Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-11-12 / 46. szám

Egy budapesti fenyőfa története Negyven esztendeje Jelenet az Egy állomáson című szovjet filmből A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójával egyidejűleg megünnepeljük a „Szovjet film 40 évé“-t is. A .jubiláló szovjet film tiszteletére rendezett filmünnepségeket a kerületi városokban november 15—22-e között tartják meg. Az ünnepi előadásokon minden kerületi városban részt vesz a szovjet filmdolgozók küldöttsége is — Az ünnepi műsorra a SCSORSZ, MALVA. AZ ELSŐ [.EPÉSEK és a KATONÁK című filmet tűzték ki. A műsoron Egy állomáson, A rossz szélről című filmek és ezenkívül rövid rajzolt váz és groteszkfilmek szerepelnek, mint például A fehér pudli, Az arany antilop, A csodagyűrű, Az el­vesztett nyáj és más filmek. A kerületi városokban a szov­jet filmfesztivál előtt és utána megrendezik a „Szovjet film napokat“ és új filmeket mutat­nak be. November 1. és decem­ber 7-ke között tizenöt új film kerül bemutatásra. A manázs művészei című film cirkusz­Gondo», hozzáértő kezek készítettek puha föidágyat a kicsiny fenyőcsemetének. Jól is érezte magát benne, s egy egész nyáron át buzgólkodott, hogy utolérje két jókora testvérét, kik közrefogták a parkban. Talán ccak a forgalmasabb órák­ban vágyakozott szülőföldje, a hegyvidék után, amikor a rohanó autók benzingőze túlságosan összesürüsödött a park felett. Háborítatlanul élt és növekedett egészen az elmúlt ét: őszéig. Hogy akkor mi történt, erre jól emlékszik mindenki. Azon az őszön nemcsak a lombok öltöttek rozsdavörös színt, vörössé váltak az utca kövei is, meleg emberi vér ömlött rájuk. — Ellenforradalmi támadás érte a nép hatalmát, s Budapesten megbomlott a rend. Fegyverek dörögtek. A fenyőcsemete ágait is súrolta néhány lövedék, de komolyabb baja nem esett. Aztán testvéri csapatok érkeztek, hogy visszaadják a lakosság nyugalmát. Hatalmas harckocsik dübörögtek az utcákon. A kis parkba is beállt három tank. A vezető megcélozta azt a szabad részt, ami a két jókora fenyő között volt, észre sem vette, hogy közbül még egy csemete is van. A széles lánctalpak feyegetően közeledtek a kis fenyő felé. Néhány méter válasz­totta már csak el az eltiprástól, amikor egy gyalogos katona ugrott a 'lassan kúszó tank elé, géppisztolyával vadul hado­nászva. A harckocsi megállt, felcsapódott a vezetőülés nyílása, s megjelent a vezető sisakos feje. A gyalogos fegyverével mutogatott a növendék fenyőre. A vezető komolyan bólintott és visszahúzódott ülésébe. Felhördült a motor, a harckocsi csikorogva megindult hátrafelé. A gyalogos odaá’.lt a fácska elé és karjával integetett jobbra-balra, úgy segített beirá­nyozni a gépet, hogy a kicsiny fenyő pontosan a két lánctalp közé került, Igaz, amikor elhaladt felette, koronája oda- súrlódott a harckocsi aljához, dehát attól nem történt semmi baja. Közben a másik két tank vezetője kiszállt, megnézte, miért farolgatott annyit az első. Egyik sem szólt semmit, de kocsijuk lánctalpa milliméternyire illeszkedett az első nyo­maiba .,. Reggel és este volt a váltás. Olyankor kijöttek a harc­kocsik a parkból és helyükbe másik három állt be. Talán két hétig tartott ez így. Lassan újraéledt a város, helyreállt a közbiztonság és a tankok egy reggelen végképp elvonultak a parkból. Csak két széles, arasznyi mély nyom maradt a lánctalpaktól a puha földben. A két nyom között pedig, kissé ugyan megbillenve, de állt a fenyöcsemete. Akkoriban mindennap arrafelé jártam, minden nap figyel­tem a nyomokat, nem közelítenek-e a kis fához. Es figyelték a környék lakói is. Azt is észrevettem, hogy az emberek, ha Összetalálkoztak a park előtt, előbb a fára, majd egymásra néztek — és összemosolyogtak. Eltűntek már a lánctalpak nyomai, elszállt egy újabb nyár is. A messzi hegyekből ideszármazott fenyőfácska pedig tovább nyújtózkodott néhány centit, megerősödött szépen. Ha valaki kíváncsi rá, megnézheti, ott áll a Lánchíd budai hídfőjénél, éppen az 1-es busz megállójánál. Gyakorta visz arrafelé az utam mostanság is. És valahányszor ránézek a fenyöcseme- tére, eszembejutnak a marcona katonák, akik megőrizték az emberek békéiét — s ezt az örökzöld fácskát. R. Z. XXII. Az első ellenforradalmi kísérletek leverése. Pétervárott és annak némelyik kerületében még a forradalom győzelmének legelső napjaiban ellenforradalmi kísérletek tör­téntek a Szovjethatalom meg­döntésére. November 12-án a Krasznov tábornok vezetése alatt összeszedett kozák csapatok Ke- renszki parancsára megszállták Carszkoje Szelőt (most Puski- no-t), Pétervár közelében. Lenin néhány napig majdnem állandóan a parancsnokságon tartózkodott, személyesen ve­zette a Kerenszki—Krasznov csapatok szétverését és erre a célta minden erőt mozgósított és megszervezett. Hajlíthatatlan szilárdsága és a győzelembe ve­tett nyugodt hite lelkesítette és eggyéforrasztotta a tömegeket. A főváros munkássága felkelt a forradalom védelmére. A vörös katonák és munkások harci ál­lásokba vonultak, lövészárkokat ástak, erődítményeket építettek, fegyvereket gyártottak. A gyá­rakban éjjel-nappal dolgoztak. A Putilovi művek Lenin rende­letére 24 óra alatt két páncélos vonatot készítettek el. November 13-án „A Haza és Forradalom Megmentésének Bi­zottsága" nevű ellenforradalmi szervezet, — amelyet a munká­sok és katonák „Az ellenforra­dalom megmentése bizottságá“- nak neveztek — élén az esze- rekkel, kihasználva a vörös ka­tonaság kivonását a frontra, junkerlázadást szervezett Péter- váron. A junkerlázadást a mat­rózok és vörösgárdisták minden nehézség nélkül, még aznap este felszámolták. Mogiljovban a főhadiszálláson, Duchonjin tábornok szintén lá­zadást kísérelt meg Mikor a Szovjetkormány fels/ólította őt, hogy azonnal kezdje meg a fegy­verszüneti tárgyalásokat a né­met főparancsnoksággal, Du­chonjin ellenkezett. A Szovjet­hatalom akkor kiadta a paran­csot Duchonjin elmozdítására. Az ellenforradalmi főhadiszállást szétverték, miközben Duchonjint az ellene fellázadt katonák meg­ölték. Mialatt Pétervár már teljesen szovjet várossá lett. Moszkvában még egy egész hétig folytató­dott a makacs elkeseredett harc. T. i. itt a tisztek és a tiszti- iskolások megszállták a Kremlt és más számos nagy épületet. Moszkva munkásai és vörös gár­distái azonban lövészárkokat ás­tak és a bolsevikok vezetése alatt megtörték a burzsoázia ellenállását. A fővárosokat kö­vette az egész ország. Az állam- hatalom 1917 októberétől 1918 január-februáráig mindenütt át­ment a Szovjetek kezébe, még­pedig oly gyors ütemben, olyan lelkesedés mellett, hogy Lenin ezt az időszakot a szovjet ha­talom diadalútja időszakának nevezte el. Évezredek óta első- ízhen kerekedtek a dolgozók szilárdan a kizsákmányolók és elnyomóik fölé. A földgolyó egyhatod részén elsőnek jelent meg egy új, valóban népi-szov­jet hatalom.* Madame Curie A Nobel díj több mint fél­százados történetében az oda­ítélés soha nem találkozott olyan osztatlan megértéssel, mint 1911-ben, amikor a kémiai dijat Madame Curie-nek ítélték oda, A neve akkor már nem volt ismeretlen, mert Pierre Curie, férjével együtt 1903-ban meg­kapta a fizikai díjat. Asszony létére kétszer kapta ezt a nagy elismerést. Az egykori varsói diáklány, aki Párizsban folytatta tanulmá­nyait, férjével együtt felfedezte az egyes testek rádióaktivitésát. Az általa felfedezett elem su­garai okozták halálát is, mert vészes vérszegénységet és csont­velő kiszáradást idéztek elő. —• 1934 július 4-én beállott halála az egész világ részvételével ta­lálkozott. 1867 november 7-én, azaz 90 év előtt született Varsóban. D. Rittenbergsz, a Malva című film főszereplője A SCSORSZ című filmeposz Nyikolaj Alexandrovics Scsorsz- ról, az ukrán Csapajevről szói. A film még 1939-ben készült el és Alexander Dobcsenko for­gatta. A film vászonra vetíti a szörnyű, de felejthetetlen 1919-es évet. A MALVA című szovjet fű­met a velencei filmfesztiválon is bemutatták. A film főszerep­lője D. Rittenbergsová mint a legjobb színésznő vitte el a pálmát. A filmet Maxim Gorkij elbeszélése nyomán Vlagyimir Braun rendezte. Egy bátor fa­lusi leányról szól, aki kiharcolta a saját boldogságát. • környezetben játszódik le, A testvérek című film Alex Tol­sztoj Keresztút című regénye után készült. A rendező Grigo- rij Rosal. A LENINGRADI SZIMFÓNIA Sosztakovics halhatatlan szim­fóniájáról szól. A film rendezője Agramenko. Ebben a filmben visszatér a Nagy Honvédő Há­ború idejére. A PAVEL KORCSAGIN című film, amely A. Alov és V. Nau­mov műve. Nyikolaj Osztrovsz- kij Az acélt megedzik című re­gény nyomán készült. A Trubacsovov osztag harcol szintén gyerekekről szól, akik Nyikolaj Taraszov és barátnője, Olga, a polgárháború tiizében fűzték össze sorsukat. A Z ELSŐ LÉPÉSEK című )vjet film Odesszában játsző- : le, a szovjet kormány első äiben. Olga a Vörös Hadsereg jja nagy fordulatot hozott ikolaj Taraszov fiatal költő ítébe. Együtt élték át a forra- Imi harcokat, együtt küzdet- c a fronton és az illegalitás- n is, a szovjetek győzelméért. ez az út vezette el a íiata- :at a boldogsághoz. A fiimet Katajev forgatókönyve alap- í B. Barnet rendezte. Az ünnepi műsoron szerepel KATONÁK' című film, amely Nyekraszov A sztálingrádi /ószárokokban című regény omán készült. A filmet V. mov rend /te A szovj. t filmfesztivállal pár zamosan a kerületi és más rosokban is megrendezik a ovjet gyermekfilm fesztivált. Mintha ezen a novemberi haj­nalon még a lustálkodó na­pocskát is kandi kíváncsiság fogta volna el az im­már hagyomá­nyos mártonnapi uagyvásár iránt, ködpaplana alól szikrázva szórta sugarait a főtér felé hömpölygő emfoéráradatra. Igazán, még vá­lasztani sem le­hetett volna szebb időt arra, hogy az idegen megbámulgassa azt a festői nyüzsgést-moz- gást, amit csak a lévai nagyvá- sárok tudnak produkálni. Min­ket azonban nem is annyira a messze környék­ről ideáramló vásárolni és el­adni akaró em­bertömeg érde­kelt, csizmákkal, szentképekkel, bajuszpedrőkkel megrakott sátor­tábort is láttunk már eleget, sokkal érdekesebb látvány ked­véért hagytuk ily korán fakép­nél jő puha ágyunkat. Az az egész világon páratlanul álló ősi lévai különlegességet akartuk megszemlélni, amit mindközön­ségesen így szoktak a lévaiak nevezni, hogy — lévai ludfer- tály! képzeljenek csak el, kedves olvasók, egy több, mint félkilo­méter hosszú, színesebbnél-szí­nesebb népviseletbe öltözött asz- szonysorfalat, melynek tagjai olyan szorosan állnak egymás­melle«, mintha valamelyik népi­tánc ellejtésére készülnének. — E'nnek a tarka virágfüzérnek minden tagja egy-egy vessző­kosarat tart maga előtt, me­lyekből pirosra pirulva, étvágy­gerjesztőén kandikál elő egy-két kemencében sült, négy szeletre vágott jókora — liba. Ezeket a g.vezve Léva város krónikájá­ban. Ezek szerint, valamikor még a török időkben, egy igen gazdag és nagyhatalmú pasa pöfeszkedett a lévai várban. Ez a törökpasa kiakarván bővíteni háreme népét, a fálu szépeire vetette szemét. Kihirdette hát, hogy három napon belül jelent­kezzék várában egy kis kisegítő munkára a falu 103 legszebb lánya. Igen ám, csakhogy a falu lakossága megsejtette a pasa csalafintaságát, Összedugta hát fejét és elhatározta, a ravasz­ságra még nagyobb ravaszsággal válaszol. Amikor tehát a falu szépei elindultak veszedelmes útjukra, mindegyik szűznek egy- egy ludat adtak útravalóul. A fegyvertforgató legények pedig előző éjjel a vár környékét el­lepő sűrű bozótost szállották meg. Amikor aztán a törökpasa a várba érkező lányokat fegy­vereseivel fogatta körül, a lá­nyok a támadókhoz hajigálták ludjaikat. A megrémült ludak erre olyan istentelen gágogásba kezdtek, hogy a vár körül meg­bújt legények egyszeribe meg­hallották a furcsa vészjelet. — még a háború első napjaiban'in­dúltak harcba. A népi orosz tanfolyamok számára ULJANOVOV CSALÁD címen filmet vetítenek Lenin ifjúságáról eredeti orosz verzió­ban, feliratok nélkül. A barátsági hónap keretén belül a „Negyven győzedelmes év“ akció keretén belül régeb­ben még az 1925—39-es évek­ben készült filmeket is vetíte­nek a szocializmus győzelméért folytatott harcokról. Amint látjuk, a barátsági hó­nap filmprogramja rendkívül gazdag és változatos és fnéltón ünneplik meg a szovjet film 40. évfordulóját. (Zet) Nosza, nem is maradtak restek, mint a fergeteg, úgy rohantak be a nyitott várkapun, s mire a meglepett várőrség fegyveré­hez kapott volna, már magukkal is vitték a szüzeket. A szeren­csés megszabadulás örömére az­tán hatalmas sültliba-traktát rendezett a falu népe, s mivel a lévaiak már akkortájban is igen gyakorlatias észjárősúak voltak, a megmaradt libarésze­ket másnap elárustották az arravetödött vándorkereskedők­nek. És mert a ludfertályfirusí- tás kitűnő. üzletnek bizonyúlt, azóta is minden alkalmat meg­ragadtak, hogy némi jövedelmet szerezzenek ropogósra sült gusz­tusos csemegéjükből. így történt? Nem így történt? — ki tudná ezt ma már hitele­sen megállapítani? De hogy a lévai ludfertály-árusítás rríég ma is a világ leggusztusabb né­piszokása, arra akár a íőeskűt is lemeri tenni e sorok írója. S ha valaki ennek dacára mégis kacsának tartaná ezt a kis írást, kóstolja meg saját szájával egyszer — a lévai sültlibát! Neumann János Orrot és szájat egyaránt csiklandoz a kosa­rakból kipiroslő pecsenye. li égi népviseletek bemutatójának is beillene a lévai liba- fertály-árusítás. filmek a barátsági hónapban sültlibaszeleteket, az úgyneve­zett „ludfertályokat“ árusítják vásári napokon, hihetetlenül ol- : csőn, Léva vidéke élelmes asz- szonyai. Persze, kapkodják is az idegenek és a lévai asszonyok, s egy-egy nagyobb vásári napon : száz számra fogynak a sült­libák ! A ludfertály fővásárát, a régi írások szerint Mihálynap körül tartották. Ekkor volt hajdaná­ban a híres lévei búcsú. Később ' ezek a búcsúk el-elmaradoztak, ' a rossz nyelvek szerint nem is véletlenül. Lévának ugyanis nem volt bikája, egy szomszéd falunak viszont nem volt bú- ' csúja. Összeültek hát az okosok és elcserélték a búcsút a — | bikával! A lévai ludfertályárusítás ere- 1 detéről egyébként egy igen ked- i vés szájhagyomány van fel,je-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents