Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-08 / 15. szám
Cvilkosok «WC ««lkai iNORDAHL GRIEG: R. emeny Fleig 1948-ban titokban Korzikára ment, de ott a francia rendőrség elfogta és ö bevallotta az egész történetet. , A francia hatóságok nagy csendben kutató csoportot küldtek ki a Fleig által megjelölt helyre és öt magát is felhasználták a búvármunkáknál. Semmit sem találtak. 1949 elején azonban Fleig eltűnt és a rendőrség azóta is hiába nyomoz utána. A kincs híre szájról szájra terjedt, s 1951-ben Henry Mellé, egy francia üzletember a Starlena nevű jachttal indúlt a kincs felkutatására. A hajó ösz- szeütközés során azonban sú- lyo.san megsérült és az „expedíciót“ leállították. Mellé a következő évben újra kísérletezett, s ezúttal a Romany Maid nevű angol gőzössel indult el. De még mielőtt Korzikát elérték volna, ez a hajó is léket kapott Egy görög és egy olasz expedíció is indult a Rommel- féle ládák felkutatására, de ezek sem érték el a kitűzött célt. Legutóbb egy nizzai ügyvéd, Charles Cancellierl foglalkozott a kinccsel. Cancellieri még nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy megtalálta a titok nyitját. Később közölte, hogy rálelt Peter Fleigre, Közép-Amerikában. Fleig — mondotta — annak idején készakarva félrevezette a francia rendőrséget, mert nem ígérték neki semmit a kincsből. Cancellieri azt tervezte, hogy ezen a nyáron Fleig vezetésével indul a kincs felkutatására. Erre azonban nem kerülhet sor, mert a nizzai ügyvédet a napokban megölte egy szívroham. Különös ékszeresláda foglalkoztatja a legutóbbi hetekben a nyugati sajtót. Rommel visszavonulásakor, a megvert német „Afrikakorps“ hat hatalmas ládát cipelt magával, arannyal, ékszerrel, művészeti kincsekkel telve, amit az észak-afrikai zsidó családoktól „zsákmányoltak.“ A kincs értékét tízmillió angol fontra becsülik. Rommel 1943-ban öt tisztet bízott meg a kincs Berlinbe való szállításával, de azok a kincsesládákat Korzika mellett a tengerbe süllyesztették és megszöktek. Azt tervezték, hogy a háború végeztével visszatérnek a kincsekért. Az öt tisztet azonban az SS az olaszországi Mássá városka mellett elfogta és agyonlőtte. A társaságot kísérő két tengerészt felmentették azzal, hogy csak a parancsot teljesítették. Az egyik később a fronton elesett, a másik életben maradt, Peter Fleignek hívják. Zenéje romantikus, stílusát legjobban melódiáinak eredetisége jellemzi. Zongoraszerzeményei ma is rendkívül kedveltek. A modem zenében kitűnik Karol SZIMANOWSZKI (1883), akit eleinte Chopin befolyásolt, később Skriabin hatása alá került. Ismert neve van PADE- REWSZKINEK, aki a burzsoá lengyel köztársaság első elnöke volt, és LESETICKINEK, aki kiváló zongoraművész, Rommel kincsei Művészet, amit mindenki megért veinek illusztrálását is vállalja. Az itt közölt képek is erről a- núskodnak. Uberto Beltran: A művész dallal ieikesiti a sztrájkoló bányászokat Dél-Amerika államai függő 'iszonyban állnak az Egyesült államokkal szemben és bár for- nálisan önállóak, mégis az igyesült Államok gyarmatánák evezhetjük ezeket az országo- :at. Az amerikai monopóliumok eljes rabszolgaságba döntötték )él-Amerika dolgozóit, gátolják zen országok fejlődését és :ulturális felemelkedését. A dél-amerikai országok ér- elmiségének nagy része közel 11 a néphez, és küzd nemzetei ■nállőságáért. Különösen a fia- al művészek vállalnak nagy észt a harcból. Ezeket a fiatal nűvészeket európai kiállításo- on mi is megismerhettük. Szeretnénk olvasóinknak be- lutatni ALBERTO BELTRAN, lexikői grafikust. Beltrant mint lövészt és mint a haladó ifjúági szervezet egyik tényezőjét jól ismerik Mexikóban is. Beltran részt vett a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozón is. Moszkvába művészi körutazása után jött. Utazása során anyagot gyűjtött a dél-amerikai indiánok életéről. Mint tudjuk, az indiánok Dél-Amerika több államának őslakói. Mikor megkezdődött a „civilizált“ európaiak beözönlése Dél-Amerikába, az ott élő és magas kultúrával rendelkező indiánokat fokozatosan kiirtották, és ma már csak nagyon kevesen élnek közülük. Beltran művészetével az indiánok jogaiért is küzd. A művész igazi békeharcos. MIresek azok a képei, amelyek egy esetleges atomháború szörnyűségeit ecsetelik. Alberto Beltran szilárd meggyőződése, hogy művészete azért értékes, mert közel ál népe szívéhez, és művészetét mindenki érti. Beltran komoly képzettségére valf, hogy a világirodalom nagy műCHALLENGE Alberto Beltran: című angol ifjúsági lap írja: Negyvennégy fiatalt tartóztatott le Spanyolországban Franco fasiszta kormánya. A fiatalok közül tizenkettő részt vett a moszkvai fesztiválon. Mivatalos jelentés szerint a tizenkét fiatalnak nem az a „bűne“, hogy részt vett a fesztiválon, hanem hogy olyan államban tartózkodtak, amellyel Spanyolország nincs diplomáciai viszonyban. Meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunióba való utazásra mind a tizenkét fiatalnak érvényes útlevele volt. .A letartóztatottak Illusztráció Miczkiewltz Twardowska asszony ügygj valószínűleg katonai bícimú balladájához rőság fogja tárgyalni. És szólt a holló*♦♦ San Franciscot hetekig a „mindentudó hoiló“ Ugye tartotta izgalomban. A városi rendőrkapitányság épületének egyik ablakpárkányára még decemberben leszállt egy holló, s a lábához egy levélke volt erősítve. A madár türelmesen megvárta, míg elszedik tőle a levelet, majd elrepült. Azóta a holló többször is megjelent, mindig pontban délelőtt 11 órakor. A levélkéken bizalmas információk voltak és mindig .száz százalékig megfeleltek a valóságnak. A holló természetesen hálás témát nyújtott a sajtónak, s a közönség jól mulatott. Néhány hete elmaradtak a holló látogatásai. Nem derült fény sem arra, ki volt a gazdája, sem arra, mi történt a madárral Az egyik San Francisco-i lap szerint két dolog lehetséges; J. az „érdekeltek“ elbántak a hollóval, 2. kiegyeztek a gazdájával. S a lap hozzáfűzi: „Az igazmondót ugyanis nálunk yagy agyonütik, vagy megvesztegetik.“ A CSÄRDÄSKIRÄLYNÖ ÜZENI: NE VÁRJ, NE.M JÖVÖK Múlt heti számunkban hírt adtunk a budapesti operett színház közelgő vendégszerepléséről és ezzel kapcsolatban a bratis- lavai Nemzeti Színház igazgatóhelyettesének budapesti útjáról. Bajla igazgatóhelyettes elvtársat visszaérkezése után azonnal felkereste tudósítónk. Deák Árpád, aki megtudta, hogy a budapesti együttes egyelőre nem tehet lieget a meghívásnak. Nem marad más hátra, mint gyönyörködni hazai együtteseink Csár- dás'.drálynő előadásában. A lengyel nemzeti zene megalapítója STANISLAV MONIUSZ- KO (1819-1872), akinek „Malka“ című operája külföldön is ismert. Követői: ZELENSZKI és MOSZKOVSZKl. A lengyel zenét FREDERIC CHOPIN (1810-1349) képviseli, aki származását tekintve tulajdonképpen francia. Apja mint francia emigráns élt Lengyelországban. A fiatal Chopin 20 éves korában tűnt fel Párizsban mint zongoraművész és zeneszerző. Fiataloh halt meg. érdekes cUiket közöl az „élő torpedókról“. Röviddel a második világháború befejezése előtt a Barbara nevű angol hajó az Atlanti Óceánon úszott. Egyszerre csak kétségbeesett kiáltás hangzott el: torpedó! — balról torpedó! A tengerészek pánUcszerűen sorakoztak és előkészítették a mentőcsónakokat. A kormányos azonnal igyekezett a hajót olyan helyzetbe hozni, hogy kikerülje a torpedót. De ez már nem sikerülhetett, mert a torpedó nagy gyorsasággal közeledett. A tengerészek legnagyobb meglepetésére azonban csak erős ütést éreztek, de robbanás nem következett be. A torpedó a hajósok szeme láttára irányt változtatott és eltűnt. Kiderült, hogy egy óriás kardhal volt a támadó, melynek másfél méteres kardja úgy vágódott a hajó oldalába, mintha az vajból lett volna. Az óriáshal néhány perc múlva újból támadott. Ekkor azonban a kardja eltörött. Egy tengerésznek sikerült a dögledező állatra horgot vetni, és felhúzni a fedélzetre. Kiderült, hogy az óriáshal hatszáz kilós, majdnem öt és fél méter hosszú volt, és kardja nem kevesebb, mint egy méter ötvennégy centimétert tett ki. A kardhalak gyakran támadják meg a hajókat. Ma az acélhajók korszakában kevésbé veszélyesek, mint egykor, amikor a hajók legnagyobbrészt fából készültek. Ebben az időben az angol biztosító társaságok külön biztosítást vállaltak kardhal támadás esetére. Érdekes, hogy a kardhal húsa rendkívül finom, viszont vadászata, mint ahogy az a fentiekből kiderül, nagyon veszélyes. ■ CiKI#=E S Ez a csodák ideje: g n diadalt arat a földön a remény. § h Igen, minden élőben áramlik: selymes, % 8 bársonyos fűben, rügyön, bimbóban, S g virágot szedő fiatal leányban, ü 5 gyermek szemébe mosolygó anyában, g p mindenben ott él a remény. § g Am a boldogság csöndjébe sikolt a rémület g 8 fájdalmas hangja, élet ítélete: , H g minden reménytelen! S D És a férjet, aki szeretett, álmodott, küzdött a kenyérért, g S fájdítja ez a nem szűnő, örökös visszhang: D ^ minden reménytelen! H ^ És az, aki tele volt reménnyel, az ifjú anya, H g reménnyel, örömmel, hisz életet adott: ß 3 nem hisz mór, nem remél — új terhet cipel g g és förtelmes magzata nőttön-nő. V e ó, természet élete, 0 van-e hát értelme g H levélnek, rügynek, madarak dalának, derűnek, sugárnak, g S ha emberek között a legdrágább ember is H g megöli a reményt?! ß g Am mi, akUc az élet sugarában járunk, ß g éljünk hatalmunkkal: minden fényt ken;tényen g N vessünk a halál sötétsége ellen! g 3 Most mi vagyunk a teremtés igéjét kimondók: g 8 legyen világosság, legyen reménység! S g Osszuk szét örömmel lelkünket: fénynek, fi 2 lehetünk a győzelmes tavasz sugarának része, g 3 szemernyi remény! S g sípos győző fordítása k 1% DunsKa tjysirica-1 Kerületi bíróság perfelújitási tárgyalása során hű képet kaptunk a feke- temges és feketeielkű Hlínka- gárda kivégző osztagok tagjainak igazi arcáról. A bírósági tárgyalás lerántotta az álarcot azokról a gyilkosokról, akiknek tizenhárom évig sikerült lapulva és bújva eltitkolniuk szörnyű vétkeUtet. Kik is voltak és mit tettek ezek a gonosztevők? ALOIS KOPRDA ma harmincnégy éves. Egykor a Hlinka- gárda korponai rohamosztagának volt a tagja. 1947-ben a Banská Bystrica-i népbiróság enyhe, két és fél évi munkatáborra ítélte. Akkor sikerült eltitkolnia, hogy tagja volt annak a kivégző osztagnak, amely a Korpona melletti tömeggyilkosságot elkövette. Most bevallotta, hogy kis egységével tizenhárom egyént lőttek agyon. Az ügyész kérdésére válaszolva elmondotta, hogy a letartóztatott egyéneket a kihallgatás során verték és kínozták, és az ilyen kihallgatásokat főképp Laco, a parancsnok alkalmazta. Koprda továbbá beismerte azt is, hogy részt vett további tizenegy személy letartóztatásában, akiket később Kremniéka mellett meggyilkoltak. A hóhérok közül másodiknak STEFAN MASARYK vallomását hallottuk. Részt vett az 1944 őszén végrehajtott Kremnicka melletti tömeggyilkosságban, Masaryk, a Mlínka-gárda tíz további rohamosztagosával együtt hét tehergépkocsin mintegy százhetven embert szállított Banská Bystricáról Kremnická- ra. ahol a németekkel együttműködve ezeket az áldozatokat megölték. Masaryk szerette volna a bírósággal elhitetni, hogy 5 az áldozatokat csak szállította, de nem vett részt a kivégzésben. A terhelő bizonyítékok súlya alatt azonban kenytelei volt bevallani, hogy tíz méternyi távolságról ő maga is mintegy háromszor az áldozatokr; lőtt. EUDOVIT LACO, a Hlinka- gárda rohamosztaga egyik szakasz-parancsnokának helyettes« kihívóan lép fel a bíróság előtt Nemsilát okolja az elköveteti tettekért és sehogy sem akarjs beismerni, hogy a Hlinka-gárdi rohamosztaga elsősorban a német fasisztákat szolgálta. Tagadja, hogy tagja volt a Korpo- nán székelő úgynevezett „különleges vezérkarnak“. De végül ö is kénytelen bevallani, hogj együttmíiködött a Hlinka-pári és a Hlinka-gárda korpona funkcionáriusaival, akik ,.osztályozták“ a letartóztatott hazafiakat, és partizánokat. Elmondja, hogy a letartóztatottakat miként osztották be három különleges csoportba. Az első csoportba azok kerültek, akiket szlovákiai munkatáborokba küldtek. A második csoportba azokat osztották, akiket német- országi koncentrációs táborokba szállítottak, és a harmadikba pedig olyanok kerültek, akUcneh visszatérése nem volt kívánatos, Lacoról kiderült, hogy Korponán olyan buzgón tevékenykedett, hogy saját kezdeményezéséből tíz főből álló kivégző osztagot állított össze. Ez az osztag, melynek tagja volt a fent említett Koprda is, tizenhárom letartóztatott személyt egy tank- elhárító árokhoz vezetett, ahol agyonlőtték őket. Laco vádlott beismerte azt is, hogy a letartóztatott hazafiakat személyesen hallgatta ki, és a kihallgatások során verte, rugdalta és kínozta a szerencsétlen embereket. PAVEL PARNICAN régi ludák fasiszta, az úgynevezett szlovák állam aHtt Korponán alpolgárLeopold Mendez. Kivégzés mesteri tisztséget viselt. Párni- can tagja volt a hírhedt korponai vezérkarnak, ahol a már ismert módon osztályozták és a halálba küldték a szlovák nemzet legjobb fiainak és lányainak százait. Az „alpolgármester úr“, kihasználva ismeretségeit, Nem- silának nagyon készségesen, egész sereg fasiszta ellenes polgár nevét adta ki, akiket azután Nemsiláék hóhérai kivégeztek. Utolsónak ERNEST OSVALD szörnyű vallomását hallottuk. Osvald a Hlinka-gárda egyik legbuzgóbb rohamosztagosa volt. Tevőlegesen résztvett a Kremnicka melletti mészárlásokban, | ahol néhány óra leforgása alatt ' mintegy háromszáz személyt lőttek agyon. Ernest Osvald beismerte, hogy ez alkalommal ő , is lövöldözött a letartóztatottak ' csoportjába. Ez a cinikus gyű- i kos résztvett a Korpona mellet- ' ti tömeggyilkosságban is. Ilyenek voltak tehát az úgynevezett szlovák állam hírhedt bajnokai, akik sok helyütt német fasiszta mestereiken is túl- : tettek. Csehszlovákia népe nem ismer könyörUletet ilyen gaz- ' tettek felett. A nemsokára sor- | ra kerülő bírósági tárgyaláson ‘ elnyerik méltó büntetésüket. S.
