Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-02 / 27. szám
Nagy Nyári ferseiayüiaiB« mint kiszállunk a votíafA ból, az állomás előtti park évszázados fái iid- vözlik az idegent. A régi és új idők leheletét érezzük, amikor besétálunk a városba. Elbűvöl a történelem színes meséskönyve, & a képzőművészetek aranybányája. Figyel- műnket máris leköti a székesegyház épülete, Szlovákia egyik ta&szebb gótikus műemléke. Művészi freskóival azt a hangulatot kelti, hogy valóban egy középkori városba érkeztél. A székesegyház öthajós belsejébe lépve hatalmas térfogata, az arányok elosztása, a kereszthajó merészen felfutó csarnokainak csillagos boltozata lepik meg a szemlélőt. A székesegyház története szorosan összefügg a város történetével. Mátyás király is fejedelmileg hoz- zájárult felépítéséhez. Uralkodásának emlékei a székesegyház műemlékei is megörökítették. Az északi bejárat felett ívalakban mintegy az emberi élet emelkedését és hanyatlását jelképezve Rákóczi életének főbb jeleneteit látjuk.' A szemközti Orbán-tornyot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építette. A színház monumentális épülete pompásan érvényesül a főtéren elterülő gondosan ápolt parkok között. A régi városháza ötlik szemünkbe rokokó rácsozatával, majd az újonnan restaurált Lőcsei ház, ahol vendégfogadót tartott a város. Tinódy Lantos Sebestyén magyar költő is sokat élt ebben a városban és hiteles történeti adatokat gyűjtött. Sok minden halmozódott IQégi kövek, mai ePH berek itt össze. Évtizedeken keresztül a dzsentri uralom városa volt, Püspökök lelki hatalma, az egyházi birtokok és a ' földesurak nagy birtokai ölték meg a várost, amely különböző kiváltságokat élvezett. Bocskay idejében székesfőváros is lett, sőt két ízben országgyűlést is tartottak itt. Abban az időben létesült már az első kőnyomda és itt jelentek meg a magyar irodalom legnevesebb sajtótermékei. Bethlen Gábor fejedelem a Lőcsei házban — a mai magyar "endégl'ó helyiségeiben tartotta hetedhét országra szóló lakodalmát, Brandenburgi Katalinnal, Bethlen halála után a város Rákóczi György fejedelem székhelye lett. Közte és II. Ferdinand király között létrejött nyugalmi állapotot megzavarta az agyonsanyargatott adóterhekkel sújtott, teljesen leszegényedett jobbágy parasztság lázadása. Elfogott vezérüket, Császár Pétert a város piacán végeztek ki. Fontos dátum a város történetében az 1657-es év. Ekkor tehát pont 300 évvel ezelőtt alapították itt az egyetemet, és az „aranybulla" ugyanolyan jogokkal és kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket a prágai és a bécsi egyetem élvezett. Rákóczi Ferenc szabadságharcában a városnak jelentékeny szerepe jutott. Ebben a harcban már kicsúcsosodnak a szociális igyekezetek és a polgári forradalom előszelét hozta magával. Ebben a városban helyezték örök nyugalomra a bujdosó nagy fejedelmet. A napóleoni háború zajló hullámverését is megérezte a város. Mária Lujza is ide menekült, Napoleon elő). innen indult el Budapestre 1839-ben az ' első postakocsi járat ős ebben a városban mutatták be Katona József: Bánk bánját, Dérynével Melinda szerepében. Ugyanabban az időben érkezeit a városba az első vonat is. T örténelmet lehelnek a házak, a szűk utcák, ahol egykor a céhek, a tímárok, szűrszabók, csizmadiák, fazekasok árulták készítményeiket, Ma is festőién tarka csoportokban keveredik — különösen hetivásárkor — az északi hegyvidék szlovák parasztjainak népviselete a magyarajkú vidékiek szinpompá/ viseletével, akik magyar és szlovák nyelven kínálgatják termékeiket. A piac körüli egy-két emeletes ósdi házak között is már sok az új épület, de hogy mennyire épül a város, azt főleg a külvárosban látjuk, ahol egész városrészek, települések keletkeznek. A város forgalmát talán a statisztikai adatok érzékelik a legjobban. Míg a: első köztársaság idején 2,771.000 utast szállítottak a helyi közlekedési eszközök, addig már az idén 25,372.000 utast szállítottak. Ha valaki az utolsó öt-nyolc év alatt nem járt a városban, valóban meg sem ismerné. Fontos szerepet töltött be a legújabb idők történetében is, amikor átmenetileg köztársasági 'elnökünk székhelye lett és kor: mányprngramot adtak itt ki. A Győzedelmes Február után a város főiskolai központ lett, hiszen technikai főiskolája, or-' vosi fakultása és állatorvosi fakultása van. E napokban 70 gépészmérnököt protnováltak a színház épületében, mert az egyetemnek nincs még megfelelő díszterme. Eddig 222 fiatal állatorvost képeztek itt ki, akik most nagyban elősegítik állattenyésztésünk fellendülését. A városnak számos magyar tannyelvű középiskolája van. Lüktető kultúráiét ében nagy szerepei játszik a színház, mely állandó .tagy látotgatoltsúgndk örvend. 1958 május 1-én nyitják meg a 25.000 férőhelyes amfiteátrumot. 50 hektár területen épül az ország legnagyobb csodálatosan szép botanikus kertje. A múzeumon kiviil, amely a történelem előtti időkből származó leletetektől kezdve napjainkig felöleli a vidék kultúrtörténeti emlékeit, a városnak technikai múzeuma is van, amely vetélkedik a fővárosok múzeumaival. A Kerületi Képtárban a XIX. és XX. század helyi vonatkozású képzőművészeivel ismerkedhetünk meg. Aki ebben, a városban tanult és itt vitte valamire, az bátran nekiindulhatott a világnak. város sportélete is rendÄ kívül élénk, olyan sportágakat is űznek, melyeknek nem volt meg a hagyományuk. Az I. Ligába belekerültek a kosárlabdázók. A futballisták A. és B. csapattal játszanak a U. ligában. Az ismert sportmesterek közül talán Ata- naszov a legnépszerűbb. A hagyományos Nemzetközi Béke marathonfutás is itt zajlik le. dékei ötvenezer brigádórát dolgozta.- le. A fiatalok mélyen beleírták magukat a város történetébe. A legdicsőbb fejezetet a 93 kilométer hosszúsági Szövetségi Vasútvonal építése képezi z 1951 — 55-ös években. Az építés folyamán 7 millió köbméter földanyagot távolított tak el, az elhordáshoz 1,033,666 vagonra volt szükség. A üaoo- nok olyan hosszú vonatot ké-' peznének, mint az egyenlítő negyede, A fiatalok 53.000 mű-' szakot dolgoztak itt le. A város egyre nő és terebéA város lakosai büszkék városukra. A történelmi nevezetességű emlékek mellett a várost szépen gondozott parkok, játszóterek díszítik. —. A város vidéke bővelkedik a természeti szépségekben. Nem messze innen szökik Európa egyetlen hideg geyzírja. Kedves kirándulást lehetünk a pionír-vasú- ton, az útvonal öl és fél kilométer hosszú és a vasúti személyzetet felváltva pionírok képezik. A vasútépítésénél a vasutasi szaktanintézet tiövenlyesedik, a helyi gazdálkodás intézményei egyre kényelmesebbé’ és szebbé igyekeznek tenni a lakosok életét és az elkövetkezendő időszakra gazdag programot tűztél: ki. A város ma már minden tekintetben európai színvonalú város, melynek fejlett ipara van, gazdag lelki élvezet és kincs gyanánt nyújtja látogatóinak páratlan műemlékeit, gyönyörű parkjait és vidékét, mely nagyszerű kirándulásokra csábítja a természet kedvelőit. ry.rr - rsssssss Hogyan születik a vicc ? Egy népszerű és nagysikerű való! De hogy miként szülehumoristát kérdeztünk meg, mint illetékeset, hogy erre a kérdésre válaszoljon. Kifordított tenyérrel tűnődött, végre így szólt: Sejtelmem sincs róla uram!... Csak a természetét ismerem, a válfajait, a hatását, de soha még nem sikerült kinyomozni azt az embert, aki az adomát létrehozta. Az angolnáról még ma sem tudják, melyik pontján a tengernek jön a világra, pedig egyébként a természetrajzát részletesen leírták a tudósok. Így van a viccel is. Ha egyszer egy vicc megszületett, a terjedési sebességét módunkban van ellenőrizni — szédítő sebesség ez, gyorsabb a rádióénál. Valamelyik lélekbúvár megállapította, hogy egy nyert csata híre nem fut szét olyan hamar, mint egy jólsikerült viccé. Magani is tapasztaltam, hogy. egy reggel Pesten elmondott viccemet ugyanaznap Becsből telefonálta meg nekem valaki, ugyanazzal a változattal, ahogy én alakítottam át, tehát nyilván nem tévedhettem. Valószínű, hogy olyan emberek adhatták tovább, akiknek látszólag sürgősebb mondanivalóik is lettek volna egymásnak, de a vicc előbbre tik . . . ?! Nézzen rám, humorista hírében állok: — nos, esküszöm önnek, soha még viccet nem csináltam, tudomásom szerint vicc alatt értve azt a bizonyos kis épkézláb történetet, aminek eleje, közepe és csattanója van és amit ezzel a bevezető kérdéssel szoktak elmondani: „Ezt hallottad már?... A Schwarz hazajön a hivatalból és . .stb. Nem tudom, ki az az ember, aki ezeket a történeteket megszerkeszti. Lehetséges, hogy úgy alakul, mint a népdal, aminek szerzője szintén ismeretlen szokott lenni; mindenki tesz hozzá valamit, változtat rajta, míg végleges formáját felölti. Az alapja talán egy eldobott megjegyzés, valami kis megfigyelés, egy furcsán ejtett szó, a vicc természete szerint — nagyritkán, sokkal ritkábban, mint hisszük — megtörtént eset. Onnan gondolom ezt, mert az már megtörtént velem is, hogy valami különös kiszólásomat halvány körvonalában felismerni véltem később, történetté átalakítva és feldolgozva, hirtelen népszerűvé vált viccekben, de teljes bizonyossággal soha nem állapíthattam meg, hogy a vicc forása én magam voltam. KARINTHY FRIGYES HELTAI JENŐ: Az esernyő Nemrég egv súlyos pillanatban, Magamhoz egv tanárt hivattam: Hogy itt mi fáj, hogy itt mi szúr, No nézze meg professzor úr! Ö idenéz, ő odanéz S azt mondja: Semmi az egész, De óvatosságból, barátom, A hasát mégis föl kell vágnom! Az ingujját feltúrté rögtön, És vágni kezdett a kegyetlen, — Sokat nevettem életemben, De így még sohasem nevettem. És vágni kezdett jobbra-balra, Aztán, no aztán összevarrta, Majd a tanár úr, a derék, föltette a cilinderét. Fölhúzta mindkét kesztyűjét És tanakodva nézett szét, S az ernyőjét, óh a bamba! Fent felejtette a hasamba. Én láttam, mikor beletette, De azért sem figyelmeztettem. Sokat nevettem életemben, De így még sohasem nevettem. Mikor fizetni kelle, Iám-lám, Az ernyő rajta volt a számlán, Az ára ötven korona S én nem nyithatom ki soha. Ezerszázötven koronát Nyújtottam a tanárnak át, Azaz, hogy pardon, jó előre, Levontam húsz fillért belőle. Fz jár nekem, mint ruhatárnak, Ezt a tanárral megérttettem, Sokat nevettem életemben, De így még sohasem nevettem! 1 Keresztrejtvényfejtő verseny eredménye Az Cj Ifjúság keresztrejtvényfejtő versenyét a múlt számunkban zártuk le. Közöljük a helyes megfejtők névsorát és a nyerteseket: Mezey Anna, Bujdosó Gábor, Paksy László, Tóth Elemér, Horváth Károly, Lovász Imre, Németh Imre, Borbély Zsuzsa, Korpár Éva, Marczell Dániel, Szigeti Vera, Tóth Miklós, Márton Erna, Vécsey László, Toman Lajos, Seszták Dezső, Molnár Béla, Bíró Gabriella, Kis-Fekete Elvira, Dajka József, Fülöp László. Burogány Sándor, Pandy Andor, Tárczy József, Pongrác Katalin, Fenes Ferenc, Raáb Rezső, Lakatos István, Németh Gyula, Béres Erzsébet, Figura Zoltán, Borbély Magda, Hajdók Ferenc, Szabó Károly, Pukkai László, Szöcs János, Öllős Ernő, Koncz Zoltán, Serfőző József, Árva Ilona, Kerekes Bözsike. Patkó Gyula, Boross Klára, Zsigmond Ernő, Ladányi Eszter, illés Bertalan, Kálón Albert, Gál László, Kéri Ilona, Boross Klára, Lukács Lajos, Gróf György. Bajcsy. Lídia, Fürjes István, Hamerlik József, Fodor Sándor, Toldy János, Bujdosó Gábor, Toman Lajos, Lengyel István, Buzogány Sándor, Tófh Elemér, Molnár Béla, Tóth Mária, Pál György, Németh Imre, Buchtárné Erzsébet. Drozd Katalin, Senkár Ferenc, Drozdík István, Jánoss Agnes, Török Benedek, Lipcsei János, Bertók Kálmán, Papp Jolán, Ladányi Eszter, Oláh Ibolya, Kosztolányi Mária, Csoltó Piroska, Bakán Pál, Gáspár Mária, Bakos István, Görgh Hermina, Kecskés József, Varga Erzsébet, Gőcze Jolán, Condai Márta, Klempa Ilona, Gerháth Sándor, Szerencsés Katalin, Novácsek Katalin, Kiss Magda, Hojdók Ferenc, Kotkó László, Miklós György, Szabó Ferenc, Deminger László, Vörös Sándor, Bujdosó Gábor, Zalecz Kálmán, Vavrecky Géza, Juhász Imre, Fellner András, Mácsik Sándor, és Kollár József. Június 19-én sorsoltuk ki a szerencsés rejtvényfejtőket, akik egy-egy értékes könyvet kapnak: Végh Julianna, Topol'nica, okr. Galanta, Národná skola. Tóth Elemér, Rimavská Sobota, Hospodárska skola. Bertók Kálmán, Vel’ky Biel, c. d. 173, okr. Senec. Ambrus Gyurka, Bratislava, Dostojevského 29/b. Árva liona, Komárno, S. 2. D- Gén. Svobodu 35. Illés Bertalan, Bácska, P. Biel. Bugár Cecília, Dunajská Streda, CSISZ járási titkársága. Kaskó László, Strázné 61, p. p. V. Hores. Balogh László, Kosice, Kirovóvá c. 16. Németh Gyula, Bielovce, c. d- 77, p. p. PaAovce. Kollár József. Podunajské Biskupice. A nyereményeket postán küldjük el. ÜJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 145-11. Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Merkantil nyomda, 01, n. v. Bratislava, ul. Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31.20 Terjeszti • Posta Hírlapszolgálata, A-7P29®
