Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-05 / 10. szám

Virradat A z utolsó hét legnagyobb filmje a Virradat című olasz- ** francia új-realista kooprodukció. Üjrealizmus a nyugati államok haladó művészeinek művészi megnyilatkozása, huma­nista szemszögből. Remek filmalkotások jöttek létre a fasizmus elleni, majd később a kapitalizmus elleni harcban. Ez a film- stílus felsorakoztat minden erőt, minden réteget az egyháztól kezdve a kommunista pártig, a fasiszta elnyomás ellen. Megmutatja azt, ami jellemző a fasizmusra és lerántja róla a leplet. A Virradat című film is megmutatja az erősödő népi töme­gek összefogását. Rendezői látásával a legszélesebb valósághoz ragaszkodik. Az élet felfogásában propagálja a riporthíradó jellegét és ugyanakkor a világlátása a mai kapitalizmus kriti­káját nyújtja. Meglátja, hogy ma Olaszországban politikailag az uralkodó osztály a fasizmus nyomdokaiban halad és ugyan­úgy a kis emberek hordozzák vállaikon az élet minden nehéz­ségét. A film főhőse egy fiatal orvos, aki egy külvárosban kezdi működését, az „élet peremére szonáták“ között. Az orvos lel­kiismeretes, humanista világnézete küzd az embertelen társa­dalom ellen. A film politikai mondanivalóját az orvos barátja, Sandro Galli fiatal munkás vezeti végig. Sandro Galli szereti beteg feleségét. Egy szer-két szer nem megy munkába, mert ott áll a felesége betegágyánál, ápolja őt. Erre a kapitalista az utcára dobja és felfogad helyette más munkást. Az asszony meghal, s Sandro Galli meggyilkolja a kapitalistát. Erkölcsi szempontból Sandro Gallinak van igaza. Neki ad igazat a film alkotója, mert áz utolsó pillanatig rokonszenves marad. De a kapitalizmus embertelen törvényei között, ahol nem nézik azt, miért jutott el Sandro Galli a gyilkosságig, Sandro Gallinak kell elbuknia. El is bukik. De nem a fasizált rendőrség kezei között, ha­nem saját maga veszi el életét. Szinte megrázó az a jelenet, mikor közeledik felé barátja, az orvos s a néző azt hiszi, hogy Sandro lelövi öt. El is hangzik a lövés, s a munkás holtan bukik az út kövezetére. Ide vezet a kapitalizmus embertelensége. D írál ez a film, de nem a kapitalizmus meg javulása je- gyében, hanem egy új társadalom létrehozását segíti, amelyet majd Sandro Galli és társai közösen az orvossal har­colnak ki. A filmet Emanuel Rables újrealista regényéből írták. A film alkotók művészi eszközei, újrealista és filmszerűek. Luis Banuel rendezte a filmet, főszereplője Georges Marchal és Lucia Bősé, a Róma 11 óra című olasz film ismert szerep­lője. A filmet melegen ajánljuk a közönségnek. K1SBÄN LAJOS Jelenet a Virradat címűNeorealista filmből. Felvételünk a Braziliana néger ének- és táncegyüttes nagysi­kerű bratislavai fellépése alkalmából készült. A gazdag műsor egyik kimagasló száma a „Karneval Rio de Janeiroban“ című nagy revű volt. Fantasztikusan felöltözött indiánus öltözékek színpompája, valamint a néger táncok tüze és temperamentuma magával ragadta a közönséget. 7-4aoaziU Akár csodagömböt rázna most a gyermek, a karácsonyfákra úgy hullnak a pelyhek. Itt bent a szobámban csendet óv az érzés, távoli' meséknek rakva puha fészkét. Kéken és fehéren ablakomba lesve alig csengő szánján közelít az este. Kint hópelyhek futnak lebegve, felszállón, s olyan lesz az égbolt, mint egy pöttyös vászon. MONOSZLÖY M. DEZSŐ MÁRCIUS A rétek márciusi ízt lehelnek a február csípős, dohos szagába s itt-ott már egy-egy tavaszmadár hangját nyeli el a bús varjak károgása. Talán már jön, talán már itt lesz holnap orgonaláng csap viharként az égre, s a békességben ringó téli tájon elernyed a lágy napsugarak fénye. CSELÉNYI LÁSZLÓ Háj község határában mész- magnéziumkarbonát fejtés köz­ben 1. e. VI.-ik századbeli te­metkezési helyre bukkantak. Eddig már több mint 20 szé­pen díszített umát ástak ki. A Kínái Tudományos Akadé­mia most a Kínai Népköztársa­ság északi részében élő tauru- sok számára az azbuka alapján ábécét állítottak össze, mert eddig még nem volt. A Német Demokratikus Köz­társaságban bevezették a köny­vek részletekre való árusítását. Kínában az volt a szokás, hogy a közönséget jegy nélkül engedték be a mozihelyiségbe. Amikor a film legizgalmasabb jelenetéhez jutottak, felgyúj­tották a villanyokat és a leg­nagyobb nyugalommal beszedték a díjakat és csak azután foly­tatták az előadást. A világ legjobban fizetett színésznője Marilyn Monroe, aki a Fox filmtársaságtól évente 10 millió dollárt kap. Nemrég férj- hezment Arthur Miller haladó amerikai íróhoz, akinek a „Szá- lemi boszorkányok“ című darab­ját nagy sikerrel mutatták, be a népi demokratikus országok­ban is. ötezer éves orvosi tanköny­vet találtak. Tartalma miatt tankönyvnek nevezhető az a sásból előállított papirus, amely egy ősi egyiptomi sírból a múlt hetekben a kutatók kezébe ke­rült. Budapesten a Petőfi Színház­ban javában folynak a próbák Postand Sasfiók című romanti­kus drámájából. Utána új ma­gyar darab Hubay Miklós most készülő színműve kerül színre. A Jókai Színház a Szűz és a gödölye bemutatója után Illyés Gyula darabja kerül bemutatás­ra. Libressonak nevezik Bécsben azokat a kávéházakat, ahol a kávé mellé könyvet is kaphat­nak. A kölcsönkönyvtár válasz­téka igen gazdag és a kávéházi látogatók rendelkezésére néhány ezer könyv áll. Iglón, február 16-án Stodola: „Tea a szenátor úrnál ‘ című da­rabjával új színházat nyitottak. A Lucnica ének- és tánc- együttes már készül a VI. VIT- re. Műsoruk kimagasló száma egy diáktánc lesz, melynek ze­néjét Mózsi Gyula szerezte. A világon Tolsztoj Leo után Shakespearet, Hans Christian Andersent, Maxim Gorkijt, An­tonin Csehovot, Balzacot legtöbb nyelvre. Stráznicén a hagyományos népművészeti ünnepségeket az idén már június 23-án, gyer­mek alkotóversennyel kezdik. A legjobbak bálja Iskolánk legjobb osztálya a ÍII./C. A tanári kar jutalmakép­pen bált rendezett a kassai magyar ipariskola III/C. osztályának. A bálon természetesen az egész iskola jelen volt. A táncmulatság megkezdése előtt értékes és színes kultúr­műsorral léptünk fel. Nagyon szépen adta- elő Méhes Miklós a Tintásüveg című költeményt, úgyszintén Farkas Antal a Csámpás legény című verset. Mind a két vers Petőfié. A kul- túrprogramot színesebbé tette a zene és az énekszámok nagy­szerű előadása. Az énekesek közül Kerekes István szerepelt a legjobban. Befejezőként Hajnal Ilona és Király Ernő szerepelt egy rövid jelenetben. A kultúrműsor után tánc következett. A tánchoz a zenét iskolánk legújabb zenekara szolgáltatta. TÖLGYESSY JŐZSEF Kassa A NÉMA LEVENTE pozsonyi előadása határozottan éretteb­ben került a közönség elé. A, komáromi bemutató óta lecsi-, szolódtak róla a felmerülő hi­bák, a modorosság, az első iz­galmak sajátos megnyilvánulá­sai. Agrárdi Péter magyar levente elkerül Olaszországba, ahol be­leszeret egy jámbor és erényes, de szerfelett gőgös özvegyasz- szonyba, akit Zilia Dúcának hívnak. A levente feleségül sze­retné venni ezt a dúsgazdag asszonyt, meg is kéri a kezét, de kosarat kap. Az elkeseredett szerelmes ifjú, régi olasz szo­kás szerint, búcsúzóul csókot kér. Zilia ezt meg is adja, de előzőleg kiköti, hogy csókjáért cserébe egy kívánságát kell tel­jesítenie. Agrárdi a csók után, amely látszólag nem esett ne­hezére az erényes özvegynek, azt kívánja szerelmesétől, hogy három évig néma legyen. A le­ventét ez nagyon meglepi, majd némán meghajol és távozik. így kezdődik a cselekmény. A jelenetekben egymásra festő - dik a szerző költői lendületének sok képe. S elénk tárul egy egységes rajz, amelyben az egyén is vállalhatja társadalmá­nak jellegzetes életét. HELTAl JENŐ verses játéka az erény szépségének és a bűn rútságának szellemes szemléje, olyan párhuzamos kérdéseknek ésszerű megoldása, amelyek egy kellemes mesébe szőtt történés keretében kerülnek elénk. Lendvay Ferenc, az ismert bu­dapesti rendező e játék élmé-. A néma levente Komáromtól Pozsonyig nyeit újszerű képekben hozza. Egyszerűen áthangolja az egyes jeleneteket: helyzet játékra épít. Sőt, gyakran, szinte öncélúan játékos „rögtönzésekkel" oldja fel a versforma szabályos han­gulatát. Ez az eleven tempó magával ragadja a közönséget, de lényeges lélektani nüanszo- kat hanyagol el és így a frissen pergő ütem helyenként „ope­rett es szín“-t kap, ami károsan befolyásolja a szerző mondani­valójának komolyságát, művészi értékét. Nem értem, mire az a nagy pallos Agrárdinál; túlmé­retezése fölösleges és nem ere­deti. Beppó és Mátyás paróká­ján egyszerűsíteni kellene. A 4. és 5. kép díszletének szükre- szabott bejárata zavarja a szí­nészek mozgását. Az utolsó felvonás „fény-átmenetére" na- gyob gondot kell fordítania a műszaki személyzetnek. Éjféltöl reggelig a fényhatásoknak szá­mos fokozata van; méginkább, amikor az orgonaszó hangulatán át a halál közelségéből a való életbe kerül Zilia és Péter sze­relmének győzelme. Kár, hogy a pozsonyi előadáson műszaki zavar miatt, ez az orgonaszó nagyrészben elmaradt. AMI A RENDEZÉST és annak vonalvezetését illeti, ez általá­ban elismerésre méltó gondos­ságról tanúskodik. Mind a kiál lítás (Rózsás János díszlete, Sedileková Ilona és Zsabka Jó­zsef jelmezei, melyek szembe­szólóan stílusosak) mind pedig az együttes játék kidolgozásá­nak tekintetében. Nem érvénye­sül kellőképpen az egyéni vonatkozással megformált epi­zódisták játéka, pedig ezek elengedhetetlenek a szükséges légkör, a hiteles környezetrajz megteremtéséhez. A magánsze­replők többsége azonban jó, sőt meglepő színpadi alakítást nyújt. Drámairodalmunkban Zilia sze­repe a legnagyobbak közé tar­tozik. Cséfalvay Kató Ziliája nem érzékien romantikus figu­ra, hanem hősies és asszonyos egységben érett, kidolgozott at akit ás, amit a rendező utasí­tásainak alapján inkább ösztö­nösen érez és ezáltal szívet, szenvedélyt és életet hoz a színpadra. De ökonomikusabban kell bánnia hangjával, főleg az első két képben, hogy annál erőteljesebben hasson „nagy" jeleneteiben. 'Vigyáznia kell a lélegzetvételre, nemcsak gya­korlati szempontból, de azért is, mert ez fontos és jellemző vonása a magyar verselésnek, a verssorok felépítésének, logi­kai szerkesztésének. AGRÁRDI PÉTER személyében Heltai a humanista emberesz­ményt állítja párhuzamosan a tisztesség és a férfiasság mellé. A jellemes és a szerelmes em­ber ideálját tárja elénk. Külö­nös helyét színpadunkon éppen verselésének pátosza jelöli meg. A néma levente időtálló értékét egy forró szív szeretete, egy nemes lélek művelt állásfogla­lása képezi és az az átfogó erő, amellyel Heltai oly mesterien tudta összehangolni mindazt, ami mondanivalójában emberi és lényeges. TÓTH LÁSZLÓ Agrárdija a külső megjelenésében és színé­szi játékában helyes alakítás. Kár, hogy beszédének dallam- vezetésében helyenként valami idegen modorosság érzik. Ma­gánhangzóit túl „keményen" hozza. Érzésem szerint mindig arra gondol, hogy szavalnia kell, hogy klasszikus legyen és ez az, ami őt zavarja. Tóth László kellő művészi érzékkel és tapasztalattal rendelkezik, tehát mérlegelni tud és ezáltal folyékonyabb és őszintébb szö­vegmondással rokonszenvesebbé teheti leventéjét, főleg az első felvonásban. Vigyázzon, hogy Zilia „megleckéztetése" (6. kép) ne veszítse el komolyságát és hitelességét. Mind Zilia, mind Agrárdi alakjának a függöny legördiilése után is nemesnek kell maradnia és bár ők is csak emberek, jellemük győzelme szépíti őket és ebben a nézőnek nem szabad kételkednie. Tóth László érzéssel és fegyelmezet­ten hozza Agrárdi alakját és így mesterséabeli tudása pótolja modorossáaának hiányosságát. GYURKUV1CS MIHÁLY,' úgy érzem kevésbé tapasztalt szí­nész. Legalább is a komáromi bemutatón ez volt a benyomá­som. Azt véltem akkor, hogy nem érett még meg Beppó el­játszására, még kevésbé Beppó „elmélkedéseire". Erőtlenségét, a prémieren, iskolás szöveg- mondása csak fokozta s így ön­maga szürkítette el ezt az alapjában véve központi figu­rát. Játéka nem tudta elhitetni velünk cselekedeteihek hiteles­ségét. Azóta mintegy húsz elő­adásban Gyurkovics meglepő fejlődést mutat. Ügy látszik megértette, hogy nem a vers sorait, hanem a versbeszőtt mondatok értelmét kell ütemez­ni, ritmusba tagolni. KIRÁLY DEZSŐ Mátyás kirá­lya korhű. A figura komolysága meggátolja abban, hogy pate- tikusabb, „kitöröbb“ és embe­ribb legyen egyes jeleneteiben. Alakítása mégis értékes, egyéni felfogásra vall; öszinészi telje­sítmény s mint ilyen elismerést érdemel. Ez alkalommal jó partnere Udvardi Anna királynője sem eléggé magasztos. Több hatásra van tehát szükség az adott lélektani helyzetek átéléséhez. A vígjáték végén, ebben a pol­gári befejezésben, Mátyásnak ki kell hangsúlyoznia Heltai jó­zanságát és etikai állásfoglalá­sát. Az orgona hangja és a kör­nyezet is erre kényszerít, ahogyan Agrárdit és Ziliát is a józanság, a szeretet és a szerelem fénye vezette ide. A TEHETSÉGES FERENCZY ANNA finom vonalakkal meg­rajzolt komornáját emeljük még ki az együttesből. Mindjárt az első jelenetekben helyesen in­dítja az egyre emelkedő cselek­mény hangulatát. S bár a kül­sőre teszi a hangsúlyt, mégis kellőképpen tudja érvényre jut­tatni belső átélésének erejét is. MIHÁLYI MÁRIA alakítása kielégítő. Komáromtól Bratisla­va>g sokat fejlődött, amit vi­szont nem mondhatok Lörincz Margit szerepléséről. Értsük már meg végre, hogy a szín­padon kollektív munka folyik, amit nem lehet megbontani holmi „egyéniskedő" alakítások­kal, még akkor sem, ha azt az átélés hevében cselekednénk. Ezáltal megtörik a stílus, a rendező művészi vonalvezetése és károsan befolyásolja az elő­adást. Tarics János, Fazekas Imre, Chapó Ildikó, Korai Fe­renc, minden tudásukkal igye­keztek, hogy széppé tegyék az előadást. A KÖZÖNSÉG MEGELÉGEDETT TEN, sokat tapsolt a szereplők nek, akik ezúttal ösztönös vagy tudatos átélés m illett, jól ér­telmezett mesterségbeli tudá-‘ sukhoz folyamodva, tehetségük legjavát adták, megvalósítva vendég-rendezőjük elképzelését. EÖRY M. EMIL 1957* március 5. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents