Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-30 / 31. szám

Most már nem kétséges, hogy a iefegyverkezés kérdéseiről t'lyó tárgyalások Londonban semmi eredményre nem vezetnek. Augusztus 17-e az ENSZ XII. közgyűlésé közeledik, ahol meg­tárgyallak az albizottság eddig elért eredményeit. Milyen ered­mények lesznek ám azok, amikor a nyugati nagyhatalmak minden áron megakadályozzák, hogy teljesítsék az emberiség leghőbb óhaját és ideiglenesen állítsák le a nukleáris fegy­verekkel való kísérleteket. Ezt világosan megerősíti Dulles amerikai külügyminiszter július 2-én tartott rádióbeszéde is, hiszen egy szóval sem tett említést az utolsó szovjet javaslatról. Dulles minden figyelmét — ez egyszer az Arktiszban létesítendő „ellenőrzési sáv“ kérdésének szentelte! Ügylátszik nem vesznek tudomást arról a gondoskodásról, amellyel a közvélemény az emberiség sorsa irányítására fordít, vagypedig más politikai célokat követnek. A lefegyverkezésre — még részlegesen sem — gondolnak őszintén. Bulganyin elvtárs a július 22-i Macmillan brit minisz­terelnökhöz intézett üzenetében rámutat arra, hogy a londoni bizottságban a helyzet az Adenauer kormánya és a nyugati nagyhatalmak közötti transzakcióra emlékeztet. Különben mivel magyarázzuk azt az állandóan hangoztatott követelést, hogy a lefegyverkezésre vonatkozó bármilyen megállapodás feltétlenül összefügg a német kérdés (mégpedig a nyugati elképzelés sze­rinti) megoldás szükségességével? Ügy látjuk Adenauer fél a közeledő nyugatnémetországi par­lamenti választásoktól. A szociáldemokráciát ma Max Reimann. az illegális kommunista párt elnökének felhívása értelmében a kommunisták egymillió szavazattal támogatják. A reakció viszont mindent elkövet, hogy Adenauer fenntartsa uralmát. ADENAUERÉK MOSZKVÁBAN Nem kételkedünk benne, hogy a 28 tagból álló bonni küldött­ség, melynek moszkvai útját már néhányszor elhalasztották, most gyorsan megvalósítják, még a választások előtt, már az említett okoknál fogva. Ade­nauer Kereszténydemokratikus Uniój-ja nem akarja, hogy a választásoknál felmerülhessen az az érv, hogy állandóan elodázza a Szovjetunió által tett javas­latokat, amelyek a két ország között megkötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozik. Még hozzá olyan időszakban, amikor Nyugat-Németországot a mun­kanélküliség növekedésének ve­szélye fenyegeti. (A brunschwi- gi Büssing teherautógyár beje­lentette, hogy további ezer munkást bocsát el.) A július 23-án a Szovjetunió külügymi­nisztériuma épületében megkez­dett tárgyalás menete egyenlőre igen reményteljes. A gazdasági kérdések mellett tárgyalásra kerül a hadifoglyok, menekül­tek, áttelepültek hazaszállítása és a konzuláris jogok biztosítá­sára vonatkozó szerződés meg- •. kötésének kérdése is- ! AZ ENSZ HÁBORÜRA KÉSZÜL' Az ENSZ idei közgyűlésének! kevés pontja foglalkozik majd valószínűleg a nemzetközi fe­szültség fokozatos csökkentése útján elérhető béke megszilár­dításának kérdésével és a foko­zatos leszerelés kérdésével. Ez­zel szemben a programon csu­pa olyan kérdést feszegetnek, amelyek állandóan vagy újonnan a békét fenyegetik. A tárgyalás sorrendjébe a múlt héten a gö­rög kormány beiktatta a Nagy- Britannia ellen emelt panaszá­nak megtárgyalását. Az ENSZ legutóbbi határozatának értel­mében Angliának az lett volna a feladata, hogy a ciprusi kér­dést békés, demokratikus és igazságos módon megoldja. En­nek ellenére az angolok foly­tatják a ciprusi lakosság terro­rizálását és nem akarnak hoz­zájárulni ahhoz, hogy a görög nép ezen része az önrendelke­zés jogával éljen. Huszonegy afrikai és ázsiai állam közösen panaszt emelt Franciaország ellen. Francia- ország se teljesítette az ENSZ XI. közgyűlésének határozatát és békés tárgyalás útján nem oldotta meg az algíri kérdést. A francia kormánynak már csak három hónapja marad hátra, hogy teljesítse kötelezettségvál­lalását. (Az algíri kérdést az ENSZ októberi programjára tűzték ki.) Vajon mihez fog­nak? Bourges Maunoury kor­mánya a múlt héten a parla­mentben megszavaztatta az északafrikai háború folytatására vonatkozó teljhatalmú megha­talmazást. Sőt még arra is jogot kapott, hogy a „gyanúsak“ szá­mára koncentrációs táborokat rendezhessen be. íme látjuk, hogy a francia kormány mennyire igyekszik eleget tenni az ENSZ azon ha­tározatának, hogy az algíri vitás kérdéseket az ENSZ alapelveivel egyezően oldják meg! Anélkül, hogy Közép-Keleten végleg megoldották volna a fe­szültség okait, az ENSZ számá­ra újabb „Szuez“ ütötte fel a fejét- Oman beudin törzsei fel­lázadtak a brit kormány elnyo­matása ellen, és nem kívánnak egyebet, mint önrendelkezési jogot, míg viszont Nagy-Britan- nia repülőgépekről bombákkal akarja elnémítani őket. Az ENSZ közgyűlése tehát nehéz feladat előtt áll, amikor a Biztonsági Tanács egyes tagjai, akik pedig felelősséget vállaltak a béke megőrzéséért — nemcsak, hogy nem teljesítik feladatukat, ha­nem állandóan háborúskodást szítanak és háborút viselnek a lefegyverkezési kérdést egyálta­lában nem veszik komolyan. Az egyiptomi háború idején látjuk, hogjí az ENSZ-nek elég ereje van ahhoz, hogy beleszóljon a ma is fennálló háborúkba. Ez az ereje azokban a nemzetek­ben rejlik, akik az ENSZ-ben az imperialistákkal szemben túl­nyomó többségben vannak. Minden út Moszkvába vezet Minden út Rómába vezet — így szól egy ismert mondás. De mi, ma így kell, hogy mondjuk: minden út Moszkvába vezet. Legalább is most, a világ ifjú­ságának találkozójakor, a VI. Világfesztivál alkalmával. Minden út. De minden eszköz is. Négy hajón — amelyeken a szovjet lobogót lengeti a szél — érkeznek a küldöttek a Szovjet­unióba — a Georgián, a Krímen, a Pabjedán és az „Együttműkö­dés“ nevű hajón. A TU 104-ek a legtávolaHii repülőterekről szállnak fel és nyolcvanöt különvonat áll ké­szenlétben- Az ifjú szovjet sarkkutatók már elhagyták az Antarktisz jeges vidékét és ifjú kínaiak, egyiptomiak, afrikaiak a forró égöv alatt, a kikötők és a repülőterek felé vették út­jukat, hogy a haiók vagy a re­pülőgépek Moszkvába vigyék őket. Július 28-tól a világ 30 000 fiatalja van Moszkvában, ahol augusztus tizenedyedikéig tar­tózkodnak. Harmincezer fiatal, akik a földteke ifjúságát képvi­selik és akiket nem választ el sem a faj, sem a színek külön- féiesége, sem pedig az ország­határok. Semmi nem választja el, ellenben egy szó egyesíti őket — egy varázslatos szó — barátság — az a szó, amelyet a „béke“ mellett a világ minden nyelvén megtanulnak majd. Moszkva tizennégy napon át az ifjúság városa lesz. És a világ ifjúságának e grandiózus találkozója az ifjú generáció egységének nagyszerű szimbólu­ma. LÁZÁR ANNA A fesztiválról a közismert Rajkó-zenekar sem hiányzik: Bizo­nyára sok új barátot szereznek az örökszép magyar népi mu­zsikának Beszélgetés Mao Ce-tunggal Irta: EDCAR FAURE A volt francia miniszterelnök nemrégiben körutazást tett Kínában, s tapasztalatairól cikksorozatban számol be a francia jobboldali lapban, a Figaróban. Az alábbiakban Mao Ce-tungná! tett látogatásáról írt cikkéből közlünk részleteket. Este 10 óra felé járt az idő. Az új Kína vörös kapuját (min­dig így nevezték) mindössze két őrszem vigyázta. A kocsi végig­röhögött a „Déli-tenger“ part­ján levő hosszú füzfasoron. A kis kínai udvart két judeai fa és néhány virágzó galagonya díszíti. Az elnök egészen a terasz széléig elénk jött, úgy hogy meglepetve láttam őt köz­vetlenül velem szemben. Mao Ce-tung arca valamivel idősebb és kevésbé pufók, mint ahogy a legutóbbi fényképek mutatták. Alakja tagbaszakadt, mozdulatai erőteljesek (63 éves és 20 kilométert úszik a Jangce folyón.) Rendkívül egyszerűen és barátságosan viselkedik. Félig kis palota, félig nyári ház, amelynek elég nagyméretű termébe beléptünk. A helyiséget neon- és kínai lámpák sorai világították be, fafaragások dí­szítették a mennyezettől' lefelé. Egyik oldalon vörös térítővel letakart tárgyalóasztal állott, a másik oldalon kényelmes ka­rosszékek, itt foglaltunk helyet. Az államfő jelenlétében Csou En-laj még gúnyorosabbnak tűnt fel, mint máskor. Szemmel láthatóan élvezte, hogy elsőnek c értette meg, amit mondok, s várta az alkalmat, hogy kija­vítsa a tolmács téves fordítá­sát, Azzal az előnnyel rendel­kezett, hogy már ismerte tár­salgási témáimat, segített meg­magyarázni egyik-másik néze­temet, világosan kifejezésre juttatva, hogy nem osztja azo­kat. * Megegyeztünk abban, hogy nem kell kétségbeesni a jövő miatt. Mao Ce-tung elnök be­szélgetés közben megemlékezik arról, hogy jómagam is állást foglaltam az atomkisérietek be­szüntetése mellett, s újból meg­kísérlem Csou En-laj segítségé­vel kifejteni transzfer-lefegy­verzési tervemet. Ennek a Genfben előterjesztett tervezel - nek az értelmében úgy kellene csökkenteni a hagyományos ka­tonai hiteleket, hogy ezt kap­csolatba hozzák a gazdaságilag fejletlen országoknak szánt se­gélyalap létesítésével, ami lehe­tővé teszi a lefegyverzés egy­idejű automatikus ellenőrzését cs végrehajtását. — Franciaország újból a bé­kítő és a közvetítő szerepet játszhatja — jegyzi meg Mao Ce-tung. — A franciáknak dicső történelem áll a hátuk mögött, A VIT-en a plakát tervezők és díszítők igazán kitettek ma­gukért iMűmq, a uitdf TERRY CHARLESWORTH AUSZTRÁLIA KÜLDÖTTE Terryt az ausztráliai táncszövetség küldte a 22.000 kilométeres útra. Terry táncosnő s már sokszor lépett fel -gyárakban, hajókon s a dokkokban a munkások előtt — hirdetve előttük a Fesztivál gondolatát. Moszkvában érdekes számmal lép majd fel: bemutatja a Brolge-t, egy ősi ausztrál táncból komponált magánszámát. EGY PRÉDIKÁCIÓ 15 CENT Los Angelesben egy methodista egyházközség templo­mában úgynevezett „zeneboxot“ létesített. Egy pénzdarab bedobása ellenében a hanglemezautomata orgonamuzsikát szolgáltat a híveknek, egy másik automata pedig 15 centért egy egész prédikációt közvetít. A rohanó hívek egy dollárért feláldozást is nyernek ... A NYOLCÉVES KÖNYVILLUSZTRÁTOR Deszanka Makszimovics, az egyik legnagyobb jugoszláv g.vermekíró a közelmúltban fejezte be „Mese Kratkovecs- káról“ című mesekönyvét. A művet különös véletlen folytán egy nyolcéves kislány illusztrálja. A hír története rövid. Makszimovics éppen annakidején, amikor könyve elkészült, találkozott egyik barátjával, akinek nyolcéves . kislánya, Neda Likovics megmutatta rajzait. Ezek annyira megnyerték az írónő tetszését, hogy nyomban „megálla­podást“ kötött az újdonsült művésszel könyvének illuszt­rálására. A mesekönyv — tucatnyi illusztrációval — a közeljövőben Szarajevóban lát napvilágot. MAHMUD BABIKER HAAFAR ELSŐNEK ÉRKEZETT A VIT-RE Mahmud Babiker Haafar, a szudáni ifjúsági szövetség tagja. Megérkezése után elmondotta, hogy életében elő­ször tett meg ilyen hosszú utat, Karthumból repülőgépen jött Prágáig, majd ennnn vonaton Moszkváig. Legfőbb vagya az volt, hogy ő érkezzen elsőnek a Fesztivál városába. Mahmud Babiker Haafart követi a szudáni delegáció 200 tagja, akiknek útját ő készítette elő. A LÁTHATATLAN AJTÖ „Levegőajtót“ alkalmaznak több New York-i nagyáru­ház utcai bejáratánál. Ez lényegében rendkívül erős lég­áramlat, amelyet az épület tetejétől az alagsorig vezet­nek- Az erős légáramlat megakadályozza az utcai por, az esőcseppek és a legyek, vagy szúnyogok behatolását az épületbe. Ezenkívül megvédi a belső helyiségeket a külső hidegtől vagy melgtől, a vevöközönség viszont akadály­talanul beléphet a láthatatlan ajtókon. AZ ARANYÁSÓK UTÓDJAI Urániumláz tört ki Colorádóban. Kétezer ember ötszáz négyzetkilométernyi területen Geiger-mérőkkel, furófel­szerelésekkel, geológiai térképekkel kutatja a „kincset“. Buzdítja őket a gyors meggazdagodás vágya. le kell győzniük jelenlegi ne­hézségeiket. Franciaország sok­kal inkább megfelel erre a sze­repre, mint Kína, az sokkal jobban illik hozzá, mint hoz­zánk. Űjból a kínai szerénység, amelyben az udvariasság a büszkeséggel párosul. Kína meg­lepő fejlődésen ment keresztül és ezért beszélhet nyugodtan „hibáiról", lemaradásáról, ar- chaizmusáról. Kína visszaszerez­te függetlenségét és megtalálta nemzeti egységét, ezért minden kockázat nélkül szerény lehet, Az elnök egészen az autóig kisért ki bennünket. Kif elérne- net karonfog, hogy ezzel is jelezze, óvni kíván a sötét úton. A kocsi ablakán keresztül meg­látom a zárt zubbony nyak fölött híres arcát, kezét, ame­lyet rokonszenve jeléül, inte­getve emel fel, s ez az utolsó kép az erő, a természetesség, és a „jelenlét“ érzését ébreszti bennem. A „Déli-tenger" mentén vé­gigrobogva az jut eszembe, mi­féle Hihetetlen paradoxon játék az, hogy ezt az államfőt számos ország nem ismeri el ebben a minőségben ? A Nyugat egy része számára Mao Ce-tung és az ö Kínája jogilag és diplomáciailag nem létezik! S van-e egyetlen állam­férfi is, aki egy ilyen népes országot kormányoz? Van-e bárhol is olyan politikus a vi­lágon, aki olyan hatalommal kormányoz, mint ö? Van-e ma egyetlen olyan ember — és ál­talában sok olyan volt-e, aki hozzá hasonló módon azonosí­totta magát egy nemzettel, egy néppel a történelem mozgása 9 közben is ? * Falat akartunk emelni Kína köré, de végeredményben, mi vagyunk azok, akik elzárkózunk a külvilágtól. Ez a magatartás igazolható lehetett eleinte, az adott körülmények között, és az érzékenység reagálása miatt. De most ? Guru! a márka, masírozik az SS Nyugat-Németországban javában áll a választási harc, amely szeptember 15-én sorra kerülő kép­viselőválasztásokat készí­ti elő. A választásokon sok párt indul, sokféle jel­szóval, amelyek egymás­sal versengve ígérnek minden lehetséges jót s még annál is többet. Mintha egész Nyugat- Németország egyetlen nagy, lármás politikai piaccá alakult volna át, mintha Madách „Ember tragédiájáénak londoni vására" kapott volna raj­ta óriási, soha nem re­mélt színpadot. A CDU, a Keresztény Demokrata Unió, Adenauer kancellár pártja például „békét, szabadságot és igazságot“ hirdet, amin a háborús atlanti politika és a belső elnyomás folytatását érti. S amit a kormánypárt ki nem mondhat, minthogy mégiscsak feszélyezi az uralommal együttjáró nemzetközi ildomosság: azt megfogalmazzák he­lyette szövetségesei. Az Áttelepültek Pártja pél­dául az 1939. évi egyes esetekben pedig az 1945. előtti határok visszaállí­tását követeli. , A Német Szociáldemokrata Párt számos olyan követelést állított fel, amely helye­sen igyekszik követni a nép nagy erővel megnyil­vánuló elégedetlenségét az Adenauer-politika ellené­ben — azonban a sok esetben feleutas jelszavak mögött gyakran e politika tényekben való támogatá­sa húzódik meg. A kom­munista párt, amelyet a karlsruhei alkotmánybíró­ság ítélete a föld alá kényszerített, nem vehet részt a választásokon, a nép érdekeiért vívott következetes harca azon­ban így is jelentős hatást gyakorol az események menetére. A választás napja még messze van, de a vásár már áll. Ezt nemcsak képletesen, hanem a sző szoros értelmében kell érteni, A monopóliumok óriási összegekkel siettek a jobboldali pártok segít­ségére. A „Bajorországi Nagy- és Külkereskede­lem Gazdaságpolitikai Egyesülete“ egyenesen vá­lasztási adót vetett ki tagjaira: minden nagyke­reskedőt arra kötelezett, hogy az elmúlt két esz­tendő minden tízezer márkányi forgalma után 80 pfenniget fizessen be a választási kasszába“ ... még mielőtt az első cé­dula az urnába esne, a nagy pénzhatalmak a tő­lük függő pártokkal már kialkudtak a jelöltlistákat és a politikai irányvona­lát“ — írja nemrégiben a Frankfurter Rundschau. A választási körzeteknek valóságos . „feketepiaca“ alakult ki: Adenauer Ke­resztény Demokrata Unió­ja például több választási körzetet átengedett Alsó- Szászországban a szélső- jobboldali német pártnak. S e vásárhoz a pénz ma­gában, úgy tűnik, nem is elégséges: beavatkozik a katolikus klérus, papjai a szószékről agitálnak a CDU mellett; s ez sem minden: a CDU megálla­podott a BDJ-vel a fa­siszta jellegű ifjúsági szervezettel abban, hogy e szövetség terrorkülönít­ményeket állít fel a szo­ciáldemokrata választási gyűlések megzavarására és szétverésére. A terro­ristákat Engelsrodban ké­pezik ki, a többi között Anders egykori SS Sturm­bannführer parancsnoksá­ga alatt, Már lezajlott a „premier“ is: az újra színre lépett SS-legények Stuttgartban „bemutat­koztak“ egy választási gyűlésen... Nyugat-Németországban gurul a márka és masí­rozik az SS. Nem hátbor­zongatóan ismerős már valahonnan ez a kép? (cs)

Next

/
Thumbnails
Contents