Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-21 / 21. szám

/ FRANCIAORSZÁG Franciaország az euróoai kontinen­tális törzs nyugati részén fekszik. — Korzika földközi-tengeri szigettel együtt területe 551 000 km2, lakos­sága 41 millió. Fővárosa Párizs. Ál­lam formája burzsoá köztársaság. Franciaország a klasszikus polgári forradalom hazája. Az 1789-es fran­cia forradalom nemcsak Franciaor­szágban rakta le a polgári demokrácia alapjait, hanem nagy hatással volt a többi országok fejlődésére is. Az 1871-es párizsi komműn a proletár diktatúra első kísérlete volt a világon. A francia munkásosztály igazi harcos hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezik. TERMÉSZETI VISZONYOK Franciaország két tengerre tekint. Az egyik oldalon, észak-nyugaton és nyugaton, az Atlanti Óceánnal, másik oldalon, délen a Földközi-tengerrel határos. A nyugat-európai államok közül hasonló fekvése csak Spanyol- országnak van, de Spanyolország messze fekszik az európai gazdasági élet fon­tos középpontjaitól, viszont Francia- ország hosszú vonalon határos gazda­ságilag olyan fejlett államokkal, mint Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország és Angliától is csak a keskeny La Manche-csatorna választja el. Franciaország kettős ten­geri arculata hozzájárul korai gazda­sági fellendüléséhez. Ősidők óta terü­letén keresztül vezettek a földközi­tengeri országokat, az Északi-tenger­rel és a La Manche-al határos vidé­kekkel összekötő kereskedelmi utak. Franciaország felszíne körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a síkság és a hegyvidék között A hegységek általában nem nagyon akadályozták meg a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődését. A magas hegységek Fran­ciaország szerencséjére a peremvidé­ken húzódnak . A Pireneusok dél­nyugaton, az Alpok dél-keleten. Az Alpok legmagasabb pontja a Mont Blanc (4810 m) az olasz határon emelkedik. Éghajlata a környező tengerek mér­séklő hatása alatt áll. Nyugati részé­nek éghajlata óceáni jellegű, ami azt jelenti, hogy az enyhe teleket hűvös, bő csapadékú nyár váltja fel. Észak-keleten már a szárazföldi ha­tások érvényesülnek, itt a tél hide­gebb, a nyár viszont melegebb, mint nyugaton. Észak felé az éghajlat mindinkább szárazföldi jellegű. A leg­melegebb éghajlat a Földközi-tenger partján van, ahol a telek is nagyon enyhék, így például Marseille-ban a januári középhőmérséklet +6.9 fok. A nyarak viszont forróak, és szára- zak. Franciaországnak széles folyóháló­zata van. Nagy része az Atlanti Óceán vízvidékéhez tartozik. Legfontosabb folyója a Szajna, a jól hajózható, bő­vizű. Fontos folyó! még a Loire és a Rhone. FRANCIAORSZÄG GAZDASAGA Franciaország gazdaságának típu­sára ipari agrár ország. Ipari terme­lés tekintetében pedig a második vi­lágháborúig a negyedik helyet foglalta el a kapitalista államok között. — A háború után Franciaország Marshall- terv alá rendelése súlyos kárt okozott a francia iparnak, az ipar jelentős része amerikai érdekeltség alá került. A francia ipart is a második világ­háború után a tőke egy kézbe való sűrűsödése jellemzi. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Franciaország ösz- szes üzmeinek fél százaléka a fizeté­sek 48 százalékát osztja ki. A dolgo­zók 52 százaléka van alkalmazva a többi üzemben, ami 99.5 százalékot tesz ki. Talán épp ennyire meggyőző tény az is, hogy az alumínium gyár­tást teljesen- egy monopólium uralja, a műanyag gyártást úgyszintén, az acél gyártást öt monopólium, stb. — Franciaország ipari fejlődésének tem­pója az utóbbi években elmaradt a többi nyugati államok mögött, külö­nösen Nyugat-Németország mögött, ami Franciaország helyzetére nagyon kedvezőtlenül hat. A francia iparban általában meg­különböztethetjük az iparban régóta vezető helyet elfoglaló ágazatokat, va­lamint olyanokat, amelyeknek a je­lentősége az utóbbi időben emelkedett. Az első csoportba tartozik a textil, különösen a selyem (Lyon), női ruha­kellékek, kozmetikai és fényűzés! cik­kek, melyből az első világháborúig adódott a francia kivitel túlnyomó része. A selyemipart tönkretette a műselyemgyártás, a fényűzési- és di­vatcikkeket, viszont egyre nehezebb eladni. Az új iparágak közül kiemel­hető a kohászat, a gépgyártás, bele­értve az autó- és repülőgép gyártást, valamint a vegyipart és a műanyag gyártást. MEZŐGAZDASÁG Már az 1789-es burzsoá forradalom véget vetett a hűbéri földbirtoknak. A földesúri birtokok azonban nem a parasztsághoz jutottak, hanem azt a jómódú polgárság vásárolta fel, és kapitalista gazdálkodást teremtett. - A nagybirtokosok kis csoportjának kezére kerültek a legjobb földek. Ezek tiszta kapitalista vállalati gazdál­kodást folytatnak. A jól felszerelt nagygazdaságok jellegzetes vonásai Észak-Frajlciaországnak. Itt körülbe­lül 1,100 000 földmunkás dolgozik. — Mezőgazdaságilag a legelmaradottabb a dél-nyugat, ahol kisgazdák vannak többségben. Franciaország mezőgaz­dasága rendkívül sokrétű. Fejlett a gabonatermelése, cukorrépa termelése, szőlő- és bortermelése. Bortermelés­ben Franciaország az első a világon. Állattenyésztése is fejlett, 59 száza­lékkal lépte túl a háború előtti szín­vonalat. Húsexportjának 50 százalékát a szocialista tábor országai vásárol­ják fel. FRANCIAORSZÁG GYARMATBIRODÁLMA A gyarmati kizsákmányolás leple­zésére az 1946. évi alkotmány létre­hozta a Francia Uniót, melynek tag­jai az anyaország, és az észak-afrikai gyarmatok. Ezért a gyarmat-fogalom a francia szövetség alkotmányában nem fordul elő. A gyarmati országok népe viszont nem nyugszik bele hely­zetébe és következetesen harcol füg­getlenségéért. így harcolta ki függet­lenségét a volt gyarmat Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság népe, Tu­nisz és Marokko népe és jelenleg élet-halál harcot vív Algéria népe a szabadságért. gazdagabb lesz az élettapasztalata, másképpen néz majd bizonyos dol­gokra. Mert a fiatalok közül bizony sokan az úgynevezett „könnyebb“ pályát akarják választani. Nemrég egyik iskola utolsó évfo­lyamát végző növendékeivel beszél­tem, s arra a kérdésemre, akartok-e tovább tanulni és milyen pályára szán­dékoztok menni, majdnem megdob- be-.tő volt a válasz. A lányok kilenc­venöt százaléka üzleti elárusítőnö akar lenni, elenyésző része hivatalban akar elhelyezkedni, különösen postán, de csak kevés közülük az olyan, aki olyan szakot választ, amelyhez ko­moly tanulás kell. Még pedagógiai pályára inkább szándékoznak menni és ez helyes is, de mondjuk könyve­lőnek, vegyésznek, egészségügyi dol­gozónak már kevés leány jelentkezik. A fiúk túlnyomó része azt válaszolta, hogy villanyszerelő akar lenni, vagy autószerelő, és nagyjából minden is­kolában ez a helyzet, ha pályaválasz­tásról van szó. Pedig szegét./ fiatalok, ha tudnák, hogy mennyien vannak ezen a szakmán és a jelen időszak­ban sok olyan munkakör van, ahol fontosabb a jő szakmunkás. Például ■ ★ Illés József, Ipolybalog: Legszebb ajándék című írásod megfelel. Lekö­zöljük. S. L. Losonc: A regényki vonatot és a verset most nem közöljük, de lehet, hogy alkalomadtán felhasznál­juk. Az ötlet nem a legmegfelelőbb. Sugi, Lelesz: írásod még gyenge, nem érett meg közlésre. Lehet, hogy később jobbat írsz. Kiss István: Felsőtűr: Válasz levél­ben megy. Az írSsod túl hosszú, le­rövidítve közöljük. V. B. 11 éves iskola Érsekújvár: Az eszperantó nyelvről írt cikked azt bizonyítja, hogy írni tudsz, csak idő­szerű, komoly témához nyúlj. íráso­dat nem tudjuk közölni, de várjuk, bogy komolyabb témáról írj. Vámos Márta, Zselíz: A leveled gyenge, mert túlságosan elméleti síkra szorítkozól, nekünk meg konkrét írá­sok kellenek. Németh János, Sajószárnya: Terven felül című Írásodat közöljük. írjál többet, örülünk leveleidnek 'és nagyon várjuk. Illés Bertalan, Bácska: Leveleidet felhasználjuk, kivéve a „Többet, job­bat hazánknak“ címűt, amely nem konkrét és túl hosszúra is nyújtottad. Mokré László, őrös: A kővetkező számban közöljük. Várjuk beszámolói­dat a V1T előtti kampányról. Narancs!!* Gyula, Farkasd: A te le­veledet is a kővetkező számban kö­zöljük ; Írjál többet. Horosz Árpád, Őrös: Tudósításod köszönjük. Várjuk további leveleidet. ott van a mezőgazdaság, erdészet. — Mennyi jó szakképzett emberre lenne itt szükség. Azonkívül sok fizikus, ve­gyész, mérnök, építész kell hazánk és jólétünk további építéséhez. Miért nem mennek ezekre a pályákra? Egyik azt mondja, egy kémikusnak sokat kell tanulni, a másik azt, hogy a mezőgazdasági szakember nem iro­dai munkát végez. Az irodai munkát sajnos sok fiatal előnybe helyezi a termelő munkával szemben és hogyha jó gépész válna belőle, akkor is olyan pályát választ, amiáltal irodában ülhet. Pedig nagyon helytelen felfogás ez. Utána tekintetbe kell venni a pálya- választásnál az egészségi állapotot is. Számot kell azzal vetni, hogy a túl gyenge fizikumú fiatal inkább szabó­nak vagy cipésznek tanuljon ki, mint ácsnak, ha pillanatnyilag az ácsmes­terséghez is van kedve. Később na­gyon megbánná, ha ács lenne, hiszen a nehéz gerendák emelése és deszka­hordás, faragás, komoly fizikai erőt is igénybe vesz. Nagyon sok csínja van tehát a pályaválasztásnak, jól meg kell ezt gondolni, Ha valaki az Új Ifjúság szerkesztőségéhez fordul tanácsért, azpnna! szívesen adunk ta­nácsot, hogy segítsünk a fiatal pá­lyaválasztónak. Azonkívül azt is taná­csoljuk, hogy a CSISZ iskolai szerve­zetei májusban hívjanak össze rend­kívüli taggyűléseket, amelyeken meg­beszélik a pályaválasztással kapcsola­tos kérdéseket. Hiszen még bizonyára sok tanuló van az iskolában, aki nem tudja mitevő legyen, pedig már be­szélt vele a tanítója is, és az iskola igazgatója is magához hivatta ebben az ügyben, mégsem jutottak dűlőre. Elképzelitek, milyen gondja van ilyen fiatalnak? Bár jó tanuló volt, de ki­csit határozatlan, amit a helyzet ko­molysága miatt nem is lehet a rová­sára írni. Segítsünk tehát neki, hiszen van méq idő rá, együtt vagytok még az iskolában és a jóbarátok, ismerős tanulótársak hatással tudnak lenni az ilyen fiatalra. Az utolsó tagsági gyű­léseket szervezzétek már az iskolá­tokban és ezt arra használjátok ki, hogy a jövőtöket beszéljétek meg közösen és a pályaválasztást. Meg fogjátok látni, soha sem felejtitek el ezt a tagsági gyűlést. BAGOIÄ ISTVÁN VIT előtt A galántai járásban A galántai járás fiatalsága is készül a moszkvai nagy találkozóra. Külön­böző kötelezettséget vállalnak az alap­szervezetek s főleg arra törekednek, hogy a szövetkezetekben segítsék elő a növényápolást. Például Nádszegen 40 hektárnyi területen 55 mázsa ku­koricát termelnek ki hektáronként a kötelezettségvállalás szerint. A já­rási nemzeti bizottság fiatal alkalma­zottai elültetnek 250 darab facseme­tét és 2 tagot nyernek meg a szövet­kezetbe. Az OÚSPZ-ben ledolgoznak a fiatalok 5000 brigádőrát, Hidaskür­tön, Feketenyéken 500 brigádórát, Tósnyárasdon pedig 1.500 brigádórát dolgoznak le a fiatalok a VIT tiszte­letére. A galántai járásban szépen folyik a VIT Szolidaritási Alapra való gyűj­tés is. A nádszegi szövetkezet fiatal tagjai egy-egy munkaegység értékével járulnak a Szolidaritási Alaphoz, a ta­nítók pedig havi fizetésük egy száza­lékát ajánlották fel. A járási nemzeti bizottság mellett működő CSISZ szer­vezet tagjai 385 koronát gyűjtöttek össze, a galántai nyolcéves szlovák iskola tanulói pedig 3500 kg papírt és 1200 darab üveget, ebből 800 da­rab tipizált üveget gyűjtöttek össze és ennek értékét a VIT alapra for­dítják. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta A TORNALJAI JÁRÁSBAN A VIT előtti időszakban a tornaijai járás CSISZ tagjai a rétek és legelők javítását tekintették legfőbb felada­tuknak. A besztercebányai kerületi vezetőség úgy határozott, hogy 2000 hektáron végezzék el a tornaijai já­rás fiataljai a legelőjavítást. Azonban a lelkes fiatalok 148 hektárral túltel­jesítették az előirányzott tervet. A Szolidaritási Alapra eddig több mint 3000 koronát gyűjtöttek össze. Ez az eredmény azonban még nem végleges, mert a gyűjtés tovább fo­lyik. A VI. Világifjúsági Találkozó tiszteletére új tagokat is nyernek meg az alapszervezetekbe és Iványiban megalakul a CSISZ alapszervezet. Német János, Sajószárnya A paprikáscsirke érdekében A szövetkezetekben, állami gazda­ságokban sajnos sok helyen még min­dig kevés gondot fordítanak a barom­fitenyésztésre. A baromfiakat rend­szerint korpával és burgonyával élel­mezik csak, és ehhez hozzájárul még, amit az udvaron találnak. A külön­böző magvak és burgonya olyan ta­karmányféleségek, amelyek keményí­tőt tartalmaznak ugyan, de csak kevés fehérjét. A keményítőt a ba­romfiak a testük zsírjának és a to­jás sárgájának képzésére használják fel. A tojás fehérje anyagának kép­zéséhez viszont a baromfinak sok fehérjére van szüksége. Egy tyúknak például szüksége van naponta 3,(5—20 gramm emészthető fehérjére. Téli időszakban a baromfiak takar­mányozása kisebb-nagyobb gondot, is okoz, mert csak a legkülönbözőbb takarmányok adagolásával tudjuk biztosítani a szükséges tápanyagokat. Nyári időszakban viszont a takarmá­nyozással kevés a gondunk. A tágas kifutók, legelők, és a mezők olcsóbbá és egyben kedvezőbbé teszik a barom­fiak élelmezését. Valamennyi haszon­állatunk számára a legkedvezőbb élet- feltételek mellett a legelő nyújtja a legtermészetesebb és legolcsóbb ta­karmányokat. A legelők friss füve táplálóanyagokban igen változatos és gazdag és főleg értékes fehérjét tar­talmaz. Ezenkívül az állatok legelte­tésének nagy jelentősége abban van, hogy az állatok a szabadban a friss levegőn mozoghatnak és a napfény­sugarak a betegségekkel szemben el- ellenállóbbá teszik az állatok szerve­zetét. A legelők sokoldalú, kedvező hatásának a kihasználása érdekében úgy nagyüzemi, mint a magángazdál­kodóinknak arra kell törekedniük, hogy állataik részére a legelők leg­kedvezőbb feltételeit minél huzamo­sabb időn át biztosítsák. A baromfiak részére a legelős ne­velést már kora tavasszal kell elő­készíteni, amikor is rendbehozzuk és fertőtlenítjük a vándorólakat és a le­gelőkön felállított bódékat. Az olyan legelőn, ahol nincsenek fák, bokrok, ott árnyékot adó fészereket állítunk fel, hogy a baromfiak napközben meghúzódhassanak a nap tüze elöl. A legeltetés időszakában a napirend a következő legyen: Reggel már 5 órakor kieresztjük a baromfit, a ván­dorólakból és legeltetjük. Kieresztés- kor ügyeljünk a baromfiak egészségi állapotára és azok létszámára. Amíg a baromfiak legelnek, . kimossuk az itatóedényeket és beléjük tiszta vizet készítünk. Friss ivóvízből nyári idő­szakban egy tyúk számára 300 gramm szükséges. Fertőtlenítés céljából aján­latos az ivóvízbe hetenként kétszer egy gramm chinosolt adni 3 liter víz­be. Utána kitisztítjuk az etetoedénye- ket és széthelyezzük a legelőn, majd elvégezzük az első takarmányozást. — A délelőtti órákban kitisztítjuk az óla­kat, (minden nap), majd elkészítjük a nedves keveréket délre, majd ivó­vizet cserélünk. A délutáni órákban kijavítjuk a felszerelési tárgyakat és elkészítjük a magvas takarmányokat az etetéshez. Este a legelőről való visszatérés után átvizsgáljuk az egész terepet, hogy nem maradt-e kint ba­romfi, majd az ólakat lezárjuk. A legeltetési időszak befejezése után a vándorólakat, bódékat és egyéb fel- szerelési eszközöket megtisztítjuk és fertőtlenítjük. Végül elmondhatjuk, hogy a baromfiak legeltetésének úgy egészségügyi mint takarékossági szem­pontból nagy a jelentősége. A legel­tetés következtében emelkedik a to­jáshozam, jobb a keltetés! tojások minősége, nagyobb a baromfi ellen­állóképessége, a betegségekkel szem­ben és nem utolsó sorban emelkedik a súlygyarapodása. Ing. CZÍMER VIKTOR FELHÍVÁS A vágsellyei magyar tannyelvű me­zőgazdasági mesteriskola igazgatósága feihív minden 17—40 év közti mező- gazdasági dolgozót, akik hivatást érez­nek a zöldség és gyümölcskertészet iránt, hogy az 1957/58-as iskolaévre május 31-ig nyújtsák be jelentkezé­seiket. Az iskolába jelentkezhetnek azok, akik az EFSZ-ekben vagy állami gaz­daságokban dolgoznak és kertészeti munkában két—három gyakorlati év­vel rendelkeznek. Iskolánkba a tanu­lók megismerkednek a gyümölcs, zöld­ség, virágtermesztéssel, valamint a díszkertészettel. Az iskolában levő tanulóotthonban az ellátás díjtalan, a tanulók családtagjairól megfelelő gondoskodás történik. A mesterisko­lából kikerült tanulók mint kertész­mesterek működnek majd a szövet­kezetekben és állami gazdaságokban. Felvilágosítást az iskola igazgató­sága ad, amelynek címe: Pödohospo- dárska majstrovská skola — odbor zahradnicky — Sala. Csehszlovákia Kommunista Pártja területi konfnerenciájának 20 éves évfor­dulója alkalmából hatalmas népgyűlés volt Banská Bystricán a részvevők óriási lelkesedéssel fogadták Viliam Siroky elvtárs miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodája tagjának beszédét. Siroky elvtárs beszámolójában is­mertette a Párt 20 év előtti harcát, majd Szlovákia szocialista ipurnsításá- I ban elért sikereket elemezte. ■A pályaválasztásról Milyen pályát válasszak? Mi legyen i a foglalkozásom, ha elvégzem az isko- i lát? Ezen rágódnak már jó ideje a i fiatalok, akik most hagyják el az is- s kola padjait. Komoly gondok ezek, \ és ezt a problémát nem is lehet máról holnapra elhatározni, kell, hogy 1 minden oldalról megvizsgáljuk ma- i gunkat akkor, amikor elhatározzuk, t hogy hát valóban milyen pályára is < megyünk. Az iskolai CSISZ szerve- i zeteknek, tanítóknak, tanároknak is ' sokat kell foglalkozni a fiatalok ügyé- 1 vei, mert elrontott életet jelent az, ( ha valaki nem neki való foglalkozást i választ. Az iskolai CSISZ szervezetben ( ismerik egymást a tanulók, tudják i azt, hogy milyen volt az előmenetele, i milyen a jelleme, s mire képes. Mert < nem szabad azt hinnünk, hogy létezik 1 olyan ember, aki valamire ne lenne t képes. Lehet, hogy valaki rossz mate- . matikus, de viszont jó rajzoló, vagy 1 fordítva. Nem lehet abból sem kiin- i dúlni, ha egy fiatalnak tanácsot adunk 1 a pályaválasztáshoz, hogy milyenek a pillanatnyi képességei. A fiatal, akinek 1 még mindenféleképp tovább kell ta- i nulnia, ha elhagyja a nyolcéves kö­zépiskolát, még sokat változik, és ★ ★

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents