Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-05 / 6. szám
A „Szőke boszorkány“ című francia film címszerepét Marina Vlady játsza. A film egy elhagyatott fiatal leányról szól, aki a svéd erdőkben él és az emberek azt mondják róla, hogy boszorkány. Ina beleszeret egy fiatal francia mérnökbe, a babona nyílt gyűlöletté válik és tragédiát vált ki. Az egész tudományos világ megemlékezik most Dmitrij Ivanovics Mendelejev, a nagy orosz vegyész halálának 50-ik évfordulójáról. * A csehszlovák televízió az elmúlt évben 167 színházelőadást közvetített. Ha feltételezzük, hogy minden televízor készüléknél legalább négy néző ül, akkor az előadásokat 40 millió ember nézte végig. Ennyi néző számára például a prágai Nemzeti Színháznak 35.000 előadást kellene rendezni, ami azt jelentené, hogy körülbelül 100 évre volna elég műsor. * Magyar fordításban ez évben adják ki a szlovák irodalom gyöngyeit Sládkovic „Mariná“- ját. Martin Kukucin műveit, Elena Maróthy Soltésová „Gyermekeim“ című művét, Ludo Ondrejov „Meséi“ -t. * A második ötéves tervben minden falu mozit kap. * Párizsban érdekes kiállítást nyitottak meg — a cirkusz művészetének és hagyományainak kiállítását. * Szófiában nemrég mutatták be az új szovjet-bolgár filmet, melyet Georgi Dimitrovról és az ismert lipcsei perről készítettek. * Ä szanszkrit nyelven írt bud- ha bib’iát a tokiói múzeumban őrzik. Most fotókópiát készítenek az értékes ereklyéről és néhány ázsiai államnak küldik ajándékba. A budha bibliának majdnem 300.000 oldala van és J50 vaskos kötetből áll. * A cseh-morva fennsík egyik falucskájában Palickán már hagyománnyá vált, hogy januárban kultúrnapokat rendeznek. * Az olasz operaszínházak igazgatói kénytelenek elbocsátani a személyzetet és becsukni a színházat, mert az állam csökkentette a színházak segélyezését. ♦ Sophokles Ödipus tragédiájából görög-szovjet rendezésben filmet készítenek. * A Tinko című nagysikerű német ifjúsági regényből film készül a 40 éven felüliek számára. * Kairóban most jelent meg vers formában a jemeni irodalom története. * Nazim Hikmet török író legújabb darabját Prágáról írta és Prágában kerül bemutatóra. * Február elején tartják meg Varsóban a nemzetközi gyermekfilmek fesztiválját. * Bukarestben most mutatták be Miller haladó amerikai író a „Szálemi boszorkányok“ című darabját. * Cervantes klasszikus Don Ouijote-ját most Gary Cooperrel a főszerepben, filmre veszik, tik. * Taufik al Hakim egyiptomi író felelevenítette az árnyjátékok nemzeti hagyományát. * Párizsban a nagy irodalmi Concourt díjat egy diplomata író R. Gary nyerte el. Regénye Afrikában elefántvadászok között játszódik le. ** főutcán csatongolok, nézelődöm. Egyszerre magas fiatalember toppan elém. Diákköri cimborámat, Pétert ismerem fel benne. Nyújtja a kezét. Jobb szemöldökét és halántékát sebtapasszal leszorított vattaréteg fedi. — Ki vágott szemen? — kérdem tréfáló szándékkal, fcöz- ben arra gondolok, hogy bizonyára valami kelés lehet a vatta alatt. — Eltaláltad, — húzza el a száját, csakugyan megvágták egy kicsit a fejemet. S elmond egy hihetetlennek tűnő nem mindennapi történetet. Hivatalbeli barátai rábeszélték egy este, ránduljon le velük H-ra, ahol remek mulatság lesz s a mulatságon egy sereg lány. Mikor megérkeztek, már állt a bál. A kocsma zsúfolva volt, vágni lehetett a füstöt. Harmadiknak lépett be, két társa mögött, az ajtón. Csak annyit látott, hogy oldalról egy sötét alak ugrik eléje, s a következő pillanatban fájdalmat érzett a szeme táiékán. Még felfogta, hogy a szemét vér önti el, azután elájult. Mikor az orvosnál magához tért, akkor tudta meg, hogy mi történt. A támadó — falubeli legény — le akarván számolni régi vetélytársával (leány volt a dologban), lesbe állt a kocsmaajtón belül, mert tudta, hogy a gyűlölt férfi hama-' rosan megérkezik. Péter barátomnak ugyanolyan kabátja meg kalapja volt. mint annak a másiknak. Termetre, magasságra is hasonlóak. A támadó teljesen véletlenül szúrta meg vetély- társa helyett Pétert, akit soha életében nem is látott. Csupán az öltözékre bízva magát, borködös szemével az arcot nem is figyelte. A szemét akarta kiszúrni, de nem talált bele, a kés henye a kiálló szemöldökcsontra döfött, megcsúszott s tesza-’ ladt oldalt a halántékra. Ha pontosabban céloz, Péter pajtásom ma vak volna a fél szemére. Egy tévedésből kifolyóing s egy lány miatt, akit nem ismer. így szerencsére megúszta néhány öltéssel, mellyel a doktor összevarrta sebét. A hideg futkos a hátamon. — Mi lett a merénylővel? Azt is elmondja. A merénylőt Péter barátai alaposan helybenhagyták, röatön a kocsmában, miután ő összeesett. Azok mea azt gondolták, valóban a Péter ellensége az illető. Ügye e Pillanatban a bíróság előtt fekszik. Azt mondják, igen bántja a doloa. hogy egy idegen embert talált megszűrni azon a viharos estén. Péter ebédelni megy. Elkísérem. Az orvosnál volt. kötözésen. délután utazik haza. A sebe be fog gyógyulni, de a helye megmarad, míg él. S ez a sebhely vádlón és szomorúan fogja kiabálni, míg Péter él, hogy 1956-ban ezen a tájon még szabadon dühöngött néhány emberben a vadállati ösztön, kiknek az elméjük s emberi érzésük még gyenge volt ahhoz, hogy ezt az ösztönt legyőzze. TJíny verset kell még megírniok a költőknek, hány könyvet “ kell kiadnia a falusi könyvtárosnak, hány ismeretterjesztő előadást kell tartania a tanítónak, míg odáig jutunk, hogy az ész és a jó érzés minden rossz ösztönt elhamvaszt? Mert nemcsak a bosszú ösztöne él még. Az irigység, a kapzsiság, a hiúság ösztöne is, hogy csak néhányat mondjak azok közül, melyek a Péter esete kapcsán eszembe jutottak. Kissé lehorgasztom a fejemet. — Bemegyek majd a bíróságra — mondja Péter, búcsúzáé közben. ■ Minek ? — Megpróbálok közbenjárni szegény fiú érdekében. Tulaj- donképpen ártatlan. Nem tehet róla, hogy énrajtam éppen olyan felöltő volt. Ha az előbb elszomorodtam, most meg kellene hajolnom a lélek nagysága előtt. VERES JÁNOS ★ ★ ★ Munkásságát a következő művek jelzik. Az „Arany város“, a helmed polgárok életéből meríti tárgyát, a „Fehér kezek“, a „Hegyek hallgatnak“, amelyben a szlovák nemzeti felkelés idejét írja le. A legismertebb a „Tárnák mélyén“ című regénye, amely magyar nyelven is megjelent és a bányászok életét festi le. Jozef Horák műveit az jellemzi a legjobban, hogy nehéz hozzájuk jutni, a könyvtárakban is kézről-kézre járnak. A gyerekek is alig várják, hogy megkapják a „Sto kociek cukru“ című könyvét, amelyben leírja, hogy a gyerekek miként mondtak le a koreai gyerekek javára a cukorról. Nagy érdeklődéssel olvassák a „Pionírkendőt“ is. Horák minden sorából kiérezni, hogy mennyire szereti a fiatalokat és mennyire érti a nyelvüket. Köszönjük neld a sok szép órát, melyet könyvei olvasása közben eltöltöttünk és további gazdag alkotó éveket kívánunk neki. A Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének kiállítási termeiben Bratislavában 1957 január 20-án nyitották meg a „Fiatal generáció“ kiállítását, amely teljes áttekintést nyújt a fiatal képzőművészek munkáiról. A kiállításon 86 fiatal feslő, szobrász és grafikus állít ki. A kiállításon feltűnést keltett Dagmar Kmosková“. „A balettiskolában“ című olajfestménye. VALLOMÁS Nagy messziről jöttem én közétek: Hol a bántó zaj csak csendes rezzenés, Ahol boldognak lenni oly kevés, Hogy szinte-szinte vétek. Hol csak örök fény van, árnyék nincsen, Hol a gyatra szó is bűbájos zene S mindenkinek van őrző istene, Hol nincs ború a szíven: Beteg világból, zöld fellegekből. Alom világból, megtörve, csendesen Viharban járni, dalolni fesztelen S részt kérni minden sebből. KOMLÖSI LAJOS Kenyérillatú kezeket dicsérek Puha, bársonyos, kis keze legyen — virágillatú — szól a férfiének és én ma mégis, halkan csendesen kenyérillatű kezeket dicsérek. Asszonykezeket köszönt, a versem dolgos és alkotó sok asszonykezet Vidám kedvvel és bőséggel szeljen a kicsiny szájaknak fehér kenyeret. Fogjon kapát, vagy az irodákban építse népünk szépülő életét, varr jón ruhát, vagy a zúgó gyárban acélból gyártson új mozdonyt és ekét, betegágy mellett fehér köpenyben, vagy ha ráragad a malter és a mész, alkot, harcol szerényen csendben a sorsunkat-szépítő asszony! kéz. Este, mikor vége a munkának, és az asztal köré gyűl a sok gyerek, sohasem pihenve kenyeret vágnak a százszor-áldott asszony kezek ... kenyérillatú asszonyi kezek. JULO MIHALKA _ > Felvételünk a prágai Nemzeti Színház előadásán készült, A táncosnők Dvoíák szláv táncait lejtik kecsesen. Jozef Horák író 50 éves
