Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-18 / 25. szám

QlÁmel diimt Amint képünkről látjuk, szeretik a szép, egyszerű vászonruhákat a Néniét Demokratikus Köztársaságban. A ruhák világos szín­ben készülnek, mindkettő szoknyája bő. Az első modell szok­nyája alól hímzett alsószoknya szegélye látszik ki. A befőzésről általában Még a befőzés legelején va­gyunk, éppen azért szeretnénk olvasóinkat jóelöre tanácsaink­kal ellátni. A befőzés legfontosabb felté- . tele a tisztaság. Az edényeket ' és beföttes üvegeket alaposan | tisztítsuk ki. Az edények mo­sogatása után mindig tiszta tör­lőrongyot használjunk. A beföt­tes üvegeket langyos, enyhén szódás vízzel, üvegmosóval tisz­títsuk ki és alaposan öblítsük. A kimosott, kiöblített üveget ne törölgessük el, hanem lefelé fordítva hagyjuk a vizet kicsu- rogni. Ha új üveget vásároltunk, először langyos, majd forró víz­zel mossuk ki. Ezután deszkára, vagy több réteg újságpapírra állítjuk, forró vízzel teletöltjük és a vizet kihűlésig benne hagy­juk, így nem reped majd meg az üveg a használatban. Ha patentzáras üvegünk van, különös gondot fordítsunk a gu­migyűrűkre. Ezeket ne mossuk forró vízzel, hanem csak lan­gyos vízzel tisztítsuk. Az előző évi befőtt elfogyasztása után a gumigyűrűket azonnal mossuk tisztára és szárazra törölve dör­zsöljük be vékonyan glicerinnel. Az így kezelt gyűrűket pormen­tes helyen tartsuk a következő idényig. így a gumi nem kemé- nyedik meg és nem repedezik. Kissé megkeményedett gyűrűket úgy próbálhatunk megjavítani, hogy előzetes hajlítgatás nélkül néhány órára híg szalmiákszesz­be helyezzük, utána vízzel leöb­lítjük és megtörlés után glice­rinnel vékonyan bekenjük. Gyümölcs-befőzésnél különös gondot. fordítsunk arra, hogy kenyérmorzsa, liszt, stb. ne ke­rüljön a befőttbe, mert attól ' megromlik. Ezért például ha szitára rakunk mosott gyümöl­csöt (a ndvesség lecsepegteté- sére) a szitát előzetesen alapo­san tisztítsuk meg a lisztma­radványtól. A beföttesüvegek gőzölésekor a fazék aljára mindig tegyünk rongyot, több réteg újságpapírt, szalmát, vagy szénát. Ennek hiányában az üvegek alsó része gyorsan felhevül és így könnyen elpattanhat. Az üvegek papiros­sal való körülcsavarása nem ajánlatos, mert a papír az üveg­re tapadva, jó hőszigetelést ad. Ez akadályozza az egyenletes átmelegedést, ami ugyancsak üvegrepedésre vezethet. Vidé­ken legjobb erre a célra a szal­maburkolat, esetleg az üvegek közé állított kukorica-csutka. Városi háztartásban ilyenek hiá­nyéban a papírt inkább úgy használjuk, hogy vastagabb sod­ra tot készítünk belőle és ezt állítjuk 3—4 üveg találkozási helyére. Az üvegeket annyi vízbe állítsuk, hogy csak 2—3 ujjnyi részük álljon ki. A fazék befedése után így biztosíthatjuk ez eredményes gőzölést. Utána az üvegeket hagyjuk a vízben, míg kihűlnek. Ha az üvegeket még melegen szedjük ki, desz­kára vagy újságpapírra helyez­zük, a teljes kihűlésig. Befőttek kigőzölése után a végleges eltevés előtt ajánlatos az üveget még egy pergament- papírral, illetve celofánnal le­kötni. Ez különösen celofánnál fontos, mert ha édességnyomok maradnak rajta, felületére száll­nak a legyek és sokszor pará­nyi lyukat szúrnak rajta, ami érthetetlennek látszó gyors romlást eredményez. Befőttes- úvegek lekötéséhez a kötöző zsineget is nedvesítsük be. így szorosabban simul és száradás után feszesebb lesz. Forró lekvár betöltése előtt az üveget sütőben vagy tűzhely közelében melegítsük fel és deszkára, újságpapírra állítva végezzük a betöltést. Ha a kon­zerváló anyagot — pl. szalicii- sav — a lekvárba keverjük, sok bosszúságot okoz, hogy a beszórt anyag csomós lesz és nem tud­juk egyenletesen elkeverni- En­nek elkerülésére tisztára mo­sott, száraz, kisebb zománc­edénybe öntsünk ki egy keveset a kész lekvárból és ebbe dör­zsöljük el tiszta kanállal a kon­zerválószert. Ezt már egyenle­tesen elkeverhetjük a nagyobb mennyiségű lekvárral. A kon­zerválószert legcélszerűbb ará­nyosan elosztva — akár tisztán, vagy porcukorral elkeverve — az üvegbe töltött lekvár tetejére szórni. S végül, a befőzésnél tartsuk mindig szem előtt azt, hogy csakis kiváló minőségű gyümöl­csöt vásároljunk. Htyáá ffrWbtÍHiák' Repülő sárkány Szerkesztőségünkbe nap mint nap érkeznek levélek, olva­sóinktól, melyekben tanácsot kérnék, milyen ruhákat vigyenek magukkal közeledő nyári üdülésükre. Egyesek a hegyekbe mennek, mások megint víz mellé készülnek. Alábbi írásunkban mindkét csoport kérésének igyekszünk eleget tenni. Az elutazásnál elsősorban is tartsuk szem előtt azt, hogy ne vigyünk magunkkal túl sok hol­mit, de viszont túl keveset sem. Már magánál az utazásnál is kellemetlen fölösleges dolgokkal megtömött bőröndöket cipelni, de viszont, nincs rosszabb, mint ha valamilyen alkalmora nincs ruhánk, és sóhajtva emlegetjük: otthon van, elhozhattam volna. Tehát: hegyekbe föltétlenül szükséges egy hosszú szövet - nadrág, és egy rövid nadrág, kordbársonyból, esetleg vastag minőségű vászonból, legjobb barna, vagy sötétkék, hogy a kirándulásoknál ne piszkolódjon. Szép és célszerű, ha nem fehér, hanem tarka, kockás, vagy csí­kos mosóblúzokat, vagy scam- polókat viselünk hozzá. Két- liárom blúz elég, mert okvetle­nül vigyünk magunkkal egy rö­vidujjú, pullóvert, és egy tarka flanellblúzt. Szükséges továbbá egy kardigán vagy kuligán, le­hetőleg olyan színben, hogy minden ruhadarabunkhoz „men­jen", és kirándulásokhoz egy rövid ballonkabát. Ugyancsak kirándulásokhoz nagyonhcélszerü a könnyű mosóblúz fölé egy kötött mellényt húzni. Ami a ruhákat illeti, vigyünk egy elegáns, tiszta selyem ru­hát, lehet virágos imprimé, vagy egyszínű sélyerh, vagy santung, ünnepélyes alkálmakkor, tánc­nál, jó hasznát vesszük. Ezen­kívül még egy-két mosóruhára van szükség, ezeknék száma at­tól függ, ki mennyit szándék­szik kirándulni. (Aki jóformán mindig hegyet akar mászni, in­kább vigyen egy-két blúzzal, vagy pullóvérrel többet, és kö­vesebb ruhát, vagy fordítvá). Kosztűmben utazunk, sportci­pőben. Vigyünk még egy ele­gáns nyári cipőt vagy szandált és egy egyszerű lapossarkú szandált. Nem szabad megfeled­keznünk az esőkabátról, vagy esernyőről, és egy-két színés, tarka fejkendőről, és nem utol­sósorban, a fürdőruháról, eset­leg napozóról sem. Ezek a víz mellé menő üdülőkre is vonat­koznak. A különbség az, egy­két ruhával vigyünk többet és fölösleges a kis nadrág, tarka blúzok és ballonkabát. Hosszú nadrág ide is kell, de inkább vi­lágos blúzokkal, továbbá strand­együttes, fürdőruha-, napozó-, szoknya-, bolero, esetleg vihe­tünk két fürdőruhát is. £s végül egy jó tanács: ne takarékoskodjunk a zoknikkal és zsebkendőkkel, ezek néni foglalnak el sok helyet és kel­lemetlen a fürdőhelyen állan­dóan mosni-vasálni őket. Kézimunka terítő Ezt a szép nyári abroszt a mellékelt leszámolható minta