Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-05 / 10. szám

Bratislava, 1957. március 5. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI B IZOTTSAGÁNAK LAPJA VI. évfolyam 10. szám Ára 6t fillér.

Mai számunkban:

dáíaJ

Mit kell tudni a választásokról

(Tanuljuk meg irányítani államunkat)

©

A néma levente

(Heltai Jenő verses játéka)

4

J

4

J

őálal

A jégtáncosok

(Jön a Nagy testvérpár)

II Nemzetközi Hónap margójára

Kardos István

„Nem nyafognék, de most már késő most látom, milyen óriás ő, szürke haia lebben az égen, kékítöt old az ég vizében".

(József Attila)

Édesanyák.

Ti szépek, kedvesek, ti jók. Ott a manchesteri szövőgyárban, és Rio de Janeiro kikötőjében a rakodóparton. és a Ganges partján, Port Said feldúlt utcáin, és a füieki zománcgyárban és mindenütt... Minden messzeségek és közelségek édesanyái álljunk meg egy pillanatra!

Ünnepelünk.

Március 8. A Nemzetközi Nőnap ünnepe.

És beszélgessünk egy kicsit. Mint ahogy beszélgetnek ma, talán a világ minden táján rólatok, életetekről, munkátokról. Sorsotokról és fájdalmaitokról:

A szomszédunkban él egy harminc és körüli asz- szonyka, akit mosolyogni már évek óta nem látott senki. — Odaveszett a háborúban a férje.

A minap olvastam egy hatsoros hírecskét, egy egyiptomi anyáról, aki miután két katona fia után egy bombatámodásnál elvesztette a férjét is, — megörült.

A múlt év januárjában Uganda királyfiénak pozsonyi látogatása alkalmával * tolmács segítségével sikerült elbeszélgetnünk vele. Azt mondta, hogy hazájában a hőknek csupán három százaléka tud írni, olvasni.

Malájföldön évente több ezer csecsemőt visz sírba a malária.

És a földgolyó nagyobb felén a nőnek még mindég alárendelt szerepe van mind a munkában, mind a társadalmi életben.

Március 9-én mindez akarva nem akarva eszébe jut az embernek. És eszünkbe jut az édesanyánk, és a sok millió proletáranya tegnapja és tegnapelöttje, a szárazrántás és a könny és a filléres gondok ...

De látjuk és meglátjuk asszonyaink mai mosolyát is, tudjuk, hogy hazánkban a szocializmus felépítésének valamennyi szakaszán ott vannak ok is; üzemeinkben, szövetkezeteinkben, építkezéseinkben, iskoláinkban, legfelsőbb törvényhozó szerveinkben, bíróságainkon, — mindenütt.

Mindezt tudatosítva értjük csak igazán szere tetőket, ragaszkodásukat az újhoz, a mához, népünkhöz, rendszerünkhöz.

S így kap szavatok igazi értelmet, amikor a világ valamennyi asszonyainak az élén békét, boldog, nyugodt életet követeltek.

Köszönetét és hálát rebegve hajtjuk meg fejünket előttetek ti nők, ti drága jó édesanyák.

C

iiÉ&M*«

/ I

Onnepnapodra drága Anyukám