Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-01 / 14. szám
ARNYAKfe FElílTl'EIK Katalin Hután A hegyektől, domboktól koszo- rúzott falut, amely mintegy huszonöt kilométerre fekszik Los^jnctól, Striebornénak, — „EziiU“-nek hívják, de bátran nevezhetnénk „Aranynak", vagy 'akár „Gyémánt"-nak is. Itt találjuk ugyanis az ősrégi üveggyártó üzemet, melyet általában Katarina huta néven ismer a világ s mely valóságos kis aranyKönnyű kezet, összpontosított figyelmet követel meg a hajszálvékony üvegpohár csiszolása. A fiatal Knap Imre ebben a kényes munkában is jól megállja a helyét. bányája Szlovákiának. Ma az üzemet Kózépszlovákiai Üveggyárként emlegetjük. Nem feladatunk, hogy szakmai szemszögből ismertessük hogyan és miként folyik itt a termelés, mégis magáról a munkafolyamatról érdemes néhány szót szólni. Elsősorban is azt említhetjük meg, hogy bár az üzem egyike. Szlovákia legrégibb üzemeinek, s bár gépeik, kemencéik, épületeinek nagy része teljesen’korszerűtlen, mégis az innen kikerülő gyártmányok az egész világon nagy megbecsülésnek örllyen gyártmányokat készítenek a Katalin Hután. Képünkön Jóko Márta és Hroch Károly ellenőreik a, kristálykészítményeket. vendnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt évben tíz millió korona értékű festett, aranyozott és csiszolt üvegárut szállítottak külföldre. Az üzem eredeti tervét majdnem félmillió korona értékű áruval túlteljesítette. Hogyan érhet el ilyen szép eredményeket ez az eldugott fa- lusi gyár? Igen egyszerű ennek a magyarázata: itt az üveggyártás hagyomány, nagyapáról-apára, apáról-fiúra száll e mesterség szeretető. így az üzem kitűnő szakemberekből áll s elsőrendű a munka megszervezése is. Egy mondatban összegezve: a gyár maga a falu, s a faluból kikerülő gyáriak magukénak tartják a gyárat. De hagyjuk talán az üzemet, nézzük meg inkább hogyan élnek itt a fiatalok. Ha az ember serdülő ifjak, vogy a felnőtt korba csak nemrég bekerült fiatalok életébe sze- retne bepillantani, két kérdésre kell feleletet keresnie. Az egyik: hogyan dolgozik a fiatal, a másik, hogyan szórakozik? Katarina Hután egyszerű a válasz és könnyű a feleiét megokolása is. A fiatalok kitűnő munkások, fö- szórakozásuk az ének, zene, tánc, színjátszás és mindennek f'nirá- ^y}^^jo a CSISZ. A szervezet kitünően szervezi, neveli s egy családba gyűjti a fiúkat, leányokat. A fiatalok munkaszeretetükkel, felajánlásaikkal, kezdeményezéseikkel gyakran példát mutatnak az idősebbeknek is, kultúrtevé- kenységüket pedig egy nagyvárosi üzem is irigyelhetné. Tánc, zene, ének és színjátszócsoportjuk messze körtiyéken híres. Hogy milyen sportolók? Prágában a Spartakiádon 50 üveggyári fiatal tornázott az ország legjobbjai között. Tánc- és énekkörük 60 tagból áll és a 20 tagú szinjátszócsoportjuk két színművel készül az idényre. Az sem árt megemlíteni, hogy a fiatalság — kevés kivétellel — pontosan eljár a havonta kétszer ösz- izehívott CSISZ gyűlésre és bizony itt nem szunyókálnak, hanem rendszeresen megvitatják az üzem, a szervezeti és kultúr- élet legfőbb problémáit. Jellemző az is, hogy nem is olyan régen, amikor visszaesés kezdett mutatkozni az ifjúság munkájában, azonnal leváltották a CSISZ szervezet vezetőségét, és frissebbeket választottak a lankadók helyébe. ha eredetileg jó volt az ^ ifjúsági élet, mi okozta akkor, éppen a legértékesebb fiatalok ellanyhulását? Egyetlen szóval felelhetünk erre a kérdésre is: elfáradtak! Nem a munkában, a kötelesség teljesítésében való elfáradást értjük, a jelen esetben a szó egész mást jelent. Mondhatnám talán fásultságnak is, mert hiszen ki ne fáHány éve dolgozik már? — kérdi a fotoriporter elámulva Balázs Maca boszorkányUgyes kezejárásán. — Ö, én még csak „inas“ vagyok — csillingel a válasz a kacagó leányajakról. radt volna el egy küzdelemben, amit már évek óta folytatnak olyan valamiért, amit még a legkisebb üzem is biztosítani tud ifjúságának. Kultúrházról van szó. De nemcsak kultúrházuk, még egy kisebbfajta klubhelyiségük sincsen a Katarina Hátiaknak! Képzeljük csak el, messze a várostól van egy középnagyságú kitűnő üzem, sok-sok fiatallal, nagyszerű műkedvelő gárdával, tele élet és alkotókedvvel és ha színdarabot próbálnak, vagy meg akarnak beszélni va lamit, akkor egy kocsma desz- kafalial elválasztott szobácskájábán kell összejönniök. Fiatal lányok és fiúk táncaihoz, énekéhez, szavalatához, berúgott emberek káromkodása adja 'a méltatlan aláfestést! Nem tudjuk maga az üzem vezetősége, vagy a felsőbb hatóságok hibásak-e ebben a példátlan dologban, de bárhogy van is, a hiba létezik, ma is sérelme ez a ko.tarina-hutai fiatalságnak és akárki a hibás, ideje lenne már segíteni ezen. A z új CSISZ vezetőség kormányozza, vezeti az üveg- gyári fiatalok életét és az eredmények még jobb munkára buzdítják az ifjakat. Egyetlen reményük, hogy végre valóra válik az üzemi bizottság jónéhány- szor feláilitott terve: 1958-ban megkezdik a korszerű kultúrház építését. A munkásság, a falu, de főképp az ifjúság örömmel venne részt az építésben, csak hát segítsenek végre már az illetékesek is! Elvégre a járáson és a kerületen lévő elvtársak sem tűrhetik tovább az olyan felháborító esetet, hogy egy kitűnő gyár ifjúsága a kocsmában adózzon kulturális kívánalmainak. Mert eddig csak két helyre járhat az ifjúság: a templomba vagy a kocsmába! N. J. (Sluka felvételei) Wertheim Laci is „munkaerőtartalék“, de egy szerény kis jelzőt az ő neve mellé is odabiggyeszthetünk: legjobb tanuló az üzemi iskolában! b^UVJKluiNlU. A nyersgyapot termelésben a Szovjetunió első helyen áll. Az átlagos hektárhozam (20.8 métermázsa) a felével magasabb, mint az Egyesült Államokban (13.5 q), annak ellenére, hogy ott a nyers- gyapot hozam teljes 6 métermázsával magasabb, mint világviszonylatban a kapitalista államok gyapottermelésének átlaga. DÉL-KOREA. A földművesek körülbelül nyolcvanféle adő terhe alatt nyögnek. Annak ellenére, hogy a világon itt fizetik a legmagasabb mezőgazdasági adót, az idén mégis újabb 4 %-os adóemelésre került a sor. A KIRGIZ Szovjet Köztársaság kiállításán a szocialista mezőgazdaság sok kiváló eredményét tapasztalhattuk. Az itt látható képen egy új bárányfajtát láthatunk, melyet Mihal Nyikolajevics Luscsihin, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és munkatársai tenyésztették ki. A bárány felnőtt embert is meg- bir a hátán. BULGÁRIA. Az állami gazdaságokon 1948 óta az egy tehénre eső átlagos tejhozam 1800 literről 3073-ra emelkedett. GÖRÖGORSZÁG. A görög sajtó hírei szerint Kréta szigetén eddig még vagy 17.000 tonna narancs vár a begyűjtésre. Miért? Mert nincs rá remény, hogy elhelyezzék a narancsot a kapitalista országokban. JUGOSZLÁVIA. A halászat fellendítése érdekében 1962- ig 100 új modem halászhajóval bővítik ki az eddigi hajókészletet. KiNA. 1967-ig 10.970.000 tonnával emelik a gyümölcs- termelést, ami az eddigi termeléssel szemben 800 %-os emelést jelent. NAGY-BRITANNIA. 1957 januárjától novemberig 8750 darab szarvasmarhát, 12.300 juhot és 3920 sertést voltak kénytelenek levágni száj- és körömfájás miatt. MAGYARORSZAG. A Magyar Földművelésügyi Minisztérium jelentette, hogy a kukoricaföldek 75 %-át hibridkukoricával vetik be. Hat nemesítő állomás évente 1500 tonna elsőrendű minőségű hibridkukoricát szállít. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG. Több mint 1600 földműves abbahagyta a dohánytermelést, Akik pedig nem hagyták abba teljesen, azok is korlátozzák a termelést. Megokolás; alacsonyak az árak és nehezen tudják eladni a termést, SVÉDORSZÁG. Az 1956-os évvel szemben 1957-ben 3 ezer hektárral emelték a cukorrépa földek területét. Tavaly az átlagos hektárhozam 390 métermázsa volt. AUSZTRIÁBAN a Stubach völgyben műanyagból készült csővezetéken keresztül szállítják a tejet a magasan fekvő legelőkről az 1026 méterre! alacsonyabban fekvő tejfeldolgozó üzembe. A csővezeték 2000 méter hosszú, az esése 64 %. Alumínium tölcsér segítségével öntik a tejet a csővezetbe. A tölcsérbe egyszerre 90 liter tej fér. A tej 21 perc alatt jut el a csövezeten keresztül a tölcsérből a 400 liter nagyságú gyűjtőedénybe. A veszteség nem több mint egy negyed liter. Télen leszerelik a csövezetet, nehogy a fagytól kárt szenvedjen. Az első kísérleti évben 30.000 liter tej folyt a csövezeten keresztül. A bratislavai kerület ifjúsága felkészül a TALAJ ® A királyhelmeci állami gazdaság dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére 139 kötelezettségvállalást tettek. A vállalások értéke meghaladja a 2 millió koronát. ® A koltai szövetkezetben dolgozó fiatalok vállalták, hogy az idén 300 köbméter silótakarmányt készítenek. Ezenkívül két ifjúsági munkacsapatot alakítanak az EFSZ-fben a leányok pedig Bartók Anna vezetésével virágot ültetnek a helyi parkba. • Szlovákiában már a földterület több mint 60 százalékán folytatnak szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ez év január 1- től március 25-ig Szlovákiában 39.857 új taggal gyarapodott a szövetkezetek létszáma. ® A bratislavai kerület első negyedévi 'tejbeadási tervét már március 26-án 104 %-ra teljesítette. • A komáromi hajógyárban megszervezik a fiatal újítók negyedévét. A CSISZ összüzemi szervezetének tagjai felajánlották, hogy különféle újításokkal lOO.OOÖ.- koronát takarítanak meg. Ennek az igen értékes akciónak a sikere főleg attól függ, hogy az idősebb újítók tapasztalataik átadásával milyen mértékben segítik majd a fi®" tatokat. A tavalyi évben a bratislavai kerületben az EFSZ-ek alapítása és kiszélesítése volt a főfeladat. A fiatalok a feladat teljesítésében nagy szerepet játszottak. Száz és száz eset bizonyítja, hogy a fiatalok milyen szívósan harcoltak a szövetkezeti gondolatért. Kerületünkben már 85%- ban szocializálták a mezőgazdaságot. Ez az eredmény nagy mértékben a fiataloknak köszönhető. Az elmúlt évben 720 fiatal lépett be az EFSZ-ekbe, úgyhogy 5.600-ra emelkedett a szövetkezetben dolgozó fiatalok száma és a kerületünkben már több mint 10.000 fiatal fiú és leány dolgozik a mezőgazdaságban. FIATALOK AZ ÉLRE! A szövetkezeti szektor növekedett, a mezőgazdaságban megváltoztak a viszonyok és most új termelési feladatok várnak a mezőgazdaságra. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tudják, hogy milyen feladatokat kell teljesíteniök a következő időszakban. A CSISZ kerületi konferenciája azt a feladatot tűzte ki a fiatalok elé, hogy harcoljanak a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáért. A fiatalok figyelme elsősorban oda irányuljon, hogy hatékonyan segítsenek a föld termékenységének emelésében. Az új körülmények között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a talaj minőségének javítására. Sok helyen még mindig érezni az egyéni gazdálkodás nyomait, hogy a földtől csak vártak, de neki keveset adtak. A termőföld minőségének javítása kerületünkben rendkívül fontos gazdasági kérdés. íme egy példa; a nagyszombati járásban a tele- vényföld csak 4%-ot, Malackán, Szencen, Somorján szintén csak 0.7%-ot tesz ki. Ezekben a járásokban a terméshozam nem éri el a kerület átlagos terméshozamát. Kihangsúlyozzuk, hogy ez a helyzet azért következett be, mert a talaj vegyi összetétele elégtelen és kevés tápértékét tartalmaz. A hektárhozamok emelése szempontjából rendkívül nagy szerepet tölt be a vízgazdálkodás is. A talajjavítást nagy mértékben a csatornázás útján is el lehet érni. AZ ELSŐ EREDMÉNYEK Lehet, hogy valaki most megjegyzi, hogy a komposzt és talajjavítás nem újdonság, mái a nagybirtokok idejében is ismerték. Valóban ez így is van, hiszen a komposztot és a csatornázást már négyezer évvel ezelőtt a kínaiak is ismerték. Nálunk is javították a talajt. főleg a cukorgyári birtokokon. A mi talajunk kevés televény- földet tartalmaz. Ezzel magyarázhatjuk, hogy a hektárhozamunk nem éri el a fejlett mezőgazdasági államok eredményeit. A talajjavításról nálunk már sokat beszéltek, de még nagyon keveset tettek ilyen Irányban. Még mindig gyakran látjuk amint ősszel a földeken tüzet raknak és felégetik a burgonyaszárat ahelyett, hogy a komposztot készítenének. A szövetkezeti tagok gyakran hosszadalmas, fárasztó munkának tartják a komposztkészitést. Az ifjúságra hárul az a feladat, hogy hatékonyan beleszóljon a gazdálkodásba és meghonosodjon az a gondolat, hogy a talaj termékenységének emelésével törődni kell. A jövőben minden mezőgazdasági dolgozó főfeladatának tekintse a talajjavítást. Kerületünkben most kiadtuk a jelszót: minden CSISZ tag egy köbméter komposztot készít! Ami a fiatalok 70.000 tagot számláló szövetségében 70.000 köbmétert jelentene. Ha kerületünkben csak 40.000 köbméter komposztot készítenének, akkor ez azt jelentené, hogy annyi szerves trágyát készítenénk, ami.által 216.000 métermázsával emelkedne a kukoricahozamunk minőségének javítására és ez 40.000 darab sertés hizlalására volna elég. A jelszó nagy visszhangra talált a fiatalok körében. A fiatalok egyre többet foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mivel járulhatnának hozzá a talaj termékenységének emeléséhez. A szenei járásban arra kötelezték magukat, hogy minden faluban 20 köbméter komposztot készítenek. A CSISZ malackai járási vezetősége pedig elhatározta, hogy minden községben 10 köbméter komposztot készítenek. Nagymegyeren arra kötelezték magukat, hogy 3572 köbméterből készítenek komposztot, ami azt jelenti, hogy minden CSISZ tagra két köbméter komposzt készítése jut. A dunaszer- dahelyi járásban arra kötelezték magukat, hogy a fiatalok 7.500 köbméter komposztot készítenek és így minden CSISZ tag három köbméter komposztot készítene. A CSISZ üzemi szervezetei is jó példával járnak elől, például Trencsénben a Viliam Siroky ruhaüzem, a Merina n. v, és í trencséni 21 számú munkaerő- tartalékok szaktanintézete vállalták, hogy a járásban a szövetkezetek segítségére sietnek a komposzt készítésben. Eddi; már 160 köbméter komposztot készítettek. A pozsonypüspökiek 200 köbméter komposztot készítenek, még hozzá kitünően, szakszerűen végzik ezt a munkát. A járási vezetőség pedig tanulmányi kirándulásokat szervez, elhozza ide a falusi fiatalok- küldötteit, hogy megtanulják a helyes komposzt készítést. IFJÚSÁGI építkezések A bratislavai kerületben további 70.000 hektár földet lehet csatornázás útján termékennyé tenni. Ezért a fiatalok jelenleg nagy munkába fognak és hatékonyan segíteni akarnak a talaj megjavításában. Az első eredmények már jelentkeztek. A CSISZ kerületi vezetősége két talajmegművelés építkezés felett vállalt védnökséget. A CSISZ járási vezetőségei eddig kilenc járási építkezés felett vállaltak védnökséget. Ezek: a nagymegyeri, szenicei, malackai, trencséni, skalicai. dunaszerdahelyi járások. Ezeken az építkezéseken néhány ezer fiatal váltja majd egymást, főleg a tanuló ifjúság soraiból. Bizonyos, hogy a közös munka és közös élet mély nyomokat hagy majd a fiatalok lelkében és ennek nagy nevelő hatása lesz. Mint látjuk, kerületünk ifjúsága felkészül a feladatok teljesítésére és mindent elkövet, hogy segítsen a talaj termékenységének emelésében. SEDIVY GUSZTÁV A CSISZ KV. dolgozója
