsak a vezetőségi tagok, t^em az iskolai szervezet min­den tagja lelkiismeretes mun­kájának köszönhető, hogy a ko­máromi pedagógiai iskolában 195 tanuló büszkén viseli a Fucsík-jelvényt. MARTINCSEK RUDOLF Szajkó Éva az iskolai CSISZ- szervezet elnöknője. Jó lenne Nemrég a lontői fiatalok is kulturális tevékenységbe fog­tak. Színdarabot akartak beta­nulni, de igyekezetük sajnos akadályba ütközött, mert ami­kor a próbákra mentek, legtöbb­ször zárva találták a kultúrhá- zat. Az állami gazdaság vezetői a színpadot nem akarták a fia­talok rendelkezésére bocsátani. A kultúrház ugyanis az állami gazdaság tulajdonában van. Né­zetünk szerint helytelenül jár el az állami gazdaság vezetősé­ge, ha a kultúrházat a fiatalok előtt zárva tartja. A fiatalok ne­velését az állami gazdaság ve­zetőségének is támogatnia kell és szeretnénk ha ez a jövőben meg is valósulna. Mészáros ervin Lontó. MEGJAVUL A SZERVEZETÜNK Az Oj Ifjúságban nemrég cikk jelent meg a guszonai alapszer­vezettel kapcsolatban és felve­tette a nyilvántartás hiányassá- gát. Mi is azon vagyunk, hogy a hiányosságok megszűnjenek és belátjuk, valóban az alapszerve­zet róvására megy, ha rosszul vezetjük a tagság nyilvántartá­sát. Például tavaly a rossz tag­nyilvántartás miatt több, mint 200 koronával lett szegényebb az alapszervezet pénztára, mert sok fiatal nem fizette meg a tagsági díjat. A fiatalok a CSISZ- ben végzett munkától nem ide­genkednek és segítik az alap­szervezet vezetőségét, hogy mielőbb eltávolítsák a hiányos­ságokat. FERENCZ BÉLA Guszona. ÉRDEKES kirándulás Érdekes, élményekben gazdag kirándulást rendeztünk. A kas­sai Felsöipari Iskolából Sinályi Károly tanár elvtárs vezetésé­vel Betlérre kirándultunk. Meg­néztük a kastélyt, a hozzátarto­zó parkot és elbeszélgettünk az •Andrássy grófok egykori szol­gáival. Szívesen válaszoltak min­den kérdésünkre. Betlér után a gombaszögi cseppköbarlangot te­kintettük meg. Nagyon tetszet­tek a cseppkövek, amelyek el­érik a két és fél méter hosszú­ságot is. A kirándulás tanulsá­gos volt és nemsokára a domi- cai cseppköbarlangot látogatjuk meg. BARÄTH SÁNDOR Kassa. SZÉPÜL A FALUNK A libádi fiatalok szép sikere­ket értek el a faluszépítésben. Brigádmunkával járultak hozzá az iskola melletti kézilabda-pá­lya építéséhez. A CSISZ-tagok rendhehozták az utcákon levő községi kutakat, továbbá részt vettek az utcák szépítésében és javításában. A libádi fiatalok ez­után is szivvel-lélekkel harcol­nak falujuk további felemelke­désének érdekében. Bár nem sok taggal rendelkeznek, mégis be­bizonyítják, hogy szorgalmas munkával sok mindent el lehet érni. HORVÁTH ÁRPÁD Libád. VERSENYZÜNK A rozsnyói bányá.sztanuló is­kolában eredményesen folynak az osztályok közötti versenyek. A verseny kiterjed a tanulásra, sportolásra és általában a rend­re. A tanulásban és a sportban eddig a II. A. osztály áll az első helyen, a tisztaságban, rendtar­tásban pedig az I. C. osztály ve­zet. Reméljük, hogy az I. C. osz­tály ezentúl sem marad el a többi osztály mögött és még a tanulásban elért eredményeit is javítani fogja. TARJAI JÁNOS, bányásztanuló iskola, Rozsnyó. KÉSZÜL A KOMPOSZTTRAGVA A szentmihályfai lakosság má­jus 1-e tiszteletére faluszépíté- si akcióban vett részt. Százhu- szan jöttek el a brigádra, kö­zöttük 35 fiatal, illetve CSISZ- tag. Ez alkalommal 1500 méter hosszú utcai vízlevezető árkot kijavítottunk, illetve kitisztí­tottunk. Az árokból kihordott anyagot komposzttrágya készí­tésére használják a fiatalok. Az akció kezdeményezői, szervezői és irányítói CSISZ-tagok voltak. Ezzel bebizonyították, hogy hi­vatásukat a közösség érdekében komolyan veszik és a cél eléré­se érdekében fáradságot nem kímélnek. PONGRACZ GABOR Szentmihályfa. A királyhelmeci járásban . , . A konferencián mind a beszá­moló, mint a hozzászólások sok szép eredményt tártak fel. A fiatalok a mezőgazdasági ter­melésben és a falu kultúrájának fejlesztésében egyaránt igen jelentős lépéseket tettek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek hiányosságok. Hám István Nagygéresről igen helyesen mutatott rá egyes helytelen megnyilvánulásokra. Például Nagygéresen vajmi ke­veset lehet hallani az alapszer­vezet elnökéről, sőt hónapokig nem lehet látni. Ugyancsak bi- rálólag emlékezett meg az EFSZ vezetőségéről is, mert az ifjúság kezdeményezésére megkezdett komposzttelep létesítését két­napos brigádmunka után sem karolták fel eléggé és így az nem készülhetett el. Az Ilyen és hasonló nézetek igen gyakoriak a királyhelmeci járásban. A helyi szervek tar­tózkodása az ifjúság körében kedvetlenséget vált ki és a kez­deményezéseket alapjában gá­tolja. Ezért folyik eredményte­len munka Nagygéresen, Perbe- nyiken, Zétényben, Agcsernyőn, Vékén és Szentmárián, vala^nint a szomotori állami gazdaság CSISZ üzemi szervezetében is. Jó példákról számolt be a konferencia résztvevőinek Török Hona Leleszről. ahol az ifjúság tevékenyen kiveszi részét a szö­vetkezeti munkából és a falu kulturális életének fejlesztésé­ből. Leleszen hagyományos múltja van a CSISZ-nek. Vannak azonban több más községben is igen példás fiatal dolgozók, akik vezető funkciót is betöltenek a szövetkezetben. Például Cson­tos Bertalan az örösi szervezet­ben mint csoportvezető műkö­dik. Csoportjával együtt mindig a legkiválóbb eredményeket mutatja fel. A nagygéresi trak­toros brigádközpont fiatal dol­gozói pedig az ifjúság millióiért mozgalomban i38,036 koronát takarítottakineg. A példás alap­szervezet közé tartozik a baty- tyáni is, ahol a 60 tagból 53 fiatal dolgozik a mezőgazdaság­ban. E faluban Ripcsu János igen jő szervezőnek bizonyult, mert az általa alakított ifjúsági munkacsapat a szövetkezet büszkesége. Igen szép munkát végeztek a szövetkezeti építke­zéseken és 100 hektárnyi réten- legelön végezték el a talajjaví­tást A fiatalok példás munkájával ismerkedhettek meg a konferen­cia résztvevői a kistárkányiak felszólalásaiból is. Ami a fogyatékosságokat ille­ti, nem hallgathatjuk el, hogy a mezőgazdaság részére vállalt 200 fiatal megnyerését ez ideig nem teljesítették. E téren a leg­jobb alapszervezet a bácskai, ahol a tavasz folyamán 15 fia­talt nyertek meg a szövetkezet­be állandó tagnak. A konferencia lényegében tel­jesítette küldetését. A lányok és fiúk hozzászólásai lelkes kez­deményezésről és tettrekész- ségről tanúskodtak. A konferen­cia határozata pedig, amely főként a mezőgazdasági terme­lés növelését tűzte a falusi fia­talok elé, világosan megmutatja az utat a feladatok megvalósí­tására. - ki ­A nagylomnici növénytermesztési kísérleti intézetben régóta kísérleteznek a karfiol termesztésével. Az eredmények biztatók, az idén már szabad szántóföldi termesztésben termelik a karfiolt és örömmel gondozzák az intézet dolgozói. ADATOK HORTHY ÜZELMEIRÖL „Öfőméltósága^^ - őfőpanamista Legtöbben úgy tudják, hogy Horthy Miklós tengernagy 1919- ben gazdag földbirtokos volt. Ez tévedés. A valóság az, hogy 1919-ig Kenderesen összesen 203 hold szántóföldje és rétje volt az árterületen, az úgyneve­zett Kakat-dülöben. Öröklés útján ennek a 203 holdnak négy 28-ad részét irta a telekkönyv Horthy Miklós nevére a B. tu­lajdoni lapon 1896. június 12-én. Ez körülbelül 30 holdas földtu­lajdon volt. Kis tételekben, rész­ben öröklés, részben vétel cí­mén Horthy Miklós hozzájut az atyai 200 holdas birtok más 28- ad részeihez is. EGY EMBER ELTŰNIK... A BIRTOK GYARAPSZIK. A 