Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-02 / 27. szám

HEGYVEN ESZTENDŐI njrr« jwin //. A KETTŐS HATALOM VEGE.LENIN PÄRTJÄVAL ILLEGAL! TÁSBA VONUL Beállt 1917 nyara. Az ideig­lenes kormány nem teljesítette á munkások, katonák, parasztok és az elnyomott nemzetek egyetlenegy követelését sem. A háború naponta 40 millió rubelbe került. A kormány e kiadások fedezésére beláthatat­lan mennyiségű papírpénzt ho­zott forgalomba. A pénz értéke így állandóan esett s a drága­ság fokozódott. A vasúti for­galom megbénult. Nem jutott nyersanyag a gyárakba, se ke­nyér a munkásoknak. Egymás­után zárták be a gyárakat és üzemeket.. Májusban 108 gyár állt le 8700 munkással, június­ban 125 gyár 38455 munkással, júliusban 206 gyár 47754 alkal­mazottal. A kohók termelése 40%-ra, textiliparé 20%-ra sülyedt. Emelkedett a munka­nélküliség. A munkásság a nyolcórai munkaidő bevezetését, valamint a bér emelését köve­telte.' A sztrájkmozgalom szün­telenül fokozódott. Kiéleződött a munkásság harca a tőkések­kel. Felfegyverzett munkásosz­tagok keletkeztek „Vörös gár­da" elnevezéssel. Az egész országban agrárfor­radalom terjedt szét. Júliusban a 69 guberniából már 43-ban paraszilázadás sepert végig. A földművesek elfoglalták a nagy­birtokokat és felgyújtották a földesurak kúriáit. A munkás- és parasztmozga­tom nagy rokonszenvet váltott ki a fáradt és a háború miatt elkeseredett hadseregben. Hiába beszélte reá Kerenszkij had­ügyminiszter a katonákat, hogy idegen érdekért ontsák vérü­ket. „A tőkéseknek háború kell" — felelték a katonák — „harcoljanak hát egyedül". Bár a kormány halálbüntetést ve­zetett be az engedetlenségért, mégis ezrével szöktek a kato­nák a frontról. Az elnyomott nemzetek is mindjobban köve­telték jogaikat. A néptömegek mindinkább több bizonyságot nyertek arról, hogy az Idpigle-, hes kormány becsapta őket. Az offenzíva és ennek ku­darcának híre olyan viharos elégedetlenséget keltett a petro- grádi munkások és katonák köreiben, hogy forradalmi fel­háborodásuk kicsapott medré­ből. Július 3-án Petrográdon á munkások, katonák és ten­gerészek ösztönös tüntetésekbe kezdtek. A bolsevik párt az idő­pontot nem tartotta ugyan még megérettnek, de amikor látta, hogy a tömegeket a fegyveres tüntetéstől visszatartani már nem tudja, mégis elvállalta ve-' zetésüket, hogy a tüntetésük-' nek békés és szervezett jelle-' get adjon. A tüntetők százezrei vonultak fel és követelték a Szovjetektől, hogy ragadják kezükbe a hatalmat, szakítsa­nak az imperialista burzsoáziá­val és folytassanak aktív béke- politikát. Noha a tüntetés békés jellegű volt, a burzsod kormány a mensevikekkel és eszerekkel egyetértésben a felvonulók el­len a legreakciósabb ellenforra­dalmi csapatokat vetette be. A kadétiskola növendékeiből (jun­kerekből) és tisztekből álló különítmények Petrográd utcáin vérfürdőt rendeztek. Patakok­ban folyt a munkások és kato­nák vére... Az ellenforradalom kihasz­nálta a júliusi eseményeket s támadásba ment. A bolsevik pártot üldözni kezdték, számos aktív vezető tagját letartóztat­ták. Július 5-re virradó éjjel a junkerek és tisztek szétrom­„Nem dicsérő, édes szavakból Halljuk ki az elismerést, Hanem az ordító haragból.“ Az Ideiglenes Kormány pa­rancsot adott Lenin letartóz­tatására. Nagy 'összeget tűztek ki Lenin fejére. A bürzsoá ,Bolsevizmus elleni harc ligája" már júniusban határozotot ho­zott: meg kell ölni Lenint. És a junkerek, a tisztek, a spiclik és provokátorok mindent tűvé tettek, úgy keresték Lenint. De a párt, amely maga is illegáli-. tásba vonult, mély illegalitásba rejtette el vezetőjét, Lenint. A júliusi események után a forradalom új szakasza kezdő­bolták a „Pravda" szerkesztő­ségi helységét. Lehin csupán véletlenül menekült meg; fél­órával a banditák támadása előtt ment el a szerkesztőség­ből. A bolsevikok pártja és veze­tői ellen vad uszítóhadjáratot indítottak. Lenin ellen a Né­metország javára való kémke­dés rágalmazó vádját emelték. De a forradalom és nép ellen­ségeinek ebben az üvöltözésé­ben Lenin csak a maga igazá­nak bizonyítékát látta. Szerette idézni Nyekraszov szavait; dött. A foradalom békés perió­dusa, valamint a'kettős hatalom véget ért. Véget ért a burzsoá javára, mert minden hatalom az Ideiglenes Kormány kezébe ment át. A Szovjetek az Ideig­lenes Kormány függvényévé leltek. A mensevikek és esze- rek, akik kezükben tartották a Szovjeteket, végleg az ellenfor­radalom nyílt segítőivé váltak. Ezért a forradalmi taktika nagy mestere, Lenin, azt javasolta, hogy ideiglenesen el kell ejteni a „Minden hatalmat a Szovje­teknek!" jelszót. Foglalkozzunk ideológiával Sokan azt hiszik, hogy az ideológia szó a tudós filozófu­sok és más tudományos dolgo­zók vitáját jelenti. Válami olyasvalami, amiből a be nem avatottak alig értenek meg va­lamit. Zdenek Nejedly a Politi­kai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság alakuló gyű­lésén elmoridta, hogy a háború előtt hogyan adott elő a mun- kásgyűlésekeiij^deológiai kérdé­sekről. A hallgatói sokszor nem is akarták elhinni róla, hogy egyetemi tanár. Meg is mond­ták neki: „Milyen furcsa tanár, hiszen megértjük, hogy mit mond“. Ilyen vélemények ala­kultak a múltban az ideológiai problémákról- Ezekkel a prob­lémákkal valóban csak a beava­tottak foglalkoztak és azok vi­tatkoztak róluk. A marxista-leninista ideológia már kezdettől fogva egész más célt követett. Sohase hangsú­lyozta ki, hogy az ideológiai szó milyen bonyolult vagy ne­hezen érthető. Ellenkezőleg. A marxisták a legigényesebb kér­déseket is úgy igyekeztek meg­magyarázni, hogy azokat az egyszerű ember is megérthesse. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden probléma, így például a marxista filozófia, vagy ekonómia, könnyen érthe­tő, az olyan ember számára is, aki azelőtt nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mindenki első pillantásra is látja, hogy a kizsákmányoló uralkodó osztá­lyok ideológiájával szemben lé­nyegesen különbözik már abban is, hogy milyen módon teszi lehetővé az ideológiai kérdések magyarázatát. A marxista ideo­lógia nagy előnye, hogy közvet­lenül a gyakorlattal kapcsolato­san bontakozik ki. A gyakorlati kérdésekre felel, úgy ahogy azokat az élet tálalja a társa­dalom elé. Egyes „megkövese­dett“ teoretikusok ebben bizo­nyos hiányt vélnek látni. Pél­dául azt a véleményt terjesz­tették. hogy Element Gottwald nem volt jó teoretikus, csak gyakorlati politikus volt. Fel­szólalásai, cikkei, mindig