Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-06-04 / 23. szám
Az európai államok lassan konszolidálódnak. Olaszországban Zoli kereszténydemokrata szenátor vezetése mellett új kormány alakult. Dániában szintén végétért a kormányválság. K. C Hansen vezetése mellett megalakult az ú.j kormány. Említésreméltó, hogy az új kormányban a szélső jobboldal egyesült a szociáldemokratákkal. A dán szociáldemokrácia azzal se törődik, hogy bizonyos fokig haladónak tekintsék. Finnországban is vége a kormányválságnak, új kormány alakult Sukselainnal, az agrárpárt képviselőjével az élén. Ezek a fogások és fortélyok talán csak az illető ország bizonyos rétegei és burzsoá csoportjai számára fontosak. A nép számára nem jelent semmi újat. FRANCIAORSZÁG MÉG MINDIG KORMÁNY NÉLKÜL Franciaország az egyedüli ország. ahol még nem került kormányalakításra a sor. Lapzártunkig csődöt mondott Pleven, az U ű S. R. párt képviselőjének tárgyalása, aki egy hetes megerőltetett tárgyalás után meghátrált a nehéz feladatmegoldásától. A francia politikai helyzet ma olyan komplikált, hogy bátran állíthatjuk, Franciaország ma újból olyan időszak előtt áll, amikor majd a kormányok úgy buknak egymás után, mint ahogy ősszel az érett gyümölcs potyog le a fáról. A francia parlamentben ugyanis ma következő a helyzet: körülbelül 600 képviselő közül 150, tehát a negyede kommunista, 100 szocialista, a szélső jobf> szárnynak az úgynevezett pouja- distáknak hozzávetőleg 52 kép- viselöjük van. A további csoportot a függetlenek — a szélső jobb szárny képvisel!, körülbelül 100 képviselővel. További kétszáz mandátuma van a néppártnak, MRP (Bidnult), a radikál szocialistáknak (Mendes Franca) az UDSR pártnak (Piaven és más kisebb csoportnak, az úgynevezett középnek van. A helyzet kétségtelenül igen nehéz. A kormány ellen fognak szavazni feltétlenül a kommunisták ' (a kormány ugyanis reakciós (a poujadisták) a fasiszta ellenzék.) Hj a 200 képviselőhöz még további 100 képviselő járul hozzá (például a szocialisták), a kormány nem kapja meg a szükséges többséget, egyszóval: a szocialisták, vaav legalábbis a szocialisták segítsége nélkül nem lehet megalakítani a kormányt. A szocialisták nem akarnak belépni a jobboldali ..függetlenekkel“ a kormányba, — legalább is egyelőre Így tesznek. Mégis csak tekintettel kell lennünk a szavazóikra, akik bizalmat szavaztak számukra 6s a függetlenek _ nem hajlandók együtt dolgozni a szocialistákkal, amíg azok a szocialista programjuk mellett kitartanak. Párizsban különböző kombinációkat hoznak számításba. Ne féljünk attól, hogy a francia burzsoá politikusok nem egyeznek meg. Mollet, Plevel, Pínay ezek csak különböző nevek — különböző lovak, de ugyanabba a kocsiba vannak befogva. A francia burzsoázia is tisztában van ezzel. „A holnapi többség“ —■ Írja nyuqodt hangon a francia Le Monde — ugyanolyan lesz, mint a tegnapi többség", A LESZERELÉS TERÉN — AZ ELSŐ LÉPÉS A nyugati sajtó talán még egyszer sem csinált olyan nagy hűhót az ENSZ leszerelési albizottsága tárgyalásának megkezdése előtt, mint éppen most. „Tizenegy év sikertelen igyekezete után hinni kezdjük, hogy a lesze-elös korlátozásának kérdésében megteszik az első döntő lépéseket — ezt írja a Neue Züricher Zeitung. Spandauban, Nyugat-Berlin egyik negyedében a Charlottenstrasse és a Kari Schurz-strasse sarkán, a nyugat-berlini ifjúság egy koporsót állított fel ezzel a felirattal: „El az atomfegyverekkel Nyugat-Németországból, mert halált jelentenek!" így harcol a nyugatnémet Ifjúság az atomfegyverkezés ellen. Vajon mire véljük ezt a nagy hűhót és a derűs, hangulatú hírmagyarázatokat? Azon a héten, amelyen az említett albizottság nem ülésezett Washington igen lázas tevékenységet fejtett ki. Stasscn, az ENSZ leszerelési albizottságának amerikai kiküldöttje Eisenhower elé, valamint az amerikai generálisok és a szenátus illetékes bizottsága elé terjesztette az eddigi tárgyalások eredményeit. A sajtót most az a hir járta be, hoqy Washington hajlandó a leszerelés kérdésében megtenni az első lépéseket és bizonyos intézkedéseket, A komoly helyzet benyomását emelte az atlanti paktum tanácsának rendkívüli gyűlése, amely ugyancsak ezt a kérdést tárgyalta és ezenkívül Dulles- t'isenhower beszélgetései is ugyanerről a témáról- Vajon az amerikai imperialista körök bizonyos fokig hozzájárulnának a leszereléshez? És az amerikai politika ebben a kérdésben tényleg megváltozna ? Kötve hisszük. Ne nagyon uj • jongjunk a sajtóba beszivárgott hírek felett, mert az amerikaiak tulajdonképpen mit is javasolnak? Talán az atomfegyverek betiltását? Dehogy. Az amerikai javaslat csak arra von&tkozőlag tartalmaz bizonyos kötelezett- séavállaiást, hogy azok a nagyhatalmak, amelyeknek eddig nincsenek atomfegyverei, nem fognak ilyen fegyereket gyártani. Vagy talán az amerikaiak az atomfegyverekkel való kísérletek beszüntetését javasolják ? Eszükben sincs. Az amerikaiak csak bizonyos korlátozást és nyilvántartást javasolnak. Vagy tálén azt, hogy bizonyos övezetek alakuljanak, amelyekben csökkentené a hadosztályok állományát? Dehogyis. „Próbaképpen“ bizonyos repülési ellenőrzést ajánlanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizonyos sarki körzeteiben. Kétségtelen azonban, hogy az amerikai javaslat valami pozitívumot is tartalmaz. De semmi- esetre se szabad, hogy szemfényvesztés legyen, ami elvadítaná az emberiséget. Inkább semmilyen, mint Ilyen kétes megállapodást. MI TÖRTÉNT TAIVANB'AN? Ha valaki néhány nappal ezelőtt azt mondta volna, hogy Taivanban, melyet a Csankajsek- féle .amerikai klikk ural — felkelés tör ki, melynek lenyomására Tajpeh fővárosba három hadosztályt kell kivezényelni — azt mondtuk volna, hogy a holdon él. Nézzünk csak közelebbiéi szembe az eseményekkel, amelyek minden bizonnyal megzavarják Dülles úr, az Egyesült Államok külügyminiszterének és Április utolsó hetében érte meg egy, eddig ismeretlen francia fiatalember, Alban Liechti huszonkettedik születésnapját. Nem nagy esemény persze, egy fiatalember huszonkettedik születésnapja, még az sem feltűnést keltő újdonság, hogy fogházban töltötte ezt a napot. A kapitalista országokban sok fiatal ember kerül a rácsok mögé, azért, mert lelkiismerete ellentétbe kerül a kapitalizmus törvényeivel. Ez történt Alban Liechtivel, a francia 19. utászezred közkatonájával is, aki az imperialisták Alzslrba küldtek szabadságharcosokat gyilkolni. Alban Liecfiti a Marseille melletti Baumette város börtönének lakója 4730-as számú fe- gyenc Párizsban született. Apja postás. Atban ■ szeretett volna középiskolába járni, de a. sok- gyermekes pöstáscsaládban csak nagy erőfeszítések árán sikerült repülőtechnikusnak taníttatni, Egy felejthetetlen napon — 1052 május 28-án — amikor az iskolából hazafelé tartott találkozott az úton a Renault