200 holdas birtok akkor kezd gyors ütemben növekedni, mikor Horthy kormányzóvá lesz. Erőszakos természete, a tör­vénynek fittyet hányó gondol­kodása a birtokvásárlásban is érvényesül. A szomszédságában levő család nyolc holdját a leg­durvább erőszakkal veszi el a vásártól húzódozó családtól. Dülöp Dánielné, a föld tulajdo­nosa csak akkor törUt meg, ami­kor a szolgabiró elviteti legidő­sebb fiát. A fiút soha többé nem látja az anyja. Ezután létrejön a vásár az ott szokásos vételár egyharmadáért. Kiss László kenderes! jegyző és Breznay Kálmán kúnhegyesi szolgabíró gondoskodnak róla, hogy Kenderesen csak a kor­mányzó vehessen földet. így ke­rül évek folyamán egyre több föld Horthy Miklós tulajdonába, míg végre eléri, hogy Kenderes határában mintegy kétezer hol­das birtokot harácsolt össze és az ötszobás családi ház helyére nagyúri kastély kerül. Ez a fel- emelkedés a nagybirtokosok tár­saságába persze még akkor sem futja a kormányzó százezer pen­gős civillistájából, ha egész fi­zetését csak a birtokvásárlásra költhetné. (Pedig királyi udvar­tartása lényegesen többe került, mint amennyi a fizetése volt.) Más eszközökhöz kellett folya­modnia. JELZÁLOG-ADÖSSAG, ADÖC.SA- LÄS ÉS EGYEBEK Folyamodott is. Ilyen volt például a Magyar Nemzeti Bank nyugdíjalapjának kifosztása. Horthy vásárolt egy 90 holdas birtokot 87.205 pengőért, 1933- ban ara akarja kényszeríteni a nyugdíjalap vezetőit, hogy erre a birtokra adjanak 180 000 pen­gő jelzálogkölcsönt. A kormány­zó kérését nem merték megta­gadni, csak éppen arra kérték, hogy Horthy más birtokára is bekebelezhessék a kölcsönt, mert a 87 ezer pengőért vásárolt birtokra nem folyósíthatnak 180 ezer pengő kölcsönt. Ez az óv­intézkedés sem mentette meg a nyugdíjalapot a súlyos veszte­ségektől, mert Horthy soha nem fizette vissza a kölcsönt. KÄLLAY MIKLÖS HÚSZMILLIÓ­ÉRT bársonyszéket szerez MAGANAK - TISZAFÜRED SÍNYLI MEG És most jön a ravasz, kapzsi ember nagy húzása, az óriási méretű panama. A Tisza holt­ágában. a Kakat-dülöben elte­rülő régi birtok nem volt érté­kes föld. Búzát termesztettek és állatot tenyésztettek rajta ke­vés jövedelemmel. A gyanútlan szemlélő azt hihette, hogy Hor­thy birtokvásárlásai a kenderes! határban — legalábbis részben — reprezentáció kedvéért tör­ténnek. Tévedés. Horthynak messzemenő céljai voltak a ken­deres! határ megszerzésével. Ez bebizonyosodott, amikor az 1937. XX. t. c. felállította az Orszá­gos Öntöző Hivatalt. A hivatal elnöke, Kállay Miklós, a későbbi miniszterelnök, 20 millió pengő állami költséggel Horthy birto­kán csatornát építtetett. Ezzel a Horthy-birtok egy csapásra a legértékesebb földek közé emel­kedett. Horthy ezután Kállayt nevezte ki miniszterelnöknek. Az öntözőcsatorna lehetővé tet­te, hogy ne 6-7 mázsa hozamú búzát, hanem 30 — 35 mázsa ho­zamú rizst termesszenek Hor­thy földjén. 600 holdat vetettek be rizzsel. Se Horthy, se Kállay mit sem törődtek azzal, hogy a tiszafüredi paraszti birtokok vízrajzi helyzete a csatorna megépítésével rosszabbodni fog. A zsákszerű csatorna zsilipjeit ugyanis gyakran el kellett zárni, s ilyenkor Tiszafüred földjei víz aiá kerültek. Egy cél volt fon­tos : a Horthy-vagyon megala­pozása. RIBBENTROP KIPAKOL ...» Ilyen előzmények után, ma­gyarázatra talál Ribbentrop né­met külügyminiszter 1944. ok­tóber 17-én, a rádió hullámain világgá röpített leleplezése. Ok­tóber 15-én Horthynak a rádió­ba beolvasott különbéke-aján- latára Ribbentrop ugyanis le­leplezéssel válaszolt. A fasiszta külügyminiszter elmondta, hogy Horthy német segítséggel há­rom és félmillió pengő értékű aranyat csempészett ki Brazí­liába. Ifjabb Horthy Miklóst mint Magyarország nagykövetét, már előbb kiküldte oda. Sem a rablásból származó összegek, sem a kormányzó százezer pengős fizetése nem magyarázták meg három és fél­millió pengő kicsempészett arany eredetét. A Horthy-va­gyon az ellenforradalmi korszak egyik legnagyobb panamájából, a 20 millió költséggel megépí­tett öntözöcsatornából szárma­zott. GYÖNGYÖSI NÄNDOR (Népszabadságból) KongrBsszusi küldött lett l^agy kitüntetésben része­id sül az, akit a CSISZ szlovákiai kongresszusára kül­denek. Mélyen átgondolták, százszor is meghányták-ve­tették a fiatalok, hogy kit je­löljenek, ki lesz a legérdeme­sebb arra, aki a kongresszu­son képviselje őket. Nagy feladatok betöltésére bízták meg" a jelölés által a küldöttet és csak azt választották, aki mind a termelő murikában, mind a szervezeti életben de­rekasan megálljai a helyét. Csak ilyen CSlSZ-tagban bíz­hatnak a fiatalok, csak üyet küldhetnek a CSISZ szlovákiai kongresszusára. Egri Lászlóra is ezért esett a választás és így mint a ga- lántai járás egyik küldöttje lesz jelen a kongresszuson. Egri László már éveken át a galántai gépállomáson dol­gozik. Szorgalmas, tanulni- vágyó munkásfiatal. Amikor a gépállomásra került, nem elégedett meg azzal, hogy át­lagos munkaeredményeket érjen él a minőség és a meny- nyiség tekintetében egyaránt. Kimagasló munkeredményék­re vágyott, azt akarta, hogy példát mutathasson társainak és dicséretet szerezzen a gép­állomásnak. Szorgalmasan ta­nult, hogy kimagasló ered­ményeket érhessen él, mert tudta, hogy tanulás nélkül ez lehetetlen. Szerette a motort és a különböző gépeket és alapos szaktudásra tett szert a motorok, gépek ismereté­ben. Annyira vitte a tanulás terén, hogy a gépállomás ve­zetősége később géptechni­kusnak nevezte ki. A gépeket pontosan és jól kezelte, vagy tartotta rendben. Tudta, hogy jó géppel hozzájárulhat a mezőgazdaság további fejlesz­téséhez. De más természeti munkáknál is példásan meg­állta a helyét. A kombájn aratási versenyben első lett a galántai járásban és országos méretben a harmadik helyre került. Ez már Mmaffzsló eredmény és sok helyen fel­figyeltek rá. A szervezeti életbe is korán bekapcsolódott és a CSISZ üzemi szervezetének mindig odaadó tagja volt. Annyira kiérdemelte a fiatalok bizal­mát, hogy az üzemi szervezet elnökévé választották. Nagy gondot fordít a fiatal trak­torosok szakképzésére és po­litikai nevelésükre. Kulturális téren is jó eredményeket ért el az üzemi szervezet. A gép­állomás sikereihez mindig hozzájárulnak a CSISZ-tagok is. Nem idegenkednek az új munkamódszerektől, a mun­kaidő jobb kihasználásától Tevékenységükkel hozzájá­rulnak a magasabb hektárho­zamokhoz és jobb termelés eredményekhez. Egri Lászlót a szervezét terén végzett tapasztalata elismeréséül később a CSIS2 járási elnökévé választották E funkció betöltése odaadás', követel és időt vesz igénybe mégis teljes felelősségtudat­tal végzi a CSISZ járási elnö­kének teendőit. Pontosat megjelenik a hetenként ősz- szehívott elnökségi üléseken még gyakrabban benéz a já­rási titkárságra * ellenörz annak munkáját. Segít meg oldani azokat a problémákat amelyek az alapszervezetek ben felmerülnek és irányítji a titkárság tevékenységét Különböző kezdeményezések be fog a szervezeti élet élén kítése érdekében. Jelenleg gépállomás gondjaira bízta > járás területén az állotté nyésztés gépesítését és a ezzel kapcsolatos gépek kar bantartását. Most pedig kongresszui küldött lett Egri László! Ki érdemelte a fiatalok bizalmá és ugyanúgy mint a munká ban, helyt fog állni küldeté sében és segít megoldar azokat a kérdéseket, amelye a fiatalok további nevelésévi kapcsolatban a kongresszusa felmerülnek. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents