Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-05 / 6. szám
'll9llltllllllllllll9lllllllllillllllllllllttlKlll3IIIII>IIIIIIIIIIIIII3llllilllllllllllllllIllllfl1IIIIIIIIIIIIIIIItlllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliaillllllllilllll)lll||||||||||||(llllllllllMllII I III ■ III lllllllllllllllllllllllll IIIIIIIJIIHIIHII llltllllllllllllll lllll||||||!l|||f||( A falu hangja A kormánynak a szövetkezeti j~ tagokhoz és az egyéni földmű- = vesekhez intézett levelét már = majdnem ötezer szövetkezeti Ej faluban megvitatták. A földmű- E vesek a levél megbeszélését E összekötik az EFSZ-ek HI. E kongresszusa előtti vitával. Ügy E a szövetkezeti tagok, mint -az E egyéni gazdálkodók gondolkod- E nak, számolgatnak, felmérik az = eredményeket és megvizsgálják — a lehetőségeket: vajon hogyan E lehetne még többet, jobbat E termelni! E CSAK AKARNI KELL! § — Minden lehetőséget ki- E használunk — határozták el a E vágsellyei szövetkezet tagjai. S Azelőtt Vágsellyén nagyon sok E libát tenyésztettek, Á hízott E libának ma is szép ára van s a E toliból is szép jövedelemre le- E hetne szert tenni. Valamikor E még egy üzem is volt itt, ahol = a lullat feldolgozták. A fosztott E tollat és a toliból készített E különböző szép tárgyakat (já- “ tékok, virágok stb.) még küI- E földre is szállítottak. Ha vala- E mikor Ganz meggazdagodott E ebből, bizonyosan a szövetke- = zetnek is hajtana valamilyet = hasznot. Az emberek, akik E Ganznál dolgoztak, élnek. Bár E gépek már nincsenek, de a sző- E vetkezeti tagok még újból meg E tudnák kezdeni a tollfeldolgo- E zást. 3 RÉTEK — LEGELŐK E Mivel a szövetkezeti évzáró E gyűléseken a legtöbb szó az E állattenyésztésről esik, nem le- E hét mellőzni a rétek, legelők E megjavítását sem. Végered- E ményben ez az állati termelés E emelésének egyik előfeltétele, E mert jó takarmány nélkül nem E érnénk célt. = így gondolkodtak a dojciszö- jjjj vetkezet tagjai is. Az egész E földterületük 10%-a rét és le- E gelő, ami ott terül el a Myjava E mellett. Bizony eddig nem tö- E rődtek vele kellőképpen. Az E ősszel már a terület nagyobbik s részét gondozás alá vették és = nem sajnálták a műtrágyát sem. E Gondolnak a forró nyári na- E pokra is. A Myjava gátjánál E egy vízduzzasztót készítenek és E a nyáron öntözni fogják a le- E gelőt és a rétet. így akarják E elérni, hogy az idei egy kaszá- E lás helyett háromszor kaszál- E hassanak. E Immár egy hónapja, hogy átléptük az új év küszöbét. Az évből eltelt egy hónap, mely újabb munkasikereket hozott. Egy hónap rövid idő az évben, de az eredmények, melyeket üzemeink, bányáink dolgozói elértek ezalatt az egy hónap alatt újabb tégla a szocializmus hatalmas épületén. Üzemeink dolgozói mérnökök, technikusok és munkások egyaránt jól felkészülve fogadták az új évet, készen a terv fokozott feladatainak teljesítésére. így volt ez Érsekújváron is. Az Elektrosvit minden egyes dolgozója nagy lelkesedéssel fogott neki a munkának, hogy a múlt év tapasztalatait felhasználva, ez idén még szebb eredményeket érjenek el. AHOL A JÉGSZEKRÉNY KÉSZÜL Forrasztópisztolyok sistergése, gépek zakatolása, kopácsolás, mint valami kísérő zene festi alá Likerová Helena magyarázatát. Helenka érdekes témáról a CSISZ üzemi szervezetének munkájáról beszél. — Tavaly óta sokat javult a szervezetünk — mondja. Forró elvtárs az az új elnök, aki a katonaságtól jött haza, tőle telhetöleg igyekszik fellendíteni üzemünkben a szervezeti életet és jórészt már sikerült felkeltenie a fiatalok között az érdeklődést a szervezeti élet iránt. A részlegek csoportjai már megkezdték a munkát, jól működik a politikai körünk is. A jégszekrényesek alap szervezete (ennek Helenka az elnöke, de ezt elhallgatta) a napokban felhívást intézett az üzem CSISZ tagjaihoz, hogy a VI. VIT-tiszteletére indítsanak versenyt. A verseny feltételei az üzemben felmerülő problémák megoldására vannak irányozva és éppen ezért nagyon értékesek, és figyelemreméltók. Több szenet Bányáinkban állandóan folyik a harc a széntermelés emeléséért, a terv határidőre való teljesítéséért. Ebben a harcban nagy segítségére vannak bányászainknak a különböző gépek, melyek könnyítik a bányászok nehéz munkáját. Ezek közé tartoznak a szovjet szénkombájnok. Ebben az évben bányáink 10 nagyteljesítményű Dombasz II. szénkombájnt és nyolc PK-2. folyósóvágó kombájnt kaptak, sok más gépen kívül. Több gépet, különösen barázdoló gépeket és An- derton-kombájnokat hozunk be a kapitalista országokból is. Emelkedik az új bányagépek hazai gyártása is. Az opavai Ostroj n. v. 130 ML jelzésű rakodógépeket gyárt. Ezeket főleg az Osztrava-Karviná-i bányakörzet vállalatainak és az új Suchá Stonava-i Nagy-bányának szállítja. A gépek segítsége a teljesítményben mutatkozik meg. így például az ostravai Ján Sverma bánya ifjúsági munkacsoportjai, melyeket Dvoíák és Helyes lenne, ha az üzem igazgatósága felkarolná a fiatalok kezdeményezését és segítene nekik. A versenyfelhívásban többek közt felhívjuk a fiatalokat, hogy gondolkozzanak, hol lehelne egyszerűsíteni a munka - menetet s hogy a fiatalok adjanak be újító javaslatokat. Ez persze csak úgy lehetséges, ha az idősebb elvtársak segítenek a fiataloknak és jó tanácsokkal lát iák el őket. A felhívásban nem feledkeztek meg a szocialista munkaversenyről, technikai szakkörök, és más érdekkörök szervezéséről s az ifjúsági sajtó terjesztéséről, valamint a tagság további kibővítéséről sem. Helenka büszkén beszél a fiatalok munkájáról és Varga György technikai ellenőrrel szorgalmasan magyarázták s gyártási folyamatokat. Miközben magyarázatukat hallgattam, érdeklődve figyeltem a műhelyben folyó lázas munkát. Az egyik oldalon csöveket hajlítottak, a másikon hatalmas gépeken „varrták“ vagyis forrasztották a fém alkatrészeket. A szorgalmas munkáskezeknek köszönhető, hogy a jégszekrény készítők részlege 101.1%-ra teljesítette eddig a tervet. A kezdet tehát jó és minden lehetőség megvan arra, hogy ezután se adják alább 100%-nál. AZ IFJÜSÁGI MŰHELYBEN Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ez a műhely az ifjúság birodalma. Csupa fiatal, méghozzá fiatal lány dolgozik itt, Vitek mester vezetésével. Amikor beléptem, szinte zavarba hozott a sok csinos fiatal lány, menyecske rámszegezödö tekintete. De mialatt rám figyeltek, szorgos kezük akkor sem állt meg. Tovább dolgoztak és a kiváncsi szemlélődés sem tartott soká, és már szinte nem is törődtek a közéjük cseppent idegen - nel, figyelmüket újra a munka kötötte le. A rossz nyelvek a női természetre hivatkozva talán azt mondhatnák, hogy „szegény“ Vitek mesternek elég gondja-baja lehet ennyi növel. De Vitek elvtárs az ellenkezőjét állítja. — Már régóta vezetem az ifjúsági műhelyt és személyesen ismerek mindenkit. Ök is ismernek engem és mondhatom, fegyelmezettek. Igaz, néha előfordul egy kis tere-fere. de tudják mikor lehet viccelni, tréfálni. A munkaidőt mindegyikük igyekszik a lehető legjobban kihasználni és nem hoznak szégyent az „ifjúsági műhely“ elnevezésre. Jól dolgoznak és a szervezeti életről sem feledkeznek meg. Jó munkájukkal, főleg Ottinger Jolán és Pataki Kató mutatnak példát a többieknek. Pataki Katót munkaasztala mellett találtam. A világítótestekhez szükséges vezetékeket készítette elő. Eleinte kissé szégyenlősen válaszolt kérdéseimre, de később, mikor már le- küzdte zavarát, nyugodtan beszélt munkájáról, életéről és szervezeti tevékenységéről. Később azt is elárulta, hogy már férjhez ment, de munkáját az ifjúsági szervezetben mégsem hagyta abba. — Megszoktam már a környezetemet és nehezen tudnék meglenni barátnőim nélkül, kiket a CSISZ-ben ismertem és szerettem meg. Szerencsére a férjem sem haragszik, ha néha CSISZ gyűlés miatt később megyek haza. Igaz, hogy a háztartás gondjai miatt a kultúrfellépésekben már nem szerepelhetek, de jól esik az is, ha a megszokott környezetben a CSISZ gyűléseken én is elvitatkozhatok az egyes problémák megoldásán. Ilyen az ifjúsági műhely. A lányok megszokták, szeretik egymást. Megszerették Vitek elvtársat is, aki nemcsak mesterük, hanem egyben jó barátjuk is. Nem egyszer kérik ki tanácsát, személyi ügyeikben is. így van ez jól. Sok helyen követhetnék az Elektrosvit ifjúsági műhelyének példáját, mely a tervet mindig teljesíti és jó szervezeti életet' él. Ottinger Jolán az ifjúsági műhely legjobb munkásai közé tartozik. Ml LESZ AZ ÜZEMI KLUBBAL? Öröm, büszkeség tölti el az Elektrosvit dolgozóit valahányszor az elért munkasikerekre gondolnak. Van is mire büszkének lenniök. Jól dolgoznak, jó kultúrmunkát fejtenek ki és a sportkörük sem működik rosszul. De valami fáj az elektrosvitieknek. Mégpedig a járási nemzeti bizottság határozata, melynek alapján kisajátították az üzemi klubot valamennyi felszerelésével együtt és átadták a városnak, hogy kultúrházzá rendezzék át. Az üzem valamennyi dolgozói ja helytelennek tartja ezt a határol zatot, viszont a járási nemzeti bízott-’ ság helyesli. Nehéz itt megállapítani, hogy kinek van igaza. Érsekújvár elég nagyszámú lakossággal bír, így tehát természetes, hogy joga van kultúr- házra. De mégis hely es -e az Elektrosvit üzemi klubját kisajátítani erre a célra ? Erre az illetékeseknek kell választ adniok és bizony jól meg kell gondolni a klub kisajátításának jóváhagyását. Különösen, ha hozzátesszük, hogy ez ellenkezik azzal a törvénycikkel, mely tiltja az eddig sport és testnevelés céljaira berendezett helyiségek más célra való kisajátítását cs azt is elrendeli, hogy az 1948 után kisajátított helyiségeket, melyek sport és testnevelés céljait szolgálták, szolgáltassák vissza, Az elektrosvitiek érdekében hozzátehetjük még azt is, hogyha bármikor szükség volt a klub tornatermére, azt eddig is kölcsönözték. Tehát kölcsönös megértéssel meg lehetne oldani ezt a kérdést, mégpedig úgy, hogy míg új kultúrházat építenének az üzem a klubot ezután is kölcsönözné más célokra. De helytelen intézkedéssel kár lenne az Elektrosvit közel 1.300 sportolójának és jól működő kultúrcsoportjának elvenni a munkakedvét. Szerelik a jégszekrényeket. ICDiOBOiCDBOiOOBOiOICDlOIOiOlCDlCDiOiOiOIOBOlOIOlCDiCDBCD CZIMER VIKTOR MÉRNÖK: Üj SZÖVETKEZETI TAGOK E Napról-napra nő a szövetke- E zetek tag- és földalapja. A zz zárszámadások világosan bizo- E nyitják a még ingadozó egyéni E gazdálkodóknak a közös gaz- E dálkodás előnyeit. Csak ezzel = lehet magyarázni, hogy a kas- E sai kerületben 116, az eperjesi- E ben 109 és a nyitrai kerületben E 83 új taggal növekedtek a szó- E vetkezetek. A bratislavai kerü- E letben a szövetkezetek földi.?- E rülete 563 hektárral növekedett. = Konecny vezetnek, januárban terven belül 900 tonna szenet küldtek felszínre. Az ostrava-karvini bányakörzet ifjúsága jó példát mutat a szén kitermelésében. A moszkvai VI. VIT tiszteletére versenyt hirdettek, hogy melyik műszak, melyik ifjúsági munkacsoport küld több szenet a felszínre. A CSISZ ostravai Kerületi Bizottsága elhatározta, hogy a legjobb bányászokat, akik a versenyből mint győztesek kerülnek ki, kiküldik Moszkvába a VI. VIT-re. —V— X tallósi szövetkezet fiatal méhésze. Pápai Imre, ötven csatád méhet gondoz. A múlt évben a galántai járásban ö érte el á legjobb eredményt. Családonként átlag 13 5 kilő mézet termelt. Á szövetkezet a termésből 400 kilót közellátásirnknak adott 5 többit pedig megvásárolták a szövetkezet tagjai A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos tudnivalók A gyümölcstermesztés mind egyéni, mind nemzetgazdasági és népegészségügyi szempontból nagyjelentőségű. A gyümölcsfa vitamindús, tápláló gyümölcsén kívül kivágás után bútor- és szerszámfát, sőt tüzelőt is ad. A gyümölcs az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen táplálóanyagokat tartalmaz s ezeket mással pótolni szinte lehetetlen. Épp ezért a gyümölcsfának egyetlen gazda udvarából vagy kertjéből sem szabad hiányozni. Csehszlovákia éghajlati és talajviszonyai az ország legtöbb vidékén alkalmasak a gyümölcstermesztésre. Éppen ezért nálunk a jövőben több és jobb minőségű gyümölcsöt kell termeszteni. A több gyümölcsöt főként minél több gyümölcsfa ültetésével, a jobb gyümölcsöt pedig a gyümölcsfajták helyes megválasztásával és a gyümölcsfák szakszerű gondozásával érhetjük el. Kezdjük a fajta helyes megválasztásával. Házikertekben, szőlőkben, udvarokban jó, ha többféle és egyidöben érő gyümölcsöt termesztünk, hogy minden időszakban el legyünk látva friss gyümölccsel. A fajta megválasztását illetően legjobb, ha kikérjük a járási gyümölcsfa iskola vezetőjének a véleményét. A gyümölcsfák ültetésének az ideje az ősz és a tavasz, azaz lombhullatás- tól rügyfakadásig. Őszi ültetéshez még a nyár végén, a tavaszihoz pedig az ősz folyamán kijelöljük a gyümölcsfák helyét és elkészítjük a gödröket. Szélességük 80 x 120 cm, mélységük 60—80 cm. legyen. A feltalajt és az altalajt a gödör szélén külön kupacokba rakjuk. -Két héttel az. ülte tés előtt a gödröket betemetjük. hogy földjük leülepedjen. Ültetés előtt a csemete koronáját és gyökereit (a hajszálgyqkerek kivételével) megmetsszük és marhatrágyából készített habarcsba mártjuk. A gödörből annyi földet emelünk ki, hogy a fa gyökereit kényelmesen elhelyezhessük. A gyökerekhez porhanyó földet szórunk, majd betemetjük a gödröt, megtapossuk és megöntözzük. A gyümölcsfákat nem szabad sűrűn ültetni, mert a fa termése így nem fejlődhet ki jól és rajta a kártevők és a betegségek is könnyebben elszaporodnak. A magastörzsü fákat 6—10 m-re, az alacsonytörzsüeket pedig 4—5 méter távolságra ültessük egymástól. A gyümölcsfák közötti talajt kezdetben különféle vetemé- nyekkel ki lehet használni, csak lucernát és lóherét ne vessünk közéjük, mert ezek erősen kizsarolják a talajt. A kiültetett gyümölcsfák koronáját két-három év alatt alakító metszéssel tetszésszerinti alakúra nevelhetjük. A korona alakját a vezérvesszők adják meg. Híí szétágazó koronát akarunk, akkor az oldalvezérvesszőket mindig kifelé álló rügyekre metsszük. Az alakító metszést tavasszal éles késsel végezzük. A fővezérvesszőket 6—8, az oldalvezérvesszőket 4—6 rügyre metsszük vissza. A fa koronáját minden évben ősszel ritkítani és tisztogatni kell. Ilyenkor a rejtett rügyekből fejlődő fattyúhajtásokat tőből vágjuk le. A vastagabb szárazágakat fűrésszel vágjuk le és a sebet oltóviasszal, vagy gjümölcsfakarboli- neummal kenjük be. A gyümölcsfák gondozása. A fiatal gyümölcsfák gondozása az alakító metszésből, az időjárás és a különféle kártevők elleni védekezésből áll. A fiatal fák törzsét ajánlatos télre szalmával, papírral, vagy tüskés vesz- szövel körülfonni. A talaj kiszáradását öntözéssel, vagy trágyával csökkentjük. Tisztítani nemcsak az ágakat, hanem a törzset is kell úgy, hogy lombhullás után a megmetszett fáról minden rajtalevö gyümölcsöt, szárazlevelet, és hernyófészket leszedünk. A törzset és a fa vastagabb ágait, azok repedéseit kaparóvassal és drótkefékkel jól megtisztítjuk. A lekapart részeket összeseperjük és elégetjük. A trágyázást ősszel végezzük, úgyhogy 2—3 évenként 100 m2-re számítva 4—5 q érett istállótrágyát terítünk szét az egyes sorok között és beássuk. A gyümölcsfa lombozatának fejlesztését főleg a nitrogén, a gyümölcs fejlesztését pedig a kálium- és foszforsav tartalmú műtrágyák segítik elő. A tömeges gyümölcshullás azt jelenti, hogy a talajból hiányzik a mész. Ilyenkor égetett mészport adagolunk a talajba, úgy, hogy egy fára 5—10 kg-ot számítunk. A tömeges gyümölcshullást szárazság is okozhatja, amikor is öntözéssel védekezünk. Gyümölcsöseinkben minden évben végezzük el a fák ritkítását, tisztogatását, a gyümölcsös talajának a felásását, mert ezek a munkák feltétlenül szükségesek az egészséges, szép és sok gyümölcs eléréséhez. 3 1957. február 5.