autógyár munkásainak egyik csoportjával. A munkások csoportja vörös és nemzetiszínü zász-*' lókkal menetelt a város köz-' pontja felé. Hívták Albánt, menjen velük tünetetni Párizs hívatlan vendége, az amerikai Ridgeway generális ellen. Ridgeway t mint a „pestis gene rá-' list" tismerik az egész világon, ö volt az, aki a kóreai nép ellen járványokat terjesztő bak-' tériumbombákat használt. Albán már hetek óta hallott erről az úrról, akiről Franciaországban jól tudták, hogy egyike a legvadabb háborús uszítóknak, jól tudták, hogy Franclaorszáqnak is ellensége. Albán — mind minden társa az iskolában a kóreai nép szabadságharcával, hősies önvédelmével rokonszenvezett és belépett a tüntetők cső - portjába. Egész Párizs, a négymilliós iakósú város, dolgozói tüntettek az amerikai generális ellen. A francia nép bátran megmondta, hogy az amerikai katonákat nem akarja hazája területén' látni, megmondta, hogy békét akar és szabadságot. A kormány persze meg akarta > mutatni, hogy nem ingyen kapja az ameNem akart gyilkolni - bebörtönözték rikai borravalót. Szuronnyal támadt a párizsi rendőrség és a vidékről gyorsan ideparancsolt vsefujiör századok a francia dol- y'izókru. Alban Liechti balkarját is csendörszurony döfte kereszAZ ALGÍRI HELYZETHEZ Algírban a Nemzeti Felszabadulás Frontja egyhetes általános sztrájkot hirdetett tiltakozásul a francia tartományi fennhatóság ellen. A városban valóságos ostromállapot uralkodott. Az utcákon francia őrjáratok és gépfegyverekkel felszerelt rendőregységek fegyverek után kutattak és megmotozták a járókelőket. Képünkön látjuk, “»mint a francia katonai rendőrség akna- detektorokat alkalmaz. a kötelességemet teljesítettem!" — válaszolta Alban. Aztán ott kellett hagynia az iskolát. Kert észt anoncnak ment. Huszonegyéves korában behívtak katonai szolgálatot teljesíteni. Szívesen ment. tudja, mindenkinek kötelessége megtanulni a fegyverrel bánni, hogy szükség esetén hazáját védhesse. A kiképzés utóin Alzsírba küldték. Itt már ő, akit 17 éves korában azért, mert francia- ország függetlenségéért tüntetett, csendőrszurony sebesített meg, szigorú parancsot kapott, hogy puskával, szuronnyal gyilkolja Alzsír hazafiait. Sok-sok ezer sebesült mindkét oldalon. Sok-sok ezer halott. Lerombolt házak, falvak, tönkreégett szántóföldek és olajfaligeték, durva bánásmód, éhség ... hát ez az a „szabadság, egyenlőség, testvériség" — kérdezték a fiúk a századnál. Alban Liechtit 1956 november 19-én ítélte el az alzsírl katonai bíróság két évi börtönre „háborúellenes magatartása miatt". A vádló bizonyítékul egy levelet olvasott fel a tárgyaláson. A levelet Alban Liechti irta a francia köztársaság elnökének az alzsíri óit előtt. Többek között ez áll benne: „Elnök Or! Századomnak e napokban Észak-Afrikába kell mennie. Én mindig teljesítettem feletteseim parancsait. Érdeklődéssel vettem részt a katonai kiképzésben. Önkéntesen szoktam jelentkezni bármely szolgálatra, kész vagyok akármikor fegyvert fogni hazám védelmére minden támadd ellen. Hű akarok maradni a francia hagyományokhoz, amelyek arra tanítanak bennünket, hogy a szabadságért és igazságért harcolni kell... * Ez a nagy bűne Alban Liech- nyunk az alzsír nép ellen vezet, nem önvédelmi háború, Ebben a háborúban az alzstrok védik asszonyaikat, gyerekeiket, hazájukat, ebben a háborúban az gázsinak védik a békét és- igazságot. a hozzá hasonló urak nyugodt álmát. Amint a nyugati sajtó híreiből ismeretes, Tajvanban Reynold amerikai őrnagy megölt egy kínai munkást. Ezért a tettért a gyilkosnak feltétlenül bíróság előtt felelnie kell. A tajvani amerikai nagykövetnek azonban uoylátszik erről más a véleménye. És elrendelte, hogy a gyilkos biztonságos helyre Tajvan területén kívül legven elhelyezve. A n*p azonban semmiképpen sem osztotta nézetét az amerikai mgykóvet nézetével és ezt megfelelő módon tudomásra is hozta. A tajvani amerikai követ kompromitálta magát az ország népe előtt, amikor az amerikai kormány előtt mentegette a felbőszült tajvani nép viselkedését, amely világosan bebizonyította, hogy Ta jvan amerikai nadseregek által való megszállása a nép akarata ellenére történt és a tajvani nép rppg nem mondta ki az utolsó szót Speidel NATO tábornok szervezte meg az 1934-es marseille-i királygyilkosságot A NEUES DEUTSCHLAND SZENZÁCIÓS LELEPLEZÉSE SÁNDOR JUGOSZLÁV KIRÁLY ÉS BARTHOU FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER ÚTJÁBAN VOLT HITLER VILÁGURALMI TERVEINEK A Neues Detschland olyan okmányok birtokába jutott, amelyekből cáfolhatatlanul kitűnik, hogy a hírhedt náci-tábornok, Speidel, a NATO haderők közép- eurőpal parancsnoka, szervezte ípeg azt a merényletet, amelynek során 1934. október 9-én macedóniai fasiszták meggyilkolták Sándor jugoszláv királvt Barthou francia külügyminisztert. Speidel, aki akkor még százados volt, Hitler hatalomra,jutásétól kezdve különleges megbízatással a Göring-féle titkos- szolgálatnál működött. Ez a Göring-féle intézmény „kutatóintézet“ fedőnévvel Berlinben székelt. Speidel 1933—1935-ben, mint a katonai attasé segédje, Párizsban működött. Ebben a minőségben készítette elő a marseille-i kettős merényletet. Amint a Neues Deutschland birtokában lévő okmányokból kiviláglik, maga Hitler adta a megbízatást a merényletre, mert Barthou külügyminiszterben világ- uralmi tervei jelentős akadályát látta. Hitlernek ugyanis az volt a véleménye, hogy Barthou külpolitikai elképzelései megvalósulnak, egy európai kollektív biztonsági rendszert hozhatnak létre, amely lehetetlenné tenné Én a francia és alzsír nép közötti barátságot akarom védeni. Én a francia alkotmányt akarom betartani, amely bevezető részében ezt mondja: „A Francia Köztársaság nem fog támadó háborút kezdeni és soha sem fogja erejét más népek szabadsága ellen fordítani". És tovább: „Küldetéséhez hűen Francia- ország azokat a népeket, amelyek reá vannak bízva, a szabadság felé fogja vezetni, úgyhogy demokratikus módon maguk legyenek képesek saját ügyeiket intézni". Ezek azok az okok, amelyekért a szabadságért harcoló alzsíri nép ellen én nem foghatok fegyvert. Azzal, hogy elutasítom a részvételt ebben az igazságtalan háborúban, hozzá akarok járulni a népeink közötti viszony békés fejlődéséhez, népeink érdekei - nek és jógáinak tisztelétbentar- tása alapján, közelebb akarom hozni azt, hogy a háború helyét békés tárgyalások foglalják el. Kérem Elnök Urai, fogadja mély és megingathatatlan odaadásomat a Francia Köztársaság és alkotmánytörvénye iránt". Ezt mondja a levél. Ez a nagy bűne Alban Lie- tinek. Ezért van rabruhában. Ezért ő a 4730-as számii fogoly a baumettei fegyházban. Franciaországban azonban sok százezer fiatal ember gondolkozik úgy, mint Alban Liechti, a párizsi kertészfiú. „Engedjék ki Alban Liechtit a börtönből!" — követelték a francia ifjúmunkások május elsején sok száz tüntetésen. Nevét Ismeri egész Franciaország Alban Liechti, a francia hazafi, francia börtönben sínylődik. Speidel úr, a nácigenerális, a francia nép gyilkosa, szabadon sétálgat Franciaország földjén. Ideiglenesen — mondják a franciák. Az amerikai arak Speidelnek rendelték alá a francia hadsereget is. Ha így nézzük: könnyű megérteni, miért van börtönben Alban Liechti ts sok-sok hazafi a kapitálist• Európában. Persze ezek ip csak — ideiglenesen. Ján Martin a hitleri hódító tervék megvalósítását. 1934 nyarán, a Göring-féle titkosszolgálat egy Vancso Mi- hajlov nevű ügynöke révén megtudta, hogy Ahte Pavetics azzal a kéréssel fordult a macedón fasiszták szervezetéhez, hogy a horvát fasiszta usztasa szervezet is részt vehessen Sándor király meggyilkoláséban. ' A Göring-féle titkosszolgálat ebnek az információnak birtokában a következő, Hitler által Is jóváhagyott utasításokat adta ki: ELŐSZÖR: a rrtacedór) fasiszták vezetőségét rá keli beszélni arra, hogy a horvát usztasákkal együtt Sándor király meggyilkolását a király franciaországi látogatása idején hajtsák végre. MÁSODSZOR: Vancso Mihajlov utazzék Franciaországba abból a célból, hogy személyes kapcsolatot létesítsen Speidellel. HARMADSZOR: Speidel, aki nagy ügynökhálózattal rendelkezett ebben az időben a francia politikai és katonai körökben, kapjon utasítást arra nézve, hogy a gyilkosságot akkor kell végrehajtani, amikor Sándor király Barthou külügyminiszterrel együtt van, hogy egy csapásra szabaduljanak meg Hitler politikájának e két ellenzőjétől. A Neues Deutschland birtokában lévő ■ anyag kétségtelen bizonyítékokat szolgáltat továbbá arra vonatkozóan is, hogy Speidel egy ügynöke, bizonyos Hans-Erich Haack, a francia rendőrség egy vezető tisztviselőjétől megkapta Sándor király látogatásának és Barthouval való találkozásának teljes menetrendjét, beleértve az összes fogadási ceremóniákat. Ugyan-, csak ennek az ügynöknek a kezébe kerültek Sándor király és Barthou külügyminiszter érdekében foganatosítandó rendőrségi intézkedések tervei is. Ezeket az anyagokat Speidel személyesen adta át Vancso •Mihajlovnak. Miután a merényletet Mar- seilleben végrehajtották, Speidel részletes jelentést tett Göring- nek „az akció sikeres végrehajtásáról". Speidel gondoskodott arról is, hogy Mihajlov, akinek a francia elhárító szolgálat emberei már a nyomában voltak, titkos utakon eltünhéssék Franciaországból. Hitler különleges köszönetét fejezte ki Speidelnek, és hálája jeléül aláírt fényképét juttatta el neki. Ettől a naptői kezdve Speidel gyors karrierje szilárd alapokon nyugodott. Az általa szervezett kettős merénylet után egy évre őrnaggyá léptették elő és a német vezérkar „külföldi haderők“ csoportjába helyezték át. Speidel ebben a beosztásában tovább gyűjtötte ügynökhálózatával Franciaországban a titkos információkat a katonai és politikai helyzetről. Ezek az információk fontos szerepet játszottak a Francia Köztársaság elleni villámháború szervezésben ás végrehajtásában. Vancso Mihajlov, aki Speidel segítségével megmenekült a franciét rendőrségtől, ugyancsak nagy karriert csinált- A második világháború végéig ő volt a náci propagandaszolgálat vezetője a Balkán-félszigeten. tül. Sokáig feküdt a kórházban, élete veszélyben forgott. — „17 eves fejjel keltett neked beleavatkozni a politikába!" — szidta a főorvos. „Francia vagyok, főorvos űr,