Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-15 / 42. szám

Csehszlovák traktorok az egész világba A brit Fergusont Görögországban letörtük. ♦ Havonta kétezer traktort szállítunk külföldre ♦ Vajon beválnak-e a Zetor traktorok ♦ Belga Kongóban? Ferguson egy jpl ismert an­gol cég, amely traktorokat gyárt. Méghozzá igen jó minő­ségű traktorokat. Igen ám, csak­hogy a világpiacon komoly ve- télytársként megjelentek a Ze­ter traktorok és most már az egész világon ismertek. Hatvan­öt országban — az északi sark­tól a déli sarkig — mindenütt futnak már a Zetor traktorok. Eddig több mint 80.000 a kül­földre szállított traktorok száma, a brünni Jan Sverma-üzem és a lisni gépüzem gyártják őket. Bizony, ma már Musil mérnök csak mosolyog azon, amikor az első külföldi rendelésre gondol. Mert az már olyan régen, még 1946-ban történt. Az első ér- , deklödők a dánok voltak. Furcsa, de csak két darab traktort ren­deltek. Ma már havonta több mit 2.000 traktort szállítunk külföldre és a mi Zetor gépünk felülmúlja a világcégeket. Ezt bizonyítja Görögország esete is, ahová azelőtt kizárólag csakis Anglia szállított. Ma már Cseh­szlovákia szállít. Finnországban 11.000 Zetor fut. Magyarországon 9.000, Len­gyelországon 7.000, majd sor­rendben Görögország, Belgium, Franciaország, Izland, Szíria, Li­banon, Egyiptom, Szudán, India és a déiamerikai államok követ­keznek. Joggal elmondhatjuk, hogy „világtermelök“ vagyunk. Nemrég járt Oostens úr, Bel­ga Kongóból. Azelőtt csakis az Gnimag és Mercedes Benz né­met cégnél vásárolt traktorokat. Komoly megbízatást kapott: hazájában több mint ezer négy­zetkilométer őserdőt kell kiir­tani és a mezőgazdaság céljaira előkészíteni a talajt. Hallott a Zetor traktorokról és ezért el­jött hozzánk, hogy megnézze őket. Az útra nem fizetett rá, szinte elbűvölte őt a mi Super hemyőtalpas traktorunk. — Kiváló gépek — jelentette ki lelkesedve. — Pont ilyen traktorokra van szükségem. A traktorüzem dolgozói be­mutatták neki a traktorokat a mezőkön. Oostens úr azonban nem elégedett meg ezzel. Mu­tassák meg, hogyan működnek az erdőben. A traktorok az er­dőben is jól megálltak a helyü­ket és Oostens úr jelentős meg­rendeléseket eszközölt. Belga Kongóban csehszlovák traktorok irtják majd az őserdőt és öreg­bítik a csehszlovák ipar hírne­vét. A traktorokra nemcsak külföl­dön van szükség, köztársasá­gunkban is több mint 43.000 van forgalomban. Egy-egy traktorra 130 hektár föld esik. A mező- gazdaság gépesítése terén azon­ban még az amerikai Egyesült Államok mögött vagyunk, de már nem sokáig, mert feltétle­nül behozzuk az amerikaiakat. Tervünk szerint annyi traktort akarunk termelni, hogy egy-egv traktorra csak 50 hektár föld essen. melése is. Az Agrostroj n. v. ló és tökéletes szerszámokat készít, de ebben még a traktor- gyártás mögött kullog. így pél­dául Franciországban és Olasz­országban a mi traktorainkhoz ők maguk gyártanak mezőgaz­dasági szerszámokat és alkat­részeket. Miért van ez így? Legújabb újság: félhernyótalpas traktor. Iszapos terepre a leg­alkalmasabb. A traktorgyártásnál komoly gondot okoz az ülés elhelyezése. Míg a külföld dicséri traktorain­kon az ülés elhelyezését, addig a mi traktorosaink bizony pa- naszkodak rá. Jelenleg gumiülés alkalmazásával kísérleteznek, ami sokkal rugahyosabb lesz. A traktorokkal összefügg a mezőgazdasági szerszámok ter­Sok érdekes mezőgazdasági szerszámot gyártunk, amelyek iránt a külföld nagy érdeklő­dést mutat. Például nagyon tet­szik a külföldieknek a VLM fúróberendezés, amely a motor­robot tartozéka. Fúráshoz hasz­nálható fák ültetésénél. Feltét­lenül lépést kell tartanunk a külföldi piaccal. J. Z. s árgulő levél, kopárodó ha­tár, az estével tomposán lappangó köd, az embe­rekre kabátot parancsoló reggel az őszt, az elmúlást hir­detik, de az örökké újjuló élet ezer arculatában már a holnap igézete villan. Nézd az őszi nap györ# melegétől is dúsan sar­jadó gabonát mint tör maga­sabbra. Ezrek szeme méregeti, simogatja a gyenge növényt, mely nő, növekedik, mintha kö­vér táplálékként inná a szerető gondoskodást. Ha szétnézel az őszi határban, észre kell venned, hogy az el­múlást idéző heryadáson túl már ott sarjad a jövő évi kenyér. Ezt teszi Hegedűs János is, amint DT-54-es traktorával mély barázdát húz a bodrogmezői ha­tárban. Távolabb, ahol Simon Emil, a fiatal traktoros még augusztus 20-án elszórta a mű­trágyát és elvetette a repcét, már dús sorokban zöldéi a dup­lasoros vetés. A Temetődombon Pekárovics Pista huzatja a bo­ronát. Tóth Gyuszi már rég ki- szántotta a cukorrépát, most a burgonyán a sor. Nehéz eligazodni a panaszok, a gondolatok, meg a tettek kö­zött. Akárkit kérdezel az idő­sebbek közül, mindnek, ajkáról a jövőt féltő gond, a szövetke­zet, a föld féltése hallatszik. Mi lesz a szövetkezettel, ha a trak­torosokon kívül alig dolgozik benne fiatal. De ha megkérded, hogy az ő gyermekei merre vannak, azt feleli — és nem kis büszkeséggel, — hogy egyik gimnáziumban, a másik valahol egy üzemben dolgozik,a legki­sebb is iskolás, a városban tanul. Hogy ki küldte, s miért, arra ez a válasz: ő, hadd lásson va­lamit a világból, hadd_ tanuljon. Hát így van ez. Az idősebb nemzedék félti a földet, a szö­vetkezetét, de örül, ha gyerme­kei szakmát, vagy tudományt tanulnak. A fiatalokat kérdezed ? Nem egyforma a felelet. Olyan is akad, aki csak azért ment el a faluból, mert a szülők akarták. De legtöbben azért, mert kicsi­nek érzik a falut. Kultúráiét, mozgalmasság kell az egyre töb­bet akaró fiataloknak, Valaki talán ellenvetést tenne, hogy ilyesmi ma már nem lehet ok, .hisz a falun is van, illetve lehet .kultúráiét. Lehet és van is bi­zony, még hozzá sok- helyen nem is akármilyen. Itt azonban nincs. Pedig fiatal van elég. De összefogni, fejlett kultúréletet teremteni eddig, még nem sike­rült. A CSISZ szervezet is csak ez év tavaszán alakult noeg. de azóta sem dicsekedhet valami nagy eredménnyel. Nem éppen azért, mert nincs mit tenni, mert ebből van éppen elég, csakhogy ahány tagja van a kis alapszervezetnek, annyi munka­helyen dolgoznak. a falu innenső végén nőnek, szaporodnak az ikerablakos há­zak. S ahogy az őszi napfény megcsillan a kitárt ablakok üve­gén, a viskókkal végződő régi falu megifjodott arccal mosolyog feléd. Ojui, szépül az élet a fa­luban. Ezt látja, érzi az idegen. Talán csak a bodrogmezői fiata­lok nem veszik észre? MEZŐ GYÖRGY Ez az ő válaszuk... Vasárnap délután volt. A kultúrház lassan megtelt fiatalokkal. Szinte szokássá vált a zempléni fiataloknál a vasárnap délutáni szórakozás, amióta az új kultúrház felépült. Kevesebb fiatalt látni a szomszédos korcsmá­ban, s így van ez rendjén.-L Hát úgy látom fiúk, akiket meghívtunk, mindannyian itt vannak — kezdi mondanivalóját Zamba Miska. — Bizonyára olvastátok az újságokban Chudík megbízott elvtárs levelét, melyet hozzánk, falusi ifjúsághoz inté­zett ... — Hogyne olvastuk volna — szól közbe Rásky Lali. — Ha olvastuk is — jegyzi meg Szalontay Pista, — nem árt, ha mégegyszer közösen elolvassuk. — Jó lesz — erősítik meg többen is. Csendben, figyel­mesen hallgatták végig a levél tartalmát. Amikor Zamba Miska végzett a levél felolvasásával megtoldotta néhány szóval, — Reánk a levélben említett feladatok közül az utóbbi vonatkozik, hisz községünk szövetkezeti falu. A tavasz folyamán eredményesen megálltuk a helyünket a legelő és rét javításánál. Azért kaptuk ajándékba a rádiót. — Előttünk most az a feladat áll. fiúk — folytatja lelke­sedéssel — hogy meggyorsítsuk az őszi munkák mene­tét. A szántás a betakarítással párhuzamosan megyen. Amikor a szántásról beszél, megcsillannak szemei, mert ezen a szakaszon ő is tett már valamit. Két hete a második műszakban ő irányítja Lipán Gabi bácsi lánc­talpasát. — A cukorrépa és a többi kapások begyűjtésénél továbbra is ki kell tartanunk — veszi át a szót Szalon­tay Pista, aki szinte éjjel-nappal szállítja traktoros pót­kocsijával a répát. Néha 18—20 órát dolgozik egyhuzam­ban. Igaz, tervét a harmadik negyedévben is 168 száza­lékra teljesítette, s amint kijelenti, a jövőben is 100 százalékon felül szándékszik teljesíteni. Egymásután emelkednek szóra a zempléni utánpótlás pillérei. Örömmel beszélnek munkájukról, s arról, milyen feladatok előtt állnak. Bajo Emil, a helyi CSISZ titkára alig 19 éves. Már tavaly is traktoron dolgozott. Az idén besílózott 500 köbméter nedvdús takarmányt, s jelenleg a szántást végzi. Hozzászólásában rámutat arra, hogy még van mit sílózni, meg sarju is van, ami levágásra vár a szövet­kezet határában. — Több esetben kellene, hogy meghívjon bennünket a szövetkezet vezetősége tanácskozásaira — hangzik el többek ajkáról. S ha így van, jogos ez a követelés. Egyhangú elismeréssel emlékeznek meg Mitrovics Jan­csi munkájáról, miközben Jancsi szerényen meg is jegyzi: „Hát én csak azt csinálom, amit éppen kell, ott dolgo­zom, ahová beosztanak.. — így van ez helyesen — szól közbe Zamba Miska. Horosz Feri, Ruzsinszky János, Nehéz Béla, Mezei János meg a többiek a jelenlegi feladatokról beszélnek és egyhangúlag megállapodnak abban, hogy minden erejükkel és tudásukkal hozzájárulnak a cukorrépa és a többi kapások, valamint a silózásra alkalmas növények időben történő begyűjtéséhez és a vetés elvégzéséhez... Ez az ő válaszuk Chudík elvtárs levelére. KÄRPÄTHY Z. Pillanatnyilag talán úgy lát­szik, hogy ezeken á dolgokon, nem lehet segíteni. De ez csak a látszat. Ha a HNB és az EFSZ vezetősége akar és keres, akkor talál is megoldást. A kívülálló­nak nehéz az eddigi hiányossá­gok helyrehozásának sorrendjét meghatározni. Elsőnek mégis an­nak a megváltoztatása kívánkozik, ami elidegenítette vagy nem eléggé kötötte le eddig a fiata­lokat — s ez a kultúráiét. Már több mint egy éve villanyt ka­pott a falu, a hetenként lega­lább egyszeri filmvetítés — ami csak szerény követelés — eddig még nem kerülhetett napirend­re. Mert ehhez kultúrház is kel­lene. Ez pedig nem lesz hamar, hacsak önsegélyezéssel nem. Egy másik dolog, ami ugyan­csak gyors intézést követel — a fiatalok gazdasági érdekeltté tétele. Egy aránylag olyan jól menő szövetkezetben, mint a bodrogmezői, ennek semmi aka­dálya nincs. Ha sikerült ez a traktorosok esetében, miért ne lenne hatásos a többiekében is. Csak a formát kell megtalálni hozzá úgy, ahogy megtalálták Battyánban, Kistárkányban és’ sok helyen. Amikor Kistárkány­ban a 18 éves Kocsis Bélát megkérdeztem, hogyan érzi ma­gát a szövetkezetben, büszkén válaszolta: — A világért se mennék máshova. — Hogy mi­ért? Az évvégi elszámoláskor közel 10 000 korona osztalékot kapott. És ebben a varázserő, azonkívül, hogy a földet, meg a lovait is szereti. A bodrogmezői szövetkezet sem a kullogok közé tartozik a királyhelmeci járásban. Mert ha a múlt év eredményeit néz­zük, nem ritkaság volt a havi 800—1000 koronás előleg, s év­végén sem a 6000—8000 koronás osztalék. Az idén még szebbek a kilátások. De az olyan esetek, hogy például a vezetőséghez közelebb álló dolgozó könnyű munkával 70 munkaegysége t keres egy hónapban, egy erő­sebb munkát végző férfi meg ötvenet, és általában a szerve­zésben mutatkozó hiányosságok nemigen, vonzák a fiatalokat a szövetkezet felé. Az iparban dolgozók máshoz vannak szokva. A szervezés kérdése, hoqy a szövetkezetben is mindenki tud­ja, mi a feladata, mi jár neki az elvégzett munkáért stb. A harmadjk dolog abból fakad, amit már az előbb említettem, hogy bár; a szülök féltik a föl­det, a szövetkezetei, de azért gyermekeiket másfelé küldik. A szövetkezetről pedig úgy beszél­nek, mint olyanról, ahol hiba van ezerannyi, ahol rossz a szervezés, s ezekből fakadóan jövőjüket illetően állandóan ott lebeg a bizonytalanság. Persze a valóság egészen más. És éppen ezt a mást kellene a szülőknek hangsúlyozni — mégpedig azt, hogy a szövetke­zet évről-évre erősödik, hogy egy szüvetkezeti tag jövedelme szerény számítások mellett is meghaladja, vagy legalább eléri az iparban dolgozók jövedelmét, és hogy a szövetkezet még ro­hamosabb fejlődéséhez éppen a fiatalok aktív kezdeményezésére, versenyszellemére és a hibákkal szemben tanúsított forradalmi- ságára lenne szükség. Bodrogmezőn az EFSZ-en kí­vül már csak négy földműves gazdálkodik, de azokat sem so­káig kísérte már az enyém szel­leme, mert a szövetkezet olyan kiváló eredményei, mint az idei 340 mázsás cukorrépa, a közel 24 mázsás gabonahozam, meg a többi szép eredmény, nem marad hatás nélkül. A fiatalok közül is sokan mérlegelik a helyzetét. S most, amikor fia­taljaink országszerte olyan ki­váló eredményeket értek el a szövetkezetek kiszélesítése és megerősítése terén, a bodrog- mezőieknek sem lehet közömbös, mi lesz az ő szövetkezetükkel. Talán sokat beszéltünk a helyi hiányosságokról,, de nem feles­legesen. igaz, hogy a hiányos­ságoktól sokkal többet beszél­hetnénk az eredményekről. Néz­zünk csak végig a falun. A Szolnocskától való faluvéqen, már külön kis falut képez a szö­vetkezet telepe. A faluban csak­nem minden harmadik ház a közelmúltban épült újjá. Bennük villany éq, rádió szól, s a mo­dern berendezés már nemcsak álom. Gazdáik szövetkezeti ta­gok. Ha meg Lelesz felől jösz a faluba, úgy érzed, hogy a gát melyet néhány éve még az árvíz elé építettek, lassan már a ter­jeszkedés . gátjává válik. Mert A nemzeti bizottság épületé­ben rövid vitába fogtak és a ve­zető elosztotta tí feladatokat: — Na így, te egyedül mégy, mi pedig ketten ahhoz a „hírős veszekedőhöz". Oda hárman mentek. Ügy ahogy> megbeszél­tük. Okosan, nyugodtan, ne hagyjátok magatokat. — Ne hagyjátok magatokat, könnyű azt mondani. A szája tele van „Batá" -val, Bat a így, Bat a úgy, nem győzi kihangsú­lyozni az utánozhatatlan mun­kaszervezést. — Bata, Bata, hiszen már mondtam nektek, hogy vegyé­tek meg neki a „Botostrojt“. Ha elolvassa azt a könyvet, ak­kor máris nyert ügyetek van nála. — Minden este únos-untalan, heteken keresztül látogattuk azt a kis falut a Vtácnik alatt. Bizony kemény dió, hiszen még a neve is úgy hangzik Kemenec pod Vtácnik. Azokat a kövecs- kéket egyenként lassan „kisze- degettiik". Fájdalmas volt ez a sebészeti beavatkozás. Az egyik közülük felhozta: 'az egész környék Kostolanyi föl­desúr tulajdonát képezte. Hiszen a falut is a családi neve szerint nevezte el. Hiszen még sokan visszaemlékeznek rá. Tudjátok, hogy miképpen gazdagodott meg? Összevásárolta a földecs- kéket, a nagyobb gazdaságokat és aztán a kiszélesített gazda­ságán gazdálkodott. A szegény nép pedig kínlódott és felőrlő­dött a munkában. — Egy kis türelem, minctén megy. Tegnap ketten írták alá, ma legalább egy aláírást szer­zünk. A hónapnak harmincegy napja van, ha minden este csak egy tagot szerzünk, akkor is jó. .. . Így nyerték meg Nemes kosztolányban a földműveseket. Az ünnepélyes alakuló gyűlésen már 30 szövetkezeti tag jelent meg. A védnökséget a nováki Villany erőmű vállalta, A villany erőmű képviselője így szólt az új szövetkezeti tagokhoz: „To vábbra is ■ gyakran járunk maid ide, segítségetekre ‘leszünk, épít­kezési anyagot szerzünk. A könyvvitelben is segítünk. Nem hagyunk el benneteket, ezt be csületszóval Ígérjük. Bízzatok bennünk". művelik meg. Határozottan meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelést. Húsról, tejről cs kenyérről van szó. Kénytelenek vagyunk behozni azt, amit ma­gunk is termelhetünk. Egyenesen nevetséges, „valaki a markába nevet“. Hogy kicsoda? Tói is­merjük. Az nevet legjobban, aki utoljám nevet, S ez a fontos. Az üzemek sok mindenben se­gíthetik a szövetkezetei. Ezer és ezer munkásfiatal és öreg segít eltávolítania a faluból a leg­nagyobb nehézségeket, az ósdi, elavult gondolkodást. Ahová csak jönnek, mindenütt felráz­zák a falusiakat és ez a helyes. És ha ezer és ezer traktort szállítanak, amelyek felszántják a mesgyéket, kombájnokat és szerszámokat küldenek, akkor valóban technikai segítségről, igazi szövetségesekről beszélhet tünk. A szövetség végcélja a mezőgazdaság és az ipar győ-' zelme. Az utat ismerjük. Eltö- kélten, bátran lépjünk ki! GARAMI LAJOS ; Plavecky Mikulásban az EFSZ ■ megalakítása óta fokozottabb fi- I gyeimet szentelnek a beruházási építkezésekre. A gazdasági épü­letek felépítésében főleg a helyi I építési anyagok felhasználására I és saját erejükre támaszkodnak. A szövetkezetnek saját kőbá­nyája, tufabányája, homokja és ; kavicsa van. Azzal, hogy helye- > sen szervezik meg a munkát, ! felhasználják a helyi építkezési [anyagokat a beruházási tervekre ; előirányzott költségek 40% -t, azaz 116.000 koronát megtakarí­tanak. Karol Riska és Jozef Vítek elvtársakat tufabeton tömbök gyártása közben látjuk. A szövetkezeti tagok naponta 400 tufabeton tömböt termelnek majd. Előnye: falazáshoz nincs szük­ség malterre. Eltökélten, bátran lépjünk ki! Sok példát idézhetnénk. Egy fiatal asszony, párttag, például sokat vitatkozott az apjával. Az apa semmiképpen sem akarta aláírni a jelentkezési nyilatko­zatot. Összeveszett az apjával. Sírt is emiatt, mert hát érde- mes-e veszekedni a szülőkkel? Érdemes. Hiszen már új házat is építettek, jobban és szebben akarnak élni. Segítségről beszélünk. Ügy látszik szükség van rá. Olyan segítségről, amelyet nehéz pó­tolni. El kell távolítani a csö- kevényeket, Hogyan? Arra nin­csenek normák. És ha sikerül kiirtani a csökevényeket, akkor győzünk. Győzünk a faluban, a járásban, a kerületben. Győz­nek a munkások és a földmű­vesek. Egyesek már most, má­sok csak évek múlva fognak nevetni azon, hogy milyen csö­könyösek is voltak. Ma ez a legfontosabb probléma. A szö­vetkezetek Szlovákiában már több mint egy negyedmillió hek­tár területen gazdálkodnak. A föld több mint ötven százalékát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents