Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-15 / 16. szám

A z Ujd költők irodalmi délutánját Bratislavában a Pedagógiai Iskolában tartották meg. A megnyitó baizidet Dobos László, a Szlovák írószövetség magyar tagozatának titkára tartotta, utána a jelenlévő nyolc fiatal költő Cselényl László, Fecsö Pál, Gyiíre Lajos, Kulciár Tibor, Nagy Lajos, Patrik^ József, Simkó Tibor és Tózsér Árpád verselt szavalták a magyar Pedagógiai Főis­kola szavalókörének tagjai és maguk a költők. A délutánon jelen volt Egri Viktor államdíjas fró is. Szerelemsirató csillagos ég alatt Bánatomat most a stép, szomorú nóták s a holáranyüszító fájós kutyák szólják. Gőgös voltam, ninos mór gőg bánnom stgmérnyi. Most tanulok síró, érző ember Unni. „Megkötöm lovamat ssomorú füsfáhos lehajtom fejemet két első lábához." Lehajtom fejemet, le kellett vón' régen, Hajtott főn nem láttsik annyira a sségyen. Gázoltam fitymálva térdig szerelemben, ülök most, ülők most nyakig a szégyenben. Szerettem, de gúnnyal Hej, rajtavesztettem: Addig fitymáltam mást; in is fitymált lettem. Pedig szivem adtam, de mert gőggel adtgm, mindjárt visstakaptam, magamra maradtam. Magamra maradtam, jaj, nagyon magamra, nincs velem csak az ég miljá csillagbarma. Átok köriUállnak, körülszomorkodnak, köfájük illenék zokogó pásztornak, TÖZSÉR ARPAD A jókedv romboló Mint sebzett szárnyO kis rnadárkák Hulltak a súlyos höpihék. Az autóbuszra vártunk, én, és Mellettem tréfás nénikék. Szombat volt s mert ilyenkor már A gondra, bajra pont való. A csipkedéshez, ügratáshoz Én lettem volna pont a jő. „Fiatalember, gyűjjgn el ma estére, csak magam leszek. Ne nézze, hogy csak egy fogam van Majd otthon új fogsort teszek.“ A jókedvtől a könny kicsordul. Micsoda szombat'dölután! „Fiatalember, oszt a csóktól, nehogy kereket oldjon ám!“ Telefonoszlop sirt a szélben. De ott kacagva dőlt a szó. És akkor dölyfös büszkeséggel, Jöttél te: jókedv-romboló. Jöttél libegve, mint egy tündér, — Vagy giccses tündér-másolat? Köszönés helyett tüzet kértél. S a télre szórtál átkokat! Elnémultak a tréfák, éleek, A vidám ugratások, és A hópelyhekkel együtt hullott Reád a bágyadt megvetés ... NAGY LAJOS A klasszikus tánc nagy mesterei hazánkban Nem mindennapi események közé sorolható a Lenin-díjjal ki­tüntetett Sz. M. Kirov leningrádi Akadémikus Opera és Balett- színház bemutató előadása. Már­cius hó végétől április elejéig ejtették bámulatba Prága, Brno és Bratislava közönségét. A lemngrádi balett a világ va­lamennyi balett színpada közül az első helyre sorolható. E balett történelme kétszáz év távlatába nyúlik vissza, és hagyományain keresztig, szélesedik és gyarapo­dik egészen napjainkig. De nemcsak a balett, hanem az opera is nagynevű zeneszer­zőket és énekeseket tartott kö­rében Főleg a XIK. században, amikor is Pétervnri Operaház — később MarUnszkkij Színház név alatt szerepelt. Itt bontakozott ki M. I. Glinka. Muszorgszkij P.imszkij Korszakon, majd később a XX. század nagy orosz zene­szerzőjének Prokofjennek művé­szete Saíjapin ts a Pétervári Operá­ban kezdte pályafutását. Ugyan­csak ennek a színháznak nevéhez füzőclik a nagy táncosok és ba- iettmestereknek neve, mint Pav- Inuová, Fokin, Karszavmdvá. Ni- zsinszkij, Vaganova, Máriusz Petipa és Lev Ivanouics Ivanov. Ezek a művészek már a század elején ejtették bámulatba Európa és Amerika színpadainak közön­ségét. Nálunk egy-egy estét betöltő balettet — amely állandóan mű­során szerepel a leningrádi szín­háznak P. I. Csajkovszkij „Haty- K. M. Szergejev nemzeti művész tyúk tavá“-t és Adam „Gizelle“­Vasárnap, 1958 április 6-án regényei és színdarabjai 58 éves korában elhunyt az gyöngyszemek a cseh költé-. egész világon ismert kiváló szét kincsestárában. , cseh költő és békeharcos: Műve és emléke örökké |Í ViTÉZSLAV NEZVAL. Versei, élni fog! Jelenet Csajkovszkij Diótörö-jéből. Előadta a leningrádi színház balettkara jét mutatták be Dudinszká nem­zeti művésznő, Szemjanov, Nyisznyevics, Zubkovszká nem­zeti művésznő, Oszipenková ér­demes művésznő, Bjelszkij érde­mes művész, Kolpokavová érde­mes művésznő, Gribov és Maka­rov nemzeti művész elóalásában. Mind a két balettet még a nagy koreográfus Máriusz Pqtipa és Lev Ivanovics rendezésében hoz­ták színre. Nagyon nehezen le­hetne kiemelni egy-egy táncost vagy táncosnőt, a tánctechnika nagy művésze valamennyi. Cso­dálatraméltó a férfiak partner­munkája, valamint az a könnyed­ség, amellyel a nehéz táncfigurá­kat táncolják. Az olvasók köziü biztosan töb­ben látták azokat a szovjet /d- meket, melyek bemutatták a U- ningrádi balett közreműködésé­ben a „Hattyúk tavá"-t, a Rómeó és Júliá"-t, a „Bahesisze- ráji szökőkút“-at, a „Gajane"-t, „Párizs lángjai"-t, a „Vörös mák"-ot és sok más balettet sorrendben Csajkovszkij, Prokof- jev, Aszafjev, Hacsaturján, ismét Aszafjev és Glier szerzőktől.-mm* ■G^gy láncpróháról Egy, kettő, egy, kettő hallat­szott a számolás és az énekszó messze ki, az országúira. A magyarbéli nyolcéves közép­iskolában tánepróbát tartottak a fiatalok. Egyesek a napi munka után, mások pedig a könyveket félre téve estefelé összejöttek, hogy ily módon keressenek .szó­rakozást, Beljebb kerültünk a terembe. Kipirult arcok és lelke­sedéstől csillogó szemek fogad­tak. Egy percre abbahagyták, majd a vezető. Szabó Fám inté­sére újra kezdték. Tulajdonkép­pen alig vettem észre Szabó elv- társnőt, mert 8 is a többiekkel táncolt, éppen olyan lelkesen és kipirultan, mint ők. — Várjatok csak — mondja viccesen — most eltévesztettem, aztán hozzám szélt. — Néha fiúszerepet is tán­colok s így nem tudom, hogy mikor vagyok fiú és mikor lány. Olyan kedvesen mondta, hogy vcúamennyien elnevettük magun­kat. Azt hiszem, hogy egyformán jól táncolta mindkét szerepét. Aztán elbeszélgettünk a táncok­ról. Több táncot tanított már be Magyarbélen, széktáncot, verbun­kost, csárdásokat, s jelenleg egy lakodalmast próbálnak. Ahogyan a táncokról beszélt, a táncosok is körülvették, és szinte csüngtek minden szaván. Megtudtam, hogy Szabó Páni óvónő a falucska óvodájában. Napközben gyermekekkel foglal­kozik, tanítja őket énekelni, tán­colni és mind a kicsinyek, mind a nagyok egyaránt rajonganak érte. Esténként az ifjúsággal foglalkozik. Azon gondolkozom, hogyan tudja így elvégezni a házi munkát, mert hiszen három gyermek anyja. Mintha megérez­te volna, min töprengem, el­mondta, hogy bizony kora reg­geltől késő estig talpon van. Csak délután tud egy kicsit fog­lalkozni saját gyermekeivel. Meg­csodáltam és értékelni tudtam munkáját és önzetlenségét. Azt hiszem a járáson is kellőképpen értékelték munkáját, amikor a nemzetközi nőnap alkalmából a szooialixmus építésében kifej­tett munkájáért érdemrenddel jutalmazták. Elmondotta, hogy az épülő új kultúrház közeli megnyitójára nagyszabású kultúrműsort készí­tenek, amelyhez ö is hozzájárul. Erre az ünnepi megnyitóra ké­Faluról-városról Szabó Fáni az óvoda udvarán szülnek még egy háromfelvoná- sos színdarabbá, Gogol „Revi- zor"-jával. Nagy fába vágták a fejszéjüket, ahogyan mondani szokás, de reméljük, hogy fárad­ságukat siker jutalmazza. Késő estére húzódott az idő, amikor a tánepróba után szét­széledtek a táncolok. Szabó Fáni is hazasietett gyermekeihez, kik­nek nagyon sok testvérük van, kiknek osztozniok kell édesany­juk szeretetében.-mm­Annak ellené­re, hogy Füle­ken az utóbbi időben aktív kultúráiét folyik, csak most ke­rült sor az első irodalmi est megrendezésére. A Csemadok helyi csoportja Egri Viktor ál­lamdíjas Írót is meghívta, illet­ve felkérte, hogy tartsa meg az irodalmi estet. Az író tartalmas beszámolójában ismertette ko­runk irodalomtörténetét, mai íróink és költőink munkásságát. Többek között saját müveiről is beszélt, melyekről már előzete­sen dr. Jóska Lajos tanár elvtárs tájékoztatott és amelyekből részleteket is felolvastak. Az író megelégedéssel állapította meg, hogy két műve, az. „Ének a ro­mok felett" és az „Örök láng" jelentős sikert aratott. Utána következő müve, egy mai tárgyú dráma, „Virágzik a hársfa“ cím­mel jelenik meg. Egri Viktor beszámolt a ma élő tehetséges költők munkájáról is, akik közül Ozsvald Árpád jelen volt. A hall­gatóság irodalmunk fejlődéséről áttekintő ismertetést kapott. Az estet müsprszámok is tarkítot­ták. ★ A füleki Csemadok aktív mun^r kájának újabb bizonyítéka a március 23-án rendezett „Ma­gyar nótaest“. A legnagyobb si» kert Bari Lajos zenekara kísé» rétével Cilik Éva és Fehér Ban., dl betyárdalai aratták. A lelkes közönség viharos tapssal jutalmazta a sikeres műsorszámokat. Szőke Uttília, Fülek. A tornaijai járásban levő Méh! község fiataljai új színdarabot tanultak be: „Ha asszony kezé­ben a gyeplő“. Sikerük oly nagy volt, hogy a járás másik közsé­gében, Csoltón is játszották, s a közönség tetszését itt is megnyerték. Most pedig Hanvá- ra készülnek vendégszerepelni. Sikerüket leginkább a három főszereplőnek Bodolló Borbálá­nak, Kozsár Ilonának ér Batta Józsefnek köszönhetik, de a da­rab többi szereplői is kitünően megáüták a helyüket Ha a méhi fiatalok a színját­szás terén így fogna.k haladni, a jövőben nagy sikereket érnek majd el. (Tatay István, Tornai­ja). Nálunk Jászön hosszú ideig nem adtak elő semmiféle szín­darabot, hiszen nem is volt hol. Most pedig már van kulturhá- zunk és benne szép hatalmas terem a táncolók részére is. Csak még sok minden hiányzik a rendes felszereléshez. De azért az egész szppsi járásban nem találnak ilyen kulturházat, mint amilyen Jászón van. Mióta felépült a kultúrházunk sok be­vételé volt. Már több színdara­bot mutattak be. Nagy sikert arattak a pozsonyi