Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-07 / 2. szám
Szövetkezeteké a jövő VILIAM ŠIROKÝ MINISZTERELNÖK ELVTÄRS BESZÉDÉ3ÖL December 28-án, szombaton tartották meg Michalovcén az eperjesi kerület kommunistáinak aktíváját, a mezőgazdasági termelés és az Egységes Földműves Szövetkezeteknek fejlesztéséről. Az aktíva több mint ezer résztvevőjének szívéiyes üdvözlésének közepette Viliam Široký miniszterelnök a CSKP KB politikai irodájának tagja mondott beszédet. (Beszédének teljes szövegét közölték a napilapok.) Azért hívtuk össze ezt az aktívát, hogy a párt egész kerületi szervezete, minden kommunista világosan felismerje és mindennapi elsőrendű feladatának tekintse a mezőgazdasági termelés fejlesztését, až EFSŽ- ek gyarapítását és szilárdítását, akár a pártban, a szakszervezetekben, a CSISZ-ben, a nemzeti bizottságokban vagy gyárakban dolgozzék. Arról van szó, hogy a kommunisták e feladat teljesítésére megnyerjenek minden kis- és középparasztot, hogy meggyőzően megmutassák nekik a felaprózott kistermelési viszonyokból a szövetkezeti szocialista nagytermeléshez ,vezető utat, meggyőzzék őkét, hogy a dolgozó parasztok érdeke szakítani a múlttal és az EFSZ-ben együttesen dolgozni a mezőgazdasági termelés rohamos gyarapítása, a műszaki és kulturális színvonalának emelése, a maguk és gyermekeik jobb élete javára. Engedjék meg nekem most, hogy foglalkozzam az eperjesi kerületben a mezőgazdasági termelés intenzivitása jelentős növelésének egyes útjaival és formáival. A legkönnyebb és legkevésbé költséges az adott szántóföld területén azon magas intenzi- vitású növények vetésterületét növelni, amelyek minden egyes hektár földről a termelés legnagyobb értékét szolgáltatják. Kétségtelenül látható az, hogy az eperjesi kerületben és a többi szlovákiai kerületekben jelentős lehetőségek nyílnak mint a magas intenzivitású növények területeinek kibővítésére, mint pedig ezen az úton a kerület mezőgazdasága belteljességé- nek és a parasztok jövedelmének emelése. Már rámutattam, hogy az eperjesi^ kerület bizonyos mértékben bővítette a kukorica vetésterületeit, ezek a vetésterületek az 1951. évi 5700 hektárról, 1956-ban 8800 hektárra emelkedtek. Bizonyára senki sem tagadja, hogy ez távolról sem lehet végleges eredmény. Az idei számadatok azt mutatják, hogy a kukorica vetésterületei a tavalyi évvel 'szemben nem növekedtek, hanem ellenkezőleg több mint 500 hektárral csökkentek. Ezt a helyzetet alapos elemzés alá kell venni és az eddiginél sokkal nagyobb eréllyel ki kell terjeszteni nemcsak a magra, hanem a silózásra termelt kukorica vetésterületét is. A mezőgazdasági termelés belteljességének növelése szempontjából Szlovákiáoan nagy jelentőséget nyújt a cukorrépa Vetésterületének kibővítése is. Az eperjesi kerület e téren is ért el eredményt az utóbbi években. Míg a cukorrépa vetésterülete 1951-ben nem egészen 2000 hektárt tett ki, 1956- ban 2160 hektárra és 1957-ben 2500 hektárra emelkedett. Ügy vélem az eperjesi kerület földművesei a cukorrépa vetésterületének kibővítésére az idén valóban nem fizettek rá és a cukorrépát megbecsülik, mint nagyon hasznos növényt bevételei szempontjából valamint a szarvasmarha állomány takarmányalapja lényeges megjavításának szempontjából is. Az eperjesi kerület nagyki- terjedísü burgonyatermesztö területe, amelyhez az összes ' szántóföldeknek csaknem 60 %-a tartozik, jó előfeltételekkel rendelkezik az olajosmag- val; vetésterületének kibővítésére, mind éghajlatánál, mind- pedig elegendő munkaerejénél fogva. Főleg a lucerna és a más vetésterületeinek kibővítéséről van szó. Ezek előnyös és jól fizető növények. A szarvasmarha tenyésztés általános fellendítéséről való fokozott gondoskodásra főleg az EFSZ-eket kell figyelmeztetni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a szarvasmarhatenyésztés színvonala az EFSZ- ekben főleg Szlovákiában különösen Dél-Szlovákiában és az eperjesi kerületben egyáltalán nem kielégítő. Állandóan és gyorsan növelni kell az eperjesi kerület mezőgazdálkodásának agrotechnikai és zootechnikai színvonalát, a legszélesebb mértékben érvényesíteni kell itt a gazdálkodás legjobb tapasztalatait és korszerű módjait, a modem technikát és a munka szervezését. Enélkül lehetetlen fokozni a mezőgázdasági termelést, enélkül nem emelkedhet az eperjesi kerület dolgozó földműveseinek életszínvonala sem, nem gyarapodhat jólétük. Válaszolunk A dubnicai Vorosilov üzem ifjúsága az 1958-as évben "az önköltséget 1,500.000.- koronával csökkenti és úgy határoztak, hogy a CSKP XI. kongresz- szusáig megtakarítanak 600.000 koronát. Ezt a megtakarítást a következőképpen akarják elérni: megszervezik az újítók negyedévét, úgyhogy a második negyedévben már tömeges jelleget öltsön az újító mozgalom. Nyolcszáz fiatal munkás elhatározta, hogy 50.- koronát megtakarít havonta, egyénenként. Bevezetik Kuznyecov módszerét, takarékoskodni fognak a munkaeszközökkel.. Alakítanak egy ifjúsági munkaközpontot és a párt XI. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben nyolc ifjúsági központ munkacsoportjai vesznek részt. Az üzemben a szaktanfolyamokon 250 fiú és leány bővíti ismereteit. A szervezet az Ifjúsági Bányába kilenc tagú brigádot küld. A ruzindoli fiatalok példája nyomán ők is 5000 brigádórával segítik az egyik szövetkezetét. A Považská Bystrica-i K. Gott- wald üzemben az ifjúság millióért moz.galom keretében kétmillió koronát akar megtakarítani az ifjúság. Ezt a megtakarítást a munkatermelékenység emelésével, az önköltségek csökkentésével, a szocialista munkaverseny kiszéiesítésével és a haladó munkamódszerek bevezetésével akarják elérni. Feihasználva a műit tapasz- taiatait, újbói megszervezik az újítók negyedévét. Az üzemben 10 ifjúsági műhely van, és ezek az összüzemi verseny keretében versenyeznek egymással. Ügy tervezik, hogy még ez év első negyedévében két ifjúsági műhelyt alakítanak, és 500 fiatalt megnyernek a különböző szaktanfolyamok látogatására. Az üzem ifjúsága védnökséget vállalt az új internátus építése fölött, ameljíben 200 fiatal nyer elhelyezést. — s — Képünkön a „Lenin“ atom jégtörő hajó modelljét látjuk, amelyet a brüsszeli világkiailításra küldenek. A modell több mint ötvenezer alkatrészből áll. Követendő péSda A martini J. V. .Sztalin-üzem ifjúságának kezdeményezése — szép kötelezettségválialást tettek a párt levelének megvitatása után — példát mutatott, hogyan kell értelmezni a párt levelét. A CSISZ SZKB titkárságának felhívása, amelyben örömmel üdvözli a martiniak kezdeményezését és követendő példaként állítja az ifjúsági rzervezetek elé, nagy visszhangra talált. Ezt bizonyítják a hozzánk érkezett levelek és kötelezettségvállalások is. Mint több és több üzem CSISZ szervezete tesz felajánlást, mozgósítja a fiatalokat és megnyeri őket a „termelj többet, jobban és olcsóbban“ jelszó valóravál- tására. A Csehszlovák Tudománvos Akadémia archeológiái intézetének meghívására hazánkba érkezett Pavol Joszipovics Borisz- kovszkij tanár, a történelmi tudományok doktora, hogy megtekintse archeológusaink ásatási munkáit a Palovi hegyek alatt, .Predmostiban, MIadciban és a Petarna nevű barlangban. A kiváló szovjet tudós meglátogatta a brünni múzeum történelem előtti osztályát és igen érdeklődött a dél-morvai tudományos kutatások eredménye iránt. Az a véleménye, hogy a csehszlovákiai archeológusok kutatásainak eredményeit a Szovjetunióban a kökorszakbeli települések felderítésénél felhasználhatják. Képünkön František Prošek tudományos kutatót, P. J. Borisz- kovszkij tanárt, dr. Bohuslav Kiimát és Rudolf lichy kutatót láijuk, amint Dolné Vestenicén megtekintik a kiásott mamutcsontokat. Az eperjesi kerület több olyan üzemmel dicsekedhet, melynek gyártmányai nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is jó hírnévnek örvendenek. Ilyen a vra- novi faipari üzem is. Az üzem nem régi, mindössze két éve termel új technológiai eljárással cellulózét,, bükkfából. Ez az új módszer az úgynevezett szulfát módszer. Az üzemnek nagy előnye, hogy a keletszlovákiai bükk- erdök középpontjában fekszik, íyy jóminöségü- nyersanyagban nincsen hiány. A gyártelepen egy méteres bükkfahasábok tízezrei hevernek. Azt-hinné az ember, hogy tüzelésre vár az a sok fa, pedig nem így van. Ezekből készítik a textilgyáraink és a külföld részére a cellulózét. A bükkfahasábokat apró néhány centiméteres darabokra vágják és hatalmas üstökben, lúgban főzik. A fából kiválik a lignin és visszamarad a cellulózé. Ezt aztán megtisztítják, majd klórozzák és kémiailag nemesítik. így a cellulózé hófehér anyaggá válik, aztán présbe majd a szárítóba kerül, ahol megkeményedik. Ezt felvágják 60 —SO cm-es lapokra és így szállítják a rendelőkhöz. Nagy előnye az üzemnek, hogy a cellulózegyártás melléktermékeit is felhasználják. Ugyanúgy kihasználják a párát is — amely 18 tonna óránként — ezzel csaknem 2 tonna szenet takarítanak meg. Az üzemnek számos kiváló szakembere van, akik az áru mennyiségének és minőségének megjavításán fáradoznak. Jelenleg egy tonna bükkfából 330 kg cellulózét gyárt az üzem. A cellulózé egy része a gyárban marad és belőle kreppapírt, papírszalvétákat, törülközőket, zsebkendőket és más egyebet gyártanak. A cellulózé nagy részét papírgyárakba és műanyaggyártó üzemekbe szállítják. A cellulózé kiváló minőségét igazolja, hogy külföldön is — különösen Svájcban, Nyugat-Németországban, Egyiptomban — nagy az érdeklődés a mi termékeink iránt. Ez érthető is, hiszen a műanyag előállításához a női és férfi fehérneműk gyártásához használják fel a vranovi faipari üzemben készült cellulózét. M. J. A királyhelmeci járásban állandóan félnek, rettegnek a Latorcától. Mert nem olyan ártatlan folyó ám, mint amilyennek kinéz. Nagyon szeszélyes és veszélyes, ott önt ki, ahol akar, tavasszal, nyáron, ősszel, ahogy neki tetszik. Az emberek Leleszen, Bélyen vagy a környék más falvaiban nyugodtan lefekszenek, a napi fárasztó munka után talán a jó termésről álmodnak és közben a Latorca máris rosszban sántikál. Furcsa emberek érkeztek e folyó vidékére, az 1955—56-os években. Csónakokon végigjárták a folyót, megnézték a száraz legelőket, mértek, méra- gettek. Fehér cölöpökkel jelölték ki az építendő védőgát helyét, melyet már gondolatban maguk előtt láttak. Azt a gátat, melyet már 1925-ben megterveztek, de csak m.ost fogják építeni, most kerülhetett rá a sor. A 12-es KILOMÉTERKŐNÉL Mit jelent az, hogy már a 12-es kilométernél tartanak? Az építkezés kezdetét a terv szerint a Latorca és a Bodrog egyesülésénél találjuk. Ott kezdődik az 1-es kilométer. Ok a 20-as kilométernél kezdtek. Lelesz mögött, közel a hídhoz, amelyet Latorcai hídnak neveznek. Ott kezdték, tavaly októberben. Az év végéig a Vilhan erdészlakig kellett kiépíteni a gátat. Nyáron ezek az emberek ezt mondták: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére november 7-ig befejezzük a munkát. Ezt a kötelezettségvállalást tették. A vállalásukat és az egész, évi tervet szeptember 20-ig teljesítették. Szavak helyett a tettek beszélnek. A Latorca partján Aki most fel szeretné keresni a bágeroseket és a buldozere- seket, annak már messzire kellene menni a Vilhan erdészlakhoz. Legalább 3 — 4 kilométernyire a Latorca mentén. Hogy ezzel még nem érték el a munkájukat? Sok számmal támaszthatnánk alá azt a tényt, hogy valóban szorgalmas munkát végeztek. Itt van például .Tuhász és Polovka bágoresek munkacsoportja. Ezek például naponta átlag 180 —200%-ra teljesítik a normát. Hogy a százalék keveset mond ? Ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt 900 — 1.000 köbméter földanyagot helyeznek el. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas, fáradhatatlan acélóriás több mint ezerszer harap bele a földbe, a fák és bokrok maradványaiba. Talán kevés? Nem, ez nagyon sok. Olyan sok, hogy büszkék lehetnek teljesítményükre. Az ilyen emberek keze alatt nő a munka, az építkezés már 8 kilométeren keresztül húzódik. Az emberek mélyen beásták magukat a földbe, fúrnak, pihenés nélkül éjjel nappal négy helyen mérgesen dobognak a buldozerok. Egy év alatt majdnem 400.000 köbméter földanyagot helyeztek el, mögöttük már öt és fél kilométerre feltöltötték a gátat, a Latorca már nem jut el oda. Egy folyóméter gátra átlag 70 köbméter földanyagra van szükA gátépítő fiatalok egyik csoportja ség. Mire elkészül a gát, husz- ezerszer 70 köbméter földet kell elhelyezni. Ez összesen másfél millió köbméter. Ezt a munkát összesen négy báger, 11 buldózer és- 2 scraper végzi. Nem is olyan sok, de azt sem mondhatjuk, hogy kevés. Ez a néhány gép óriási teljesítményeket ér el. Terv szerint befejezik a gát építését, sőt még többet is végeznek, mint ameny- nyit vállaltak. AD.TATOK VIZET A VIDÉKNEK Ez 'a gát a jövő kezdetét jelenti. 8.500 hektár földet ment meg az árvíz veszélyétől. Ez a föld ma csak sovány legelőt nyújt. Mi árt ennek a földnek? A víz! Mi hiányzik ennek a földnek? A víz. Nem ellentétes ez az állítás? Nem, De mindjárt meg is magyarázzuk miért. .A közmondás azt állítja, hogy jóból is megárt a sok. Így van ez ezzel a földdel is. Ha sok a víz, akkor túl sok, ha meg kevés, akkor teljesen száraz a föld. Ha majd szabályozzák a folyót és a föld annyi vizet kap. amennyire .szüksége van, akkor majd csodákat művel. A Latorca bal partján kiépített gát után sor kerül a jobboldali gát kiépítésére, hiszen a folyó jobboldalán az emberek ugyanolyan félelemben élnek, mint a bal parton. A vidék vízgazdasága számára nagyszerű tervet dolgoztak ki és legalább 15.000 hektár termőföldet nyernek majd. Ezer és ezer hektár földet öntözhetnek majd és minden hektáron sok métermázsa gabonát termelnek majd. Lassan megváltozik a Latorca környéke ARANYKERT LESZ Ki mondta volna valaha, Jiogy ez a járás Szlovákia kertje lesz valaha. Az, aki ismerte ezt a vidéket, az bizony sohase hitte volna. Ma már elhiszi. Kevés fásítás van még egyelőre ebben a járásban. Körülbelül 150 hektár, és ebből 90 hektár a kistár- kányiaké. De a többi faluban is virágozhatnának a cseresznye, alma és barackfák, persze, hogy virágozhatnának és fognak is. De további ezer és ezer hektár kukoricatábla zöldéi majd a határban és kiszélesítik a cukorrépa-földeket, ezer és ezer hektáron a tavaszi szellő tovaviszi majd a gabona susogását. Ej Latorca, Latorca, átkozott folyó te,'sok rosszat hoztál te már aZ emberekre, de gúzsba kötnek és megzaboláznak majd az emberek. Ugyanazok az emberek, akik eddig elátkoztak téged, majd énekekkel, dalokkal dicsőítenek. Lehet, hogy neked az mindegy, és nem bánod majd, mint ahogy most sem veszed fel, hogy átkoznak. De azoknak az embereknek, akik itt élnek a Latorca partján, azoknak nem mindegy. Arról van szó, hogy kíméld meg az embereket és váltsd meg őket a sok gondtól és bánattól, amelyet a múltban okoztál, amikor még te uralkodtál ezen a vidéken. MICHAL PLAČKO
