Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-22 / 43. szám

, KÉVÉS FARADSÁGGAL Otthonunkat egy kis ötletességgel lakályossá tehet­jük, régi bútorainkat átalakíthatjuk, modernizálhatjuk. Alábbi két ötletünket egy kis ügyességgel egyszerűen meg lehet valósítani. Éjjeli szekrény helyett (a régiből alakítható) ügyes és célszerű asztalkát készíthetünk a rekamiék közé. Az asztalka eleje fiókos és polcos, két oldala a rekamié felé pedig nyitott lehet. A tetejére helyezzük az olvasó­lámpát, órát,, stb. Ugyanezt a megoldást a heverő hosz- szában való elhelyezésénél is alkalmazhatjuk, ebben az esetben a szekrényke két oldalához a fej kerül. — A szekrény méretét mindkét esetben a heverő és a fal .hossza közötti különbség adja meg. A modern lakások fürdőszobái bizony elég kicsik. Ezért minden talpalatnyi helyre szükség van. A központi- fűtéses házakban még a radiátor is sok helyet foglal el, ezért javasoljuk, a tervszerinti fűtőtest burkolatát, amely puhafából csölábakon készül, fiókos szekrényrész- szel, a rádiátor oldalaitól körülbelül 15—15 cm távol­ságra. Az asztallap alatt fémcsőből törülközőtartó, illetve szárító is alkalmazható. Ha a rádiátor elég alacsony, úgy az egész fűtőtest-burkolat toalett asztalnak is' hasz­nálható. Ebben az esetben az asztallapot kemény mű­anyaggal vonjuk be. Hasonló szekrénykét alkalmazha­tunk radiátor nélküli fürdőszobákban is. Kérjük a „Tapasztalatlan kislány“ jeligével beküldött, levél íróját, közölje címét szerkesztőségünkkel, mert kérdéseire levélben válaszolunk. szélén, másfél cm-t egyenesen kötünk, majd 9-szer egymás­után 5 soronként 1-1 szemet fogyasztunk. ' A nyakhoz kerülő szélén 2 cm-t egyenesen kötünk, majd 2-szer 6 soronként 1-1 szemet szaporítunk. Ezután 10-szer minden sor elején szaporítunk 1-1 szemet. A sarokkiképzéshez az oldalától számítva az 59. szemet megjelöljük, és ettől a jobbra és a balra eső 2-2 sze­met minden második sorban egybekötjük. (Összesen 29 szem.) 60 sor kötés után ru­galmasan befejezzük. A kabátka ujját 44 szemmel kezdjük. 4 sort az alapszínnel, 30 sort a zölddel, 26 sort a pirossal, majd végig az alap­színnel kötve. A munka mind­két szélén 11 soronként 1-1 szemet szaporítunk, 14-szer * egymásután. Utána 10-szer 12 soronként 1-1 szemet szaporí­tunk. 43 cm kötésmagasságnál 2 szemmel kezdve a karlyukat fogyasztjuk, majd 20-szor egy­más után minden 3. soriján 1-1 s?emet, majd minden' má­sodik sorban 16-szor 1-1 sze­met fogyasztunk. Ezután 4- szer egymásután 2—2 szem fo­gyasztás következik. A kabátot nem vasaljuk, csak gőzöljük, és a színes pántokat rágépeljük a helyére, ügyelve arra, hogy se ki ne nyújtsuk, se össze ne húzzuk. A kabátka elejébe villámzárt varrunk. A nyakát 3 sor rövidpálcával és egy pikósorral horgoljuk körül. A képen bő, körben húzott bársonyszoknya van a kabútká- hozv de természetesen nagyon szép sima, kiszabott, vagy ra­kott szoknyához is viselni. Új gyógymódszerekről A Német Szövetségi Köztár­saság Lippspring fürdőjében e nyáron értekezletet tartottak az aerosolokról. (Aerosoloknak nevezzük a levegőben szétszórt rádióaktív részecskéket). Az értekezleten főleg orvosi és biológiai kérdésekkel foglalkoz­tak. A rádióaktív aerosolok az atmoszféra állandó tartozékai. Az utóbbi években a nukleáris fegyverekkel való kísérletezés folytán a levegő rádióaktív aerosol tartalma állandóan emel­kedik. Az atomiparban dolgozók különösen ki vannak téve a rádióaktív aerosol behatásának. Az értekezleten beszámoltak az egyes rádióaktív izotopok hatá­sáról. A kísérleteket többnyire tengeri malacokon végezték. Sztroncium, yttria, foszfor és jód aerosoiokat lélegeztettek be a tengeri malacokkal. Meg­állapították, hogy ezek az anyagok milyen sokáig marad­nak meg a szervezetben és hol ülepednek le. A legveszélyesebb aerosolok a rádium, plutónium, sztroncium aerosoljai, melyek a csontokon ülepednek le, ahol szilárd vegyületeket képeznek és kisugárzásuk a szervezet egész életére kihatással van. Már a legkisebb izotop lerakó­dás rákos megbetegedést okoz­hat. Ezeket az anyagokat a szervezetből már nem lehet eltávolítani. A tudósok évek óta kísérleteket végeznek olyan állatokkal, amelyek csontjain rádióaktív izotopok rakódtak le. A kísérleteknél úgynevezett komplexonokat alkalmaztak. A komplexonok az izotópokkal feloldható komplexeket képez­nek és azokat a testből vize­lettel lehet kihajtani. Az értekezleten újabb gyógy­kezelési módszerekről számol­tak be. Üjszerű kísérlet, hogy cseppfolyós aerosoiokat nyújta­nak a betegnek, mégpedig olyan formában, hogy a gyógyszert speciális készülékekkel perme­tezik szét és a beteg magába szívja az aerosoiokat. Dumán francia orvos arról számolt be, hogy eddig már 150 súlyos tü­dővész esetet gyógyított ki a neomycin aerosol jóval. A neo-; mycinnek hasonló tulajdonságai vannak, mint a streptomycin- nek, de huzamosabb ideig nem lehet alkalmazni, mert a vesé­nek árt. Amikor azonban a neomycint permetezik a beteg­re, a káros hatások elmarad­nak. Az értekezlet sokat foglalko­zott azzal, hogy az aerosolok hogyan viszonyulnak a levegő higiéniájához. A Csehszlovák Tudományos Akadémia igen ér­tékes eredményeket mutatott fel az úgynevezett membrán ultrafilterek használata terén. Az aerosolok fontos fejezetet képeznek az orvostudomány fejlődésében és nagy hatással lesznek a mezőgazdaság és a biológia további fejlesztésére. Babonák a tüdővész gyógyítása terén nyakát. Nem áll rendelkezé­sünkre statisztika arról, hogy a királyok hány beteget gyó­gyítottak meg. Érdekes azonban megemlíteni, hogy a királyok csakis nyakmirigy tbc-re „spe­cializálták“ magukat. Ez a be­tegség ugyanis igen alattomos, ritkán halálos, és sokszor min­den gyógykezelés nélkül elmúlik! A francia forradalom után egyik királynak sem jutott eszébe, hogy „gyógykezeléssel" foglalkozzék. A XX. században tömegesen bukkantak fel a csodadoktorok, akik rendszerint nem is látták a beteget és úgy „rendeltek". Ma, államunk minden polgá­rát díjmentesen kezelésben ré­szesítik, tekintet nélkül arra, hogy állásban van-e vagy sem. A dolgozókat rendszeresen rönt­genvizsgálat alá veszik és szük­ség esetén gyógykezelik. Ha azonban elkerüljük a röntge- nezést és nem tartjuk ue az orvosi előírásokat, akkor ugyan­azt tesszük, mintha kutyazsírt vagy macskahúst ennénk. * az Állami takarékpénztAr betétkönyve megvalósítja kivAnsägait A tüdővész ötven évvel eze­lőtt még halálos betegségnek számított. Ügy irtóztak tőle az emberek, mint ma a rákbeteg­ségtől. A tüdővész gyógyításá­ban ma már csodálatos ered­ményeket érnek el. ennek elle­nére gyógyítása körül még sok babona kering. Faluszerte elterjedt az a tévhit, hogy a tüdővészt nagymennyiségű tej­jel, főleg szamártejjel és to­jással lehet gyógyítani. Valóban helyes-e az egyoldalú túltáplá- lás? Határozottan nem. Tejet és tojást minden embernek rendszeresen kell fogyasztani. Túl sok tojás emésztési zava­rokat és étvágytalanságot okoz­hat. A tüdővész ellen sokhe­lyütt sült macskahúst ajánla­nak. Érdekes, hogy az emberek milyen undorral beszélnek a macskahúsról és mint „gyógy­szer“ mégis igen kedvelt/ .Köz­tudomású,. hogy a kutyazsirt is „melegen“ ajánlják a tüdővész ellen. (A kutyazsír mint min­den olvasztott zsír elveszti ter­mészetes vitamintartalmát és az organikus savakat. A kutya­zsír eredete nehezen ellenőriz­hető és a zsír beteg vagy dög­lött állatból származhat.) A tyúklevest is nagyon aján­lották valamikor a tüdővész ellen, gyakran még aranypénzt is kifőztek a levesben. Az aranynak ilyen formában sem­mi esetre sem lehet gyógyító hatása, hiszen az arany a főzés által nem megy át semmilyen vegyi folyamaton. Még jól emlékszünk rá, hogy a tüdőbetegeket előszeretettel helyezték el az istállóban. A XVIII. század elején kényelmes hálószobákat rendeztek oe és a tüdöszanatóriumokat is istál­lók mellé építették. Ma már feledésbe merült, hogy valamikor a királyok fő­leg közvetlenül a koronázásuk után kezükkel érintették meg a nyakmirigy tbc-ben szenve­dőket. A betegek térdepelve várták a királyt, aki méltóság - teljesen megérintette a betegek rCétszÍHŰ sporikabálka Kb. 50 dkg nyers színű és 10—10 dkg fűzőid, illetve pap- rikapiros birkagyapjúból ké­szül. Természetesen más szín­összeállításban is készülhet. Hármas tűvel kötjük. A kötés- minta első sora: 1 sima, a szá­lat előretesszük, mintha fordí­tottat kötnénk, de nem' kötjük le, csak leemeljük a szemet, utána a szálat ismét hátratesz- szük, 1 sima, stb. A második és ezentúl minden sor a mun­ka mindkét oldalán egyformán: a kettős szemeket, amelyeket az előző sorban leemeltünk, simán lekötjük, az egyszerű szemeket pedig, mint az előző sorban, az eléjetett szállal le­emeljük. A leírás szerint 24 szem — 10 cm. A kabátka hátát 92 szemmel kezdjük. 3 cm-t kötünk egye­nesen, majd 8 soronként 12- szer egymás után 1—1 szemet szaporítunk. 24 cm-es kötés- magasságnál 7-szer 1 szemen­ként minden _sor elején a kar­lyukat fogyasztjuk. Utána 3-szor egymás után 4 soronként 1—1 szemet fogyasztunk. Innen egye­nesen kötünk 45 cm-es kötés­magasságig. Itt a vállakat fo­gyasztjuk 3 szemenként. A hát­közepén maradó szemeket (34) egy sorban befejezzük. A kabátka elejét 26 szemmel kezdjük, 3 cm-t egyenesen kö­tünk. Az oldalain 7-szer egy­más után 15 soronként 1—1 szemet szaporítunk, majd itt is egyenesen kötünk 24 cm-es kötésmagasságig. A karlyukat és a vállat a háta szerint ké­szítjük. A közepe felé eső szé­lén 20 soronként, (5-ször) 1-1 szemet szaporítunk, majd egye­nesen kötünk a vállig. A hátá­nak színes, részét. 92 szemmel kezdjük, az alapszínnel 4 sort kötünk (ez lesz az alsó széle), majd zölddel 30 és végül piros­sal 26 sort. Egyenesen kötünk másfél cm-t, majd 5 soronként 10-szer egymásután 1-1 szemet fogyasztunk. 30 sor kötése után rugalmasan fejezzük be a mun­kát. . Az elejének színes részét 190' . szemmel kezdjük. A színezés ugyanolyan mint a hátán. Kö­o ■» rtlilolóViA-» Í>aml1n Vasaljunk szépén Nincs csúnyább látvány, minthc valaki — ha nem is gyűrött, de — nem szépen vasalt ruhában, blúz­ban jelenik meg valahol. Hiábc, a szép ruhadarab, ha nincs kellő­képpen kivasalva, nem mutat szé­pet, Ugyanígy hat egy rosszul kivasalt abrosz is. Pedig a vasalái nem is olyan nagy „művészet“, ha tudjuk a módját, ha tudunk he­lyesen vasalni. Mindenekelőtt igyekezzünk a va­salást nappali világításnál végezni ha pedig föltétlenül estére marad a vasalás, szemben legyünk a vil­lanyfénnyel. A vasalóhely elkészítése szintén fontos szerepet játszik. Az asztalra előbb tegyünk egy pokrócot — ezt ne is használjuk más célra ■— éi takarjuk le egy fehér vászonda­rabbal (régi lepedővel). Az előzőleg „bespriccelt" és ösz- szehajt ogat ott — nem csavart! — ruhát a vasalóval mindig simítjuk sohasem nyomkodjuk. A vasaló — a vasalásnál általában — mindig legyen jó meleg, ne féljünk, hogy elpörköli a ruhát, mert ez a vasa­ló állandó mozgatásánál sosem történhet meg, Nagy darabokat, dunnát, abroszt, lepedőt, kettéhaj­tunk, s úgy vasaljuk először az egyik, azután a másik oldaláról, majd összehajtjuk. (A 'lepedőket össze is hajthatjuk négy felé és a vászondarab alá helyezhetjük, így, amíg vasalunk a közepe jól kivasalódtk, később. már csak a széleket kell.) Ügyeljünk a dara­bok összehajtogatására. Az egy­forma darabokat hajtsuk egyforma nagyságúra —> akinek nincs elég jó szemmértéke, egy szalaggal mérje ki. Ingek, blúzok vasalásánál, a sor­rend a következő: a kézelő, az ujj, a gallér, „tail" — részes in­geknél a tail — mégpedig egyben az egészet, kezdve a hátrésztől. Végiggombos ingeknél, vagy blúz­nál, először a hátát vasaljuk ki, mégpedig belülről, úgy, ahogy a darab előttünk fekszik, bal kéz felé a gallérral, aztán ráhajtjuk először az ing bal, azután a jobb felét. Derékig gombolódó ingeknél kettéhajtjuk a hátát, s úgy vasal­juk ki, először az egyik, majd a másik felét. Ruhákat csak a vasalásban gya­korlottak vasaljanak asztalon — és akkor sem mindenféle ruhát.

Next

/
Thumbnails
Contents