Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-09-03 / 36. szám
LIGÁNS BLÚ Egy kis ügyességgel szebbé, kedélyesebW bé tehetjük otthonunkat. Hogyan ? Például, csaknem minden lakásban van szobanövény, hiszen ez a lakás dísze. De a szobanövényhez hozzátartozik a cserép is. Nyerscserép, vagy díszcserép, vetődik fel a kérdés. Tudjuk, hogy »'máncozott edényben közvetlenül főidet nem tarthatunk, mert elszigeteli a levegőt, s így a föld megsa- vanyodik. Ezért, ha mégsem akarunk megelégedni a nyerscseréppel, kénytelenek vagyunk azt behelyezni zománcozott díszedénybe. Jobb megoldás azonban, ha valaki — akinek némi Ízlése és kézügyessége van — olajfestékkel csíkokat, vagy elszórt 'mintákat fest a nyerscserépre. Aki ügyesebb. a fantáziája szerint bármilyen mintát is festhet a cserépre. Természetesen nem a teljes cserépfedelet fedjük be, — mert akkor megintcsak elzárnánk a növényt a levegőtől, hanem csak ritkásan csíkozunk, vagy elszórt mintát alkalmazunk. A vázás állólémpát is olcsón, ízlésesen elkészíthetjük otthon. Ha nincs pénzünk drága porcelánvázára, vagy a szobaberendezés stílusa sem kívánja meg, bármely egyszerű korsó alkalmas e célra. S nyers cserépkorsókra éppúgy festhetünk motívumokat, összehangolva azt a szoba jellegével. Egy kicsit már nehezebb, de szükséges, hogy az ernyőt összhangba hozzuk a tartóvázéval. Persze tudjuk, hogy egyszerű cserépkorsókhoz drága selyemernyő nem való, hanem vagy pergamint, amire festhetünk, vagy valamilyen mintás kreton, amelynek a mintázatából át is vehetünk motívumokat a korsóra, esetleg síma anyag, amire ráhímezhetjük a motívumokat. Elkészíttetnünk csak a váza villanyszerelését és az ernyő drótvá- zát kell, a többi munkát magunk végezhetjük. TÖRÖK ELEMÉR: 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 u 0 ■ Q Szeptemberi találkozás Hatvanadik napót jegyeztem be, szívemben tele melegséggel: pirosfedelű, kopott füzetembe. E hatvan nap már csak egy futó pillanat. Elszelelt, mint az illatos tavasz, s most jönnek: újak, kedvesebbek. Jönnek, még jönni fognak, mint ahogy az iskolába jönnek a játszi gyerekek, kiknek arcán már nem ül sápadt félelem. Ott jönnek köztük: a régi ismerősök, ismeretlen kedves arcok, fiúk, lányok, testvéri jóbarátok. Jönnek, mint az áradat, felettük lágy szellő zsong, s röpíti tovább csengő hangjukat, szívük dobbanását, * a hatvan napnak sok vidám óráját. Üjra együtt vagyunk, mint egy nagy család. Közénk újak jöttek, de mind jó pajtások, kiket már régen szívemben hordok. Köszöntse hát őket meleg szavakkal e dal, és ti is egymást boldog ifjúság, mint a bíbor napsugár az ébredő határt. U a 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ r* Csaknem mindenki szereti a blúz- viseletet, és joggal, mert többnyire jól öltöztet. A legkülönbözőbb alkalmakra viselhetjük, munkába, színházba, csak attól függ, hogy milyen anyagból készül. A mellékelt két blúzt elegáns alkalmakkor viseljük. A magasan csukódót organdiból, szilonból készíthetjük, a nyaknál kis fekete bársonymasliban végződik, A blúz színé lehet fehér, rózsaszín, vagy világoskék. A másik blúz szilárdabb anyagból készülhet, de csinálhatjuk selyemből is. A kivágás itt is masliban végződik, de a blúz anyagából. Az előrészen plisz- szírozást, vagy szegőzést alkalmazhatunk. (Francia modellek). ★ ★ ★ Szekrénycsík 100-as cérnával horgolunk. A vászonszalagot üzletben vásároljuk: A szalagot minden 7. lyuknál behajtjuk, és 1 háromrácsavarésos pálcát horgolunk- 7 kis lyuk kihagyása után 2 kétcsavarásos pálca, behajtjuk a szalagot, összefogjuk 1 háromcsavarásos pálcával, ez a felső sarka. 7 kis lyuk kihagyása után 1 kétszer csavart pálca, 7 kis lyuk kihagyása után behajtjuk a szalagot és háromcsavarásos pálcát készítünk. 7 lyuk kihagyása után 1 kétcsavarásos pálca, 7 lyuk kihagyása után behajtjuk a szalagot és 4 levegöszemet készítünk.és lekapcsoljuk vele a hajtás másik végét. 10 levegőszem után 1 kétszer csavart pálca a 7. lyukba. 10 levegőszem után behajtjuk a szalagot, 4 levegőszemmel a hajtás másik végére kapcsoljuk. 10 levegőszem után 4 kétszer csavart pálcát készítünk a 7. szembe. 10 levegőszemmel felmegyünk s behajtva a szalagot összekapcsoljuk. 4 levegőszemet lekapcsolunk a hajtás másik végére. 10 levegőszem után 1 kétcsavarásos pálca a 7. szembe. 7. szem után behajtás és 1 háromcsavarásos pálca, így folytatjuk olyan hosszúságban, amilyen a szekrényünk polca. A most elkészített cakkokat 6 leve- göszemből készített ívekkel behorgoljuk. A levegőszemeket rövid pálcával öltjük le. Az utolsó sort bepikózzuk. A csík alsó szélére egy vagy két sor lyukat horgolunk. Ezzel varrjuk a vászoncsíkra a csipkét. Fehérneműre, gyermekruha gallérjára is készíthetjük. A helyes folttisztítás első feltétele, hogy mielőtt hozzákezdünk a tisztításhoz, jól keféljük ki a port, a piszkot a szövetből. Tiszta rongyot, vagy vattát gyengén megnedvesítünk benzinnel és enyhe dörzsöléssel próbáljuk kioldani a foltot. Ha túl sok benzint használunk, az oldószer szétfolyik, és a benne lévő zsír halványabb, de nagyobb foltot okoz. Az ilyen szétfutott, vagy egyébként is halvány zsírföltöt jól tisztíthatjuk híg szalmiákszesszel. (Folt- tisztításra alkalmas híg szalmiákszeszt gyógyszertárban vásárolhatunk.) Ezt bővebben használjuk, mint a benzint és hosszabb ideig dörzsöljük vele az anyagot. Sáros és piszkos kabátot is szalmiákszesszel tisztítsunk. A szalmiákszesz vizes oldat, tehát lassabban szárad, mint a benzin. Ólajfestéket tiszta terpentinnel veszünk ki a ruhából. A terpentin is lassan szárad. Kátrányos szennyeződésnél is megpróbálkozhatunk benzinnel, de benzollal biztosabb az eredmény. Ezek a tisztítószerek — a szalmiákszeszt kivéve — gyúlékonyak, robbanékonyak. Használatuknál legyünk nagyon óvatosak. Cukorszirupot, cukor és mézfoltot langyos vízzel távolítunk el. Gyümölcsfoltokat fehér anyagból kevés ecettel megsavanyított langyos nátriumszulfit oldattal vegyünk ki. (A nát- riumszulfitot fényképészeti szak- iizletben árusítják.) Egy deci vízhez egy mokkáskanálnyi anyagot vegyünk. A gyümölcs - foltos részt lehetőleg áztassuk az oldatba, s ha szükséges, egy-két órán át is hagyjuk benne. Utána alaposan öblítsük ki tiszta vízben. Ugyanezt az eljárást megpróbálhatjuk fü- okozta zöld foltok eltávolításánál is. Tintafoltot és gyümölcsfoltot híg káliumhipermangán oldattal is tisztíthatunk. Ez a szer barna foltot hagy hátra, melyet ecettel meg savanyított meleg nátriumszulfit oldatba való üz- tatással távolítunk el. Ezt a módszert színes holminál is használhatjuk, de tanácsos előzőleg az anyag kisebb darabján, vagy egy belső felhajtásnál kipróbálni, hogy nem támadja-e meg a vegyszer a festéket. Rozsdafoltot forró citromsáv- oldattal veszünk ki, majd az anyagot bő vízben kiöblítjük. Ha gyertyacsepp esik a ruhára, a vastagabb parafinréteget kés fokával lekaparjuk, majd a foltra itatóspapírt teszünk, s azon keresztül kivasaljuk. Ha még marad parafin az anyagban, benzinnel könnyen kive- hetjük. A kocsikenöcs-foltot terpentin és benzin keverékével távolítjuk el. Papírból úgy vehetünk ki zsírfoltot, hogy a szennyezett helyet körülhintjük magnézia porai, majd kis tálkában, ugyancsak magnéziumból benzin hozzáadásával pépet készítünk, s felkenjük a foltra. Héhány perc után jól lerázzuk a papirost, s tiszta kefével vagy ruhával óvatosan ledörzsöljük. Harc a fájdalom ellen Az asztalon fekvő beteg először érthetetlenül össze-vissza kezdett beszélni, majd hevesen mozgolódott. Fel is próbált kelni az asztalról, de erővel visszatartották, miközben Morton állandóan tovább csepegtette a folyadékot az üvegből. A beteg hamarosan niégnyugodott — úgy látszott, hogy egész testében elérnyedt — és szabályosan, mint mély álomban alvó ember, lélegzeni kezdett. A professzor kézbe vette a kést és elszántan belevágott a daganat szélén lévő bőrbe, a beteg meg sem mozdult, nem kiáltott fel, hanem éppen olyan nyugodtan és szabályosan lélegzett tovább, mint azelőtt. A profesz- szor gyors mozdulatokkal eltávolította a daganatot és a beteg végig nyugodt maradt. Még 2—3 perc és az operáció véget ért. MortOn felemelte a beteg arcáról a törülközőt, hogy a nyaki sebet be lehessen kötni. Még néhány perc telt el, a beteg kinyitotta a szemét, megmozdult és köhögni kezdett. Azután megszólalt, még akkor sem hitte el, hogy megoperálták, mikor már visszafektették az ágyába. Warren professzor szótlanul állt, majd elgondolkozva így szólt a jelenlevőkhöz: „Uraim, nem csalás! Amit itt láttak, rövidesen elterjed az egész világon...“ És ténylegesen ez világraszóló fontosságú felfedezés volt. De Morton nem jutott egykönnyen ehhez a felfedezéshez. Mint fogorvos olyan műfogakkal dolgozott, amelyeknek a szájban való rögzítése igen fájdalmas volt. Akkor kezdett el Morton olyan szer után kutatni, amely ha rövid időre is, de mentesít a fájdalomtól, legalább annyi időre, ami alatt felteheti a szájba a fogakat. És a mérgezés veszélyének ellenére saját magán, különböző anyagokai kísérletezett. Volt egy régi ismerőse, aki patikus volt és azt mondta neki* hooy az éter belélegzése néha csillapítja a fogfájást. Erre emlékezett Morton és elkezdett kutyákon kísérletezni. A cloroform Egy évre rá Angliában egy Simson nevű orvos felfedezte a cloroform hódító tulajdonságát. Mortonhoz hasonlatosan Simson is egyedül dolgozott. Különböző vegyszereket próbált ki, ameddig a cloroformhoz jutott. Ellene azonban a bigott angol papság lépett fel. A papok azt mondták; hogy nem szabad az embert mentesíteni a fájdalomtól az altatás által — különösen a szülő asszonyokat — mert a szentírásban meg van írva, hogy az asszonynak fájdalmak között kell vajúdnia. Á szülést fájdalommentessé tenni annyit jelent, mint az isteni parancsolattal szembe szállni. Simson elhatározta, hogy megvédi felfedezését és a papoknak a szentírásból vett idézetekkel válaszolt. — Kimutatja, hogy az általuk áhítottakkal ellentétben, a cloroform használatával az egyház hívő fiaként viselkedett, mert isten példáját követte, aki először használta az altatást- Mert bizony meg van írva a szentírásban — „az isten Évát, az első asszonyt, Adámnak, az első férfinek bordájából teremtette. De mielőtt kivette volna bordáját, Adámot mély álomba merítette: tehát, — mondta Simson, — altatás alatt vette ki bordáját... '* És még a legtudósabb papok sem találtak erre ellenérvet! Az utóbbi évtizedekben természetesen tovább folytatódtak a kísérletek. Oj, nagyhatású gyógyszerek és eljárások szolgálják a sebész munkáját. — Ezekről majd más alkalommal számolunk be. Dr. Vajda István Bratislava vízellátásának története Szlovákia fővárosának ivóvízzel való ellátását helyezzük most érdeklődésünk középpontjába. Vajon, hogy folyik egy nagyváros ivóvízzel való ellátása. Felkerestük a bratislavai vízmüveket, hogy felelétet kapjunk kérdésünkre. Jelenek Lászlóval, a Vízmüvek vegyészével beszélgettünk. Készségesén a következőket mondotta el: „A városi tanács már 1879-ben ösz- szeköttetésbe lépett a drezdai építészeti tanácssal, hogy a bratislavai vízmüvek felépítésére tervet készítsen és megfelelő forrást keressen, amely el tudja látni ivóvízzel a várost. A tárgyalások és előkészítő munkálatok öt évig tartottak. 1884 augusztus Jóén végre megkezdték az építkezési munkákat. Rá egy évre, amikor az újonnan felépült színház megnyitását ünnepelték Bratislavában, a színház előtti téren az első vízsugár is megjelent. — Milyen volt az első vízmű? Az első vízmű a Károlyjalu felett elterülő szigetről kapta forrásvizét. Ott két és fél méter átmérőjű kutat létesítettek, amely naponta 3.000 köbméter vizet adott a városnak. A vizet 400 milliméter átmérőjű vascsövön vezették Károlyfaluba, ahol a szivaty- tyúház volt. Innen a Szamárhegyi tartályba szivettyúzták a vizet. Ez a tartály látta el a város alacsonyabban fekvő lakónegyedeit. A dombos helyeken fekvő lakónegyedek ellátásához kétszer kellett át szivattyúzni a vizet. A szivattyúzást akkor még gőzgépek végezték. Meg kell jegyezni, hogy a vízmű magánemberek tulajdonában volt és csak 1894-ben vette át a városi tanács, amikor látta, hogy a vízmű jövedelmezően működik. Már 1904- ben kiderült, hogy a vízmű nem tudja ellátni a fejlődő várost. További kutat kellett felépíteni. A vízfogyasztás rohamosan növekedett és 1913-ban már 12.000 köbméter vizet fogyasztott a város. A felszabadulás után nagy lendületet vett a város fejlődése és természetesen a vízfogyasztás is meg- növekedett. A mai vízfogyasztás a 20 év előttinek a háromszorosára emelkedett, és a mai vízszükséglet fede-' zésére már 21 kút szolgál. A korsze-\ rütlen szivattyúkat már régen kicserélték és villanymotorokkal hajtott motorok végzik a munkát. Ma már nem elég egyszer vagy kétszer át-' szivattyúzni a vizet, hogy a város egyes magasan fekvő részeit ellássák, de ötszöri át szivattyúzásra is szükség van. A város egyes lakónegyedeinek szintkülönbsége ugyanis meghaladja a 240 métert. A vízmű csővezetéke ma eléri a 278 kilométert, ami légvonalban a Tátráig érne. Ezenkívül még a mellékvonalokon 73 kilométer-' nyi csővezeték fekszik. Megemlíthet-' jiik, hogy Bratislavában 10.700 vízióra működik. A vízmű felépítése óta 340 millió köbméter vizet szolgáltatott a városnak. Ez a vízmennyiség 8 kilométer hosszú, 4 kilométer széles és 10 m-es mélységű tavat alkotnak. — Bratislava ama szerencsés nagyvárosok sorába tartozik, amelyek nagytömegű ivóvizet nyerhetnek, anélkül, hogy különösebb műfolyamatnak vetnék alá. A város a Dunából kapja a vizet, amelyet a homokréteg teljesen megtisztít. Így tehát mesterséges szűrőberendezésekre nincs szükség. A vízműveknél egyébként naponta vizsgálják a vizet higiéniai szempontból. A bratislavai ívóvíz középkemény, mész és magnézium tartalmú. Hőmér-' séklete megfelelő és elismerten íz-, letes víz. A csehszlovák városok legJ jobb ivóvizei közé tartozik. Államunk állandóan nagy pénzösszgeket fordít országszerte vízvezetékek, artézi kút tak létesítésére, hiszen a városok és falvak jó ivóvízzel való ellátása a nép egészsége megőrzésének egyik előfeltétele. De — Gá Zsilipkamra mozgó hajók átemelésére Az eddig épített hajtóemelő zsilipkamra típus késlelteti az úszó hajót, mert amíg magasabb vagy alacsonyabb szintre emeli, illetve süllyeszti, addig a hajónak állnia kell. Az Aldunán, a Vaskapunál most olyan új zsilipkamrát szándékoznak építeni, amely lehetővé teszi, hogy a hajót menet közben emeljék át. Az új úgynevezett nonstop-kamra olyan hosszú, hogy amíg a hajó végighalad a kamrán, vizszínt kiegyenlítődik s a kapu kinyílik. A szintkülönbség nagysága szerint az ilyen zsilipkamrák egy kilométernél is hosszabbak lehetnek, úgy, hogy építésük költséges. Ma mindösz- sze egy ilyen zsilipkamra működik Svédországban, s az említett aldunain kívül a Rajnán akarnak hasonlót építeni.
