Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-22 / 43. szám

Csehszlovák üzemek - az egész világon + SZÍRIÁBAN a mi cukor­gyári GÉPEINKKEL TER­MELIK A CUKROT. + AZ INDIÄNUSOKNAK ÍZLIK A SÖRÜNK. 4 CSEHSZLOVÁKIA KOMPLETT BERUHÁZÁSI EGYSÉGEKET SZÁLLÍT. Csehszlovákia azokhoz az or­szágokhoz tartozik, amelyek komplett beruházási egységeket szállítanak külföldre. — 1952 óta iparunk eddig már több mint 300 kisebb és nagyobb beruházási egységet szállított külföldre. Cukorgyárakat építet­tünk fel: Torbátban, Rezasehu­A meglepetések csarnokában ban, Veraminében (Szíria), — Bahlanéban (Afganisztán), — Deceánéban, Brihanéban, Maha- raahtraban (India) — Paysan- deba (Urugay) és más orszá­gokban. Tudják, hogy jóminöségű sört gyártunk, a mi sörünket isszák az indiánusok, arabok, egyip­tomiak, japánok és kínaiak, szóval az egész világon. Dél- Amerikában kevésnek találják azt, amit kereskedelmi megál­lapodásunk értelmében szállí­tunk nekik és ezért sörgyárakat rendeltek nálunk, hogy a mi módszerünk szerint főzhessék a sört. Svédország is több sör­gyárat rendelt tőlünk. Földünk különböző sarkaiban cementgyárakat, szeszfőzdéket, gumi, textil és fafeldolgozó be­rendezéseket építettünk. A meg­rendelések bizonyítják, hogy a csehszlovák gépipar milyen fej­lett és milyen érdeklődésnek örvend. Nagy sikernek könyvelhetjük el, hogy fejlett ipari országokba is, mint az Egyesült Államok, Svájc, Svédország is szállítunk ipari termékeket. így például Amerikába motorkerékpárokat, és robogókat szállítunk több mint 6 millió korona értékben. Ausztráliába 3 millió korona ér­tékben mosógépeket és konyha­robot felszereléseket. A külföld főleg nehéz ipari gépeink, az esztergapadok iránt érdeklődik. Dánia részére 3 millió korona értékben, Spanyolország részére 4 millió korona értékben szál“- Htunk ilyen gépeket. A külföldre exportált áruért értékes valu­tákat vagy nyersanyagokat vagy más termékeket kapunk. J. Z. E napokban ezrével zarándo­kolnak az emberek a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjába. Nemcsak pozsonyiak, hanejn vidékiek is jöjtpiek, hogy meg­nézzék a Közszükségleti Meg­bízotti Hivatal kiállítását, me­lyet „Ma a holnapról“ címen rendezett meg. A Kultúra és Pihenés Parkja egészen megváltozott. Már a bejáratnál felkeltik figyelmün­ket az ízléses panelek, melyek a közszükségleti ipar fejlődését érzékeltetik. A park a könnyű­iparban dolgozók becsületes munkáját propagálja. A bejáratnál egy ízléses sá­torvárossal találod magad szem­ben. Felkelti benned a vágyat, hogy jómagád is egy ilyen sá­tor tulajdonosa légy, hogy va­lami szép helyen, erdők szélén, patak mentén felüthessed ta­nyádat. Láthatsz itt fél sáto­rokat. kisebb-nagyobb turista­házakat, ki-bejárhatsz a kedves turistalakokban és mindent ala­posan szemügyre vehetsz. A kiállításon meglepnek a textilanyagok színei, az újszerű cipők, ruhák és kalapok. Gon­dolatban kiválasztod az új bútorodat és szabadon csapong- hatsz 3900 kiállítási tárgy kö­zött, melyeket 116, többnyire Óriás-mozdony A felszíni bányákban bizonyára megörülnek majd az új villanymozdonynak, melyet a pilzeni Lenin-művek gépészei szereltek fel. A mozdony három részből áll és minden része külön-külön is teljes egészet alkot. A mozdony elektropneu- matikus rendszeren alapul. A menetet szükség Szerint irányí­tani lehet. A mozdony órateljesítménye 1560. kW. Legnagyobb vontató ereje 45 tonna. A mozdony maga 150 tonnát nyom és 21 méter hosszú. Hát nem óriási? szlovákiai cég állított elő. — A kiállított cikkek már a jövő évben piacra kerülnek. Örülünk a szép, ízléses szük­ségleti cikkeknek, melyeket iparunk készít. Ki ne örülne annak, hogy a szövőipar jövőre 2308 féle kü­lönböző svettert. férfi-női- és gyermekholmit készít. Kötött árunk bátran felveheti a ver­senyt a külfölddel, még a pá­rizsi divattal is. A csehszlovák divat nagy si­kereket ért el külföldi kiállítá­son is. Sok új sző vési anyagot látunk, szép üveg és kerámiai tárgyakat, leleményes játékokat, ügyes sportfelszereléseket és jóminőségi hangszereket. A bánovcei Zornice üzem mozgőszalagon . gyártja az is­mert szép férfiingeket, és rög­tön a helyszínen vásárolni is lehet. Az ingvarrónők szorgos kezei alatt csak úgy ég a munka. — Igyekeznek kielégíteni a vásár­lóközönség igényeit. Megelégedetten távozol a ki­állításról. azzal az érzéssel, hogy valóban megálljuk a he­lyünket és minden tekintetben versenyre kelhetünk a külföld­del. J. H. i ri.mm 4 A HAJÓÉPÍTŐK TAKARÉ­KOSKODNAK. A komáromi Stei­ner Gábor hajógyárban a CSISZ tagok csatlakoztak az „ifjúság millióiért“ mozgalomhoz és ed­dig 450.000 Kcs-t takarítottak meg. 4 200 FIATAL SZÖVETKEZETI TAG. A nyitrai kerületben a fiatalok sikeresen kiveszik részü­ket a szövetkezetek kiszélesíté­sében. Ebben az évben 200 CSISZ tag lépett be az Egysé­ges Földművesszövetkezetekbe. A Megbízottak Testületé és a CSISZ SZKB zászlajával kitüntetett szervezet A TETTEK BESZÉLNEK A mezőgazdasági megbízott helyettese Krajmer elvtárs, va­lamint a CSISZ bratislavai ke­rületi vezetőségének tagjai szeptember végén átadták a CSISZ patai falusi szervezeté­nek a CSISZ legjobb (falusi) szervezetének járó zászlót. Ez a majdnem kizárólag leányok­ból álló szervezet valóban meg­érdemelte a kitüntetést, nem­csak a mezőkön végeztek jó munkát, hanem igen aktív szervezeti tevékenységet is ki­fejtettek. A sikert annak kö­szönhetik, hogy a patai fiatalok nem hozakodtak elő nagy kö­vetelményekkel, hanem dereka­san nekiláttak a munkának és nem riadtak vissza az akadá­lyoktól sem. Az a mondás járja, hogy csak akarni kell, és akkor minden munka úgy megy, mint a ka­rikacsapás. A patai fiatalok valóban megmutatták, hogy erős az akaratuk és a legme­részebb vágyaikat is megvaló­sították. A SZÖVETKEZETÜL A patai szövetkezet tavasszal még kisebbségi szövetkezet volt. A határban még néhány hektár hiányzott ahhoz, hogy a föld­terület felén gazdálkodjanak a szövetkezetiek. A szövetke­zetnek 118 tagja van és ezek közül 41 fiatal. A fiatalok el­határozták, hogy a szövetkezet céljaira megnyerik d termőföld nagyobb felét. A helyzet ugya­nis az volt, hogy gyakran a szülök még egyénileg gazdál­kodtak, de a gyerekek, a leá­nyuk vagy a fiúk már a szö­vetkezetben dolgozott. A fiata­lok nem hagyták nyugton a szülőket. Addig-addig magya- rázgattak a közös gazdálkodás, előnyeiről, hogy végül a szülő­ket is megnyerték a szövetke­zeti gondolatnak. Természete­sen az idősebb agitátorok is segítettek, különösen nyáron, no meg az idősebb szövetkezeti tagok is. Közös erővel sikerült meggyőzni a szülőket és au­gusztusban mintegy nagy csa­lád már együtt ünnepelt a nagy falu. AZ ELNÖKNŐRÖL Amikor arról beszélünk, hogy valaki jó eredményeket ért el, akkor ki kell természetesen hangsúlyozni, hogy mivel érte el az eredményeket. És amikor egy kollektíva sikeréről beszé­lünk, feltétlenül ki kell emelni, hogy ki vezette és irányította őket. Ebben az esetben sem kerül­hetjük ki, hogy ne foglalkoz­zunk Farkas elvtársnövel, a CSISZ patai falusi szervezeté­nek elnökével. A szervezet túl­nyomóan leányokból áll, lega­lább négyszer annyi a leány, mint a fiú. Farkas Júlia segéd­könyvelő biztos kézzel vezeti a szervezetet és a kitüntetés is bizonyítja, hogy fáradozása nem volt hiábavaló. Ha a hely­zet megkívánta, akkor bizony még a korcsmába is elment -a fiúkért. Tavasszal nyerték meg az első nyolc fiatalt a CSISZ- be. Farkas elvtársnő valóban kitartó, energikus elnöknek bi­zonyult, sokszor az öccse is kénytelen volt fékezni, annyira szigorúnak mutatkozott. AZ EREDMÉNYEK? A szervezet különösen a VI. VIT-re való előkészületek ide­jén fokozta kezdeményezését. Tizennégy tagból álló munka­csapatot szerveztek és főleg az ipari növényekről, a dohányról és a takarmányállományról gondoskodtak. Két ifjúsági csa­patot állítottak fel. Minden csapatnak 10 tagja van. A tervbevett 10 tag helyett 17 új CSISZ tagot szerveztek be és az EFSZ-be 42 fiatal tag lé­pett be. A szervezet állandóan szem előtt tartotta a szövetke­zet fellendítését. A szövetkezeti munkaiskolát 32 fiatal látogat­ta, 26 tagból álló kultúrcsopor­tot is szervezlek, színielőadásra is készültek és többen a mező-, gazdasági köröket is ‘látogatták. A patai fiatalok valóban sok­oldalú tevékenységet fejtettek ki, mindenütt ott találhattad a fiatalokat, ahol szükség volt rájuk és minden munkahelyen megállták a helyüket. A terve­zett heklárhozamot körülbelül 3 métermázsával lépték túl. A vidéken sehol sem volt olyan szép a dohány, niint Patán. A minőség tekintetében is ki­váló eredményt értek el és a munkaeredmények szép jöve­delmet jelentettek a fiatalok számára is. MILYEN AZ ÉLET PATÁN? Sok újat már talán nem is mondhatunk, még csak annyit, hogy a fiatalok még a fagyok beállta előtt idejében beliordták a dohányt, paprikát és a többi zöldségfélét. Most a cukorrépa­kampányban is kiveszik részü­ket. Néhány fiatal a mezőgaz­dasági iskolába ment, ahol majd alapos szakképzettségre tesz szert, többen a szövetkezeti munkaiskolát látogatják, hogy elmélyítsék ismereteiket. Az élet siet, a patai fiatalok büsz­kék a kitüntetésre és még job­ban iparkodnak, fellendítik szö- vetkeztüket, amelyben nyugodt, gondtalan, szép élet vár rájuk. ]. G.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­Az »új« híd mögötti üzem követnek, érdekköröket szer­veznek és más akciókat is indítanak. Az Elektrosvít üzemben a legjobb kolláktfva a Vitek ifjúsági munkamű- hel.y. A 2. számú képen Hana Jezikovát és Komár Zsu­zsit látjuk. A neonégők. sze­relésénél dolgoznak. A lányok roppant ügyesek, minden hónapban pontosan teljesítik a tervet. Amerre csak jársz Dél- Szlovákiában, mindenütt ugyanazáal a jelenséggel ta­lálkozol: tökmagot rágcsál­nak az emberek. A tökmag láz“ magával ragadta a vá­rosokat és a falvakat is. Ez rendjén is volna, ha a tök­mag rágcsálói „nyomot“ nem hagynának maguk mö­gött. Örülhetnek az utca­seprők, hát még a takarító­nők! Az ilyen „kiszőrt“ utca néha fontos üzemekhez is elvezet. „Ilyen úton“ jutot­tunk el az érsekújvári Elek- trosvit üzemhez. Egy fahí­don mentünk keresztül, ame­lyen bámulatos forgalom bo­nyolódik le.. A régi fahíd már sehogysem alkalmas erre. Az 1. számú képünk va­lami „újat“ mutat. A front már több mint 10 évvel ez­előtt vonult erre és „lassan már ideje lenne megsürgetni a híd építését. Felvételünk hátterében az Elektrosvít kéményeit látjuk. ... a fiatalok már meg­tartották a CSISZ évzáró gyűlését. Elhatározták, hogy megjavítják a munka meg­szervezését. Ellenőrzik a tagnyilvántartást és a tagsági díjak fizetését. De ez még nem minden. Az üzemben' körülbelül 400 fiatal dalgo­A 3. számú képünk is az ifjúsági műhelyben készült. Találjátok el. mit csinál Asztalos Hana (balról) és Rangel Márta? Nem könnyű dolog, utolsó simításokat vé­geznek a felszerelésen. A kész termékeket, az égőket gondosan becsomagolják és útra indítják, sokszor Észak- Csehországba is. Nem hara­gudhatunk meg rájuk, hogy a lányok olyan kedvesen mosolyognak. A munka is gyorsabban és jobban megy, ha ió kedvvel végzik. Az érsekújvári Elcktrosvit üzemben sikeresen halad az új népi hűtőszekrények fel­szerelése is. Utolsó képün­kön egy ilyen hűtőszekrényt látunk. Pontosan leírjuk. A tartalma 40 liter, 3 rostja zik. főleg leányok és csak a harmada CSISZ-tag. A legfőbb feladat, hogy megr nyerjék az összes fiatalt. Az ügy érdekében mindent el­van és csak 40 kg-ot nyom. Belső méretei: 530, 330, 240 mm. És ami a legfontosabb, a hűtőszekrény 24 óra alatt csak 0.87 kW ó. áramot fo­gyaszt, úgyhogy ebben a te­kintetben a legjobbak közé tartozik az egész világon. Mit mondjuk el még az érsekújvári Elektrosvitben készült gépekhez? A fiatalok bejelentették, hogy ezentúl még jobban megszervezik a munkát és a „szakképzettség elmélyí­tésének évét“ jobban meg­szervezik. Ifjúsági parkot lé­tesítésének és a Pocuvadlon jövőre sátorvárost építenek. Minden szakaszon többet és jobbat nyújtanak majd a fiatalok, főleq azért, hogy jövőre még jobb munkaered­ményeket érhessenek el és szabad idejüket is jobban kihasználják. J

Next

/
Thumbnails
Contents