sze­rint készítjük. A szalvétára a motívum egyik ágát hímezzük. A répülés technikája és tudo­mánya szinte hónapról hónapra újabb meglepetésekkel és meg­oldásokkal szolgál. Még csak álig fél évszázad telt el azóta, hogy az első répiilőgépnék sl- kérült elhagynia a földet, ma pedig már ott tartunk, hogy szuperszónikus (hangsebességnél gyorsabb) repülőgépek zúgnak a féjeink felett, mesébe illő tá­volságokat képesek üzemanyag- felvétel nélkül megténni, egy­más után döntik még a sebes­ségi és magassági csúcsokat s olyan vidékekén is nagyszerű szolgálatot tésznek, ahol régeb- bén alkalmazásukat teljésén le­hetetlennek tartották. Gondol­junk csak az arktiszi és antark­tiszi jégmezőkön szolgálatot teljésítő tudósokra, akik állandó légi összeköttetésben állnak ha­zájukkal. A nagy sebesség elérése per­sze komoly akadályokat gördít a repülógépkonstruktőrök elé. Számos problémát kell megol- daniok, hogy legyőzzék a levegő ellenállását, amely ilyen sebes­ségeknél falként torlódik a gép elé, s olyan szerkezeti anyago­kat találjanak, amély igen nagy sebességnél is. megtartja szi­lárdságát, nem szenved alakvál­tozást s emellett könnyű. Az egyik megoldást, amely jó eredményekkel kecsegtet, a sár­kányalakú, ún. deltaszárnyú re­pülőgépek képviselik. Azért ne- vézik így őkét, mért szárnyuk alakja felülnézétben megközelíti a háromszöget s így a görög bétűhöz vqló hasonlósága foly­tán a delta-szárny nevet kapta. A DELTASZÄRNYÜ RFPtJLÖGÉ- PEK TÉRHÓDÍTÁSA Ma már csaknem valaménnyi fejlett repülőgépiparral rendel­kező országnak van saját meg­oldású deltaszárnyú repülőgépe. Ez a répülőgép.-típus tehát ném a jövő alma, hanem a ma gépe. Ne féléjtsük él, hogy ha a re- DÜlőgépék által elért csúcstelje­sítményeket vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a jelenlegi hivatalos sebességi világrekordot deltaszárnyú gén tartja (Fairey FD-e, 1820 km óra), és a jelenlegi magassági világrekordot ugyancsak delta- sZárnyú géppel állították fel (Ávro Vulcáh 4-hájtómüvés gép, 20 083 m). Érdekesség kedvéért ismertet­jük néhány deltászárnyú repü­lőgép jéllegzetes adatait, ame­lyekből kitűnnek nagyszerű tu­lajdonságaik és kitűnő repülési képességeik. Az említett Avro Vulcan gépet négy nagyteljesít­ményű Bristol gázturbinás su- gárhajtómü hajtja. Legnagyobb sebessége 1000 km/óra felett van. Jelenleg ez a gép tartja a repülőgépek magassági világre­kordját. A Convair B-56 (Hustler) egy deltaszárnyú gépcsaláddal vég­zett hosszadalmas fejlesztési munka végeredménye. Legna- nyobb sebessége 1800 km/óru körül lehet, négy hatalmas, 9, tonnánál nagyobb tolóerejű su­gárhajtómű hajtja. A Fairey FD-2 jelzésű delta­szárnyú gép a sebességi világ­rekord tulajdonosa. Ez a gép is hosszú fejlesztési munka ered­ménye. A rekordot 11 km ma­gasságban repülte ki. A tavalyi tusinói repülőbému- tatón nagy feltűnést keltett Szuhoj szovjet repülögéptervéző Szu-3 jelzésű deltaszárnyú gépe. Legnagyobb sebességét a szak­lapok Í600 km/óra értékre be­csülik, emelkedő képessége igen jő. A franciák Nord 1405 (Ger- faut) típusú deltagépe nemrégi­ben érte el az új emelkedési világrekordot, amikor 50 másod­percnél rövidebb idő alatt emel­kedett 3000 m-re (ez közel 220 km-óra függőleges emelkedő sebességnek felel mag; a felvo­nó emelkedő sebessége ugyan­így átszámítva 1,2 km/óra). Egy másik deltaszárnyú gép (F4D-1) kerek 5 perc alatt emelkedett 12 km-re, ami ugyancsak na­gyobb függőleges sebesség, mint egy gyors túragépkocsi haladási sebessége. MINEK KÖSZÖNHETIK A DEL­iaszArnyú gépek kivAló TELJESÍTMÉNYÜKET ? Megállapítást nyert, hogy nagy sebességet csak vagy erősen hátrahajlított, vagy pedig igen vékony szárnnyal lehet elérni. Ámde az igen vékony szerkeze­tű szárny nem elég erős és nehezen is építhető. Ezzel széni­ben a tört, hátranyilazott szár­nyaknál viszonylagos szárnyvé- konyltás érhető el, mert ezeknél a levegő átlósan áramlik a szár­nyak felett, tehát úgy, mintha a szárny szélesebb lenne. Felü­lete ugyanakkor változatlan ma­rad. Az aerodinamikai elönykön kívül a delta-szárny bevezetése szilárdságtani szempontból is igen nagy előnyt jelent, hiszen a szárny mélysége éppen a leg­nagyobb igénybevétel helyén, ti. a szárnytőben rendkívül nagy és így viszonylag vékony szelvény alkalmazásával is kellőén szilárd és merev szerkezetet lehel biz­tosítani. Már a jelenlégi deltaszárriyú repülőgépekkel is olyan nagy sebésségeket sikerült kirepülni, amelyekre a téglalapalakű szar­nyakkal bíró repülőgépek nem képesek. Világszerte további még gyorsabb deltaszárnyú gé­pek vannak tervezés, illetve fej­lesztés alatt. Nem kétséges, hogy a közeljövő rekorder gépei egyelőre még mind ebből az ér­dekes osztályból kerülnek ki. — dj — Pozsonyi születésű Nóbel-díjas O o Ő: o é & o MÁR KAPHATÓK a második Csehszlovák állami sorsjáték sorsjegyei! HÚZÁS 1957. SZEPTEMBER 10-ÉN A NYEREMÉNYEK A KÖVETKEZŐK: 28 nyeremény 50 000 koronájával 28 nyeremény 25 000 koronájával 84 nyeremény 10 000 koronájával 252 nyeremény 5 000 koronájával 700 nyeremény 1 000 koronájával és 509 400 nyeremény 20-tól 50 koronáig A sorsjegyek az Állami Takarékpénztár összes fiókjaiban és üzemi valamint falusi képvisele­teiben kaphatók. Ugyancsak ott fizetik ki a nyereményeket is. Egy sorsjegy ára 10 korona. Kévéséit tudják, hogy Lénárd Fülöp Nobel-díjas atomfizikus Pozsonyban született, 1862. jú­nius 7-én. A nagy tudós szőlő- munkás családból származik és a legnagyobb áldozatok árán tanulhatott. Budapesten, Bécs- ben és Heldelbergben tanult. Mirtt heidelbergi egyetem asz- szlszteitse, végezte vizsgálatait az éső folvadékcseppek rezgé­séire, a bizmut fém elektromos hullámaira, az ultraibolya fény elektromos hatására vonatkozó­lag. 1890-ben Bonnban az elmé­leti fizika rendes tanára lett, ott végézte a katód sugarakra vonatkozó, híressé vált vizsgá­latait, mélyek előkészítették a röntgen sugarak felfedezését. A Svéd Királyi Akadémia ülé­sén tartott előadást a katód sugarakról, amikor a Nobel-díj- jal kitüntették. Felfedezése va­lóban korszakalkotó volt. A ka- tódsugarakat tiszteletére Lénárd sugaraknak nevezték el. A Magyar Tudományos Aka­démia 1897-ben választotta be levelező tagnak. Lénárd néni elégedett meg az atom elmélet akkori álláspontjával, melyet Hertz és Rutherford tanárok fektettek le müveikben, hanem egész egyéni atom elméletet ál­lított fel. A „Komplex moleku­lák problémái“ című háromkö­tetes müvében 1914-ben fejtette ki elméletét, amely a mai mo­dern atomkutatás alapját képezi. Lénárd atomfizikus nemcsak szigorúan tudományos müveket írt, hanem népies, könnyen ért­hető ismeretterjesztő könyveket is. Könyvei német és cseh nyel­ven jelentek meg. Külföldön jobban ismerik nevét, mint itt­hon. 1957. június 18. Szuhoj szovjet replilőgéptervezö SzU-3 jelzésű deltaszárnyú gépe

Next

/
Thumbnails
Contents