Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-25 / 13. szám
Vádolunk ÉS EZÉRT VÁDOLUNK 1923-ban az osztrák kormány ( engedélyt adott Eligio Promet- 1 ta svájci történelemtudösnak a ( bécsi Ballplatzon levő Titkos i Levéltár anyagának tanulmá- | nyozására. Prometta az olasz r iiredenta mozgalmakröl írt i rengeteg magyar vonatkozású i kémjelentést, kommentárt, és ' Megjegyzést is talált, s ezek i közül többet Ismertetett is mű- i vében. Számúnkra a legérdekesebb az az 1881. május 16-án j keltezett kémjelentés, amelyet , egy névtelen Ügynök kUldött a Turinban száműzetésben élő agg , Kossuth Lajossal való beszél- ‘ getéséről. i Idézzük a kémjelentésből . Kossuth szavait: ^ — Nekem meggyőződésem, hogy az orosz nép el fogja intézni dolgát a cárizmussal. Hogy ’ ez mikor fog bekövetkezni, az 1 a cároktól függ: ha nagyon ra- ; dlkális reformokat hajtanak | végre, akkor azzal a cárizmus bizonyos ideig meghosszabbíthatja létét. A leszámolás azon- i ban elöbb-utóbb mindenképpen < bekövetkezik, s azután az orosz i nép maga veszi kezébe ügyét — < de a szlávokét is, csak hogy I egészen más formában. Nem i lesz szó többé orosz protektorá- ! tusról: az orosz birodalom át 1 fog alakulni a köztársaságok ! szövetségévé. 1 Mivel Oroszország fajilag nem egységes, annyi köztársaság fog alakulni a cári birodalom romjain, ah'ány faj van PÁLÉI JÓZSEF közlése nyomán. MI VÁDOLUNK. Oroszországban. Az orosz köztársaságok alkotmányának alapelve a kommunizmus lesz, mert ebbe az irányba tereli a dolgok fejlődését a két terror: a cárizmus és a nihilizmusnak a ter- rórja ... Ezzel természetesen új politikai helyzetbe kerül az egész Európa, főként azért, mert fel fog bomlani az osztrákmagyar monarchia... — El fog jönni az idő, amikor Magyarországnak ... egységre kell jutni az orosz köztársaságok szövetségével... Magyarország állami és nemzeti létét azzal fogja megmenteni, ha az európai helyzet újjáalakulásában megtalálja a maga természetes szerepét. Kossuth államférfiui bölcsességének, nagyfokú reális érzékének és logikájának ékes bizonyítéka ez a rögtönzött nyilatkozat. Feltételezhető, hogy az említett kémjelentés Kossuth egyik-másik szavát nem a legteljesebb húséggel tolmácsolta: erre vall az a tény, hogy az idézett nyilatkozat stílusa nem mindenben emlékeztet Kos- suthéra. A történészek véleménye szerint azonban a kém Semmiképpen sem térhetett el Kossuth gondolatmenetének hű tolmácsolásától. Jawohl! Wler kommen nicht nur wieder — wir sind schon da ... (Egy fasiszta röplapból.) Mi tudtuk s percig sem feledtük: faskasból bárány sohse’ lesz. Negyvenöt óta ébren lestük s lám, a fenevad ébredez. Mély volt a seb, mit Ember ejtett a bestián — még be se’ forrt — s ma szűknek érzi már a berket, hol oltalmazó odva volt. A kertek alján ólálkodik és vitézkedőn felugat, de nyugodtak az udvarok Itt — ébren vigyázzuk álmukat Mi tudtuk s percig sem feledtük; farkasból bárány sohse’ lesz. Az emberségre tettünk esküt s az esküvésünk kötelez! SZÁNTÓ GYÖRGY • VÁLIK AZ IRÁNI SACH • • INGRID BERGMAN NEM • noíiioiine Néhány szó Makszim Gorkiiról A. Tolsztoj hátrahagyott iratai közt több feljegyzést talál- közt a következőt is: Az iróegyesUlet egyik műsoros estélyén megkértek, hogy konferáljak, de lehetőleg humorosan. Alig voltam néhány percig a színpadon, amikor annál az asztalnál, amelynél Gorkij ült nevemet emlegették. Eleinte alig hallhatóan szóltak, végül egyre hangosabban, ügy hogy a konferálást abba kellett hagynom. Oda mentem az asztalhoz, ekkor Gorkij szólt rám; „üljön le.“ A szavak eleinte barátságosan hangzottak el, de hova tovább keményebben szólt végül egész feidüliódve felém fordult és így szólt' .,Az ördög vigye el, éppen készültem az egyik tányért a fejéhez vágni.” Megértettem. Gorkij komolyan megharagudott, szerinte bár rövid időre is, egy olyan szerepre .állnlk'-ztnm, mely nem volt méltr egy íróhoz. Ez volt Gorkij. Szeretett nevetni, szerette az újságot, de az író, a művész személyét nem szerette nevetséges szerepben látni Ha egy kezdő író fordult hozzá tanácsért, véleményért, figyelmesen végighallgatta. Közbe. közbe szólt: „Jól van, nagyon jól.” Gyakori volt ilyenkor, hogy az elismerő szavakat könnycsepp kísérte, örült. Ha a felolvasott műben valami nem tetszett, Ilyenkor ujjaival az asztalon dobolni kezdett. Nehezére esett keményen. Őszintén rámutatni a hibákra, le kellett jóságos szívét győznie. Gyakran hallottam tőle: „legalább még tíz évet szeretnék élni.” Bár szervezete végefelé már nem bírta a munkát, mégis egyre többet vállalt. Nem kímélte magát, ném sajnálta egészségét. Szocialista hazáját nagyon szerette. Halála előtt néhány órával, amikor már alig lélegzett, még mindig terveket szőtt, hogy mi minden vár még rá. Igazi ember volt, igazi férfi. Nekünk íróknak példaképül szolgálhat. Róla mintázhatjuk meg az embert. N —a. Az olasz Nőszövetség lapja írja: Az iráni sach válópere Soraya császámötöl a legalkalmasabb pillanatban jött. A nyugati lapok már zavarban voltak és nem tudták, hogy milyen szenzációval vonják el az olvasó figyelmét a politikai napi eseményektől. A lapokban ilyen feliratok olvashetók: „Feláldozom a boldogságomat“. „Az ex-feleség nem tudja gyermekkel megajándékozni a sachot és ezért ez válópert indított. Milliókat fizet 'Jle „lelépésül“. „A monarchia érdekelt védeni kell. — El kell kerülnünk a zavargásokat”. Az iráni népet nem érdekli, ihogy van-e trónörökös vagy |sem és Soraya császámő sorsa |se aggasztja a népet, ellenben joggal nyugtalanítja, hogy Irán belép a bagdadi paktumba és I hogy Iránba amerikai rakéta- [ fegyvereket szállítanak. Részlet Makszim Gorkij saját kézzel írott leveléből. HEURES CLAIRES DES FEMMES FRANCAISES A Francia Nőszövetség lapja f szerint: Ingrid Bergman nem válik el j Roberto Rosselínitöl — mert ínem is voltak megeskUdvé. A [római bíróság ugyanis a házas- ) Ságot semmisnek jelentette ki Az ok; Ingrid Bergman, mie- J lőtt Rosselinlhez férjhez ment, [Mexikóban vált el első férjétől, [s ezt a válást Svédországban (nem törvényesítették. IBSEN A nagy művész mindig azt adja, amit régóta vártak. Igazságot mond ki, hazugságokról rántja le a leplet és az emberek igazi szószólója. A kor lelke él tak M. Gorkijról. így többek a műveiben. Ilyen alkotó Henrik Ibsen is. Külső eseményekben nem bővelkedik élete. 1928 március 20- án Norvégiában született. Nemcsak pályája elején nyomorgott, amikor szoros kapcsolatba került a norvég munkásmozgalommal, hanem élete végéig anyagi gondokkal küzdött. Ibsen külföldön vált naggyá. Művészi egyéniségét annyira fojtogatták az akkori norvég állapotok, hogy külföldre menekült. A Brand és Peer Gynt verses drámáival egyszeriben világhírű lett. A Brand című művében elsősorban azt vizsgálja, hogyan teljesítik az emberek az erkölcsi követelményeket, amelyeket cégérül használnak. Peer Gynt problémák szempontjából folytatása, de ellentéte is az előző műnek. A dráma falusi életképnek indul de aztán átsiklik a mese a jelképek világába. Peer a szegény parasztlegény érvényesülni akar, nagystílű pénzember lesz, vagyonát aljas üzletekkel szerzi , „Imi annyi, mint ítélkezni“ — így határozta meg Ibsen á saját alkotása lényegét. Reménytelenül harcolt a társadalom fonákságai ellen s ez különös zord és fájdalmas szépséget ad művészetének. Drámáit ma is gyakran mutatják be az egész világon. MM. Március 31-én emlékezünk meg halálának 10-ik évforduló- iáról. Bejárta az egész világot és mint riporter lett világhíres. Prágában született és Prágában halt meg. Az első világháború előtt prágai bolyongásairól irt tárcáival keltett nagy feltűnést. Az első világháborúban végigjárta a harctereket és „írd fel Kisch“ című könyvében jegyezte fel háborús élményeit. Forradalmi meggyőződését már a háború első éveiben mint a bécsi Vörös Gárda parancsnoka bizonyította be. A háborúban elvesztett éveit szorgalmas munkával igyekezett bepótolni. Egymás után ielentek meg drámái: Tonka Sibenice, majd az Ellopott Prága, és több riportkönyve. 1925-ben jár először a Szovjetunióban, megírja a „Cárok, papok, bolsevikek" című könyvvét, majd megjelenik az „Ázsia tökéletesen megváltozott" című riportkönyve. A Csillaglobogós Amerika könyvében bemutatja Amerika valódi ábrázatát. A kínai nép forradalmi mozgalmáról a Titokzatos Kiná-ban ír. A könyvet a nácik 1933-ban máglyán égették el. A németországi börtönből mint csehszlovák állampolgár megmenekült és emigrációba került. Ausztráliába viszi az út, majd részt ve.sz a spanyol nép felszabadító harcában. Mexikóban megírja a Mexikói felfedezések című könyvét, lóiéban tér haza Prágáim és az új Csehszlovákiáról irt érdekfeszítően lebilincselő riportokban. Halálát érzékenyen érezzük még ma is, elképzelhetjük, hogy milyen szenvedélyes igyekezetei fejtett volna ki a háború ellen vívott harcunkban és milyen őszinte örömmel figyelte volna hazánk szocialista építésének útját. GORKIJ 1868. március 28-án született a világirodalom egyik legnagyobb egyénisége a szovjet irodalom megalapítója. Gorkij emberi és írói egyénisége azokban az években alakult ki, amikor a forradalmi mozgalmak központja Oroszországban volt. Gorkij páratlan művészi tehetséggel írta le műveiben az orosz nép igazi helyzetét. „Gyermekkorom“ c. munkájában, melyet Lenin tanácsára közvetlenül az első világháború előtt írta, saját gyermekkorát ismerteti művészi módon. Gyermekszemmel látja, hogy a világ elrendezése hibás, az egyik oldalon a nagy nyomor, míg a másik oldalon a gazdagság, jólét. Látta, amikor az országot bejárta, a dolgozók nyomorát, de meglátta az erőt, is, mely képes új világot teremteni. így lett forradalmár. Egész életének, irodalmi munkásságának egy végcélja volt: a jobb élet elérése. Nincs talán még egy író, aki olyan mélyen ismerte és megértette volna az emberi lelket, mint Gorkij. A nagy realista műveiben nagyszerűen rajzija meg alakjait. Alakjai lenyűgözik az olvasót. Lenin mondta Gorkijról: „Tanulnunk kell tőle látni és hallani.” Gorkij igen képzett ember volt, otthonosan mozgott a társadalmi élet különböző kérdéseiben, ezért tudott írásaiban az élet sokféle kérdéseivel foglalkozni Gorkij példája annak, hogy egy író milyen jelentős és fontos szerepet tölthet be egy nép életében. Élethűen ábrázolta Oroszország különböző osztályainak és rétegeinek életét és ezáltal segítette az elnyomorított és elégedetlen tömegek világnézetének kialakulását. Realista művészetével lefektette a szovjet irodalom alapjait. Életműve az egész világ haladó írói számára nagy jelentőséggel bír. Jack London azt mondta róla: „Gorkij azért ír, mert van mondanivalója; olyat akar mondani, amit az egész vUágnak meg kell hallania. ... hogy az amerikai Centfox filmvállalat filmet készít az Anna Frank naplójából? A film főszerepére teljesen alkalmatlan személyt választottak és ez az egész világon felháborodást váltott ki. ... hogy a Román Népköztársaságban 1957 végéig összesen ŐS filmet forgattak és jelenleg 8 filmen dolgoznak. ... hogy a Mosfilm az októberi forradalom nemzedékéről „A grófi romokon” című filmet készíti. ... hogy a legnagyobb sikert „Az olimpiai kesztyű“ című magyar film aratta, amely Papp László boxolóröl szól. ... Dosztojevszkij Idióta című regénye nyomán Ivan Piri- jev rendezésében Nasztja Fili- povna címen filmet forgatnak. A főszerepben J. Borissova, J. Jakovlev és R. Makszimová szerepelnek. ... hogy hazánkban az elmúlt évben 682 film készült. Ezek közül 27 egész estet betöltő film, a többi pedig dokumentum és népszerű tudományos film. ... hogy Szergej Geraszimov befejezte a Csendes Don című regény nyomán készült színes film harmadik részét. Az első ré.s2ét már talán májusban meg Is nézhetjük. ... hogy Oleko Dimdics címen közös jugoszláv-szovjet film készül, amely Bugyonin egyik szerb tisztjéről szól, aki részt vett a fehérek elleni harcokban. válogatott divíziót küldött ki hogy rendet teremtsenek, mert a hűségesek kicsi csoportja elégtelennek bizonyult. Már hogyan is állhatták volna meg helyüket, amikor saját nemzetük ellen indultak! Az 1944 augusztus 30-ai mozgósítás idején 80.000 férfi állt fegyverben és 14.000 partizán. Csupa fiatal fiú. Fiatalok, harciasok, mindenre elszántak. A fasisztavezetök Szlovákiából 55.810 halottról küldtek jelentést a német birodalomba. A szlovák nép becsületesen visszafizette a gyalázatot, az árulást a gálád embertelenséget és a zsidóUldözést. a sok felégetett faluért, kiaki férfiak, asszonyok és gyermekekért, az Ostro-Grun-i, Toka- jUc-i férfiak, asszonyok és gyer^ mekekért. A halottakért, akiket a gyilkosok isteni áldás mellett a kormány beleegyezésével mészárolták le. A kremniékai tömegsírban talált 69 gyermekért, a csecsemőkért, kiknek megdermedt szájukból kiesett a cumli. A mártoni 21 gyermekáldozatért, a bánód és a zólyomi gyermekáldozatokért. Az anyákért és aggastyánokért, akUcet élve temettek el, azért a 120.000 szlovák fiatal fiúért, akiket kényszermunkára vittek a német birodalomba. „Az ifjúság a mi támaszunk“ — bömbölték fülsiketítő ordítással a rádió és vaskos betűkkel hozták a feliratokat a Gárdista és a Slovák című lapók. Az ifjúságot erőszakkal nevelték, a tanári katedráról és a szószékről a drága iskolapénzt fizetett Hlinka ifjúság vezérel Csalatkoztak azokban, akiket erőszakkal az egyenruhába bujtattak, de még jobban azokban, akik kibújtak a katonaság alól. A Gárdista 1944 szeptember 26-án panaszkodik, toporzékol és a fogait vicsorítja a bafovani fiatalokra, akik egy emberként a felkelés oldalára álltak. Toporzékol a munkásokra, akik a gyárakban szabotálnak, a főiskolásokra, akik nem hajlandók lövészárkokat ásni és a hegyekben bujkálnak, sőt partizánkodnak. Siralmasan panaszkodUc és sajnálkozik a tévútra került fiatalok felett, akik a hegyekben „kószáinak“ és a partizánokhoz szegődtek. A szlovák nemzeti felkelés a világ csodálatára állítja a fiatal hősöket, azokat, akik a forradalmi napokban születtek: Schönherz Zoltán Kassáról, Gu- derna Eugen, akit Bratislaváben kínoztak és Mauthausenben végeztek ki, Viliam Müller német elvtársat, aki fegyverrel kezében halt meg, Katz Editet, a Ján 2izka partlzánosztag komiszárját, a tehetséges Ne.spor főiskolást, aki a felkelésben lett kommunista. A névsor ma újból kibővült és kiszélesedett az új Ifjúsági hősökkel és hőstettekkel, amelyeket erős kézzel, éles ésszel és bátran vittek véghez. S. K. Amikor elhagytam a sajtókonferenciát, amelyen a belügyminiszter bennünket a Hlinka gárda készenléti osztagaihoz tartozók bestiá-’ lis gaztetteiről informált — megdöbbenve az őrület borzalmaitól gondolatban egy bekeretezett kép ötlött fel emlékezetemben, amelyről hallottam, A ' letartóztatott Liehtner, a Kremnicka melletti gyilkosságokat felderítő szerveknek ezt mondta: Csapatunk egyik fele az áldozatokat őrizte, a másik fele pedig végzett velük. Minden új transzportnál. amely teherkocsikon Besztercebányáról érkezett felváltottuk egymást. Ahogy visz- szaemlékszem összesen négyszer került váltásra a sor és összesen 300 áldozatot végeztünk ki. Ügy lőttük le őket, hogy a németek vagy mi felhívtuk az egyes csoportokat 4—8 embert, hogy feküdjenek le az árokba és aztán beléjük lőttünk. Jól emlékszem egy Heda nevű fiatal lánykára, kisöccsére Jóskára és édesanyjukra... ÉS EZÉRT VÁDOLUNK A gaztetteket és kilengéseket hol az SS-ek, hol meg a gárdisták vagy pedig közösen követték el. Nem volt egyetlenegy lépésük sem, melyhez nem fűződik véráldozat. Amerre csak jártak mindig a zavarosban, az árulás sártömegében, vérben tapostak és a halál járt mögöttük. A gárdisták! — hazafiaknak, neveztették magukat! — fasiszta szívük a német dobpergés ütemére arizátori lélekkel örökké vér után szomjazott. Halálukig szégyenük magukat értük az anyjuk. Szerencsére nem voltak sokan. Amikor a szlovák hegyek között fellobogott a felkelés tüze, féltek kibújni barlangjaikból. A vezérük — Isten kegyelméből — kénytelen volt Hitlertől kérni segítséget, aki Kossuth jövendölése
