Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-30 / 31. szám

I « Elmondta: A. N. Bakulev professzor, az Orvostudományi Akadémia elnöke A tudósok jelenleg több mint 700 betegséget ismernek, amelyet baktériumok, vírusok, gombák, férgek, állatok paraziták okoznak. Csupán a baktériumok több mint 200 betegség okozói. Az egyes fertőző betegségek megszüntetése érdekében el kell pusztítani azokat a fészkeket, ahol a kórokozók és a betegségátvivők tanyáznak. Ez azonban csak az egyik oldal. A másik — az életviszonyok változása. A jö­vőben minden ember, minden család a higiénikus köve­telményeknek megfelelő lakást kap, megszervezik a köz- étkeztetést, amely nemcsak a nőket mentesíti a háztartás nehéz munkájától, hanem azt is biztosítja, hogy minden ember éppen azokat az élelmiszereket kapja meg, ame­lyek az éghajlati, az életkörülmények, a kor, a munka stb. szempontjából a leghasznosabbak számára. Legyűrjük majd az olyan betegségeket is, mint a reu­ma, a rák, a tbc., a szklerózis. Ami a tbc-t illeti, ez a betegség 10—15 év míilva megszűnik, mint népbeteg­ség. Ez nem fantázia, hanem a modern tudomány vív­mányain nyugvó reális terv. • ' « Megszabadulunk a ráktól Az érelmeszesedés, mint ahogy ma már megállapították, anyagcsere-betegség. A középkorú és idősebb embereknél főleg a szív és az agy véredényeit támadja meg, s mind- ezideig nincs ellene radikális módszer. E probléma meg­oldása elsősorban a helyes táplálkozással áll összefüggés­ben. Joggal számíthatunk arra, hogy megtaláljuk azt az eszközt, amely. segít megakadályozni a vérerek falaiban a koloszterin lerakódását, az ereknek pedig visszaadja eredeti rugalmasságukat és átbocsátóképességüket. Nehéz megmondani, mikor oldódik meg a rosszindulatú daganatok, köztük a rák elleni harc problémája, de nem kétséges, hogy a tudomány közel áll e titok megfejtésé­hez. A kutatások több irányban folynak. Tanulmányozzák a daganatok keletkezését. Már megállapították, hogy a betegséget vegyianyagok, vagy vírusok okozzák. Más­részt vizsgálják a daganatok sejtjeiben végbemenő vegyi átalakulásokat. Megállapították, hogy a daganatok sejt­jeiben a cserefolyamatok másként mennek végbe, mint az egészséges sejtekben. Nincs kizárva, hogy ha pontosan tisztázzák, milyen vegyi anyagok segítik elő ezeket az átalakulásokat, akkor sikerül majd megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel e folyamatot hathatósan befolyá­solhatjuk a kellő irányba. Már vannak olyan preparátu­mok, amelyek egyes daganatfajtákra pusztítólag hatnak. Nem kétséges, hogy a XX. század második fele megsza­badít bennünket a ráktól és más rosszindulatú dagana­toktól. a világom ál JiaKC é&etéht Müszív és műtüdő Emlékezzünk meg általában a sebészet, különösen pedig a szívsebészet fejlődéséről- A közeljövőben a sebé­szek a természetes vérkeringés kikapcsolásával végeznek gp majd műtéteket. A szívet ideiglenesen kikapcsolják p§ a szervezetből. A vérkeringést különleges készülékek — p§í műszív és műtüdő — tartják majd fenn. A sebésznek pp módjában lesz így kijavítani a beteg szív összes hibáit, gp például a született szívbajnál bevarrni egyes felesleges gg hiatusokat, helyére tenni a szabálytalanul elhelyezkedő |p ereket, kitágítani az összeszűkült nyílásokat, új szívbil- gp lentyüket beállítani, magában a szívben kicserélni a beteg gg ér-darabot stb. Ma már a mesterséges vérkeringés fenn- tartására különféle készülékekkel rendelkezünk. Eljön az gg az idő, amikor a sebész nemcsak az új szívet (elhúnyt gp emberét), hanem új tüdőt is képes lesz átültetni, ha ez pp szükségessé válik. Á modern orvostudomány már egészen gg közel férkőzött »a szövetek és szervek átültetésének wx problémájához. A probléma technikai részét már eléggé gg kidolgozták, de még a szervek biológiai összeférhetősé- pp gének rejtélyét kell megoldani. Az életkor meghosszabbításáért A hosszú életkorról nem akkor kell gondoskodni, ami­kor az ember már túljutott a hatvanon, hanem a születés pillanatától kezdve. Sok gyermekbetegség az egész életre kihat. A vörheny, a szamárköhögés, a kanyaró, a diftéria, a poliomielitis és más megbetegedések számának jelentős csökkenése, majd teljes felszámolása már napjainkban alapja az egészségesebb nemzedék nevelésének. A szkle- rózia elleni harc problémájának megoldása egy-két évti­zeddel képes meghosszabbítani az ember életét. Az orvosok már ma is tudják néhány belső elválasztás'.! mirigy funkcióit irányítani. Vannak már szintetikus hor­monok, amelyek pótolhatják a természetes mirigyek elvesztett vagy gyengülő működését. Ismereteinknek ez az ága egyre jobban szélesedik, s az orvosok kezében új lehetőséggé válik a szervezet megöregedése ellen1 harcban. Az ultrahang mint sebészkés^ Az orvostudomány fejlődése mindig más természettu­dományok eredményeire támaszkodott, most pedig ezen­kívül "felhasználja már a műszaki tudományok eredmé­nyeit is. Az irányított ultrahang segít a sebészeknek abban, hogy felismerjék a szív vagy más szervek sövé­nyében a defektusokat. A szövetek ultrahanggal ugyan­úgy elvághatok, mint sebészkéssel, mégpedig teljesen vérzésmentesen. A kölönleges érzékeny műszerrel lehe­tővé teszik, hogy nemcsak az egész szervezet, hanem azon belül egyes sejtcsoportok elektromos áramait is felfogjuk, s így működésük helyességét megállapíthatjuk. Lehetővé válik, hogy a beteget a távolból megvizsgáljuk, sőt, hogy például szívét meghallgassuk, s a szív mun­káját egy ernyőn megnézzük. A- röntgen-televízió már a legközelebbi jövőben az egyik legfontosabb helyet foglalja el az orvosi munkában. Mindez, amiről beszéltem, a legközelebbi évtizedekben megvalósul. Egy kis kirándulás a Holdba A Hold. egy hatalmas fennsíkján fel­épített repülőtéren mozgalmas élet folyt. A Hold lakói örömmel fogadták a planétaközti járat érkezését, amely már háromszor hetenként közlekedett. A repülőgép minden egyes esetben egy kis „földi levegőt“ hozott magával és valahogy összeköttetést jelentett a szülőhazával. — Nemsokára kiszállhatunk, mi­helyst a kamrát megtöltjük levegővel — magyarázta Alena. /— Nem veszünk fel védőöltönyt? — kérdezte Seversen csodálkozva. — A főrepülőtéren még nincs rá szükség, a hangárok úgy vannak építve, hogy mi egyenesen úgy érez­zük magunkat, mintha csak a Földön lennénk. Az utasokat a Hold lakók szívélye­sen üdvözölték, „No most megmulutom magának, hogy milyen az élet a Holdon". A tank nekiiramodott és a sziklás hegység felé tartott. Utasai kisvártat­va egy keskeny völgyben robogtok tova. — Hát miért nem hallunk semmit — kérdezte Severson. — Amint tudja, a hang csak a le­vegőben vagy valami más anyagon keresztül terjed és a Holdon nincs levegő. Mi ketten csak azért értjük meg egymást, mert a védőöltönybe le és felvevő készülék van felszerelve. — Ha itt nincs levegő, hát hogyan létezhetik valamilyen élet? — kérdez­te Severson. — Nagyon helyes a megjegyzése, ahol nincs víz és levegő, ott valóban nem is keletkezhet élei. Csuk a múlt­ban hitték egyes tudósok, hogy élet, oxigén és fehérje nélkül is lehetséges. A kirándulók nemsokára egy széles alagút bejárata előtt álltak meg. Első pillantásra látszott, hogy emberi kéz építette. — Ezen az alagút on keresztül ju­tunk el a hegység túlsó végére? — kérdezte Severson. — Nem, Most az ércbányába me­gyünk. Itt uránt, volframot, krómot, mangánt, kobaltot és vasat terme­lünk. — No mit gondol, nagyon sokat gürcölnek ezek a bányászok és ugye agyonkínzottan néznek ki? — kérdez­te Alena és fürkésző tekintettel fi­gyelte Severson arcát. — Ugyan menjen már, hát ez is munka? Távolról irányítani a magas frekvenciájú sugarakat, és az ellenőr­ző lemezen figyelni, hogy miképpen folyik a munka? — A sugarakban ugyanis olyan ha­talmas erő rejtőzik, amely egész hegységeket szétver. Figyelje csak!

Next

/
Thumbnails
Contents