Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-11-05 / 45. szám

>#»4r*K>*r> A SZOVJET NO ÍCKSO*» a társadalomban Szovjet nö. E két szó hallatára mindenki önkénytelenül erötől-egészségtól duzzadó, mosolygós arcú nőre gondol, s Képzeletében egyszer montőrruhában, máskor fehér orvosi köpenyben, mozdonyvezetői, vagy akár pi­lótatiszti egyenruhában jelenik meg. Igen. A szovjet nő kivétel nélkül végez minden­nemű munkát, s találkozhatunk vele a gaz­dasági vagy kultúrális élet bármely szaka­szán. így van ez ma, így van ez negyven éve. Negyven évvel ezelőtt az orosz nö <s a legnagyobb visszamaradottságban él. 1917 októbere, a forradalom hozta meg számára a szabadságot, az egyenjogúságot, a felvilá­gosodást. Megnyíltak számára az iskolák kapui, továbbképzésének semmi sem állt útjában. De nemcsak az iskolák várták a szovjet nőt. Várták a gyárak, a bányák, a vasutak... A forradalom után szükség volt minden dolgos kézre s a szovjet nö bebizonyította, hogy méltó az egyenjogú­ságra, hogy a férfiakkal egyformán, szak­szerűen vezeti a traktort, forrasztja a híd- alkatrészeket, kezeli az emelődarut vagy a legbonyolultbabb gépeket. A szovjet nő egyaránt megállta a helyét a polgárháború nehéz éveiben és az utána következő békés építő években. Puskát fo­gott, maltert kevert, aratott, végzett, amire szükség volt. Bebizonyította, hogy nincs férfiaknak és nőknek való munka. Csak egy lebegett szeme előtt: kedvvel, szeretettel dolgozzék hazája felépítéséért. Nappal mint gyári segédmunkás dolgozott, de az esti iskolán mérnöknek készült, évekig tehenet fejt, de később zootechnikus lett belőle, eleinte irnokoskodott, de néhány év múlva bírói talárt öltött. És a szovjet állam mél­tányolja a nők munkáját, kitüntetésben, el­ismerésben részesíti őket és a legmagasabb funkciókkal is — köztük miniszteri tiszt­ségekkel — megbízza, a nép pedig bizal­mának jeléül sokakat közülük képviselőjéül választ. A Nagy Honvédő Háború idején duplán megfeszített erővel dolgozik a szovjet nő. Nemcsak a hátországban helyettesíti kivétel nélkül minden munkahelyen a férfiakat, hanem a fronton mint katona fegyverrel a kezében harcol, vagy pedig mint ápolónő, orvos, távirdász, gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Negyven év óta vesz részt a szovjet nö munkájával az állam, gazdasági életében. Tanul, diplomát szerez, dolgozik gyermeke boldog jövőjéért. Tudnivágyását, kitartását, akaraterejét bizonyítja az, hogy ma a Szov­jetunióban az iparban lévő összes alkalmazottak 45.4 zázaléka, az egyetemi diplomáid rendelkezők 57 százaléka, a statisztikusok, nemzetgazdászok és ke­reskedelmi szakemberek 69 százaléka, az orvosok 76 százaléka, az ügyvédek 31 százaléka, az agronómusok, zootechnikusok, állat­orvosok és erdészek 41 százaléka, nő. . 348 nő a Legfelső Szovjet képviselője, a Minisztertanács elnökhelyettesei, a mi­niszterek és miniszterhelyettesek között 103 nö van. Munkájukkal mindannyiunk jogos példa­képévé váltak. A növényápolás „szabályai“ Kétségkívül sem­mi se teszi oly' barátságossá, kedé­lyessé a lakást, mint a virág. Hiába a szép bútor, füg­göny, szőnyegek, té­rítők, ha nincs vi­rág a szobában, úgy érezzük, hogy va­lami hiányzik. Ez különösen a csere­pes növényekre vo­natkozik, amikkel állandóan, télen- nyáron ékesíthetjük otthonunkat. Sokan panaszkod­nak amiatt, hogy megveszik a drága növényt, és aztán, akármeny- nyire „igyekeznek“, a virág csakhamar kipusz­tul, tönkremegy. Tény az, hogy a cserepes növény szakszerű ápolást igényel. A hozzánemértők az öntözéssel merítik ki igyekezetüket. Azt hiszik, ha akár­mikor, vaktában megöntözik a növényt, eleget tettek a virágápqlásnak. Ez tévedés. Elsősorban tudni kell azt, hogy a növény ősszel és télen kevesebb vizet kíván, mint nyáron. Nézzük mindig a földet, és aszerint öntözünk, hogy ne legyen se száraz, se nedves, és sose öntsünk egyszerre sok vizet. A túl sok öntözés a nö­vény pusztulásához (elrothad), vagy egyes gyö­kérmegbetegedésekhez vezethet. ügyeljünk arra, hogy a növény mindig egy­forma hőmérsékletű helyiségben legyen. (Tehát nem olyan szobában, ahol csak néha fűtünk.) A nálunk meghonosodott cserepes növényekre nézve általában 12—18 CO a helyes hőmérsék­let. A növény mindig legyen ablak közelében, mert világosságra és — különösen télen — napsugarakra nagy szüksége van, továbbá ne vegyük körül nagy bútordarabokkal, amik elve­szik előle a levegőt. Hetente egyszer kissé benedvesített ruhával töröljük le a leveleket. A növény helyét lehe­tőleg ne változtassuk, hagyjuk ott, ahová egy­szer helyeztük. Télikabátot ritkán csináltatunk, ezért legyen finom szövetből és — ha megengedhetjük magunknak — nemes prémmel. Az első modell piros flaus szövetből készül, fekete perzsa gallérral és gömbölyű kis muffal Természetesen készül­het más célszerűbb színből is. — A másik modell drapp kabát nagy barna nutria gallérral és béléssel. íCerek Ezt a térítőt kezdő horgolok is elkészíthetik, mert annak elenére, hogy nagyon szép, mutatós, mégis egyszerű az elké­szítése. 80-as vagy 100-as cérnából, 12—14-es tűvel horgoljuk. 1. sor: 10 láncszemet össze­kapcsolunk. 2. sor: 25 db. egyráhajtásos pálca. 3. sor: 25 db. egyráhajtásos pálca, közte 1 láncszem. 4. sor: 1, 2, 3, 3, ráhajtásos pálca két kis lyukba megosztva, egészet egybe áthúzni, 8 lánc­szem, stb. végig. 5. sor: 7 egyráhajtásos pálca a 8 láncszemes lyukba 3 lánc­szem, stb. végig. 6. —12. sor: mint előző sor, az összekötő láncszemek minden sornál 2-vel emelkednek. 19. sor: 4 pálca (ebből 2 a láncszemre, a továbbiakban is) 2 láncszem 1 pálcával leölteni a lyukba, 2 láncszem összesen 4 lyuk lesz, 4 pálca, 10 lánc­szem a 4. pálcába és még 3 pálca (összesen 4), 10 láncszem, stb. véggi. 20. sor: 4 pálca, 2 láncszemes lyuk 5-ször, 4 pálca, 16 lánc­szem stb. végig.. 21—27. sor: mint az előzök, mindig egy lyukkal több, az összekötő láncszemek pedig mindig 2-vel kevesebb. 28. sor: 6 pálca, 12x2 iánc- 's'2bmes lyuk, az összekötő lánc­szemekbe 6 pálca végig. 13. sor: 7 egyráhajtásos pál ca, 7 láncszem 4 pálca az össze 29. sor: körbe 1 ráhajtásos pálca, minden lyukba 2 pálca. kötő láncszemekre, 7 láncszem, stb. végig. \ 14. sor: 7 ráhajtásos pálca, 5 láncszem a pálca felett és előtte és utána 3—3 pálca, ösz- szesen 10 pálca, 5 láncszem, stb. végig. 15. sor: 7 egyráhajtásos pál­ca, 3 láncszem, 4 pálca a lánc­szemekre, 2 láncszem 4 pálca, 2 láncszem, 4 pálca, 3 láncszem, stb. végig. 16. sor: 7 egyráhajtásos pál­ca, 3 láncszem, 10 pálca, 2 láncszem, 10 pálca, 3 láncszem stb. 30. sor: 4 pálca, 2 levegő­szem', lyuk végig. 31. sor: 10 pálca a 4 pálca fölé (jobbra-balra 3—3), 12 láncszem (1 lyuk, 4 pálca, 1 lyuk kimarad), 10 pálca, 12 le­vegőszem (1 lyuk, 4 pálca ki­marad). Lyukba leölteni 2 pál­cával, 12 láncszem (4 pálca, 1 lyuk kimarad) stb. 32. sor: 12 láncszem, 10 pálca fölé a 4-be 6 pálca, 12 lánc­szem, lyukba 2 pálca, 12 lánc­szem, 6 pálca, 12 láncszem, 2 pálca, 6 levegőszem, 2 pálca, 12 láncszem, 6 pálca stb. végig. 17. sor: 7 egyráhajtásos pál­ca, 5 láncszem, 4 pálca, a 4 pácába 2 láncszem, 4 pálca, 2 láncszem, 4 pálca, 5 láncszem, stb. végig. 18. sor: 4 pálca, ebből 2 a láncszemre, 2 láncszem, 1 pálca kimarad, 1 pálca, 2 láncszem a pálca mellé leölteni, 2 láncszem, 1 pálca kimarad, 4 pálca, ebből 2 a láncszemekre, 8 láncszem, a 4 pálcára ölteni s még 9 pál­ca, 8 láncszem, stb. végig. 33. sor: 12 láncszem, 6 pálca (ölé 2 pálca, 12 láncszem, 2 pálca, 4 láncszem, 2 pálca. 12 láncszem, 6 pálca fölé 2 pálca. 12 láncszem. 2 pálca, 6 lánc­szem, 2 pálca, 6 láncszem, 2 pálca, (összesen 2 kis lyuk), 12 láncszem végig. 34. sor: 16 láncszem, 2 pálca mellé még 2 pálca a láncsze­mekre, 4 láncszem, 4 pálca. 16 A szovjet tudomány fejlődése az Októberi forradalom óta Nyeszmejanov akadémikus, a Szov­jet Akadémia elnöke, nyilatkozatában kifejtette, hogyan fejlődött a szovjet tudomány az Októberi Forradalom óta eltelt negyven év alatt. Bevezetőben Nyeszmejanov rámuta­tott, milyen nagy jelentőségű lépése­ket tett Lenin a szovjet hatalom első napjaitól kezdve a szovjet tudományos élet fellendítésére. — Az azóta eltelt negyven esztendő alatt — mondotta Nyeszmejanov — a tudomány kiemelkedő szerepet ját­szott a szocializmus felépítésében. A tudomány jelentősége a kommunizmus építésében évről-évre nő. Nyeszmejanov ezután elmondta, ho­gyan segített a szovjet tudomány a Szovjetunió talajkincseinek (A Kurszk környéki vasérctelepek, a Kola- szigeten lévő apatit-telepek, a második Baku létrehozására vezető kőolajme­zők felfedezéseiben és feltárásában). — A szovjet tudósok — folytatta Nyeszmejanov — ma is szorgalmasan résztvesznek a Szovjetunió gazdasági­lag igen fontos területeinek feltárásá­ban. Ez a munka újabb talajkincsek felfedezésére vezetett. Nehéz fogalmat alkotni arról, milyen óriási ajándékot jelentenek a szovjet dolgozók boldo­gulása szempontjából a tudomány által feltárt természeti kincsek. Például felhozhatjuk, hogy egyedül a kraszno- jarszki terület két medencéjében geo- lógiailag megállapított és kiaknázásra váró szénkészletek százmilliárd ton­nára rúgnak. A RAKÉTA-TECHNIKA HÉTMÉRFÖL- DES FEJLŐDÉSE Nyeszmejanov akadémikus ezután méltatta a Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai tagozata létrehozásá­nak jelentőségét, majd így folytatta: — Tudósaink kiemelkedő eredmé­nyeket értek el a matematikában, a mechanikában, az aerodinamikában, a fizikában, a kémiában és az elektro­nok tudományában. Ezek az eredmé­nyek lehetővé tették, hogy sikeresen megoldjuk az energetika.’ a kohászat, a gépgyártás, a repülőgépgyártás, a rádió-technika, az automatizálás, és a távirányítás fejlesztésének igen bo­nyolult problémáit és igen hatékony technológiai folyamatokat vezessünk be a termelésbe. — A rakéta-technika hétmérföldes fejlődése sokat köszönhet Ciolkovsz- kijnak, aki lefektette a reaktív moz­gás elméleti alapjait, valamint Zsu- kovszkij és Csapligin kutatásainak A légi útvónalakon már közlekednek a TU 104-es repülő expresszek és újti- pusű lökhajtásos repülőgépek. Létre­hoztuk az interkontinentális balisztikai rakétát. — Napjainkban az egész világot lázba hozta az az esemény, amely — bátran elmondhatjuk — új korszakot nyitott a tudomány történetében. A mesterséges hold, amelynek jelzéseit a rádióállomások a világ minden ré­szében fogták, a szovjet tudomány és technika pompás virágzásának újabb bizonyítéka. Nyeszmejanov akadémikus ezután az utóbbi években az atomenergia békés felhasználásában kivívott szovjet tu­dományos eredményeket méltatta. Kiemelte, milyen nagy jelentőségű volt Vavilöv és Cserenkov felfedezése, amélynek alapján ismeretessé vált a fény sebességénél is gyorsabban ha­ladó elektron sugárzás., A szovjet fizikusok becsületére válik a hatalmas sebességű elemi részecske-gyorsítók létrehozása. V. I. Vekszler akadémikus módszere alapján ma már több mint 100 millió elektron voltos energia gyorsító működik. Ugyancsak Vekszler felfedezésén alapul a Szovjetunióban Dubnán az idén üzembe helyezett 10 milliárd elektrórt-voltós proton-gyór­sitó, amely a világ legnagyobb ilyen gyorsítója. — Atomreaktorok üzembe helyezése — folytatta Nyeszmejanov — lehetővé tette, hogy megszervezzük az ország­ban a rádióaktiv izotópok előállítását, amelyek széleskörű és sokoldalú alkal­mazásra találnak. RÄDiöADö -Állomások építésében A SZOVJETUNIÓ AZ ELSŐ HELYEN — A technika forradalmasítására vezető távlatok szempontjából felveszi a versenyt az atomfizikával és az atomenergia tudományával a rádiófizi­ka, a rádió-technika és az elektronika is. A szovjet rádió szakemberek mun­kássága az Októberi Forradalom után igen gyorsan oda vezetett, hogy a ha­talmas energiájú rádió adóállomások építésében Szovjet-Oroszország a vi­lágon az első helyre került. Nyeszmejanov akadémikus ezután utalt a rádió-navigációban, a rádió­lokációban és a rádió-geodéziában elért szovjet tudományos eredmények­re, majd hangsúlyozta, hogy a rádió- fizika nagy tudományos eredménye volt G. J. Kobzavojszkij __ felfedezése 1944-ben. Ezen alapul az új kutató módszer, amelynek segítségével érté­kes adatokat szerezhetünk a moleku­lák kémiai tulajdonságainak és szer­kezetének természetéről. Egy fiatal tudományág, a rádió-.szepktorszkópia területén igen fontos eredmény a mo­lekuláris generátor létrehozása. Erre az eredményre egymástól függetlenül jutott a Szovjet Tudományos Akadé­mia fizikai intézete és az Egyesült Államokbeli Columbia Egyetem. Nyeszmejanov akadémikus ezután kifejtette, hogy nagy jelentőségű volt a kémiai fizika fejlődésére N. N. Szemenov akadémikus iskolája, amely a leningrádi fizikai intézetben műkö­dött. Maga Szemenov 1934-ben meg- formulázta a lánc-reakció elméletének alaptételeit. A természet tudomány számos ága szempontjából nagy jelen­tőségű geokémia elvi alapjait V. I. Vernotszldj fektette le. Nyeszmejanov akadémikus ismertet­te, milyen sikereket ért el a szovjet geológia a Szovjetunió természeti kin­cseinek feltárásában, majd így foly­tatta : — A légkör felső rétegeinek tanul­mányozása rakéták segítségével a Szovjetunióban 1947-ben kezdődött. Különleges rakétákat küldtünk fel, amelyeknek segítségével adatokat sze­reztünk a légkör állapotáról, 100 kilo­méteres magasságban is. Ezután kidol­goztunk olyan rakétákat, amelyekkel rendszeresen kutattuk a légkört. A légkör felső rétegeiről rakéták segít­ségével szerzett adatokat összehason­lítottuk a Nap aktivitásának megnyil­vánulásaival. Ez az összehasonlítás újszerűén világított meg egész sor geofizikai jelenséget. Nyeszmejanov akadémikus végül az északi és a déli sarkvidéken végzett szovjet tudományos kutató munkáról beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a tudományos feladatok aktív részvé­telt követelnek a szovjet tudósoktól, akiknek száma majdnem eléri a ne­gyed milliót. Ez a nagy és erős kol- lekítva, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja az igazi internaciona- lizus és a népek barátságának szelle­mében nevel, a kommunista építés ügyének a szovjet állam erősítésének szenteli erejét. A szovjet hatalom eddigi negyven éve alatt a Szovjet Tudományos Aka­démia munkatársainak száma majdnem százszorosára, költségvetése majdnem ezerszeresére emelkedett, tudományos kiadványai pedig 1956-ban 29 000 Ivet tettek ki az 1917 évi 627 ívvel szem­ben — állapítja meg Nyeszmejanov akadémikus. láncszem, 2 pálca, 6 lártószém, 2 pálca, 6 láncszem, 2 pálca, 6 láncszem, 2 pálca, ösázesén 5 kis lyuk, 16 láncszem, 4 pálca, 4 láncszem, 4 pálca stb. végig. 35. sor: 14 láncszem, 6 pálca, 4 láncszem, 6 pálca, 14 lánc­szem, 2 pálca, 7 láncszem, 2 pálca, összesen 4 kis lyuk, stb. végig. 36. sor: 14 láncszem, 4 pálca a 6 pálca fölé, 4 láncszem, 4 pálca, 14 láncszem, 2 pálca, 8 láncszem, 2 pálca, összesen 5 lyuk, stb. végig. 37. sor: 14 láncszem, 2 pálca a 4 pálca fölé 4 láncszem, 2 pálca, 14 láncszem, 2 pálca, 8 láncszem, 2 pálca, összesen 6 kis lyuk, stb. végig. 38. sor: 12 láncszem a 2—2 pálca közé 2 pálca. 12 láncszem, 2 pálca, 10 láncszem, 2 pálca, összesen 9 lyuk, stb. végig. 39. sor: az egészet rövid pál­cával összehorgoljuk. Fiatalos télikabátok

Next

/
Thumbnails
Contents