Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-08-06 / 32. szám
SZOVJET DIVAT A szovjet divattervezők valóban szép, fiatalos modelleket terveztek a fiatal lányok számára. Az első modell csíkos vászonból készül, és az alapszínnel egyező kis boleróval viseljük. Üdék, fiatalosak a mintás ruhák is; ’a második ruha nyakmegoldása érdekes: az anyag mintái vannak egymás mellé aplikálvá. Szép lesz a haj A nagy meleg elmúltával beszéljünk arról, hogy a sok napsütéstől és izzadástól kiszáradt hajunkkal mit csináljunk, hogy hamarosan ismét a régi legyen és újra örömünk teljék benne. Mindazok, akik eddig idegenkedtek a tojással való mosástól, vagy nem volt rá szükségük, mert a hajuk kitűnő állapotban volt, jó. ha most egy néhány alkalommal tojássárgájával mossák hajukat. A haj rendkívüli száraz volta esetén ricinus-olajat is tegyenek a tojás sárgájába. Semilyen körülmények között se tartóshullámosíttassuk hajunkat, ha az a normálisnál szárazabb lett, várjuk meg, míg hajunk visszanyeri eredeti rugalmasságát. Mosás után használjunk — még az avasodfisi veszély éllenére is — hajunk ápolására valamilyen növényi olajat, semmi esetre sem parafinolajat. A tojással való mosás receptje a következő: 2—3 tojás sárgáját (a haj mennyiségének megfelelően) óvatosan válasz- szunk el a fehérjétől és tegyünk hozzá ricinust (10-15-20 csepp). Alaposan elkeverve bevizezett hajunkra aprólékosan ujjunk hegyével — amire rátapad, ha belemártjuk — vigyük fel fejbőrünkre, és ott ugyanolyan mozdulatokkal, mintha szappannal vagy samponnal mosnánk, dörzsöljük erőteljesen a fejbőr minden pontján. Ezt a műveletet mindaddig csináljuk, amíg érzésünk szerint feloldódott i minden szennyeződés a fejbő- tünkön, hajunkon- Ezután a tojásos edényt feltöltjük kb. fé! deci vízzel és ezt a híg tojásos lét tarkónkra öntve tenyerünkkel egész fejünkön jól átdörzsöljük, s utána bő folyóvízzel leöblítjük. Ha ezt a műveletet S az esedékes mosáskor 3—4- S szer megismételjük, úgy hajunk kiheveri a napozás és a nagy J> hőség adta elváltozást és újra s eredeti szépségében fog pom- <j Páeni. s A naptól kiszáradt festett vagy szőkített haj újrafestésé- ? nél fokozott gondossággal kell S eljárni és kizárólag a kinőtt ? < hajak festésére vagy szőkítésére Jj ? szabad szorítkozni. Az egész S S hajat, amennyiben színehagyot.t s ÍJ lenne (ami szinte biztos), igen ? erősen hígított oldattal szabad S csak pillanatokra bekenni, ne- $ hogy a megszokott színtől élté- 2 rő eredményt kapjunk. S M. M. ? MELEG SAJTOS SZELET Kiflit vagy szendvicset vékony szeletekre vágunk, vajjal vagy juhtúróval vékonyan megkenjük, reszelt sajtot szórunk rá, és pár percre sütőbe tesz- szük, amíg pirosra, ropogósra sül. TÖLTÖTT ZÖLDPAPRIKA A zöldpaprika tetejét levágjuk, ereit kiszedjük, és a következő töltelékkel tömjük meg: Darált sülthús, párizsi, sonka vagy kolbász, juhtúró, mustár, pici vaj. A megtöltött paprikákat egy-két órára hidegre tesszük és utána karikákra felvágjuk. Minden karikát helyezzünk egy-egy vékony szendvics szeletre. Barackkrém: A kimagozott sárga barackokat kevés forrásban lövő vízbe feltéve, 5—6 percig főzzük. Közben egész tojást 25—25 dekánként egy darabot ízlés szerinti cukorral simára keverünk, és a főtt barackot forrón kanalanként állandó keverés mellett hozzáadjuk. Óvatosan keverjük el. mert a fehérje könnyen összeugrik, kicsapódik. Túrókrém: Túrót tejfellel elkeverünk és tetszés szerinti gyümölcslével habosra verünk- Jégre állítjuk. Tejfeles leves: A savanyú tejfelbe egy kis lisztét habarunk, megsózzuk egy darab vajjal, kis köménymaggal ízesítjük és mérsékelt tűzön felfűzzük. Fekete kenyérből kockákat vágunk és tálalás előtt beletesszük. szítétt, kihűlt ecetes vízbe, melyet ízlés szerint kaporral, mustármaggal, sárgarépával, tormával, szőlölevéllel ízesítünk és díszítünk. Az idén sok a gomba, ügyeljünk azonban arra, hogy egészen friss és hibátlan gombát tegyünk el. Először mossuk meg, azután szeleteljük fel a gombát és saját levében 10 percig pároljuk. Azonnal töltsük be az üvegekbe és öntsük le a saját levével. Minden gyümölcsöt cukor nélkül is eltehetünk. Az édes gyümölcsöknél egy liter vízre 75—15 dkg cukrot számítunk, a savanykás gyümölcsnél pedig 100—25 dkg-ot. A gyümölcsöt megszórjuk cukorral, de lehet már előre is szirupot főzni és lehűtve a gyümölcsre ráönteni. A befőzésnél gyorsan dolgozunk, mihelyst betöltöttük a gyümölcsöt, a patentüveg fedőlapjára néhány csepp alkoholt csepegtetünk, azt meggyújtjuk, majd a fedőlapot gyorsan , az üvegre helyezzük és a patentzárral becsukjuk. Az üvegeket fokozatosan melegítjük, nehogy a gyümölcs megrepedjen. — Ügyeljünk arra, hogy a gőzölésnél az üvegek ne érintsék egymást. A gőzölést a forrás percétől számítjuk. Az előírt idő után vegyük ki az üvegeket a gőzből és legjobb ha egy ruháskosárban párnák között hagyjuk kihűlni. Hideg uborkát sose helyezzünk forró vízbe és fordítva, forró üvegeket se hideg vízbe. Nagyon fontos, hogy friss gyümölcsöt tegyünk el és főzzünk be. Már jóélőre mossuk meg az üvegeket és a gumigyűrűket főzzük ki sós vízben, használatig pedig áztassuk hideg vízben. Egyszerre lehetőleg egyforma nagyságú üvegekben rakjunk el gyümölcsöt. Minderiekfelett a legfontosabb a tisztaság. Az üvegeket forró szódás vízzel mossuk ki, mindig forró vízzél öblítsük ki és egy tiszta konyhatörlőre csöpögtessük le. A befőzésnél használt edényeket és kanalakat előbb alaposan főzzük ki. Az uborkát jó, kemény kefével hideg vízben dörzsöljük le. szórjuk be sóval és éjjelen át állni hagyjuk. — Másnap szárítsuk meg, rakjuk be az üvegekbe és aztán öntsük le az elkéAPÁRÓL FIÚRA Kettős évforduló Szokás mondani, hogy a Bach-ok ereiben vér helyett muzsika keringett. Ha ezt mondjuk, mondhatjuk azt is, hogy a Hertz-ek már az anyatejjel szívták magukba a fizika-tudomány iránti adottságot. Az első híres Hertz- fizikus, Heinrich Hertz száz évvel ezelőtt született, unokaöccse pedig, Gustav Hertz, a kiváló atomfizikus, a napokban ünnepelte 70. születésnapját. A Hertz-család még rajtuk kívül is több neves fizikussal büszkélkedhet. A.páról fiúra öröklődik a tehetség, a szorgalom, a kitartás, hogy mindany- nyian egy célt, az emberiség javát szolgálják. * A XIX. század első felében James Maxwell skót fizikust ragadta magával az „elektromossági láz". Mit lehet, és lehet-e még egyáltalán, valamit megtudni az elektromosságról, avagy az eddig elért eredményeket véglegesnek kell tekinteni? Maxwell elméleti számításokkal szép eredményeket ért el, de hol maradt a gyakorlati bebizonyítás? Maxwell huszonhat éves volt, és híres, elismert tudós, amikor 1857-ben Hamburgban, Heinrich Hertz született. A skót zseni, a természettan bölcs tanára, álmában sem gondolt volna Heinrich Hertz arra, hogy az elektromos hullámokkal foglalkozó két nagy elméletének jövője egy vörösarcú, siró-rívó hamburgi pólyáshaba kezeiben fekszik. Pedig igy volt. Ez a két ember, a száraz matematikai számítások és elméletek, Hertz pedig a bámulatos gyakorlati kísérletezések alapján új fejezetet nyitott az elektromos erő történetében, s ez a fejezet vezetett a drótnélküli táviró és a rádió feltalálásához. * A fiatal Heinrich Hertz mérnöknek készül. Húsz éves korában Münchenben alfarja tanulmányait folytatni, de egy év után látja, hogy sosem lesz belőle mérnök, s döntő lépésre szánja el magát: otthagyja a mérnökséget és „örök hűséget esküszik a fizikának'. 1878-ban a berlini egyetemen Helmholtz előadásait hallgatja, de közben eredeti kísérleteket is végez, sőt 1880- ban már díjat is nyer az elektromos mozgásról írt tudományos munkájával. Röviddel Berlinbe való érkezése után megragadja figyelmét Maxwell elmélete: az elektromágneses mozgások hullámszerűen történnek. Helmholtz is biztatja, hogy kezdje meg kísérletezéseit az elmélet bebizonyítására. ■ genám, de hogy kezdje meg? Erre Helmholtz sem tud feleletet adni, és Hertz sem az egyetlen, aki szeretné megoldani a kérdést. Több más, tehetséges fiatal fizikaszakos hallgatót ragadott meg a szépen hangzó elmélet. De bebizonyítani? Nem tudtak hogyan hozzáfogni. Heinrich Hertz azonban nem tud szabadulni a Maxwell-elmélettöl. Idővel mindjobban meggyőződik az elmélet helyességéről, s elhatározza, hogy véget vet a bizonytalanságnak. 1883-ban Kiéiben fog először komoly munkához, de semmi lényeges eredményre nem jut. Mégsem csügged. Két évvel később, mint a Karlsruhe-i Polytechnikum fizika tanára, ismét a Maxwell-problémán dolgozik. És ekkor jön rá a zseniális gondolatra, ami lényegében oly' egyszerű, hogy — mint annakidején Faraday esetében, aki először jött rá arra, hogy elektromos erő létrehozásához mozgás szükséges — akaratlanul is felvetődik a kérdés: „És erre eddig senki nem jött rá?“ Bizony, erre az „egyszerű“ dologra számos fizikus, számos kísérletezés után sem tudott rájönni... Hertz „egyszerű" kísérlete a következőből állott: Vett két cinklapot, amelyekhez fémgolyó végződésű rudakat erősített, s a rudakat egy vezető takercs végeihez kapcsolta. Amikor a golyók közel kerültek egymáshoz, Hertz észrevette, szikra képződik, amely egyik golyóról a másikra ugrik, s így bebizonyította, hogy a szikrát elektromos hullámok okozzák. A csekély kapacitás és indukció következtében nagy frekven- ciájú rezgést létesített, melyeknek igen kicsi volt a hullámhosszuk. Rezonátornak köralakú ’ vezetőt használt s ezt szűk szikraköz szakította meg. Tényleg egyszerű, mégis Heinrich Hertz zseniális esze és szívós kitartása volt szükséges a felfedezéséhez. És ha a drótnélküli táviró igénybevételével való életmentésről van szó, vagy ha otthonunkban a rádió műsorát élvezzük, ne feledkezzünk meg róla, hogy ezek e nagy tudós „egyszerű" kísérleteinek eredményein, a Hertz-hullámokon alapszanak. * Hertz egész életét az elektromos hullámok tanulmányozásának szenteli, és további szintén „egyszerű" felfedezéseket tesz. Például ő fedezi fel, hogy az elektromos hullámok tulajdonságaikban megegyeznek a fény- és hőhullámokkal. Ebből pedig az következik, hogy a közönséges fény nem más, mint elektromos rezgés s ez Maxwell elméletével is egyezik. így bizonyította be Hertz laboratóriumi kísérletek alapján a matematikai számítások pontosságát és helyességét. 1889-ben Hertz a bonni egyetem fi-’ zika tanára lesz. Most még nagyobb lendülettel folytatja kísérleteit és minden reménye meg van arra, hogy további fontos felfedezésekre jut az elektromosság terén. Éppen a ritkított gázokkal végez kísérleteket, és közel van az X-sugarak felfedezéséhez, amikor harminchét éves korában meghal. * Heinrich Hertz nagy munkát végzett rövid élete alatt s egy olyan rúgót mozdított meg, amellyel megadta az alapot további nagy tudósok munkájához. Az ő szorgalmas, kitartó munkásságának visszhangja járja keresztül-kasid a légürt, vágtat a repülő fénnyel, életet ment, tanít és szórakoztat. És mindez azért lehetséges, mert egy matematikus hitt a számításaiban és egy erősakaratú zseni azt mondta: „Ha ezek a hullámok tényleg léteznek, én felfedezem őket!" * * * Gustav Hertz a ma élő német atomfizikusok egyik legjelentősebb képviselője. Nagy elődjéhez méltán, fiatal korától kezdve a fizika-tudománynak szenteli életét. Munkásságáért 1925- ben Nobel-dijat, 1951-ben Lenin-díját, és 1955-ben államdíjat kap, 1951-ben t pedig a Max-Planck érdemrenddel tüntetik ki. Gustav Hertz is Hamburgban született és a müncheni, göttingeni és berlini egyetemen tanul. Ugyanitt később a fizika magántanára, majd Halle-ban a fizika rendes tanár lesz. Nagy érdemei vannak a berlini Fizikai Intézet megalapításában (1927), amelyet azután ő vezet. A hitleri uralom alatt megtagadja a fasizmus melletti loyalitás aláírását, s a fasizmus bukása után,. }945-ben a Szovjetunióba költözik. Ekkor a nyugati világ egyszerűen halottnak nyilvánítja. Annál nagyobb azonban a világ közvéleményének meglepetése, amikor a holtnak hitt professzor 1954-ben visszatér a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy a lipcsei egyetemen a fizika tanszékét elfoglalja. A békét szolgáló német atómtudo- mány sokat köszönhet a nagy tudósnak, aki egész munkásságos életét az atomenergia békés felhasználásának tanulmányozására fordítja. GERÖ KATALIN BEFŐZÉS OLCSÓ RECEPTEK \irr rr cattoc ctct dt fl c. píct.
