Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-01 / 40. szám

I**?«] Rövid haj a divat A képeinken be­mutatott hajvisele­tek, a legújabb pá­risi „kreációk“ — Amint látjuk győ­zött a rövid haj, hosszút most már nem is látni a be­mutatókon. Az itt közölt haj­viseletek fiatalosak, próbáljuk meg, il­lik-e nekünk? ÉRDEKES KÉRDÉSI VETETT FEL GILETTE ZIEGLER A FRANCIA ASSZONYOK LAPJÁBAN, A HEURES CLAIRES-ben Mi lenne, ha az asszonyok holnaptól kezdve nem dolgoznának? „Miután a doktornő nem talált pacienst, sem az ügyvédnő panaszost, a képviselőnő nem gyakorolt semmire sem befolyást, és a női munkát sehol sem becsülik annyira, mint a férfiakét, Éva kénytelen elismeri, hogy Ádám mégis csak magasabbrendű nála ...“ így foglalta össze 1925-ben Théodore Joran polémista a feminizmus jövőjét! De ami még 30 évvel ezelőtt elképzelhetetlennek látszott, az most megvalósult. A dolgozd nőket ma már megtalálhatjuk mindenütt: műtermek asztalainál, bankok pénz- tárablakainál, a postán, a telefonnál, a rádiónál, az egyetemeken és laboratóriumokban, a tör­vényszéken és a parlamentben. A gúnyolódás helyébe a színlelt aggódás és a jó tanácsok léptek: milyen árat kell majd az asszonyoknak fizetniük hivatásbeli sikereikért? A házon kívüli munka fizikailag és szellemileg megerőltető, kimeríti őket, a nők tönkreteszik egészségüket, elrontják családi boldogságukat, elhanyagolják gyermekeiket... Meg kell jegyezni, hogy a moralistáknak so­hasem jutott eszükbe, hogy sajnálkozzanak a háztartásban dolgozó nő felett, akinek pedig a legnehezebb munkát keli elvégeznie: a padló- kefélést, mosást, miközben órákig kell hideg vízben tartania a kezét. Soha sem jutott eszükbe a parasztasszony, aki gyakran ugyanazt a munkát végzi a gazdaságban, mint a férfiak. Amikor a háború alatt behívták az üzemekbe az asszonyokat, a szokásos jóakaratú megvetés helyett csodálták az asszonyok kitartását és képességét, melyek „bizonyos munkákban felül­múlják a férfiakét". Akkor senki sem törődött vele, hogy a gyermekeket megfosztják anyjuk­tól. De ugyanazok a férfiak, akik a háború alatt helyeselték az asszonyok behívását, 1917- *ben azt követelték, hogy az asszonyok térjenek If vissza a családi otthonba. Céljukat nem sike­rült elérni, inert szembekerültek a tényekkel, a szükségletekkel és az asszonyok akaratával. Mi történne, ha holnaptól kezdve a nők nem dolgoznának? Ismerek egy kis várost, ahol körülbelül 800 nő dolgozik az üzletekben, kór­házakban, postán, a városházán, az iskolában stb. Kár azt mondani, hogy helyettesíteni le­hetne őket. Ha csak a férjes nőket akarnánk hazaküldeni, mint ahogy időről-időre' néhány „realista" javasolja, a kisvárosi élet megbénul­na és tönkremenne. És ha egész Franciaország • ban az a sok százezer asszony, aki a textil­iparban és a konfekcióiparban dolgozik, abbá- 7f agyná a munkát, olyan ruhahiány lenne, ami­lyen még a háború alatt sem volt. Ha orvos­nőink, ápolónőink, beteg gondozóink elhatároz­nák, hogy a családi életnek szentelik magukat, akkor a kórházak, szülőotthonok, klinikák felét be kellene zárni. A közhivatalok, bankok, a posta, az ipar és az élelmiszerüzletek szá­mára a nők távozása a munkából azt jelentené, hogy ezek az Intézmények csak a hét egyik jelében dolgozhatnának. És ha a tanárok és tanítók kétharmada eltűnne, hol találhatnánk helyettük másokat, mikor már most is tanító­hiány van az iskolákban. Hozzá kell tennünk, hogy a nők öntudata a tanulásban és a cselekvésben alükull ki, és hogy a feminizmus, melyet sokáig utópista ál­modozásnak tekintettek, most megkapta igazi értelmét: a nőnek azt a követelését, hogy az emberi lényt megillető jogokat megkapja, és azt a meggyőződést, hogy a nő hazája számára is hasznosabb lehet, ha dolgozik, mintha ott­honába zárják, sőt, így gyermekeit is jobban nevelheti, mert jobban felkészül rá, hogy gyer­mekeit megértse. A női munka ellenségei már csak utóvédhar­cokat vívnak. Elvesztették a csatát azon a na­pon, amikor a fiatal generáció elismerte, hogy az élet és a gondolkodás területén u társada­lom fejlődése azt követeli, hogy fél fiák fs nők ,,osztozva jóban! rosszban" ■ együtt dolgozzanak, u munka egyenlőségében és szabadságában. Fiié-terítő Szükséges hozzávalók: 150 gramm 15-ös fonal és 7-es tű. A terítő átmérője 68 cm. 86 légszemmel kezdjük és az első botocskát a 8. légszem- be szórjuk. Ezzel kész az első sor. Azután a minta szerint tovább horgolunk. A fogyasztást úgy végezzük, hogy a sor vé­gén, az utolsóelőtti botocskánál két szemet a tűn hagyunk, háromszoros botocskát horgolunk az előtte való sor utolsó botocskájára és azután háromszor 2 szemet és egyszer 3 sze­met összehorgolunk. Gondoljunk a télre Szilvareszt: 5 kiló meg­mosott, kimagozott szilvát a forrástól kezdve tíz per­cig főzünk, 80 deka cukrot adunk hozzá, s tovább főz­zük 15 percig. Tetejére sza­licilt hintünk, lekötjük, s másnap reggelig ruhák közé rakva szárazon gőzöljük. Boros szilva: 3 kiló szil­vának a szárát kihúzzuk, megmossuk, s a vizet jól lecsöpögtetjük róla. Egy li­ter bort 50 deka cukorral felforralunk. Egy szűrőkanál szilvát rakunk bele, két per­cig főzzük, majd az üvegbe rakjuk. így, szűrőkanalan­ként rakjuk a borba, illetve az üvegbe. Végül a forró bort ráöntjük, tetejére sza­licilt hintünk, lekötjük és szárazon kigőzöljük. Lecsó télire: két és fél kilő paradicsomot megmo­sunk, szeletekre vágjuk, 10 percig forraljuk. 5 kilő meg­tisztított, felszeletelt papri­kát rakunk bele és 10 per-ciq főzzük. Forrón üvegekbe rak­juk, szalicilozzuk, lekötjük és másnap reggelig száraz gőzben tartjuk. Zöldségfélék télire: külön­féle zöldséget, kelkáposztát, kalarábét, sárgarépát, petre­zselyemgyökeret, vöröshagy­mát, fokhagymát, zöldpapri­kát, ledarálunk. Kilónként 10 deka sóval összekeverjük, kevés feketeborsöt is tehe­tünk bele. Üvegekbe rak­juk, tetejét meghintjük só­val és jól lekötözzük. Szá­raz. levegős helyen tartjuk. Télen levesbe, és más olyan ételbe használhatjuk, amibe zöldségféle kell. Pirospaprika sóban: egy kilő pirospaprikát ledarálunk. 15 deka sóval összkever jük, tiszta, száraz üvegekbe rak­juk. tetejére is kevés sőt hintünk és jő erősen lekö­tözzük. GYÓGYÍTÓ gepek A brünni gépipari kiállításon az orvósi rendelő és kórházi felszereléseken kívül gyógvító gépeket' is láttunk. Alábbiakban néhányat bemutatunk. A LÉGZÉS-STIMULÁTOR Az agy — sokféle feladata közepette — a lélegzést is sza­bályozza. Ha a lélegzés köz­pontjában tartós zavar keletke­zik, az élet megszűnik. Ilyen zavart okozhatnak a különféle mérgező anyagok. Tartós alta­táskor a szervezetbe juttatott tekintélyesebb adag altatószer is karós hatással lehet, mert a beteg ébredésének ideje el­húzódik. Ha valaki vízbe fullad, a halál ugyancsak a lélegzés központjának bénulása követ­keztében áll be. Hasonlóképpen A légzés-stimulátor ' bénító hatásuk van az agyi lég­zőközpontra a kis' feszültségű áram okozta áramütéseknek. A mesterséges lélegzés alkalmazá­sának elve helyes. Sok esetben eredménnyel jár, hiszen valóban a levegő hiányának megszünte­téséről van szó. Csakhogy ezt a hiányt végső soron nem a tüdőnek, de nem is a tüdőt mozgató izmoknak a bénulása idézi elő. A végzetes zavar és hiba a légzöközpont üzemében mutatkozik. így hát okvetlen eredményesebb, ha a közvetett megoldás — a mesterséges légzés — helyett a közvetlen megoldáshoz folyamodunk, va­gyis a lélegzés központját in­gereljük, ösztökéljük, „stimu­láljuk" eleven munkára. Erre való a stimulátor. Máris áldásos eredményeket köszönhetünk né­ki az életmentés munkájában. E készüléknek nagy előnye, hogy nincs szüksége hálózati áramforrásra. Egyszerű zseb­lámpaelemek látják el villamos energiával. Amellett könnyű is, tehát könnyedén hordozható. A gép fedőlemeze egyszersmind kapcsolótábla is. Bal sarkában van a készüléket működésbe hozó főkapcsoló, jobboldalt pe­dig az áramerősséget szabályo­zó fogókar. Az alkalmazott áramerősség felső határa 18 milliamper. A táblára szerelt műszeren az adagolás mértéke ellenőrizhető. Hogyan működik a készülék? A segítségre szoruló ember fejére elektródokat illesztenek. Ezekbe hajlékony gumikábelen vezetik a bénulás mértékének megfelelő erősségű és az ele­mek táplálta, vibrátorral keltett, másodpercenként 80—120 rez­gésszámú áramot. Az áram — erősségéhez képest serkenti az agy légzöközpontját. Hama­rabb és biztosabban helyreállít­ja a légzőszervek rendes mű­ködését, mint a mesterséges légzés. Az életmentőgép szer­kezete és kezelése egyszerű, munkája üzembiztos, s eredmé­nyes munkáját immár gyógyult betegek sokasága dicséri. AZ ULTRAHANG-GÉP Általában a másodpercenként 20.000-nél nagyobb rezgésszámú hangok tartoznak az ultrahang körébe. Ezeket már nem hall­juk, hiszen az emberi füllel még hallható legmagasabb han­gok rezgésszáma 16 ezer körül van. Hogyan hozhatjuk létre p nagy rezgésszámot? A gerjesztésre több eljárás ismeretes. Legegy­szerűbb a fúvókás (Sípos) és a szírénás) áramlás-megszakításos rendszer, magasabbrendű a mag- netosztrikciós, az elektrosztrik- ciós és a piezo-elektromos át­alakítás. Itt csupán a legutóbb; eljárásról ejtünk néhány szót. Az orvosi' gép esetében ugyanis ez a gerjesztési mód járja. Az úgynevezett piezo-villa­mosságot Pierre Curie fedezte föl. Azt tapasztalta, hogy hä a kvarckristály egy a tengelyé­re merőleges felületre nyomást gyakorol, ott szabad elektro­mosság keletkezik. E jelenség fordítva is érvényesül — s épp ezt használja ki a gyógyító gép —, hiszen. Jia a kristályt villamos erőtérbe (rezgőkörbe) helyezzük, a kristály a váltako­zó erőtér hatására összehúzó­dik, majd kitágul — rezgésnek indul. A rezgés nagyon gyors: száma másodpercenként eléri a több milliót. (A technikai úton keltett legmagasabb ultrahang rezgésszáma 5 milliárd másod­percenként!) Az ultrahangot az ipar is sokféleképpen és sok mindenre használja. De bennünket most csak az érdekel, hogy mire használja a gyógyászat. Elöljá­róban megjegyezzük, hogy itt még nem elég széles körben aknázzák ki, s bizonyos kérdé­sek még tisztázásra szorulnak. Ám a hazai és a külföldi ta­pasztalatok egyaránt azt bizo­nyítják, hogy alkalmas némely izületi bántalmak kezelésére és gyulladások gyógyítására. . A tüdöasztmásokkal azt tapasztal­ták, hogy a kezelés nyomán megszűnik a légszomj. A bőr- gyógyászatban jól helyettesíti az eddig alkalmazott hőterápiát. Kísérleteznek belgyógyászati felhasználásával, is. Idevágó ha­tározott eredmények és részle­tes hazai tapasztalataink azon­ban nincsenek. Mindenesetre használhatósáaa a gyógyászatban is széles skálájúnak ígérkezik. Általános alkalmazása persze még sok-sok tanulmányozást és vizsgálatot kíván. Az orvosi gép két fő része a generátor és a sugár,.öfej. E kettőt hajlékony kábel köti össze. A generátort váltakozó áramú hálózat táplálja. A kvarckristály rezgéséhez magas feszültség szükséges. Ezt a gépbe szerelt transzfor­mátor szolgáltatja. A magas feszültségű váltóáramot az elek­troncsövekből álló egyenirányító rendszer egyenárammá alakítja át, s ez táplálja a másodper­cenként 800 ezer rezgést végző rezgőkört. Ezek a (még elektro­mos) rezgések a kábel közvetí­tésével a sugárzófejbe kerülnek. Ott két lemez közt foglal he­lyet á kvárckristfily. A piezo­elektromos elv alapján a nagy frekvénciájú áramot a kristály ultrahangrezgésekre alakítja át. Ezt a kezelőfej mellső lapja köz­vetíti és sugározza ki. A keze- föfejet nagyobb hangerösség alkalmazásakor vízhűtéssel is ellátják, mert a kristály rezgé­se során hő fejlődik. A kvarclemeznek a gerjesz­tett rezgésen kívül önrezgése is van. A sugárzófej akkor adja ki a legnagyobb energiát, ha az említett két rezgés rezonanciába kerül, azaz számban, fázisban is megegyezik. Ezt az állapotot a gépise szerelt variometer biz­tosítja. Tudnunk kell, hoqv nz ultra­hang terjedésének sebessége a levegőben viszonylag kicsiny. Ezért a gyógyító kezelés sikere végett a sugárzófejet közvetle­nül a gyógyítandó testrészre helyezik. Az érintett testrészt parafin-olajjal kenik be, hogy a sugárzófej és a test között ne keletkezzék intenzitást csök­kentő, légzárvány. Ha erre a kezelési módra valami okból nincs alkalom, a testet víztar­tályba helyezik, s a víz közve­títi a sugárzófej - rezgéseit. Ek­kor a sugárzóiéi is víz alatt van. A tartály vizét használat előtt közönséges forralással gáztalanítják. A vízben a sugár­zófej és a test távolsága 1—5 centiméter közt változhat. A szemléltetett gép kilenc foko­zatban kapcsolható. A KOBALTAGYÚ Az ágyú szerkezete egyszerű. A rádióaktív kobalt a kezelő­fejben van. Ez a gömb alakú fej dobformában végződik. A kobalt tulajdonképpen a dobba helyezett tokban fekszik. A gömböt egy állványon le és fel mozgathatják. A sugárzó izóto- pot pontosan a kezelendő test­rész fölé állítják. A kezelőasztal helyzete is szabályozható. Az alatta levő homorú lemez su­gárvédelmi célokat szolgál. Va­lamennyi mozgatást gépi erővel végzik, s az ellenőrző asztalról irányítják. Az izotópokat _ fémtórpedóbari tartják. Arra az időre, amikor a gép nem dolgozik, a kezelő- fejből eltávolítják őket, hogy igy mind a beteget, mind a ke­zelőszemélyzetet óvják a veszé­lyes sugárzástól. Több mint egy méter vastagságú vasbeton fa­lak s ezeken belül mintegy 10 centiméteres ólomlemezek kö­zött tárolják a kis torpedót. A betegnek a kezelés ideje alatt mozdulatlanul kell feküd­nie s mintegy másfélméteres falvastagságú helyiségben. A kezelés irányítója kívülről in­dítja meg az úgynevezett to­vábbító szerkezetet. Az indítás­sal egy időben mozgásba hozza a kezelés időtartamát jelző órát és bezárja a kezelőhelyiség aj­taját. Ez mindaddig automati­kusan zárva marad, amíg a tor­pedó töltésével nem ér vissza az ólomfalak mögé. A kezelési idő lejártát az, óraszerkezet jelzi. A továbbító szerkezet ki­alakítása egyszerű, elvileg ha­sonlít a felvonókhoz. Szerkesz­tése a hibaforrások számát a legkisebbre csökkenti. Biztonsá­gi berendezésekkel bőségesen ellátják. így, ha a kis felvonó működésé áram híján megakad, a továbbítást kézi erővel vég­zik. A rádióáktív izótópok haszná­lata — jelesül a kobaltágyú működése — hatalmas léptek­kel vitte előbbre a gyógyítást. Ha csak technikailag mérlegel­jük a különbséget az ágyú és az X-sugaras mélyterápia kö­zött, számos érv szól az előbbi mellett. Egyszerűbb a szerkezete, ke­vesebb a hibaforrása, és a há­lózati áramtól sem függ. Ezek az előnyök a gyógyítás sikerét is biztosítják. Példaképp mutattunk be né­hány új gyógyító gépet. Egy részük már kiállta a próbát, más részük a kísérletezés sza­kaszában is sok sikerrel ke­csegtet. Az ultrahang-gép Sj ' BRATISLAVAI VASÁR 1957. október 10.—12. Centrálne trhovisko. § Ahol kb. 120 eladóhelye lesz az állami — szövetkezeti vállalatok, valamint termelési szövetkezeteknek és az EFSZ-nek. f I ommmhmmmmmBMam&wmuxmsa awgmKaaKtaaaaa

Next

/
Thumbnails
Contents