Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-29 / 18. szám

Örömmel ünnepeljük A dolgozók mindig jól íelké­szültek május elseje megünnep­lésére. A húsvét, karácsony és egyéb egyházi ünnepek csak a papok ünnepei, — beszélték a dolgozók — a vasárnap a pi­henés napja, hq éppen nincs fon­tos tennivaló, de május elseje a dolgozók ünnepe! És ezt a na­pot pedig megünneplik, még akkor is, ha az ég egy darabja leszakad a földre. Az ég nem szakad le, de a régi időkben akadályokat gördítettek az ünneplés elé. Körmönfont ra­vaszsággal és hatósági erőszak­kal próbálták elnyomni a mun­kások érzületét. Akkor, amikor százezres tömegek voltak munka nélkül és a dolgozókat még inkább felsorakoztatta a nyomor, igen vigyázott a hatóság a május elsejei ünnepségek lefolyására. Még a falusi kulákok is azon törték a fejüket, miképpen aka­dályozzák meg, hogy sokan le­gyenek a felvonuláson. Ha ennek érdekében a ktdák mást nem tehetett, akkor így szólt a köze­lében lakó szegény emberhez: egy-két napra eljöhetnél a sző­lőmbe dolgozni, vagy pedig gyere el kukoricát vagy krumplit ül­tetni. Persze az egy-két napba a május elsejét is belefoglalta, gondolta, hogy a szegény ember így legalább néni megy ünnepel­Ilyen ünneprablók voltak a ku­lákok! Persze ez nemigen járt siker­rel, mert mégha munkanélküliség is volt, akkor sem használta ki a munkás a kínálkozó gyenge munkaalkalmat, hanem harci hévvel ment ünnepelni a vörös májust. A mai fiatalok bizony el sem tudják képzelni, milyen átok a munkanélküliség. Milyen áldo­zat volt valakitől, ha egyetlenegy napig is nem dolgozott. Ma már csak újságból vagy rádióból ér­tesülnek arról, hogy .Kmerikában vagy más nyugati kapitalista ál­lamban mennyi munkanélküli van. Száraznak tűnnek a számok és sokszor közömbösek a hírek. Örülhetünk, hogy nem érezzük a munkanélküliség hátrányát a saját bőrünkön. Mert mit is jelent ez? Tessék elképzelni egy éhes embert, akinek a ruhája is agyonfoldozott és lyukas a cipő­je. Ez az ember megy az utcán, bámulja a szépen, kidíszített ki­rakatokat, az áruval roskadásig megtelt üzleteket és egy-egy élelmes kereskedő, aki már a be- retva élébe is meg akar kapasz­kodni, azt mondja neki a boltaj­tóban: tessék, jó az árum, úgy látom magának egy kabát kellene •és én olcsóbban adom, mint a szemben levő üzletes A boltos hiába beszél. A mi emberünknek annyi pénze sincs, hogy még egy szippantás levegőt sem tudna megfizetni. Odébb áll és nézi a másik kirakatot. Ilyen gond­terhelt, nyomorgó alakok száz­ezrével voltak a régi rendszer­ben, pedig munkára áhítoztak, azt mondták május elsején, hogy kenyeret, munkát, mert mi be­csületesen akarunk élni, mun­kánk után akarunk érvényesülni, nem úgy, mint a milliomosok, a grófok és bárók. Bizony, átok volt a munkanél­küliség és a régi harcos május elsejéknek is köszönhetjük, hogy ez nálunk megszűnt. Elképzel­hetjük milyen elkeseredett mun­kástömegek vonultak fel abban az időben minden május elsején. Pedig előfordult, hogy a kulákok és más rendőri besúgók pontosan megfigyelték és feljegyezték, kik vettek részt egy ilyen felvonu­láson. A részvevőket megbüntet­ték, a felvonulás szervezőit, szó­nokait pedig hosszabb időre be is csukták. Ezt csinálták az urak és a ku­lákok! Most másképp fest ez az ün­nep. Tardoskedden például május elsején avatják fel a fiatcüok klubhelyiségét. Május elseje tisz­teletére a CSISZ alapszervezetei­nek tagjai kötelezettségeket vál­laltak és nagyobb munkasikere­ket érnek el a termelésben. Május elseje lelkesíti a fiatalo­kat, hogy a mezőgazdasági mun­káknál is komoly segítséget nyújtsanak az EFSZ-eknek. A mezőgazdaság további fellendíté­sét segítik elő a fiatalok a nagy ünnep lelkesítő hatása alatt. A fiataloknak nem okoz a meg­élhetés gondot, inkább azon gon­dolkoznak, miképpen húzzanak ki még több javat a földből és a gépekből. Kirándulni járnak és foglalkoznak az eszmei nevelés problémáival, ami igen fontos is, mert az eszmei nevelés segíti elő, hogy megértsük a társadal­mi folyamatokat és egyúttal mozgósít a béke megvédésére. Mozgósít és nagyobb felkészült­séget ad hazánk további építésé­re, ahol örömmel ünnepelhetjük május elsejét. VÁRJUK A VENDÉGEKET Nagy öröm érte a privigyei tanulókat. Elkészült városukban a korszerű 11 éves középiskola. A legjobb tanulók Viera Gabalova, Gabriella Vermarcová, Olga Pauleova, valamint Éva Fuharova a tornateremben megbeszélik a legközelebbi sportterveiket. Múltjukhoz hívon Ezreket takarítanak még Ifjúságunk nagy mértékben veszi ki részét a szocialista ipar építéséből. A Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség hűséges segítője és tartaléka a pártnak. A CSISZ ifjú nemzedékünket, a nép ügye iránti áidozatkészségre neveli, hogy önfeláldozöan, forradalmi szenvedéllyel és a fiatalokat annyira jellemző lelkesedéssel harcoljunk az új társadalmi rend további kiépítéséért. A Kassai Péküzemek CSISZ-* szervezetében is ott van az erő és lelkesedés, amely nagy átütő erővel lendíti előre a fiatalok tevékenységét. Ezreket takarí­tanak meg a péküzemekben dol­gozó fiatalok az Ifjúság milliói­ért mozgalom keretén belül. A szén és egyéb anyag mázsáit takarítják meg és szaktudásuk elmélyítése érdekében szorgal­masan látogatják az üzemi isko­lát. Már régebben elhatározták, hogy megszervezik a fiatalok két műszakát, amelyek már ed­dig is szép gazdasági eredmé­nyek elérését tették lehetővé. Mind a két műszakban dolgozó fiatalok résztvesznek a munka­versenyben is. A nyitrai kerületben a fiata­lok hozzáfogtak a szövetkeze­tek további megerősítéséhez és új munkamódszerek bevezetésé­vel emelik a mezőgazdasági ter­melékenységet. A nagy dunai találkp- zóra országszerte készü­lődnek a fiatalok, de leg­jobban mégis a bratislavai fiatalok várják a találko­zó napjait. Ekkor szívé­lyes vendéglátók lesznek majd, s a városban úgy szervezik az ünnepsége- ketr hogy a vendégek csak jót mondhassanak a vendéglátó gazdáról. A bratislavai II. járási CSISZ szervezet fiataljai a Me­dikus Kertben rendeznek táncünnepélyt. A vendé­gek az ünnepségen nem­csak a tánccsoportok fel­lépéseit láthatják, hanem maguk is táncolhatnak. Bizonyára lesznek ott olyan lányok és fiúk, akik szeretnek táncolni. A táncUnnepélyen a II. járás fiataljai a plzeni CSISZ- tagokkal találkoznak. Szo­ros barátság fűzi össze ezeket a fiatalokat, ami akkor keletkezett, amikor a bratislavai CSISZ-tagok a határvidékre mentek dolgozni. A bratislavai I. járás fiataljai egy nagy parkká akarják változtatni a vá­rost. A párt XI. kong­resszusa tiszteletére 100 ezer órát dolgoznak le a város szépítésénél. A munkálatokat már meg is kezdték. A dunai találko­zót arra is kihasználják, hogy elmélyítsék több csehországi járás fiatal­ságával az eddig is szo­ros kapcsolatot. A Dimitrov-Uzemben dolgozó fiatalok 3000 fát ültetnek el, s ezzel örö­kítik meg a dunai találko­zó emlékét. A XI. párt- kongresszus tiszteletére pedig 120 000 koronát ta­karítanak meg az üzem­ben az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretén belül. Kulturális fellépésekkel is készülnek a tánc- és dal- ünne;.?'yre. Tevékenyen vesznek részt a találkozó előkészítésében is. ^ Bratislava fiataljai, a vendéglátók, várják a vendégeket. A kéreg elválUc a fától, készül a fuzfasip. Amikor elkészült ha­zamennek a gyerekek a Duna partról és az utcákon sípszóval Udvözlik a tavaszt. (Strhársky Tibor felvétele) Olvasóink írják CSISZ SZERVEZET LIBÁDO.N A HOSSZORÉTI FIATALOKRÖL A libádi fiatalok hallgattak az idősebbektől kapott jó szóra és megszervezték a faluban a CSISZ-szervezetet. Az alakuló gyűlésen 30 fiatalt vettek fel a szervezetbe. A gyűlés után az alapszervezet azonnal tevékeny­ségbe kezdett és május 1. tisz­teletére a tüzoltőszertár építke­zésénél 50 brigádóra ledolgozá­sát vállalták. Amikor azonban látták, hogy a feladatot köny- nyebben teljesítik, úgy határoz­tak, hogy még többet dolgoznak és ezzel járulnak hozzá az épít­kezés nagyobb lendületéhez. HORVÁTH Árpád, Libád KÜRTÖN IS JÓL MEGY. Mostanában többször jártam a hosszúréti kultúrházban, és ott sok olyan fiatallal beszéltem, akik eredményes kultúrmunkát fejtenek ki. Charizopulos Toma- sis középiskolai tanító kezdemé­nyezésére betanulták a „Le­génykérő“ című kétfelvonásos színdarabot. A színdarab pró­báira Ulimann Üyula, Korintusz István és Klárik Lajos jártak el legpontosabban, de becsületesen teljesítik kötelességeiket a CSISZ alapszervezetében és munkahe­lyükön is. SZEGEDY JÓZSEF, pedagógiai iskola, Rozsnyó. A Kassai Péküzemekben dol­gozó fiatalok kiveszik részüket az üzemi akciók előkészítéséből, a legjobb dolgozók munkaered­ményeinek kiértékeléséből,* és kultúrfellépésekkel teszik szí­nessé az ünnepélyeket. Faliúj­ságokat szerkesztenek és gyak­ran folytatnak beszélgetéseket az idősebb párttagokkal. Gy. J. A damásdi fiatalok ezúttal is az élen járnak és példát mutat­nak a többi alapszervezetnek abban, hogyan kell a szövetke­zetben hatékonyabban, nagyobb jövedelmezőséggel dolgozni. Ezt elsősorban úgy érik el, hogy if­júsági munkacsapatot szervez­tek, amely az állattenyésztésben dolgozik. A csapat vezetője Be- nyó János. A csapat vezetői a fiatalokkal egyetemben havonta kiértékelik az eredményeket és a munkára visszatekintve azon­nal eltávolítják a fennálló aka­dályokat, hibákat is. Az ifjúsági csapat gyűlésein rendszerint résztvesz a szövetkezet zoo­technikusa és az állattenyész­tési munkacsapat vezetője is. A szövetkezet vezetőségével a leg­szorosabban együttműködve dolgozik az ifjúsági munkacsa­pat. Keresztúri László, a kürti helyi nemzeti bizottság elnöke és a CSISZ alapszervezetének vezetősége komoly kezdeménye­zésbe fogtak. A régóta tétlen­kedő CSISZ-alapszervezetet fel­rázták álmából és szervező mun­kájuk eredményesnek bizonyult. Ez abból is látszik, hogy a fia­talokból alakult kiiltúrcsoport részt vett a járási ifjúsági alko­tóversenyen. Az egyik taggyülé- s'en új javaslatokat fogadtak el az elapszervezet további fellen­dítése érdekében és e'lismerésü- ket fejezték ki a tánccsoport­nak, valamint a zenekarnak az alkotóversenyen elért sikeres szereplésért. CSIZMADIA BÉLA, Kürt KÉT színdarab N.AGYKÖVESDEN SZÜLŐI ÉRTEKEZLET A bocsárdi mezőgazdasági mű­szaki iskolában szülői értekezle­tet tartottak. Még a távolabb eső nyitrai kerületből is eljöttek a szülők az értekezletre. Az üdvözlöbeszédek elhangzá­sa után az osztályfőnökökkel együtt megtárgyalták a felme­rült problémákat. Szó esett a tanulmányi eredményekről is és sok fontos javaslat hangzott el. Az iskolai CSISZ-szervezet tag­sága kultúrműsorral lepte meg a szülőket. VEREBES LAJOS, mezőgazdasági iskola, Bocsárd. FŐZŐTANFOLYAM BARKÄN A damásdi fiatalok elősegítik a szövetkezet tervteljesítését és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy az ötéves tervet négy év alatt fejezze be a szövetkezet. A terv szerint naponta 50 dkg súlygya­rapodást érnek el a növendék állatoknál darabonként és jó munkájukkal méltán érdemlik meg az idősebbek elismerését is. Az ifjúsági munkacsapat leg­jobb dolgozói közé tartoznak .Gyurcsek Anna, Spanyó Emma, Uhliar Mária, és Madács Sándor. Nagykövesden nemrég alakult meg a 40 tagot számláló CSISZ- szervezet. Ez Kanda Imre érde­me, aki elhatározta, hogy a szomszéd községek példájára a fiatalokat egy szervezetbe tö­möríti. A fiatalok eredményes munkát végeznek mind a szö­vetkezetben, mind a kulturális tevékenység területén. A napok­ban két színdarabbal is fellép­tek. Mindkét színdarab meg­nyerte a közönség tetszését, s a iegjobb szereplők Kovács Imre, Szabó Sarolta, Tóth Sán­dor, Nagy Magda és Fábián Zoltán voltak. HOROSZ ARPAD, Őrös. A bárkái fiatalok Gordon Béla és Horváth Jolán tanítók veze­tésével eredményes kulturális tevékenységet fejtenek ki, az idősebbek pedig az esti mező- gazdasági tanfolyamot látogat­ják, ahol szintén Gordon Béla tanító tart előadásokat. Barkán szép tevékenységet fejt ki a nő- bizottság is. E téren főleg Gordon Béláné tanítónőt illeti a dicséret, aki a falu asszonyai­val összefogva főzőtanfolyamot szervezett. A főzőtanfolyam be­fejezésekor ünnepi vacsorát rendeztek, ahol bemutatták, hogy a tanfolyam résztvettek milyen mesterei a főzésnek. PETRÖ ZOLTÁN, pedagógiai iskola, Rozsnyó. Darwinba Amikor megérkeztünk Dar­winba, ebbe az ausztráliai vá­rosba, első benyomásaim na­gyon zavarosak voltak. Elhanya­golt bádogtetőE viskók, halom- rahányt ócska járművek, her­vadt, poros fák. Ha azonban az igazi Darwinba jutunk, elfelejt­jük a szennyes bejáratot. Dar­win varázsbatosan szép; mert az igazi Darwin raániorító kék­fehér mályvaszínű viiág. A va­kítóan fehér kormányzósági pa­lota magasból tekint le a kikö­tő türkiszkék vizére, Bougain- villea-szirmok festik mályva­színűre a fehér oszlopokat; fe­hér a sétányon emelkedő Dar­win Szálló palotaszerü épülete is. és az égboltoz.Tt csaknem acétkék. Óriási átvonuló légiforgalom bonyolódik le a városon keresz­tül, a lakosság száma is állan­dóan hullámzik. Az a város tra­gédiája, hogy egy elenyésző ki­sebbségtől eltekintve, amelynek már az ősei is itt éltek, és amely el is ismeri, hogy a föld más táján sehol se lenne bol­dog, az em.berek csak azért jön­nek ide, hogy minél több pénzt szerezzenek. A darwini vendéglőkben tilos a bennszülötteknek italt kiszol­gálni. A tragédia ott kezdődik, amikor valamikor mégis alko­holos italhoz jutnak. Darwinban rengeteg a kínai bolt. A kínai boltosok többnyire azoknak a leszármazottai, akiket mint nyers munkaerőt hoztak be a nagy aranyláz idején és később a Darwinból Pine Creekbe ve­zető vasút építéséhez Mr. Ah Toy, akinek boltja van a v-lros- ban, azt mesélte, hogy az apja idejében Szilveszter esténként a kínai sárkányt nyilvánosan körülhordozták Darwinban. Na­gyon sok kínai zöldséges- és gyümölcsöskert volt itt akko­riban. Itt Darwinban találkoztam az öreg Mr. Jollyval, akinek az ap­ja alapította az ismert Jolly céget 1883-ban, amikor Darwin lakossága a mai 7000 helyett még csak 700 embert tett ki. ö még jól emlékezett azokra az időkre, amikor Alecetől Dar­winig nem vezetett országút; csak egy bozótcúton keresztül vezető ösvény szolgált össze­köttetésül, amit a távírőoszio- pokat felállító emberek tapostak ki annak idején. Minden élelmi­szert a tengeren kellett átszál­lítani Sydneyből, ami egy hóna­pos utat jelentett. Kitekintettünk az ablakon és bámultuk a fehér shortnadrá- gos fiatalemberek le és fel höm- nőlygö tőme^'ét. — És senki sem viselt rövid nadrágot azokban a napokban — mondotta. Mi mind hosszú nadrágot és felgombolható inget viseltünk, ami szörnyen meleg volt. Manapság meg ezek ing nélkül dolgoznak. Az én időm­ben legfeljebb a néeerek jártak övig meztelenül - még a kí­naiak sem tették ezt. Darwin általában zavaros és ellentétes érzelmeket ébresz­tett bennem. Esténként például, amidőn a hatalmas nyitott ablakokon és ajtókem át fénylő világosság áradt ki az utcákra, az öreg, köböl épített szálloda kertjéből muzsika hangjai szűrődtek ki, a fehérek többnyire fehér ruhá­ban ott ácsorogtak a járdákon, nevetgélve, beszélgetve és fagy­laltot fogyasztva, — úgy érez­hettük magunkat, mint bármely XX. századbeli városban egy forró, nyári estén. Aztán két bennszülött haladt el mellettem, mezítláb, halkan surranva és hirtelen egy primi­tív világ elveszett egyszerűsége fogott körül. Majd selyemsuhogás és szan­dálok kopogása jelezte, hogy egy csoport színpompá.san öltö­zött kínai nö haladt el az utcán. Egy pillanat és már körülölelt a Távol-Kelet egzotikus hálója. Egyszerre hatalmas, nyúlánk pásztor tűnt ,fel az utcán, nyi­tott ingben, fején poros kalap­pal és a nagy pusztaságot árasz­tó tiszta, éles leheletével szét­tépte az egzotikum fojtogató hálóját. Éjszakára , Darwin mellett a tengerparton vertünk sátrat. Ez a part nem egyéb mint sok-sok kilométer hosszúságban elnyúló finom aranysárga fövény, ame­lyet ezerfajta, ezer színben ját­szó kagyló borít Az éjszaka le­szálltával a kagylók megeleve­nednek és az egész tengerpart mozgásba jön. Sátrunk mellett magányos hatalmas pálmafa tört az ég fe­lé és a tenger vize tiszta, tür- kiszkéken csillogott. A szirtek között mindenütt a legfurcsább alakú tengeri növények tarkáll- tak. Némelyek fordított harang­virágokhoz, mások százszorszé­pekhez hasonlítottak Zöld spi­rálisok, égő vörös, ös.szehurkolt kötélre emlékeztető folyondá­rok, élénk rózsaszín és halvány- sárga virágalakú tengeri gom­bák, A dagály után visszama­radt kis tócsákban tengeri ane- monák virítottak: selymes lágy szirmaik rögtön becsukódtak, ha ujjunkkal hozzáértünk. Pa­rányi kéken foszforeszkáló ha­lacskák úszkáltak mindenfelé és a ^zirtek között polipok siklot­tak. Karjaikat kék gyűrűk dí­szítették. A pocsolyák felett tengeri eszelények, fekete csi­gák feküdtek amelyeket a kí­naiak a legfinomabb csemegé­nek tartanak: me.gszárítják és úgy fogyasztják őket. Öltöztetik a menyasszonyt, de nem esküvőre indul, hanem a színpadra. Ugyanis ö a ruszói kultúregyüttes egyik tagja, aki jól szerepelt a járási kultúrver- senyen. beryl miles • Az ostrava-karvini hányák­ban az első negyedév végén ki­értékelték a szocialista munka­versenyt. Ekkor látszott meg a legjobban, hogy milyen kitűnő eredményeket értek el az ifjú­sági kollektívák. A Július Fucík bányában dolgozó CSISZ kollek­tíva, melynek vezetője Jaroslav Krciner, megkapta a miniszté­rium vándorzászla.1át és a vele járó pénzösszeget. Antonín He- rodes ifjúsági munkacsoportja első osztályú jutalmat, 10 000 koronát, Adolf Szubrit ifjúsági kollektívája pedig második osz­tályú jutalmat, 7 000 koronát kapott kiváló teljesítményéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents