Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-11 / 24. szám

Mialatt Nevada sivatagaiban és a Csendes-óceán körzetében a nukleáris fegyverek robbannak, egyre jobban kiszélesedik és erősödik a robbanások elleni mozgalom. Nehéz volna felsorolni, hogy hol és merre tiltakoznak. Fontos azonban, hogy megemlítsük azt a felhívást, melyet kétezer amerikai tudós intézett és amelyben a legerélyesebben elítélték a nukleáris fegyverek használatát. Dacára annak, hogy az amerikai kormánykörök olyan tudósokat pénzelnek és toboroznak, akik azt állítják, hogy a nukleáris fegyverek nem jelentenek veszélyt, az ilyen fegyverek ellen irányuló mozgalom szemlátomást magával rántotta az amerikai kontinenst is.

Az európai szárazíöldün az olasz és francia parlamentnek állandóan gondja van a kormány összeállításában. Olaszországban a burzsoáziának talán sikerül megalakítani a kormányt. Lapzártunkig legalábbis a szenátus már jóváhagyta a kormányt, és már csak a képviselőház jóváhagyása maradt hátra. Ha ez s jóváhagyás bekövetkezik, akkor Olaszországnak olyan reakciós kormánya lesz, mint amilyen a felszabadulás óta még nem volt. A kereszténydemokratikus kormányt ugyanis csak a monarchisták és a neofasiszták támogatják.

Franciaországban sem könnyű a helyzet. Cotty elnök irodájában egymást váltják a miniszterelnöki szék igénylői, Piaven, Pfimlin, Mollet és a többiek. Nem volna helyénvaló, ha bármelyikről is azt állítanánk, hogy ez már az utolsó jelölt, mert mire soraink megjelennek, máris újabb jelölttel állunk szemben.

Közép-Keleten nyugtalanító helyzet alakult ki, ezúttal Libanonban. A haladó ellenzék és a kormánypártok összemérték erejüket. Libanon a múlt héten általános sztrájkot, tiltakozó felvonulásokat élt meg. Sor került arra is, hogy a tömegbe lettek és áldozatok is voltak. Közép-Keleten ezek a jelenségek már megszokottá válnak. Amint látjuk, az erőpróba kölcsönös egyezséggel fejeződött be. A múlt vasárnapi választások mutatják, hogy milyen a valóságos politikai helyzet és vajon a békekötés igazi békével végződik, vagy pedig Libanonban ismétlődik a jordániai eset.

ANGIJA TÁMOGATJA

A KÍNÁVAL FOLYTATOTT KERESKEDELMET

Ez az alcím ugye nem mond sokat. Első percben azt hinnénk, hogy most valami szürke és unalmas következik, kár elolvasni. Pedig nagy dologról van itt szó: a múlt héten ugyanis az történt, hogy Anglia a Hin- comban (a kínai bizottság) kijelentette, nem köti magát ahhoz az árujegyzékhez, melynek alapján az Egyesült Államok nyomására a nyugati országok számára tilos árút szállítani, hanem tiltott árucikkeket is szállít majd a jövőben. Magyarázatképpen hozzáfűzzük, hogy a Hincom az Atlanti Paktum országainak és Japánnak a bizottsága, és á koreai háború kitörésekor alakult, azzal a célzattal, hogy ellenőrizze az embargo (behozatali tilalom) betartását. A koreai háború már rég befejezödöjft, de az Egyesült Államok továbbra is kitartottak az embargo betartása mellett. Vajon miért? Ugyanabból áz okból, mint ahogy az

amerikaiak Tajvanon, Cssngkaj- sek mellett is kitartanak. Természetesen ezt az amerikai politikát, amely nem áll a többi kapitalista állam érdekében, a Kínával való kereskedelem kérdésében már rég megelégelték. Az angolok eddig már tizenhat- szőr benyújtották az amerikaiaknak követelményüket: felülvizsgálni az embargo kérdését. Utoljára Macmillan is tárgyalt ilyen iráhyban a Bermuda-szi- geteken. Mndhiába- De természetesen semmi sem tart örökké és lassanként az angol kapitalisták is elvesztik lürelmüket. Az elmúlt héten az említett bizottságban kijelentették, hogy nem ismórik el a tiltott árucikkek jegyzékét és a Kínába való kivitelnél csakis azt az árujegyzéket tartják szóm előtt, amely a Szovjetunió és a népi- demokráciák számára érvényes, azaz 400 tiltott árúcikk helyett, körülbelül csak 200-ra lesznek tekintettel.

Nem kételkedünk benne, hogy lapunk megjelenésékor még további országok lépnek fel ilyen igényekkel. A többi kapitalista

sem szalasztja el az alkalmat, hiszen egy 600 milliós piacról van szó.

így kétségtelen, hogy eljön az az idő, amikör majd arról beszélhetünk, hogy Amerika re- vidiálja politikáját Kínával szemben. Nemrég az Amerika ellenes tüntetések Tajvanon — egy hétre rá az angol ellenszegülés. A lánc lassanként szakadozk.

MIT FELEL COTTY ELNÖK

FRANCIA

A múlt héten a világsajtót Cotty elnök nyilatkozata járta végig. A nyilatkozat címe is sokatmondó: Felhívás a civilizált világhoz. A nyilatkozat bővelkedik az olyan kifejezésekben: mint „terror", „mindenkinek van a testében szíve", és az olyan kifejezésekkel váltakoznak, mint „az isteni és emberi törvények", ,,az' emberiség".

Mi késztette az olyan államfőt, akinek hadserege már 300 ezer algíri hazafi halálát okozta, hogy egyszer csak emberségről és humanizmusról beszél. A francia burzsoá sajtó híréi szerint az algíri ellenállók egységei megtámadták Meluzát, és a falu néhány száz lakósát kivégezték- Állítólag ezzel bosszulták meg magukat azért, hogy a falu francia katonaságot szállásolt el,

Érdekes megállapítani, hogy ugyanaz a sajtó, amely hasábjain minden különösebb felindulás nélkül hírt közöl árról, hogy egy nap 15, másnap 20 vagy 30 algírit öltek mag — franciául úgy fejezik ezt ki, hogy „kiesett a harcból“ — most egyszer csak más húrokat penget Is még Lidicét és Ora- dourt is felhozza.

Természetesen világosan látjuk, hogy ez mit jelent. A francia kormány Algírban teljesen csődöt mondott és úgy katonailag, mint. erkölcsileg, úgyhogy sürgős szükségük volna valamire, ami emelné erkölcsi tekintélyüket. Ügylátszík hiba van a kréta körül. Az algíri ellenállás szervezői a meluzai esetben nem vállalják a vádat és Hammarskjoldhöz, az ENSZ fő- titkátjához fordultak, kérik, hogy küldjenek ki Algírba vizsgálóbizottságot és derítsék fel az esetet. Nemcsak a legutóbbt, hanem azt a terrort is, amelyet a francia hadsereg Algírbán. alkalmaz. És a vizsgálóbizottság kedvelt téma és a francia kormánykörök örökösen ezt hajtogatják. A magyarországi eseményekkel kapcsolatosan is vizsgálóbizottságot javasoltak. — A francia elnök valóban kényes helyzetbe került.

1 fesztivál előkészületeinek kuliszatilkaibó!

Akik valamennyire is bepillanthatnak a moszkvai Világifjúsági Találkozó előkészületeibe, egybehangzóan azt mondják: ilyen nagyarányú felkészülés még nem volt egyetlen találkozó előtt sem!

AZ UGANDAIAK ÉS A GHAnaiak Érdeklődnek

EGY SVÉD DIÁK A FESZTIVÁL ELŐTT KOLHOZBAN SZERETNE DOLGOZNI

HÁROM BUDAPESTI KISLÁNY LEVELE BULGANYIN ELVTÁRSHOZ

Első utunk a Kropotkina utca 37-be vezetett. Itt dolgozik a nemzetközi előkészítő bizottság több osztálya. Ember legyen, aki ebben a forgatagban és hangzavarban rövid idő alatt kiismeri magát. Kísérőnk, Üj János elvtárs, a bizottság tagja egyik pillanatban oroszul kérdez, a másik pillanatban franciául válaszol, — és persze magyarul tolmácsol.

A legfrissebb hírek után érdeklődünk.

— A levelek, értesítések tömege érkezik minden nap a legváltozatosabb kérdésekkel, tervekkel- Számos olyan ország ifjúsága is megkeresett már bennünket levélben, amelyek eddig nem vettek részt a VIT-en,

A levelek olvasása, s a különböző világtájak küldötteivel való beszélgetés közben hamarosan igazolva látjuk a fenti szavakat. Lo Seik Bara, a szenegáli ifjúság képviselője épp úg.V, mint Afrika másik részének küldötte nemrégiben érkeztek ide hazájukból. Sokat mesélnek a készülődésről. Az ugandai fiatalok szervezete tanulmányozza a részvételi lehetőségeket. A ghanai ifjúság kéri, tájékoztassák őket részletesen a Fesztiválról, Iránból az olimpiai bizottság alelnö- ke érdeklődött a sportprogramról. Valószínű, hogy néhány csapatot ók is elküldenek megállapodva az ifjúsági szervezettel.

Vannak bántó hírek is. A görög kormány nem engedi az országba a VIT plakátjait, tájékoztatóit, újságját. A skandináv államokban á hivatalos szervek tartózkodóan viselkednek a Fesztivállal szemben. A barátság szelleme azonban erősebb minden „hivatalos“ álláspontnál. Erről szólnak a nemhivatalos leyelek. Norvégiából 650 fiatal szándékszik elindulni. Vietnamban felhívás jelent meg, hogy egységes delegációval képviseltessék magukat. Németországban óriási a lelkesedés: napi harmlnc-ötven jelzi ezt. Szíriában is megalakult a nemzeti előkészítő bizottság. Egy svéd diák azt kéri, hogy a Fesztivál előtt néhány hetet egy szovjet kolhozban dolgozhasson. Kanadából azt kérdezik, hogy az iz- reali, lengyel és magyar fiatalok hogyan készülnek a találkozóra.

Különben hazánkból is, megelőzve minden felhívást, már hónapokkal ezlőtt érkeztek Moszkvába levelek, hogy „ott akarunk lenni“. Három budapesti kislány például egyenesen Bulganyin efvtársnak címezte kérését.

Levelek nyomán gyors statisztikát csinálunk, s kiderül, hogy számban az első helyen azok állnak, akik a részvételi lehetőségek iránt érdeklődnek, A második helyezést a „Fesztivál" újság foglalja el, mégpedig nem kevés dicséret, de több kérést tartalmazó levéllel.

Utunk második állomásaként

felkeressük a Moszkvában már nagyon jólismert utcát, a Csisz- tij Prűdét. Itt székel a „Fesztivál“ lap szerkesztősége.

Néhány kérdés a lap titkárához I. Kaskadanov elvtárshoz— Kik dolgoznak a szerkesztőségben ?

— A főszerkesztő olasz, a helyettese szovjet. A szerkesztők: angol, francia, német és spanyol nemzetiségűek.

— Hány lapszám jelent meg eddig és milyen visszhangja volt?

— Most készül a kilencedik szám. Körülbelül ötezer levél érkezett válaszként a világ minden részéből. Ezért májustól gyakrabban, esetleg nagyobb terjedelemben jelenik meg a „Fesztivál" újság.

— Hogyan sikerült úgy ösz- szeállítani a lapot, hogy minden ország fiatalja megtalálja benne, ami őt érdekli!

— Azt hiszem, a kerékasztalnál folyó nagy vitákat úgy jellemezhetném legjobban, hogy egy csepp a jövő találkozóból mindig megtaláljuk a közös hangot, a helyes arányokat s ezt igyekszünk tükrözni a lapban. Arra törekszünk, hogy érdekes, a kérésnek megfelelően sokoldalú újságot készítsünk.

— Melyik volt a legérdekesebb kívánság?

— Nagyon nehéz válaszolni erre. Talán az az Angliából érkező levél, amelynek írója azt kérdezi: milyen idő lesz a VIT alatt? Természetesen megírtuk neki a várható prognózist.

—• Még egy kérdés: van-e sok érdekes Irnivaló a moszkvai fiatalok készülődéséről?

Elég, köszönjük. Hagyjunk valami érdekességet a következő hetekre is . ■.

(a Magyar Ifjúság nyomin)

Kormányküldöttségünk június hó második felében Jugoszláviába látogat el. — Képünkön « belgrádi utcarészlet, jugoszláviai szlovák asszonyok csoportja helyi népviseletben.

Mexikói fesztivál - híradó

„Moszkvai Fesztivál", — Ez a fogalom ma már nemcsak az európai és ázsiai fiatalok milliói előtt ismert, hanem egyre többet beszélnek róla a távoli, amerikai földrészen is, Ezúttal Mexiko fiataljait hozza közel hozzánk Fesztivál-híradónk, amelynek keretében beszámolunk a mexikóiak készülődéséről.

INDIÁNOK PESOlBflL

Rosa Guilino, a mexikói egye-, tem másodéves hallgatója is Moszkvába akar utazni a világ- ifjúsági találkozóra. De neki éppúgy nincsen pénze, mint a többieknek. Mexikó ifjúsága és egész társadalma segítségükre sietett: országos gyűjtést indítottak a küldöttek útiköltségének fedezésére. Á „Fesztivál- alap" -ra neves tudósok ajánlották fel honoráriumukat, festők eladásra szánt müveiket küldték be. De nemcsak ők, az egyszerű indiánok is részt vállaltak. Gyümölcsöt, főzelékféléket, szárnyas állatokat ajánlottak fel a „Fesztivál-alap" részére, A bizottság Mexiko több városában a „Fesztivál-bazárokat“ szervezett, ahol a felajánlott cikkeket, élelmiszereket árusítják. Az indiánok, festők, fiatalok pesóiból tíz ifjú és leány utazhat majd Moszkvába.

FILM KÉSZtlL...

A mexikói egyetem hallgatói Fesztivál előkészítő bizottságot választottak és felhívást intéztek a fiatalokhoz. Ebben felszólítják őket, hogy vegyenek részt a Fesztivál előkészítését szolgáló megmozdulásokon, és rendezzenek vitákat a Fesztivál eszméiről, rendezzenek táncoszenés összejöveteleket, sporttalálkozókat a Fesztivál jegyében. A hallgatók már megkezdték az egyetemisták életéről szóló film forgatását, amelyet Moszkvában mutatnak be.

SOMBRERO — AJÁNDÉKBA

Júniusban a fiatalok tízezreinek részvételével rendezik meg a mexikói fővárosban a „Fesztivál-hetet". Bemutatják majd a mexikói fiatalok ajándékait is, közte több tucat nelnzeti kalapot, a sombrerót is, amelyet bizonyára nagy örömmel fogadnak majd a Fesztivál részvevői.

Hazánkban tizennégy napig a Román Nagy Nemzetgyűlés küldöttségét láttuk vendégül. A küldöttség tagjai többek között megtekintették a Magas Tátra szépségeit is.

Hruscsov az Egyesült Államokban

Természetesen nem gondolunk arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára, személyesen az Egyesült Államokban tartózkodik. Csak arra, hogy az amerikai televízióban látható. Tízmillió amerikai polgárnak alkalma lesz figyelemmel kísérni azt n televíziós interjút, melyet egy amerikai televízió társaságnak adott. Majdnem egy órán keresztül féléig etett Hruscsov elvtárs az adott kérdésekre és az amerikai népnek közvetlenül megmagyarázta a szovjet külpolitika irányelveit, — A nyugati sajtó vegyes érzelmekkel fogadta a Hruscsov interjút. A nyugati lapok megegyeznek abban, hogy a Hruscsov beszélgetésben nincs semmi szenzáció. Mintha a szovjet külpolitika szenzációkon épülne fel. A szovjet külpolitika lényegében nem változik, a békét akarja biztosítani és. ezt szenzációkkal semmiképen sem lehet elérni, hanem csakis szívós és türelmes munkával.

Hisszük, hogy az, amit Hruscsov elvtárs, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszony javulására, főleg a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére vonatkozólag mondott, fordulatot jelent. Hasonlóképpen a nemzetközi együttműködésről, a lefegyverkezés szükségességéről és a vasfüggöny eltávolítására vonatkozó gondolatai is. Ezek a gondolatok állandóan időszerűek.

Fontos, hogy a Hruscsov beszélgetés néhány részletére a lefegyverezésről és az európai biztonságról mondottakra kitérjünk. Nyugaton egyre komolyabban beszélnek a teljes, vagy a részleges lefegyverzés szükségességéről. Konkrétan nem tudjuk menynyire mennek, csak egy ellenőrizhető repülési övezetről és a hadsereg csökkentéséről van-e szó. Az emberiség nem ezt várja, de már ez Is jelentőségteljes, Hruscsov elvtárs az ilyen értelemben tett kérdésre így felelt: „A Szovjetunió hajlandó ilyen részleges megállapodásba belemenni".

Továbbá figyeljük csak, milyen javaslatokat tett Hruscsov elvtárs az idegen hadseregek Európából való kivonására vonatkozólag. A külföldi sajtó mennyit foglalkozott a magyar eseményekkel kapcsolatosan a szovjet hadsereg Magyarországon való jelenlétéről. — Több nyugati politikus követelte, hogy Kelet-Európa valamennyi országából vonják vissza a szovjet hadsereget és ellenértékűi felajánlották az amerikai, és angol katonaság visszavonását Nyugat-Európából. A Szovjetuniót nevezték meg mint olyat, aki ellenzi ezt a megoldást és azt állították, hogy a Szovjetunió attól tart, hogyha ezekből az országokból visszavonná a hadseregét, akkor az illető országokban fellázadnának a mai rendszer ellen. — A Szovjetunió szavánál fogta a nyugati politikusokat. „Mi volna, ha megpróbálnánk? — feleli Hruscsov elvtárs az említett interjúban. „Vonják vissza a hadsereget Németországból és Franciaországból, akkor aztán mi is elvonjuk hadseregünket Németországból, Lengyelországból, Magyarországról és Okkor majd meglátják mi történik“.

Néhány órával e nyilatkozat után az amerikai Stated Departement sietett azzal a nyilatkozattal, hogy az ehhez hasonló hadseregvisz- szavonás az atlanti politikára nézve nem volna helyes. — Uraim, akkor hogy beszélhetnek arról, hogy a Szovjetunió nem járul hozzá c nemzetközi problémák megoldásához.