Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-06-11 / 24. szám
Töltött kalarábé. A kalarábét megtisztítjuk, enyhe sós vízben 10 percig főni hagyjuk, szitán lecsöpögtetjük, közben 50 deka húst, füstölthúst vagy pecsenye maradékokat ledarálunk, tejbe áztatott zsemlyét keverünk hozzá, majd egy kevés pirított hagymát. A kalarábé belét kivágjuk és megtöltjük a fenti töltelékkel. Levessel aláöntjük és 20 percig pároljuk Mihelyst a kalarábé megpuhult, a hús is megfő. Az egészet vajhán pirított zsemlyemorzsával megszórjuk. Szt ü-LVeJlk Tűzött dís/pátna; nehéz selyemből, brokátból, szaténból, készíthetjük a kép alapján, a tűzés alatt vattával tömjük ki. Képünkön néhány modellt mutatunk be az idei párizsi nyári kollekcióból. Amint látjuk, az aprómintás, csíkos és sima anyag egyaránt divatos. — Ugyancsak egyaránt divatos a bő, vagy szűk szoknya, mindenki kiválaszthatja, ami részére a legjobban illik. — A csíkos ruha felsőrészének megoldása igen érdekes és újszerű, az aprómintás ruha selyemből szép, míg a sima, egyszerű sportruha anyaga lehet vászon, ballon vagy batiszt. Apróságok a nyári ruhák körül Valahogy már úgy van, hogy a legtöbb nő a nyári ruha viseletének örül a legjobban. Ez talán azzal magyarázható, hogy a könnyű, lenge nyári ruhák csaknem mindenkit jól öltöztetnek, s az ólénk, vagy világos pasz- teli-színek majdnem mindenkinek illenek. Vannak azonban apróságok, amelyek szinte elrontják egy-egy nyári ruha hatását. A többi között gyakran előfordul, hogy virágos imprimé ruhához széles, sportos bőrövet viselnek. Ez nagyon csúnya és egy különben szép ruha sem mutat szépet vele. Imprimé, vagy bármilyen mintás, könnyű ruhához csakis a sóját anyagából, esetleg plasztik anyagból készült öv illik. (A plasztik övnél nagyon kell vigyázni, hogy a színe „menjen" a ruháéhoz). Ügyelni kell arra is, hogy alacsony nő ne viseljen nagymintás ruhát, mert ez fagyon kicsinyít, s a nagy mintából alig fér el néhány az alaBratislavában a Szlovák Múzeum kiállítási helyiségeiben 1957 május 22-én nyitották meg az „Élő víz" című kiállítást, Már a belépéskor lekötik a látogatók figyelmét a vízierőművek modelljei, az akváriumok és a sok érdekes plasztikus kép és térkép. A kiállítás igyekszik megmutatni a víz jelentőségét a maga dialektikus összefüggésében, A kiállított dokumentációs anyag alapján megtudjuk, hogy már i. e. időkben is tisztában voltak az emberek a vízgazdálkodás jelentőségével. Az egyiptomiak már i. e 2900-ban építették a világ első duzzasztó gátját, ugyanabban az időben Kínában már szabályozták a folyókat, ott épült a világ első vízmérő állomása és i. e. 1500-ban már me- chanizálták az öntözést. Az első vízvezetéket az asszírok építették. Nem is csodálkozunk azork hogy akkoriban sok helyütt fizetni kwlett az ivóvízért. Talán megemlítjük, hogy Babilonban a rabszolgák kevesebbet fizettek, mint a szabad emberek Az első artézi forrásokat római katonák fúrták, i. e, 160-as években és i. e. 223-ban Rómában már vízgazdasági Iskola is létezett. Az ókorban igazán fejlett volt a vízgazdálkodás, mig a középkorban teljesen elhanyagolták. Az egyháznak szüksége volt az árvizekre, szárazságokra. hogy az embereket istennel és a pokollal Ijesztgesse. Emlltésremiltő, <sony alakon: (Fokozottan tartsák ezt be az alacsony, kissé kövér alakúak.) Ezidén is nagyon divatosak a mély kivágású ruhák. Azt tanácsoljuk azonban, hogy csontos nyakú nők ne viseljék, legföljebb, ha a csontokat egy gyöngysorral — ami szintén nagyon divatos — el tudják takarni, S végül még annyit, hogy sose siessünk felvenni új ruhákat, várjuk meg az alkuimat és az arra való időt. Nem szép, ha valaki új, elegáns ruhájút vásárláshoz veszi fel, csak azért, hogy már végre felvehesse, az pedig kimondottan nevetségesen hat, ha valaki borús időbe mélyen kivágott, világos, lenge ruhát visel. A víz esése óriási energia mennyi séget jelent. A duzzasztó gátak összegyűjtik ezt az energiát és a vizierőmü vek villanyáramra változtatják át, melyet a termelésben, közszükségleti cél okra és a háztartásokban használjuk fel. Az emberi táplálkozásban nagy szerepet játszanak a halak. Fejlett halászatunk mindinkább hozzájárul lakosságunk élelmezéséhez. hogy hazánkban 1150 körül V.ysehra- don épült az első vízvezeték. A plasztikus térképek szemléltetően bizonyítják, hogy a föld területének 71%-át víz takarja. Igen érdekesek azok a rajzok, amelyek érzékelik, hogy a földkéreg felületére a geológiai fejlődés folyamán milyen kihatással volt a viz. Könnyen megértjük, hogy milyen károkat okoz az erózió, tehát az a folyamat, melynek során a vizek elmossák a talaj legtérmékenyebb rétegét, és hogyan alakultak a föld rétegezé- sek. _ Igen tanulságos a kiállítás azon része, ahol a föld és az élet. -keletkezésé szempontjából világitanak rá a víz jelentőségére, Sok nézője akad mindig annak a modellnek, amely a két milliárd év előtti földet ábrázolja. — A víz a földön ugyanis 1.5 milliárd évvel ezelőtt igen bonyodalmas vegyi és fizikai folyamatok útján jött létre. A földet sűrű, forró pára borította, amely a felületen lehűlt és esőcsöppek formájában verődött lé a forró földre, majd újból elpárolgott. Meglepő, hogy a tengerben csak 250 méter mélységig élnek növények, ugyanis a nap sugarai csak addig nyomulnak le. Az állatoknak nincs napfényre szükségük, mert náluk nem létezik fotoszintézis és ezért 10.000 métér mélységben is találhatók. A kiállítás látogatói különös érdeklődéssel nézegetik az áttetsző képeket, melyek a Duna medrében élő halak életét mutatják be és a valóság benyomását keltik, mivel a halak élnek. Megállapíthattuk, hogy az ősember halászati eszközei alig különböznek a mai modern halászati cikkektől. A kiállítás külön részt szentel az ivóvíznek. Az ember étel nélkül hat hétig is kibírja, de víz nélkül csak 10—Iá napig. Az asszírok, babilóniaiak és rómaiak már ismerték a vízvezetéket és a római fürdők valóban híresek. A fúrási technika ma már természetesen sokkal fejlettebb. A világ legmélyebb kútja 1280 méter mély, mig a legmélyebb fúrás Bakersfiéldben található, 66 kilométer mély és kőolaj helyett vizet ad. Érdekes, hogy lakosságunk hatvan százaléka még kutakból fedezi szükségleteit. Vízgazdaságunk azonban oda irányul, hogy ezt a százalékot leszállítsa és egészségügyi szempontból megfelelő módon gondoskodjon a vízellátásról. A legnagyobb vízszükségletet a mé- zőgazdaság mutatja ki. Évente több nlint 28 milliárd köbméter vízre van szükség. Alapos tanulmányozást igényelnek azok a kiállított táblázatok, mélyek az öntözési rendszerek hálózó tát mutatják be. Nagyszerű áttekintést nyerünk a vízenergia felhasználás sáról. megismerkedünk az ókori vízi- erőművektől kezdve a most épülő legújabb duzzasztópátak építkezéséig. — Megtanultuk, hogy a víz molekuláját nemcsak a hidrogén és az oxigén atomjai képezik, hanem a víz izotópjai is. Az izotópok létezése kilenc lehetőséget nyújtanak a vlzmolekula felépítésére nézve, ezek közül nagyobb mértékben csak az úgynevezett nehéz vizet sikerült elkülöníteni (legújabban a viz lépárolása útján) és ennek óriási jelentősége van az atomenergia használatában. A kiállítás nagyon tanulságos, az iskolai kirándulások rendezői figyelmébe ajánljuk és kívánjuk, hogy minél többen tekintsék meg. M. M. ^cmzvhűJi 1 1 | Házi gyógyszertár j H Helyes, ha minden családnak van házi §j H gyógyszertára, hogy baleset vagy szükség g H esetén kéznél legyen a gyógyszer, fertötle- j§ S nitÓ szer, kötszer, és ne legyünk kénytele- g §j nek azonnal orvosért, vagy a gyógszertái'ba § g futni- Mise rosszabb, mint amikor a gyér- s g mek megsérül, és az anya tehetetlenül, jaj- g =§ veszökelve felforgatja a fiókokat, végül gf 3 kénytelen a szomszédasszonytól vattát vagy §f j jódot kölcsönkérni. H Nagyobb befektetés nélkül saját magunk g 1 is készíthetünk házi gyógyszertárt. Vegyünk g f| elő egy faládikót, fessük be fehér lakkfes-, g r! tékkel, és akasszuk fel lehetőleg a fürdő- || H szoba falára. Fehér, mosható anyagtól ké- || H szítsünk függönyt rá, vagy aki ügyesebb, g § az szereljen ajtócskát. Ahol kisgyermekek g J vannak a családban, ott kulccsal lezárható ^ §1 szekrénykét ajánlhatunk, nehogy a gyógy- g gj szerek avatatlan kezekbe kerüljenek és ba- g § jókat idézzenek elő. A kulcsot mindenesetre s s olyan helyre rejtsük, amelyről csak a fel- a Ü nőttek tudnak. A szekrénykében tartsunk = mindig készenlétben vattát, kötszereket, ta- J paszt, jódot, fertőtlenítő szert, ólomecetet, S = hőmérőt, bőrvazelint, fej- és fogfájás elleni g Ü port, és azokat a gyógyszerekét, amelyek s H a családban már beváltak. A vattát és köt- f§ S «./ereket mindig becsomagolva tartsuk, varr- s s junk külön a célra egy zacskót. A házi §| Ü gyógyszertárt természetesen tökéletesen g =§ tisztán keil tartani, Sohase vegyünk be olyan % §§ gyógyszereket, amelyekre nincs ráírva, hogy g ü micsoda és már nem vagyunk teljesen tisz- = Ü tában azzal, hogy az orvos milyen esetben s H írta elő. Ne halmozzuk a gyógyszereket, s S ~ mert azok idővel megromlanak, hatásukat s vesztik és bajokat okozhatnak. Minden gyógy- g szert, Üveqecskét vagy tubust lássunk el gj sg felirattal, jegyezzük fel a gyógyszer nevét, || s mikor vettük vagy mikor használtuk. — j j§ .ló, ha égy kis ollót is tartunk a házi gyógy- M H szertárban készenlétbenS Óvatosan bánjunk a gyógyszerekkel és |! 3 mindig tartsuk be az orvosi előírásokat,