a párt és az állam legidőszerűbb prob­lémáira vonatkoztak, világosak és érthetőek voltak. A valóság­ban Element Göttwald elméleti művének az a nagy előnye, hogy fölötte időszerű és érthető- A marxista ideológia kútfor- rását a párt központi vezetősé­gének ülései képezik. A leg­utóbbi ülés, amelyet közvetlenül ideológiai kérdéseknek szentel­tek, megmutatta, hogy milyen sokrétű időszerű problémákat tárgyalnak ott meg. Feleletet ad a nemzetközi politika leg­égetőbb problémáira, a kapita­lista országokban uralkodó tár­sadalmi rend fejlődésének táv­lataival foglalkozó vitákra, és egyidejűleg foglalkozik iskola­ügyünk kérdéseivel, ifjúságunk nevelésével, valamint a falu. szocializálásáért folytatott harc­cal, és a munkásosztály fejlő­désében mutatkozó más jelen­ségekkel is. Az ideológiai kér­dések, mint ahogyan azokat pártunk értelmezi, valóban azt az éltető erőt jeLentik, . amely irányítja társadalmunk fejlődé­sét. Jelentőségüket annál is inkább ki kell hangsúlyoznunk, mert új, nagy technikai forra­dalom küszöbén állunk, amely határozott lépéssel előre viszi az: emberiséget a kommuniz­mushoz. Ezért nagyon fontos, hogy a széles néprétegek is megértsék a társadalmi fejlő­dés törvényeit, érdeklődjenek irántuk és mindennapi életük­ben Tudatosan felhasználják, Ä sajtóban alkalmunk volt megismerkedni a központi bi­zottság ülésén elhangzott be­számolóval. A CSISZ politikai oktatása terén ezidőtájt rend­szerint egy bizonyos „uborka- szezon“ állt be. Dacára ennek, nagyon fontos volna, ha a CSISZ szervezetekben a politi­kai oktatási év lezárásával és az új oktatási év előkészítésé­vel kapcsolatosan a központi bizottság ülése anyagának első­rangú figyelmet szenteljenek. Ha az ifjúság széles rétegeiben alaposan megtárgyalnák ezt az anyagot, jó kiindulópontot je­lentene a szövetség ideológiai tevékenysége számára az egész időszakban. Dr. SCHWARZ 0­€ gy a so k közül A besztercebányai „Robotnic- ky Dom“-ban találkoztunk He­gedűs Lajossal, a komáromi hajógyár fiatal konstruktőrjé­vel. Hogy és miért jött ide, nem nehéz eltalálni. Az ifjúság millióiról van szó. A megkez­dett mozgalmat tovább kell tejleszteni. Tanulni kell egy­mástól, ismerni kell egymás tapasztalatait, bátorításra, buz­dításra van szükség. Ezért jöt­tek el Szlovákia számtalan üze­méből erre a konferenciára. Itt beszélik meg a problémáikat, az egyes üzemek fiatal munká­sai, mérnökei, technikusai és újítói. Ezért találkozhattam itt Hegedűs Lajossal Komáromból és Samuel Pekníkkel a myjavai Armaturkából. Hogyan is kezdhette ez a fia­tal, a már elismert újító. De hadd kezdjük saját szavaival. — Én is Csak olyan vagyok, mint a többiek, hisz láthatja. Csak dolgoztam becsületesen az első naptól kezdve, amikor az üzembe jöttem, éppen úgy mint a többiek. És végre, ha nehezen is, de sikerült neki- Megértésre talált az üzem vezetőségénél, mente­sítették azoktól a funkcióktól, amelyek terhére voltak, és az ifjúsági technikai kör vezetésé­vel bízták meg. Itt aztán érvé­nyesíthette és megvalósíthatta régi és újabb elképzeléseit. És a tizenkét tagú technikai kör jól dolgozik. Mindenben segítik egymást a fiatalok és a kör három idősebb tagja. Csakis így juthatott el oda, hogy a fesz- tiváli versenybe olyan javaslat­tal állhatott elő, melynek meg­valósításában kevesen hittek, 10 újító javaslatot nyújtott be, mely által 100.000.— Kcs-t ta­karít meg az üzemnek. És mi az eddigi eredmény? Tíz javas­latból huszonhárom lett, a 100.000. — koronából, eddig 350.000. — Kcs és a huszonhá­rom javaslatból még csak ti­zenhármat fogadtak el. Ha azonban mind a huszonhárom javslat beválik, az több mint félmillió koronát jelent az üzemnek. De ez még nem min­den, a fontosabb az, hogy sokan még azok közül is törni kezdik a fejüket, .kik kezdetben két­ségbe vonták a mozgalom sike­— Hát igen, az egyik így irányítja sorsát, a másik úgy. Az egyik megelégszik sorsával, a másik tovább küzd, tanul, messzebbre lát. így tett Lajos is. 1946-ban került az üzemhez. A tanoncévek eltelte után se­gédmunkásként kezdte. De csak kezdte. Tovább ment. Elvégezte a hároméves felsőipariskolát. De és megint ez a de. Az is­kola elvégzése után azonban nem úgy lett, ahogyan szerette volna. Már mesterként dolgo­zott, amikor a nyakába sóztak jó csomó funkciót, ami ellen ugyan semmi kifogása nem lett volna, ha azt is csinálhatta vol­na, amire annyira vágyott, ami­ért tulajdonképpen az üzembe és később az iskolába ment. Egyszóval újításon törte a fejét. rét. így jutottak el oda, hogy az országos méretben a komá­romi hajógyáriak a harmadik helyen állnak, az újító mozga,-,^ lomban. Eddig több mint 500 javaslatot nyújtottak be az üzem dolgozói. De nemcsak si­kerről beszél Hegedűs elvtárs, vannak problémák is, melyek még megoldásra várnak. Az üzem fiataljai nem részesülnek még mindig kellő támogatásban, melynek hiányát a CSISZ üze­mi vezetőségében is kereshet­jük. De bízunk abban, hogy a problémák előbb-utóbb megol­dódnak, hogy az a fiatalos len­dület, mely a fesztiváli ver­senyre serkenti a fiatalokat, meghozza a maga gyümölcsét. VÄRNAI ZSENI: MUZSIKA íln úgy zenélek, mint a szél zenél, és hangszerem a nyelv, a szó, a rím, csak jön a dal, mint isteni szeszély, de te tanulj zenélni, kis Katim! Tudod, zenével kezdődött a lét, mikor még nem volt emberi beszéd, dalolt az erdő, és az ősanyánk dallal ringatta első gyermekét! Ritmusra léptek apró lábaid, úgy tipegtél a kezdet kezdetén, s -dalt gyűrűznek a dal hullámai, a légi tér varázsos hangszerén. Nézi a magasba: fönt a csillagok virrasztónak mint fénylő hangjegyek, talán onnan olvasták a zenét a beethoveni örök szellemek, s hidd el a bolygók csodás rendszerét, azt is zenei ritmus hatja át, s míg járják sorsuk ős ellipszisét, hallani véljük röptűk dallamát. De mért is szállnánk el oly messzire, itt fönt az ágon rigó fütyörész, a tücsök, méh, a zümmögő bogár, még a szúnyog is született zenész. Óriások s parányok hangszerén, játszik a lét, s meg nem áll soha, de te nem vagy tenger, madár, se szél, a te világod ez a zongora. Tanu’j, tanulj, szeresd a muzsikát, ember nem jut tudáshoz könnyedén, hangszeredből úgy áradjon a dal, mint költők szívéből a költemény. Még többet a Szolidaritási Alapra A FÜLEKI JÁRÁSBAN JÖL MEGY A GYŰJTÉS A füleki járás alapszervezetei min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy minél többet gyűjtsenek a VIT Szo­lidaritási Alapra- Amikor elkezdődött a VIT előtti kampány, az alapszerve­zetek tagsági gyűléseken foglalkoztak azzal, hogy miképpen érhetnek el eredményeket a gyűjtés terén. A ve­zetőségi tagok minden fiatalnak meg­magyarázták a gyűjtés fontosságát, célját és csak azután kezdték el a munkát. Minden apró részletezés nélkül jú­nius közepéig 17.326.15 Kcs-t gyűj­töttek össze, a füleki járás fiataljai a VIT Szolidaritási Alapra. A járás minden községéből, üzeméből nap-nap után adják a jelentést a gyűjtés ered­ményéről. Például a füleki Kovosmalt üzemi CSISZ szervezetének tagjai — ki kell hangsúlyozni, hogy az idősebb dolgozókkal karöltve — 8.569 koronát gyűjtöttek. A gyűjtést azonban nem fejezték be, mert 11.614 korona ösz- szeget akarnak gyűjteni, hogy egy argentíniai küldött útiköltségét biz­tosítsák a VIT-re, Ezért a füleki Kovosmaltban tovább folyik a gyűjtés a Szolidaritási Alapra. ► JAKAB BARNABÄS, füleki Kovosmalt-üzem, AZ ÖRÖSI FIATALOK KITESZNEK MAGUKÉRT Az őrösi fiatalok e napokban a moszkvai Világifjúsági Találkozóra fordítják figyelmüket. Amikor Össze­jönnek valahol, főleg a VIT-ről be­szélgetnek. __ Elmondják egymásnak mennyire szeretnének ők is résztvenni a moszkvai találkozón. Napról-napra figyelemmel kísérik a sajtóban meg­jelent írásokat, amelyek a VIT-tel foglalkoznak. Sokan vannak olyanok is, akik felajánlásokat tettek a VIT tiszteletére. Főleg a VIT Szolidaritási Alapjára szervezték meg a gyűjtést. Az őrösi szövetkezetben dolgozó fiatalok egy- egy munkaegység értékével járulnak a Szolidaritási Alaphoz. Azok a fiata­lok, akik nem a szövetkezetben dol­goznak, Bállá Irma és Nagy Margit, kezdeményezésére gyűjtési akciót rendeztek, hogy megmutassák, meny­nyire támogatják a Szolidaritása Ala­pot. A gyűjtés tovább folyik, ezért az eredményt majd csak később kö­zöljük. A tavaszon betanult színdara­bok __ jövedelméből 20°/o-ot fordítottak a Szolidaritási Alapra. A nemzeti is­kola tanulói papírgyűjtést rendeztek, amelynek pénzbeli értékét szintén a Szolidaritási Alapra fordították. — Mindezekből kitűnik, hogy a VI. Világ- ifjúsági Találkozó tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítését híven tel­jesítik az őrösi fiatalok és tehetségük szerint^ hozzájárulnak a Szolidaritási Alaphoz. ^ MOKRY LÁSZLÓ, Őrös AZ IPOLYSÁGIAK SEM MARADNAK LE Az ipolysági járási nemzeti bizott­ság nagytermében a közelmúltban érdekes esztrádműsor bemutatására került sor. A közönség gyakran fel­csattanó tapssal jutalmazta az ipoly­sági 11 éves középiskola nemrég érettségizett növendékeinek színvona­las műsorszámait. A három ízben elő­adott esztrádműsor teljes mértékben kielégítette az ipolysági közönséget. A műsort bemutatták a 11 éves középiskola tanulóinak is. Az előadás bevételének a felét a kultúrcsoport tagjai az iskolai CSISZ szervezetnek ajándékozzák. Ebből az összegből fi­zeti ki az iskolai CSISZ szervezet azt a pénzt, amit a VIT Szolidaritási Alapra ajánlott fel, A kultúrcsoport tagjai a bevétel másik részéből Cseh­országba mennek kirándulásra, Misej- ka tanár elvtársnö vezetésével, aki az esztrádműsor rendezője volt. A kirán­dulás során megtekintjük KarloVé Varyt és köztársaságunk gyönyörű fővárosát, az arany Prágát. 3SILKÄ TIBOR, Ipolysági

Next

/
Thumbnails
Contents