színészek. Bemutattak egy mesejátékot a „Csodakarikást“, és a felnőt­teknek az „Örök lángot“. (Butkovics Emilia, Jásző). A naszvadi I' nyolcéves ma­gyar tannyelvű iskola jól sike­rült műsoros délutánnal ked.. veskedett a há­lás közönségnak. A műsor magsa színvonalát a? is bizonyítja, hogy sokan három­szor is végignézték az előadást. A műsort nagyon ügyesen ál­lították össze. A vidám kis jele­neteket komoly szavalatok vál­tották. Ady, Vörösmarty és Jó­zsef Attila egy-egy gyönyörű költeményét adták elő a törek­vő naszvadi lányok. Az előadást három népi tánc tette változa­tosabbá: a párnás tánc, a gyer- tyatánc és a legkisebbek virág­tánca. A legnagyobb sikert a „Sári gyere ki“ című népi daljáték aratta. A-közönség közül többen ügy nyilatkoztak, hogy nem bánták volna, ha a darab regge­lig is tart, A műsoros délutánt Méry Kál­mán, Ács Gizi, Árendás Erzsi, Szabó Mária és Hlavicska László pedagógusok fáradozása, és Tóth Nándi, Tóth Jóska, Kutruez Pis­ti, Haris Erzsi, Keszi Erzsi és a többi diákszereplő lelkes és te­hetséges játéka vitte sikerre. Közrejátszott persze a közön­ség hozzáértése és tapsa is. Csúzi Ferenc Mácius hónap folyamán a so- morjai járás tanítói és diákjai is megünnepelték a tanítók nap­ját. Ünnepi hangulat fogadta a tanítókat a tonkházai kastély­ban. Elsőnek a járási tanfelü­gyelő, Hudáé elvtárs üdvözölte ünnepi beszédével a közönséget, majd utána könyvekkel és dí- csérőlevelekkel jutalmazta meg a tanítókat, akik fáradhatatla­nul eredményes munkát végez­nek. MORVAY KATALIN ★ ^ A tanítók napját Jan ' Ä'mos Komsnsky — a tanítók meste­rének születésnapján ünnepel­tük. A diákság serege sorfalat állva lelkes tapssal üdvözölte az érkező tanárakat és tanárnőket. Sokat köszönhetünk előadóink­nak, akik sokat fáradoznak az új nemzedék szocialista nevelé­sében. Szajkó Éva, a CSISZ el­nöke mondott ünnepi beszédet, majd a diákok virágokkal kö­szöntötték tanáraikat. A tanári kar nevében Zsombor Miklósné igazgató elvtársnő mondott kö­szönetét. STIFTER MÁRIA, Komárom. A szokolcei CSlSZ’tagok o ,,Frakk" című egyfelvonásos színdarabot adták elő, A sze­replők: Vajlik Vilmos, Ferenci Mária, Farkas Teréz és Vajlik Vencel szép eredményt értek el. Az énekszámoknál Bors Éva IV. osztályos tanuló szép hang­jával és előadásával tűnt ki. Ap­róbb jelenetekkel is megnyer­tük a közönség szivét és tet­szését. NÉMETH MÁRTA. Sokolce. Mi sem maradtunk távol az ifjúsági alkotóversenyről. Nagy esemény volt ez iskolánk életé­ben. mivel első ízben léptűnk fel a közönség előtt. A kanász- táneoal, melyet Csutor Imre ta­nár elvtárs vezetése alatt ta­nultak be, második dijat nyer­tünk. József Attila versét Kiss Erzsébet szavalta. Jelenleg lá­zasan készülünk a kerületi al- kotőversenyre, többek közt a „Cigány“ eímű színdarab elő­adására. TÖTH ENDRE', mezőgazdasági iskola, Ipolyság. Helyreigazítás Lapunk 14. száméban saj­nálatos hiba jelent meg, Az első oldalon „Becsületbolt“ cím alá tévedésből két cikk került. A cikk elsp része a karvai mezőgazdasági isko­láról szói és Kováps Ferenc írta. A második rész a kassai ipariskoláról szól és a benne szereplő tanár neve Sinályi Károly.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents