Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-10-29 / 44. szám
Segítjük az új szövetkezeteket Naponta huszonöt vagon cukrot termelnek Á CSISZ falusi szervezeteiben egyre jobban tért hódít az „ifjúság a szövetkezetekért“ mozgalom. A CSISZ SZKB vezetőségéhez és a CSISZ kerületi titkáraihoz egyre több válasz fut be a ruzindoli fiatalok felhívására. A fiatalok szívesen és hálásan segítségére sietnek a szövetkezeteknek, a szövetkezetek meg örömmel fogadják a fiatalok segítségét. A CSISZ Dőlne Oresany-i szervezetének tagjai például kötelezettségvállalást tettek, hogy 7.000 brigádórát ledolgoznak. További 2.000 munkaórát az istállók, sertéshizlaldák és a gazdasági épületek építésében akarnak ledolgozni. Dicséretet érdemlő tény, hogy a fiatalok a mezei utak mentén 300 gyümölcsfát kiültetnek. A fiatalok elhatározták, hogy 24 tagból álló munkacsapatot szerveznek, mindnyájan látogatják a szövetkezeti munkaiskolát, hogy elmélyítsék ismereteiket. A sportstadion építésében is 400 brigádórát ledolgoznak majd. A többi járásban és faluban is iparkodnak a fiatalok. A bánovcei járásban a timoradziak adták elsőnek a választ a ruzindoli felhívásra. Az évzáró közgyűlésen megtárgyalták a ruzindoli fiatalok felhívását és azt felelik, hogy 850 brigádórát vállalnak és néhány hetes szövetkezetük gazdasági épületeinek felépítésénél minden erejüket latbavetik. A Dőlne Ozorovce-i CSISZ tagok arra kötelezték magukat, hogy az őszi munka idején és az épületek tatarozásánál 700 brigádórát ledolgoznak. Az üzemi fiatalok sem restek és a mező- gazdaság megsegítésére sietnek. A bánovcei K. J. Voro- silov üzem részlegműhelye a védnökölt szövetkezetben majdnem 500 brigádórát dolgozik le és a mezőgazdasági gépek javításában is segít. Így születik és erősödik a fiatalok mozgalma, amely nemcsak a szövetkezeti tagok számára jelent hasznot, hanem országunk összes dolgozói is élvezik majd a fiatalok munkájának gyümölA gépek úgy zakatolnak, hogy saját szavunkat sem hallottuk. Teljes gőzzel folyt a munka. — Előttem egy hatalmas kazán állt és az átömlesztésnél egy fiatal leány dolgozott. Kezében valami kereket tartott é$ szájában fütyülőt. Nemsokára éles füttyszó szakította' meg a levegőt. A leány füttyentett, hasonlóképpen mint ahogy a sportbírók szoktak. Aztán megfordult és szemével a másik oldalon követett valamit figyelemmel. Én is odanéztem és szinte azt vártam, hogy valami a fejemre esik, legalábbis egy futball-labda, mert a helyzet erősen egy futballmérkőzésre emlékeztetett. Odanéztem, ahová a . leány, de semmit sem láttam, csak a hatalmas csőrendszert és mellette a répaszeleteket szállító kocsikat. Messzebb onnan, a korláton keresztül egy félig meztelen férfi hajolt át, és széles mozdulatokkal valamit magyarázni igyekezett egy mun- kazubbonyos fiúnak. Csak később jöttem rá, hogy a hatalmas kazánok mellett is egy leány áll, és a füttyszó annak szólt. Jelezte, hogy a répalé átömlesztését befejezték és most kezdődik a cukorrépáié tisztítása. így jöttem rá arra, hogy a bírófütyülőt nemcsak a futballmérkőzéseknél lehet használni. Hogy közelebbről megmagyarázzam a helyzetet, a diószegi cukorgyárban jártam és meg akartam ismerkedni a cukor — a mi fehér aranyunk — termelésével. Mert ugye, hiába tanul az ember még az iskosában is a cukortermelésről, ha a helyszínen nem nézi meg„ akkor nem is tudja kellőképpen értékelni a cukortermelők munkáját. .*<£*#< * Szeptember végén nekilendültek a cukorg.yári gépek kerekei és szeletelni kezdték a cukorrépát. Vagonok, autók, szekerek és más közlekedési eszközök nap mint nap szállították a répát. A statisztika szerint Szlovákiában a tervezett cukorrépamennyiség háromnegyed részét már felvásárolták. A felvásárlás sikerrel tovább folyik. Az idei termés jobbnak mutatA kész kristálycukrot elraktározzák. Mennyi édesség készülhet ennyi cukorból. kozik, mint a tavalyi. Félannyi- szor többet vásároltunk fel ezidén, mint tavaly. így például Bratislava város, Rozsnyó. Ki- rályhelmec és Szepsi. A legtöbb cukorrépát — majdnem tízezer vagont — a diószegi cukorgyár mezőgazdái adták be. A diószegiek tehát ügyesketi' nek, nemcsak a cukortermelésben. hanem a feldolgozáshoz szükséges répamennyiség biztosítására is. * A diószegi cukorgyár az .'déri ünnepli fennállásának 90-ik évfordulóját. Ez idő alatt 85 cukorrépakampányt bonyolítottak le. Sok változás történt e 90 év alatt. Ma természetesen lényegesen jobb a gépiberendezés és a termelés is javult. Az üzem kiszélesítésére főleg az államosítás után került sor. — 1948-tól 1956-ig a cukorgyárba több mint 27 millió koronát ruháztak be az üzem korszerűsítésére és a termelés gépesítésének előmozdítására. A diószegi cukorgyár szépen fellendült. A mukások, mesterek, műszaki dolgozók és a többiek mindent elkövetnek, hogy a termelési menetet javítsák és több cukrot termeljenek. Az idei kampány folyamán naponta 25 vagon cukrot termelnek. Hosszú, végtelen hosz- szú vonatszerelvények szállítják a cukrot a raktárakba. Ott minden fehér és édes a cukortól, még a levegő is. Elhagyod a raktárt és mint a zúzmara, ragyogó kristálycukor ütepsdik meg ruházatodon. Végtelen körforgás az egész: cukorrépával súlyosan megrakodott teherautók érkeznek és a cukortartalomtól elvont répaszeletek, meg a cukorszállit- mányok hagyják el a gyárat. A cukorral teli vagonok el- szélednek a szélrózsa minden irányába, a cukor mindennapi táplálékunkhoz tartozik, kávénkat, teánkat ízesítjük vele és nagy mennyiségben külföldre is szállítjuk. Értékes devizákat kapunk érte_ és azokért fontos cikkeket szerzünk be külföldön. Ezért tulajdonítunk olyan nagy fontosságot a cukorkampánynak. HALMOS JÓZSEF * 111 MILLIÓ PLUSZ. A K. J. Vorosilov dubnicai üzemben a beruházási építkezések költségvetéseinek kiértékelésénél az üzem költségeit 111 millió Keséi csökkentették. Képünkön hatalmas tartályokat látunk. A cukorrépa szeletekből ezekben lúgozzák ki a cukrot. Majd tisztítják, sűrűre főzik és kristályosítják. Centrifugákban választják el a cukrot a cukorlétőt. ♦ NY1TRA-ZSITVA. A Nyitra- Zsitva-i építkezésekben 4200 brigádos vett részt. 500.000 órát dolgoztak és 2 millió értékű munkát végeztek. FOV/DfN Október 6-án zimankös, ködös reggelre ébredtünk. A vasárnapi csend, s még ünneplőbe öltözött emberek sem tudták valahogy hangulatosabbá tenni a város képét. Pedig itt a Kárpátok tövében így kora Ősszel megszokott ez a kép és csak az idegenre van nyomasztó hatással. Később azonban megváltozik a kép, a köd és a nyirkosság hitvány szövetségén győzedelmeskedik a fényes, barátságos nap. Könnyedén, mondhatnám kacéran oldja fel az emberek gondjait, kicsalja a gyerekeket az utcára, egyszóval igazi ünnepet varázsol égi barátunk Svidnik utcáira. Egyszerre minden barátságosabbá válik, úgy látom, az emberek mosolyognak, szívélyesen üdvösük egymást. Nevetgélnek, kiabálnak. Tíz óra körül már nehéznek találom a felöltőt, a Csallóközben sincs ilyenkor melegebb. De a város ekkor már újból kihalt. Aki csak teheti, ezen a napon a tizenhat kilométerre fekvő Duklai szoroshoz költözik. Nagy ünnep október hatodika a Dukla alatt. Ebben az évben vastag, pirosbetüs dupla ünnep. Először is ünnep ez a nap, mint minden évben, mert 1944 október 6-án reggel nyolc órakor a Duklai szorosban átlépte hazánk határát az első szovjet és csehszlovák katonákból álló őrjárat. Ezt a történelmi percet a frontszakaszt tartó zász- lóaljparancsnok jelentéséiben la- konikus tömörséggel örökítette meg: ,,Dukla-szoros határ, 6, 10, 44, 08.00 óra. Nebiljak szakaszvezetö rász- lóaljfelkerítő járőr parancsnoksága alatt a következő összeállításban: Pirek tizedes, Pocii tizedes, Hejda, Kuceravy, Tere- hana, Nemrich, Koubel és Ma- zűr közkatonák, segítségével egy géppisztolyos század. parancsnok Bilej alhadnagy, először érték el a csehszlovák határt a Duklai szorosban lévő országúton". Ezután felt art ózhat a'tlanul megindult az áradat A térség felszabadításáért 80.000 szovjet és 6.500 csehszlovák katona áldozta életét. Minden négyzet- méter területért verekedni kellett. Igen, a szabadságnak nagy ára van. Ez volt az első duklai operáció. A második operáció folyik. Tizenhárom esztendeje folyik a harc a jólétért, a legelmaradottabb járások felemeléséért. Nyugodt telkiismeretettel elmondhatjuk, hogy most igazán hevesen. Október 6-án két új gyár alapjait rakták le itt. Konfek- ciós ruhagyárat Svidniken, cipőgyárat Bártfán. Az első 1.500, a másik 3.500 embert foglalkoztat rövidesen. Ez tehát a második ok október 6-a megünneplésére. Ötezer családfenntartónak nem kell majd a mindennapi kenyeret messze tájakon keresni. Meglesz az otthon is. A múltban sokat Ígérgettek itt a szónokok. Az emberek valahogy bizalmatlanok lettek a szóval szemben. Az első köztársaságban bár ezrek vándoroltak ki innen, az akkori kormányok csak egy komoly beruházást foganatosítottak. Bíróságot és börtönt építettek Svid- niken. Ez volt minden. Ma a tények győzik meg az embereket, s a szóval igazán takarékoskodni lehet. Ma két új üzem épül, de már a termelés is folyik, egyenlőre provizórikus épületekben. Svidniken már 150 ember dolgozik, Bártfán 160, de még ebben az évben felvesznek további 230 munkást és a jövő évben Bártfán már 938 ember fog dolgozni és ez a szám így emelkedik 1960-ig, mikor is az üzemek elérik a tervezett létszámot. A svidniki ruhagyár naponként 2.000 öltönyt fog termelni és a dolgozók fokozatosan elsajátítják a legnehezebb műveleteket is. így noha kezdetben csak egyszerű munkaruhákat gyártanak, elsőosztályú exportra szánt öltönyök is kikerülhetnek majd a svidniki gyárból, ha a dolgozók a nehezebb műveleteket is elsajátítják. Hasonló a helyzet Bártfán is. Az első nchányezer bakancs már forgalomba került, lövőre könnyebb és finomabb cipőket gyártanak. 1960-ban 5,420.000 pár cipőt gyártanak évente, majdnem kizárólag a külkereskedelem számára. Valószínűnek tartják, hogy külkereskedelmi' vállalataink a bártfai cipőkkel nagyarányú szovjet megrendeléseket elégítenek ki. A világ mondhatjuk nem ismeri sem Svidniket, sem Bárt - fát. Annál inkább ismerik a svidnikiek és a bártfaiak a világot. Megismerték a kenyérért folytatott harcban. Most gyökeresen megváltozik a helyzet. A világ megismeri ruháiról Svidniket, cipőiről Bártfát, és reméljük néhány év múlva a két gyárváros termékei oiyan híresek lesznek, akár a prostejovi ruha, vagy a gott- icalduvi cipő. S Cy. A Hydros táv dolgozói a kormány Vörös. Zászlajának hordozói 3 Vágón a madunicai vizierömü építésénél a legmodernebb technikát alkalmazzák. A CSKP KB irányelve értelmében a madunicai vízierőmüvet — amely a Vág folyón létesített erőművek közöl a legnagyobb — 1960 első felében helyezik üzembe. A nehéz munkát, mint például a földhordást, már csak bágerekkel és buldózerekkel végzik és teljesen háttérbe szorították az autókon és az ipari vágányokon való szállítást. A vízierőmű dolgozói azt a kötelezettségvállalást tették, hogy a gépház magasságáig elvégzik a betonmunkát. A szeptemberi tervet 110%-ra teljesítették. Képünkön: Gürechny Imre mérnök leméri az árkok szélességét. Október az építkezéseken Ahová csak néz az ember, mindenhová beköszöntött az ősz. A fák elvesztették lombozatukat, a földművesek begyűjtötték a termést és a vándormadarak melegebb országokba repülték. A természet téli álmára készül Nova Dubnicán felépült az új tér — Hát ti itt vagytok az építkezésen? Mit jelent számotokra az október? Néhányan kellemetlenül vennék ezt a kérdést, főleg azok, akikre a lakásépítés gondja hárul. Azoknak, akik „adósok“ maradtak Szlovákiában a lakásokkal, bizony sok pótolnivalójuk akad. Az építkezési vállalatok ebben az évben 8.932 lakást adnak át. Az ellenőrző számok azt mutatják, hogy jövőre további 9.571 lákásegység készül el. A helyzet a lakásépítés terén nem nagyon kecsegtető. A tervbevett lakásoknak csak a féle készül el október feléig, mert építkezési anyag hiányában szenvedtek és kedvezőtlenül hatott az a körülmény is, hogy sok építkezés állt befejezés előtt. Ezek a körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákiában a lakásépítés lassan halad előre. A hátralevő 12 hét alatt még 4727 lakás- egységet kell befejezni. Ez»k közül néhány százat még csak most vakolnak. Hogy teljes képet nyerjünk a való helyzetről, hasznos lesz, ha az egyes kerületek adatait vesszük szemügyre. _ i A bratislavai Pozemne stavby n. v. már 1262 lakást adott át, de az év végéig még néhány ezret kell átadnia. Ä • kassai építészek a második helyen állnak, _az elkészült 626 lakáshoz . még 777 kulcsot kell elkészíteni. Nyitrán nem irígylésre- méltő„az építészek helyzete. Ott az év eleje óta az új épületekben csak 123 családot helyeztek el. Tehát kilenc hónap alatt csak eny- nyit. Karácsonyig a nyitrai kerületben ötször annyi lakást kellene átadni, mert pontosan 631 család vár az új lakásokra. Privigyén 347 lakásegységet fejeztek be, ebből 137 lakást a bányászcsaládok számára adták át. 4l5 lakással tartoznak még és sz az év vége felé nagy hajrát jelent, mert csakis így tarthatják fenn ígéretüket. Eperjesen eddig 430 családot helyeztek el új lakásokban és még 540 lakás készül el. A legkedvezőbb Homonnán a helyzet, ahol a tervbevett 182 lakásból már 84-et befejeztek. Besztercebányán 433 lakást adtak át és 376 család vár lakásra. A Stavoindustria 425 lakásegységet fejezett be és 182 lakással tartozik. Sokkal kedvezőtlenebb eredményeket értek el a bratislavai Priemstav dolgozói, akik a negyedik és ötödik panelház mellett (76 lakásegység) alig 80 lakást fejeztek be és az év végéig még 236 lakásegységgel tartoznak. Felvétel a bratislavai tégla- mezői panelépületekröl Ezek az adatok nem valami Örvendetesek. Az év . végéig 4700 lakást kell felépíteni, méghozzá az év kevésbé kedvező időszakában. Ez az építkezési dolgozóktól fokozottabb igyekezetét igényel. Jobban ki kell használni a munkaidőt. GARAMI LAJOS
