Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-01 / 14. szám

HAZAFIAK 1957. december 7-én négy napig tartó tárgyalás után az algériai katonai bíróság halálra ítélte Jacqueline Nettért és férjét, Abdel-Kader Guerroudj-t. Vád; A vádlottak, mint egy „gonosztevők egyesületé­nek“ tagjai, bűnrészesei idegen tulajdon megrongálására irányuló kísérletnek. Jacqueline Guerroudj helyezte el tavaly az időzített bombát, amely megrongálta az algíri gázgyárat. Rövid kis hír. Két halálos ítélet. Egy házaspár halálos ítélete. 3r<aioícKScaa<»caoKSíCscKá' Tanulnak,dolgoznak godt, békés élet vár rá ... férj­hez megy, megszületik a kis Da­nielle ... Boldog embereknek nincs történetük... De közbe­jön a második világháború ... és már íródik is Jacqueline tör­ténete .. A negyed, ahol szü­leivel lakik, a bombázások kö­vetkeztében romhalmazzá vál­tozik. Az ő házuk sem kivétel. BECSÜLETBELI ADÓSSÁG A náci megszállás alatt Tours- ban lakik. Barátai mint példás háziasszonyt és anyát emlege­tik, aki a legszomorúbb idökljer is megőrzi életkedvét és ö az aki bizalmat önt másokba is, 1942 elején mint zsidót a néme­tek internálják, de barátai min­dent elkövetnek a megmentésé­re. És sikerül: két éves kicsi lánykájával a karján megszök­tetik a pokol előcsarnokából. Egy valóságos mentölánc mű­ködik közre, míg végül az egész Netter család Franciaország dé­li részébe kerül. Jacqueline so­sem felejti el ezt a segítséget. „.Algéria azoké, akik szeretik földjének szépségeit, homokos síkságjainak végtelenségét... Azoké, akik minden faji és val­lási korlátozás ellenére itt él­nek egyenlőségben és barátság­ban Mi csak ilyen Algériát aka­runk és a jövőben ilyen is lesz. Abdel-Kader Guerroudj ★ szabadító Mozgalomnak. Abdel Kader kijelentette; „Francia is­kolába jártam és Franciaország nagy emberein keresztül, Ver- cingétorix-tól kezdve, aki a ró­mai hódítók ellen harcolt, egé­szen a németekkel szembeni 1940-től 1944-ig tartó hősies ellenállásig, egy bizonyos fogal­mat alkottam Franciaországról. Két háború folyamán számos algériai áldozta vérét Francia- ország szabadságának megvédé­séért. Most pedig a francia kor­mány hadserege harcol elle­nünk. De mi kitartunk.“ ★ Az ítélet elhangzott. De a vi­lág közvéleménye megmozdult és nem engedte meg a végre­hajtását. Coti, francia köztár­sasági elnök engedett a töme­gek nyomásának és kegyelmet adott a Guerroudj házaspárnak, igen, kegyelmet adott az ártat­lanoknak, akiknek az vdlt egyet­len vétkük, hogy minden algé- tiai szabadságát és boldogságát márcelle cazalbou (Az Heures Claires című francia lap nyomán)- A tárgyaláson kijelenti; „Politi­- kai meggyőződésem ugyanolyan, k mint a (érjemé, de ez nem s- házasságom következménye. A . náci megszállás alatt mint zsi­- dót koncentrációs táborba in­- ternáltak. de az ellenállók ki­- szabadítottak engem és csalá­- dóm többi tagját is, annak elle­nére. hogy politikailag egyálta­lán nem dolgoztam. Ekkor rá­jöttem, hogy állást kell foglal­- nőm. Ogy éreztem, hogy adós- s Ságot csináltam, amit, — meg­- fogadtam, — amint módomban n lesz, visszafizetek.“ z i. GÖRÖNGYÖS UTAKON Abdel-Kader Guerroudj apja, ■ egy földhözragadt .szegény nap­■ számos, a legnehezebb körül­• mények között neveli hét gyer­■ mekét. A fiatal Abdel-Kader • nyomorúságban, nélkülözésben nő tel. Kicsi korától kezdve ki­' tűnik éles eszével és születeti ■ intelligenciájával. Hogy tanul­■ mányait folytathassa, munkái • vállal szabad idejében és a szün­időben. Ilyen körülmények kö­zött érettségizik le, de továbt már végkép nem tanulhat. E: kell tartania kisebb testvéreit 1 1951-ben mint tanító helyezke- 3 dik el. így ismerkedik meg Jac- 1 queline-nal, aki a háború utár j Algériában telepedett le és dip­- lómája dacára elemi iskolában vállal állást. 3 Ez az a két ember, akit halál- ? ra ítéltek. Egyikük sem tagad- . ta, hogy tagja a Nemzeti Fel­Nemrég a magyarbéli nyolc­éves középiskola igazgatójával találkoztam. Régi ismerésként köszöntöttük egymást és meg­érdeklődtem, hová igyekszik. — Megyek fel az iskolába, előadást tartok a fiataloknak a téli mezőgazdasági iskolázásról. Közben engem is meggyőzött arról, hogy vegyek részt az elő­adáson. Az előadás színhelye felé tart­va, az egyik teremből ütemes kopogás ütötte meg a fülem. Végh Dezső az igazgató rám ne­vetett és azt mondta, hogy az asztaliteniszezök zörögnek. Ide járnak jó páran minden este. Az iskola irodájában letele­pedve, beszélgetésbe elegyed­tünk, amíg a hallgatók érkez­tek. Az igazgató készségesen elmondta, hogy az iskolázást no­vemberben nyitották meg, aho­vá főleg a szövetkezetben dol­gozó fiatalokat szervezték. Az iskolázáson több mint húsz fia­tal fiú és leány vesz részt. Az előadók váltakoznak. Főleg Bla- zsovics és Fülöp Imre tanító elvtárjak tartják az előadáso­kat. Közben azt is elmondta, hogy a CSISZ keretén belül mű­ködik a Világ térképe felett kör és egy szabászat! kör a lányok számára. Ezek a körök szintén itt az iskolában tartják össze­jöveteleiket. Ha akarod — foly­tatta az igazgató — elbeszél­gethetsz majd Fodor Olgával a szabászati kör vezetőjével arról, hogyan működik az ő köre. Fodor Olgával a lakásán ta­LORD-GONDOK • KONYHA A BŐRÖNDBEN ® SZÁLLODAI ÁGYAK CSATÁJA • JAZZ- ZENE A TEMPLO.MOKBAN? CHALLENGEÜ7 E négy gyermek, haza várja szüleit, akiknek életfogytiglani kényszermunkára változtatták. (A három nagy Jacqueline Guerroudj első házasságából való gyermeke. Tizen­nyolcéves lányát Danielle-t szintén letartóztatták, hogy anyja valljon.) című angol lap írja: Egy fontos probléma teszi nyugtalanná a lordok álmát: mi­lyen jogok illetik meg a mes­terséges megtermékenyítés út­ján született angol állampol­gárt? Titokban kell-e tartani a „mesterséges gyereket“, vagy létrejöttét feltüntetni az anya­könyvi kivonatban? És a legjob­ban megfontolandó kérdés: tör­vényesnek tekinthető-e az ilyen gyerek? Az egyik munkáspárti főnemes (!) a törvényesség mel­lett foglalt állást, mire egy vi­comte felháborodott, hogy eb­ben az esetben a fönemesség is átszállhatna egy ilyen gyerek­re?! A Lordok Háza öt órás vita után sem tudott döntést hozni, s erre a kormány bizottságot állított fel megfelelő jogszabá­lyok alkotására. kiállításról“ című műve gyakran kerül előadásra. A novátorok közül technikai­lag legképzettebb Nyikolaj Rimszki Korsakov (1844 — 1908) Az orosz mesevilágból merítette operái tárgyát. Megemlítjük még Glazunov, Ljadov, Cserepnin, Skrjabin neveit, akik szintén ha­sonló stílusban alkották művei­ket. Azcdt közül, akik külföldöri éltek Szergej Rachmaninov, Szergej Prokofjev és Igor Sztra- vinszkyt soroljuk fel. Míg Sztra- vinszky és Rachmaninov nem tértek vissza hazájukba, hogy bekapcsolódjanak az új életbe, addig Prokofjev lelkesen bekap­csolódik az új életbe. Igor Sztravinszky művészete jellegzetesen orosz. Tökéletes hangszereléssel kifejezésre jut­tatja .a régi orosz kultúrát. Nyikolaj Mjaszkovszkij (1881) Csajkovszki hatása alatt áll. Szimfóniái közül az Arktikus szimfóniáját az észak-sarki ex­pedíció emlékére szerezte. A mai szovjet zene legismer­tebb képviselője Aram Chacsa- turjan (1904-) Világhírnek ör­vend a hegedűkoncertje és a Gajane című balettje. Chacsa- turjan ma egyike a legtehetsé­gesebb zeneszerzőknek. Kortársa Oimitiij Sosztako- vics (1906 — ) akinek alkotásai képviselik külföldöh a szovjet zenei kultúrát. a kővetkező hír közli: G. M. Petrov, a krasznodari fémárűgyár főmérnöke, hordoz­ható gázkonyhát épített. A gáz­konyha egy kisebb nagyságú alumínium börönd, amelynek súlya mindössze 12 kilogramm. A konyha ballonja 72 órára elég­séges gázt tartalmaz. A kényel­mes hordozható konyha, rend­kívül alkalmas gépkocsitúrákra, halászathoz és kirándulásokhoz A krasznodari fémárúgyár az idén ezer ilyen vikendkonyhát készít. ^sÍrfHr£€ifx írja: A belga fővárosban megkez­dődött a „szállodai ágyak csa­tája“. A világkiállítás tíz láto­gatójára egyetlen szállodai ágy esik. A vendéglők és szállodák árai napról-napra emelkednek, ahogyan közeledik április 17-e, az ünnepélyes megnyitás napja. Corremans, Brüsszel polgármes­tere már akcióba lépett: meg­büntette az első szállodást, aki önkényesen nagy összeggel emelte árait. A polgármester egyidejűleg „tekintettel a szál­lodások rendkívüli erőfeszíté­seire, hogy elhelyezzék a világ­kiállításra érkezőket", a szoba­árak 15 százalékos emelését en­gedélyezte. lálkoztam. A kérdéseimre elmo­solyodott és elkezdett beszél­getni, A körnek 15 hallgatója van, természetein mind lá­nyok, mert csak őket érdekli a ruhaszabás. Nagy részük a szö­vetkezetben dolgozik. Arra a kérdésemre, hogy a CSISZ alapszervezete mennyiben segített a szabászati kört meg­szervezni, legyintett egyet. — Nagyon keveset segített, sőt le­het mondani, hogy semmit. Pe­dig a fiataloknak nagyon tet­szik a szabászati tanfolyam, s nincs egy összejövetel sem, hogy hiányozna valaki. Remélem sok hasznos dolgot sajátítanak majd el a lányok ezen a tanfo­lyamon. Utána Fülöp Imrével, az alap­szervezet elnökével találkoztam. Az évzáró taggyűlésen válasz­tották meg elnöknek. Elmond­ta, hogy a szervezetben nagyon sok javítanivaló volt, és van is. Sok hibára jöttek rá, főleg a párt levelének tanulmányozása folytán. Az ezzel kapcsolatos in­tézkedések már folyamatban vannak. Az alapszervezet be­szélgetést rendezett idősebb elvtársakkal, amiből sokat nfc- rítettek a fiatalok. Előadást és vitát rendeztek a viselkedésről és arról, hogy hogyan éljenek a fiatalok. Az űj kultOrház meg­nyitásához színdarabot tanult az alapszervezet. Továbbá igye­keznek teljesíteni a párt XI. kongresszusára vállalt kötele­zettségeket is. Eredményesen folyik az űj tagszerzés, továbbá rendezik a tagok nyilvántartá­sát. Főleg most arra helyezik a fösúlyt, hogy a szövetkezetben dolgozó fiatalokat, akik , még nem tagjai a CSISZ-nek, beszer­vezzék az alapszervezetbe. A szövetkezet elnökével pedig megbeszéltük, hogy egy ifjúsági munkacsapatot szerveznek és a kapásnövények termelésénél vé­gez majd a munkacsapat ered­ményes munkát. A magyarbéli fiatalok bizony igen komolyan láttak hozzá az alapszervezetben felmerülő hi­bák eltávolításához és ezáltal újabb eredményeket érnek el. FÜLÖP PÉTí* o A Logexpo, a világkiállításra érkezők elhelyező szolgálata irányítja a szállodákba a Brüsz- szelbe érkező külföldieket. Ha a szállodai szobák mind meg­telnek, a Logexpo telefónja magnetofónszalagra vett „min­den hely megtelt“ közléssel bíz­za a továbbiakat a turistákra. IBerlinerSSfiluno szerint, Nyugat-Németország- ban sok vita folyik arról, hogy a jazz zenét be lehet-e vezetni a templomokba. Kölnben „A jazz és az egyház“ címen értekezle­tet tartottak. Az evangélikus egyház Hamburgba hívta össze a teológusokat. A vita során megállapították, hogy a négerek istentiszteletéből született zene alkalmas arra, hogy bevezessék a templomba. pőmiN A bratislavai Déryné Színkör műkedvelői e hó 29-én s^mba- ton este „Két szív összedwban“ címmel jól sikerült esztrádmü- sorral mutatkoztak be Főréven, a Munkásházban. A csoport a tiszta jövedelmet a főrévi isko­la szociális alapjának ajánlotta fel. A közönség zsúfolásig meg­töltötte a termet, jól mulatott és sokat tapsolt. E napokban utazik Budapest­re Bajla mérnek, a bratislavai Nemzeti Színház igazgató-he­lyettese. hogy a budapesti Fő­városi Opérettszínház bratisla- val vendégjátékának technikai ügyeit elintézze. A bratislavai bemutatóelőadás után Csehszlo­vákia más nagyvárosaiba is el­látogat az együttes. Valószínű­leg április végén valósulnak meg a fellépések. ★ Farkas Jonő bratislavai nép- zenész nyolc tagú népizenekart állított össze, amely Kelet-Szlo- vákia nagyobb városaiban szere­pelt. Útjukon állandóan nagy sikerrel szerepeltek, legközelebb Brünnben és környékén fognak vendégszerepelni. „Algériainak érzem magam, S de nemcsak azért, mert férjem algériai, hanem mert szeretem ezt az országot, amelyet azelőtt ^ szenvedni láttam, és amelyért J később magam is szenvedtem és harcoltam.“ . Jacqueline Guerroudj * ^ V ★ ★ t KI JACQUELINE GUERROUDJ? Vannak néha az embernek bo­lond gondolatai. Mi lenne, ha megszólítanám a rouen-i Jeanne t d’Arc líceumból vidáman haza- 1- térö fiatal lányokat: „Egyet kö- t zületek vérpad általi halálra i; ítélnek ... !“ Valószínűleg min- a degyik a szemembe nevetne, 1 mint ahogy a szemembe .neve- t tett volna Jacqueline Netter is, tí ha ez a gondolat húsz évvel eze- r lótt jutott volna az eszembe. 1 És ma itt az ítélet, Jacqueli- t ne-ról, akire líceumbeli társnői I és tanárai, mint a legjobb ba- rátra, kitűnő tanulóra emlékez- ? nek. Jogi és filozófiai diplomát l szerez, s előreláthatólag nyu- s Dohonyi úr e napon leszéltem. Az már nincs messze i halántékomtól. Mondtam én igye, hogy a halántékom fáj i fejemen... a kulcscsont fe- ett! ORVOS: Mondta, mondta. De nit csináljak én most magával? kopogtatja megint a mellét), íennek a fele sem tréfa. Maga ébécés. Köpködik is? DOHONYI: Hetenként jön rám i köphetnékség. ORVOS: Mikor innen a rende- öböl kimegy? DOHONYI: Nem éppen csak ikkor ... ORVOS: Ez baj, ez nagy baj. daga becsapja az orvosát, em- >er. A fejével jön és a tüdeje ían megtámadva. És maga hall­ját a tüdejéről, nem panaszko- lik, csak a halántékával van ilfoglalva. Minek tulajdonítsam izt? Kérem, ez vétkes könnyel- nűség. Magának a halántéka is i tüdejéről fáj. DOHONYI: (Ijedten) Komo- yan beszél a «doktor úr? Való- lan arról fájna a halántékom is , fejemen? ORVOS: A tréfa nem az orvo- ok dolga. Azannal kiírom mun- :ából. Meghatározatlan időre, t tüdejéről van szó, nem játék ■z. Ehe ... És csak most látom, logy a halántéka valósággal üktet. DOHONYI: Érdekes, ezt én is iszrevettem, de nem törődtem rele, mert régóta így lüktet ez lekem, és hála istennek még ‘lek. ORVOS; Ez a véletlen szeren- ;séje, kérem. DOHONYI; (Ijedten, nyugtala- lul) Őszintén állítja a doktor ir, hogy a tüdőm, a lebenye- jem... és hogy a halántékom s arról van a fejemen? ORVOS: Természetesen. DOHONYI: (Izgatottan) De lekem a halántékom nem fáj, )n csak ... érti a doktor úr ... ORVOS: Én mindent értek, <érem. DOHONYI: Akkor a tüdőm is ágy betegedett meg, mint a ha- ántékom a fejemen? ORVOS: Nem egészen. Ez sú- yos eset. Le kell feküdnie. Még í mai napon. Kórházba megy! DOHONYI: Szaladok akkor... ;az ajtóból) és elég lesz három lap múlva befeküdnöm. Ugyanis iz udvart szeretném egy kicsit •endbe tenni, miegymás ... ORVOS. Még ma be kell fe­küdnie. Itt a papír,« kérem, löltse ki. DOHONYI: És mit írjak a iiagiiózis rovatba? A tüdőm le- oenyét, vagy a fejem halánté­kát? ORVOS: írja nyomtatott he­tükkel; április elsejei történet. Hehehe ... Maga évekig bolon- áított engem, én legalább egy­szer bolondíthassam! Heh ihe ... MACS JÖZSEI ben a nemzeti érzés megerösö- k dése észlelhető olyan nemze­teknél is, melyeknek nem volt 1 önálló zenei kultúrájuk. I Az orosz nemzeti zene is a 7 XIX. század elején indúlt fejlő- c désnek. C Michail Ivanovics Glinka (1804 í —1857) az orosz zene nagy s egyénisége. Operái közül a leg- 1 ismertebb a „Ruszlan és Lud­mila“. ( Anton Rubinstein (1829-1894) 5 neve jól ismert az orosz zene- y kedvelőknél. k Iljics Peter Csajkovszkij (1840 t —1893) Hivatalnok volt és csak \ később kezdett zenét tanulni £ Rubinsteinnál. Sokat tartőzko- c dott külföldön, főleg Olaszor­szágban és Svájcban. Szimfoni- ^ kus művei nagy elismerésnek j örvendenek, különösen a Pate- t tique című szimfóniája gyakran kerül előadásra. Műveinek for- , mája klasszikus és egyéniségé- ^ nek jellegzetessége teszi szí- ^ nessé. Operái közül az Eugen ® Onyegin az operaszinpadok ál- ^ landó müsorszáma. Az úgynevezett „novátorok“ * irányzatához a következő zene- * szerzők tartoznak; ' Alekszander Borodin (1834— 1887) Igor herceg című operája f n''mzeti jellegű. Modeszt Muszorgszkij roman­tikus ellenes, csak halála után v ismerték el. Jól ismert operája k Boris Godunov és a „Képek egy z váróterem. Az ápolónő beszólít- 1 ja a beteget: Dohonyi Ferenc. ■, Az ember benyit az orvoshoz, i aki vele egykorú, 40 éves ember, i vontatottan beszél. 1 ORVOS: Maga az, Dohonyi úr? Megint jön, április elsején sem i marad nyugodtan, az örök nyug- j hatatlanság mintaképe maga. ] No, üljön le. Mi baja? Megint i a feje fáj? Ebben az esztendő­ben mindig a fejével jön... : DOHONYI: Most nem éppen a fejem, doktor úr, lejjebb fáj, a halántékom, ORVOS: Aztán magának a ha- i lántéka nem a feje? No kezdem elhinni, hogy beteg. DOHONYI: Tréfás ember a ] doktor úr, hehehe... Igazat is • mond, nem jól fejeztem ki ma- | gam. A fejemen fáj a halánték. , ORVOS: Látja ez már más. , Aztán mit írjak a halántékára? ( DOHONYI: Nem bánom én, i doktor úr. csak tablettákat ne ; írjon, mert attól még jobban megfájul az ember halántéka. ] Nem érdemes az én halánté- | komra azt a drágaságot pocsé- ; kölni. Meg aztán a feleségem sem ért meg. Ha néhány tab- < lettát az asztalon felejtek, i mindjárt kiabál rám. írjon in- ^ kább egy kis pihenőt a halánté- ( komra. 1 ORVOS: Barátom, fejfájásra ] a pihenés nem megy. Az nem betegség. Tablettákat írok és , kész. DOHONYI; Igen, igen... tab- j lettákat. i ORVOS: De magának már nem írok azt se, nem használ a fe- , jének. A végén még be is vallja, hogy nem szedi. Patikát akar j nyitni talán? • DOHONYI: Isten látja a lel­kem, doktor úr, csupán azért ; nem szedtem, mert azt olvas­tam valahol, hogy a gyógyszer csak fekve jó. ORVOS: Hát jó... Megnézzük, feküdhet-e ? DOHONYI: (Megkönnyebbül­ten). A halántékomra? ORVOS: Dehogy a halántéká­ra. Arra álló éjszaka feküdhet. Valami másra... Mondjuk a szívére, vagy a tüdejére. Vesse le az ingét. (Kopogtatja a hátát, mellét). DOHONYI: (Sziszeg, sziszeg, színlelten persze (Ott... arra, arra, lejjebb egy kicsit... ORVOS: (Komolyságot játsz­va) Hát igen, itt van a baj. A fene azokat a kórokozókat. És éppen a legfelső lebenyen. DOHONYI: Min, doktor úr? ORVOS: A legfelső lebenyen. Nem hall? A fülére is feküdni akar!... A legfelső lebenyen, kérem. DOHONYI: Az hol van, ha ■ zabad kérdenem így betegen :S? ORVOS: A kulcscsont alatt. Ott garázdálkodnak azok a fene kórokozók, kérem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents