Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-05-14 / 20. szám
99 mim Munkát, kenyeret, hatalmat tá i E nagy jelszó, melyet régen milliók harsogtak, lassan ismeretlen fogalom lett. Ez természetes. — Megszűnt a munkanélküliség, minden dolgozó asztalára több kerül, mint a mindennapi kenyér, s a hatalom is a nép kezében nyugszik. A fiatalok ma már nehezen tudják elképzelni milyen élethalál harc folyt a. kenyérért, a munkáért. Sokan még az idősebbek szavában is kételkednek; vajon igaz-e a tengernyi szenvedés, az a szomorú élet, amelyről ők mesélnek? Bizony igaz. Ezt igyekszünk mi eze n az oldalon — legalábbis megközelítően — bemutatni, a Munkás-ban megjelent cikkek alapján. Becsüljétek, tiszteljétek az Idős elvtársakat, akik kemény harcban küzdöttek a hatalomért és mindazért, amit elértünk. Választási nóta Sűrű csillagos az ég FöldnélkUli fáj-e még Hogy a határ másnak zöld Hogy másnak terem a föld, Földnélküli fáj-e még ? Lesz még szőlő, lágy kenyér Lesz vasastalpú szekér Földnélküli minden lesz Földnélküli minden lesz Ha a világ vörös lesz.-* *„A munkás barom“ Á vilkei uradalom Losonctól nyolc kilométerre van. Linger úr, a számos mezőgazdasági cseléden kívül még 24 pár aratót alkalmaz, akikkel a következőképpen bánik; Az aratók megérkezésekor kijelentette, hogy neki sem kommunista, sem szocialista nem kell, aki kommunista vagy szocialista, az rögtön mehet. Fizet férfimunkásnak napi 5 korona 60 fillért, nőnek 3 korona 85 fillért. Dolgoznak napi 11 órát, reggel hattól, este hétig. Koszt: reggeli egy darab kenyér és három deci tej. Ebéd egyik nap híg krumplileves és tészta, másik nap bableves. Vacsora rántott leves. Hús csak vasárnap Hat hétre kap egy pár egy kilo szalonnát, az aratásból egy tízedet, a szalmáért 35.— koronát. Reggel hat előtti és este hét utáni munkáért jár a szerződés szerint 1 korona 40 fillér, de nem fizet csak 50 fillért. Szerződés szerint köteles szalmazsákot és pokrócot adni, de nem ad. Az aratómunkások szállása egy nagy istálló. Az istálló egyik felének két oldalán prics- csek vannak a falak mentén, ezeken alszik 24 férfi és 21 nő (csak három pár házas). Az istálló másik felében — az előb bitől nincsen elválasztva — el van szállásolva 18 pár ökör, 1 pár bivaly és 11 csikó. Ezenkívül lakja az istállót egy csomó fajta férgen kívül vagy egymillió légy, úgyhogy a szegény aratóknak, akik reggel hattól este hétig a mezőn dolgoznak, még éijel sincs nyugalmuk. 1924 Protóárt svefc* &j*s|íe « fclfai aMI Mice, lull«» 8. Vasárnap 80. sz. ■MMMMSS LautniMLó* A munkanélküliek száma szédületes mértékben nő. Az állami statisztikai hivatal 1930 decemberében 230,766 munkanélkülit mutatott ki. Amíg 1951 januárjában még a statisztikai hivatal szerint Is 310.117 a munkanélküliek száma, vagyis még a hatósági adatok szerint is 79.000-el emelkedett a munkanélküliek száma egy hónap alatt. Rendkívül figyelemreméltó, ha összehasonlítjuk a munkanélküliek számának növekedéséről szóló hivatalos jelentéseket. Milyen módon hajtották végre a választásokat a vasutakon? Munkanélküliek száma 1930 augusztus szeptember október november december 1931 január 88.005 101.543 122.379 155.203 230.766 510.117 Növekedés az előző hónappal szemben 11.000 16.500 18.000 33.000 75.500 V 79.500 JOZEF HÓRA: Künn az ablak alatt Künn az ablak alatt Urak sétálgatnak Délelőtt, délután Mindig sétálgatnak. Ki ad nékik enni Hisz sose dolgoznak? — Ne kérdezd, ne kérdezd Mert katonát hoznak. Künn az ablak alatt Kőművesek járnak Nótázva munkájuk Kezdetire várnak. Nézd milyen soványak Nincs hús rajtuk semmi' Persze; mert ezeknek* Tégla jut csak enni. Künn az ablak alatt Tengere a népnek Végtelen sorokba Négyesével lépnek. Mondd apám, mi dolga Ennek a tengernek ? Kivívni a jogát Fiam, az embernek! (Fordította Gábor Andor) 1931. A munkanélküliek száma valóságban sokkal nagyobb. Maga Czech miniszter kottyantotta ki a múltkor, hogy a hivatalos kimutatások számát hárommal kell megszorozni, ha képet akarunk nyerni a munkanélküliségről. Ha tehát a hivatalos januári kimutatást hárommal szorozzuk, akkor Csehszlovákiában ma 950.000 munkanélküli van, és egyáltalán nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy számuk már most elérte az egymilliót. Ez annyit jelent, hogy ebben az államban minden harmadik munkás munka nélkül van. A halottak is szavaztak Jön a végrehajtó! Pereg a dob... Panasz... panasz... FEKETENYEKEN „Nálunk Feketenyéken 183 házszám van és ezekben körülbelül 350 család lakik. Ennek nyolcvan százaléka földhözragadt szegény ember. Százötven család teljesen munkanélküli, úgyhogy itt csak a családfők vannak számonvéve, ha az ifjúmunkásokat is beleszámítjuk, számuk meghaladja a kétszázat. Többszöri unszolásra a járás ugyan kiutalt 300 koronát a tejakcióra — amit a község nem látott és 100 koronát burgonyaosztásra, amit a községnek kell előlegeznie. Ez igazán oly csekélység, hogy még a gyomor eligazítására sem elég. Feketenyéki munkáslevelező (1931) ( Zlnka István, a helyi nemzeti bizottság titkára. Kevesen hord- i .iák úgy a szívükön a falu üaves-baioe dolgát, mint ő. i l^fenjiink a múlt nyomdo- •”-* kúti, vizsgáljuk a jelent. A 183 házszám vagy 320-ra dagadt, a kis faluból közepes lett. A hajdani munkanélküliek fiai, utódai, takaros házacskáikban zeneszó mellett fogyasztják el a vasárnapi ebédet. Akkor, régen csak a falu harangjának szava kongott, némán uralva a falut, ma minden A vasutasokat például, akik jelentkeztek mint bizalmiak, írásbeli utasítással az urnáknál, nem engedték a választásokhoz. Zólyomban például Midiár vasutast behívták az irodába, ott jegyzőkönyvet vettek fel Véle, szakszervezeti hovátartozásáról. Ezzel akarták elijeszteni a többi vasutasokat, hogy ne jelentkezzenek bizalmiaknak az urnákhoz és visszavonják aláírásukat a jelölő listákról. Ezt a vasutast azonban nem tudták megijeszteni, megjelent az urnánál. És mi történt? Ez az egyetlen hely Szlovenszkón, ahol a Nemzetközi Vasutas Federáciő 191 szavazatot kapott. A többi szlo- venszkói állomásokon, ahol nem voltak az urnánál bizalmiak, majdnem egy szavazatot sem kaptak. Csupán egykét szavazatot hagytak meg, mintegy kegyelemből az urnákban, mivei ott nem voltak bizalmiak, az urnák egész sorát le sem pecsételték. Az igazgatóságuk mégis számolták ezeket, rendes urnák gyanánt. Természetesen közben nem maradt a federáciő részére egyetlen szavazat sem. Világos, hogy az urnákból egyenesen kilopták őket, vagy át- tagasztották fasiszta választócédulákkal. Kassán, ahol a bizalmi valósággal kikényszerltette magának az urnánál való tartózkodást, éppen jókor érkezett, amikor kinyitották az urnát, amely nem volt leblombálva és amelyben a mi részünkre nem volt egy szavazat sem. Tiltakozása dacára és a választási rend tiszta, világos szövege ellenére, amelyik követeli, hogy az urnák le legyenek pecsételve, nem jelentették ki ezen választásokat és az urnát érvénytelennek Ez a tény, amely bizonyítja, hogy Zólyomon kívül Szlo- venszkőn egyetlen állomáson sem kaptunk szavazatokat. Ezzel a fasiszta intézkedéssel akarták elérni, hogy a fasiszták és szociálfasiszták döntő győzelmet arassanak a választásokon és hogy a választások után elkurjathassák magukat: „A kommunisták a vasutakról teljesen ki vannak pusztítva!" 1931. Olyan eseteket is megállapítottunk. hogy a kormánypártok titkárságain halomszámra feküdtek a szavazási cédulák. — Munkások, Bratislavától távollevő egyének, katonai szolgálatot teljesítő választók, sőt a halottaknak is voltak választó igazolványai, a kormánypártok titkárságán. A Nemzeti Szocialista Párt titkárságán megfelelő igazoltatás után ingyen és bérmentve lehetett választói igazolványo kát és szavazócédulákat kapn Az uraknak pechük volt. mer a nagy munka hevében szer kesztöségünk egyik tagjának i adtak ilyen csalárd úton szer zott választói igazolványt. - Bizonyítékaim vanak arra vo natkozólag is, hogy egy agrár párti választó 30 választói iga zolványt kapott a családja szá mára. Sőt mindennek tetejébe még a halottak helyett is le szavaztattak embereket. 1931 Minálunk is bekövetkezett az, amit a kommunista párt elör.e megjósolt. Alig lett vége a választásoknak, a végrehajtók járják a falvakat. Foglalnak és nem veszik tekintetbe, mit lehet, mit nem. A legszükségesebb használati tárgyakat is lefoglalják, Irgalmatlanul el is árverezik, de mivel nem akad vevő, beszállítják Feledre. De ott sincs, aki megvegye. Már csak epy-két cseh úr licitál és úgy veszik meg, ahogy nékik jólesik. Durnyoról elvitték a parasztok ágyneműjét, Simonyiban dacára annak, , hogv 8 000— korona vagyondézsmát követeltek, egy itteni kiskereskedőtől — ő azt persze nem tudta megfizetni, mert nincs neki, csak egy rongy viskója, hát lefoglalták a lovát, a szekerét, amivel jár faluról- falura, tojást, libát, csirkét, bőrt vásárolni. Hát le lehet ezt foglalni? Hisz ezen keresi a kenyerét. Továbbá lefoglalták a varrógépet és ki is rakatták az udvarra, árverés céljából, de itt sem volt vevő. Erre úgy ráijesztettek a kereskedőre, hogy ingyen elkotyavetélik és beviszik Feledre. Erre az nagynehezen összeszedett 1.000.— koronát és azt leszurkolta. Kénytelen lesz a házára 3—4.000-et felvenni magas bankkamatra — ha egyáltalán adnak neki. Bőd Péternek nincs semmije, feleségének van egy tehene és sertése. Hiába mutatta a pasz- szust, azért csak lefoglalták, az árverezést és kidobolták. Van neki egy kis suszter-varrógépe is, ami minden kisiparosnak szükséges a kenyérkeresetre. Ezt minden áron lefoglalták és elárverezésétől semmi áron nem akarnak elállni. Már azt sem tudjuk mi lesz velünk. A parasztnak nem termett annyija, hogy el tudjon adni belőle, úgyhogy többnek a faluban kenyere sem lesz elég. Munkára nincs kilátás. Simonovcei munkáslevelező 1931 A Kosút közelében fekvő Vízkeletre október 6-án végrehajtó jött. Sőt nem is egy, hanem rögtön kettő. Kozma jegyző, aki a Major-perben tanúként szerepeit kidoboltatta, hogy a gazdák jöjjenek össze és mindenki fizesse meg az adót. Csak azt nem doboltatta ki, hogy miből fizessék, amikor azt sem tudják, hogy mihez lógjanak a nagy nyomorúságtól Az embert elönti a méreg, ha arra gondol, hogy az urak még néhány nappal azelőtt adóhaladékot ígértek és alig múlott el a a választások nania máris nyakunkba szabadítják a végrehajtót. Bizony már a gazdák is azt mondják, hogy össze kell fogni az úri gazság ellen. Elnyomóink arra is számítanak, hogy árverés esetén egyik gazda sem venné meg a másiktól a marhát, nem segítene az úri falkának gazdatársa tönkretételénél. Kozma jegyző ökel- me erre is gondolt és azzal fanyegetődzött, hogyha az így lesz, akkor Galántára viszik be a marhát. Mi megtaláljuk majd a módját annak, hogy ez ellen is védekezzünk. Takács András gazda tartozott adóba és a banknak 105.000 koronával. A bank elárverezte a kuzmicei tanyán levő 50 hold földjét, házát és szarvasmarháját. A 300.000 koronát érő va- qyont természetesen a bank vette meg 1.05.000 koronáért. A gazdát a lakásból az utcára tolják, mert nem termett neki annyi, amennyit adóba követelnek és nem bírja az uzsorakamatokat fizetni. A választások előtt ígértek az urak fűt-fát, de most, hogy újból nyeregben érzik magukat, újból viszik a tehenet, a földet és kidobják a parasztot a lakásból. CSICSÖI, munkáslevelező 1931 házbart zene szól. A falu leö- zepén a főtéren autóbusz dudál — összekötő kapocs a nagyvilággal. Gyalog menni valahová? Kinevetnék az embert. A „munkanélküli“ szó kikopott a falu szótárából, inkább még szorgos munkáskezekre volna szükség néhanapján a szövetkezetben. A Feketenyék partján elterülő 14 hektáros kertészetben akad munka bőven. Innen a falu szélétől kezdődnek a szövetkezet gazdasági épületei. Itt épül az 50 vago- nos gabonaraktár is. Mellette új istálló, siló, sertésólak, kovács -bognárműhely és hatalmas szövetkezeti udvar. Még a kerítés hiányzik — de azt mondják, nemsokára ez is meglesz. Bizony a múltból itt vajmi kevés maradt. Már az emlékek a munkanélküliség, a nyomor hordozói, a sztrájkok részvevői is elköltöztek. Hiába keressük a fenti levél íróját is az élők sorában. Már talán '•sak egy ember van a faluban, Deák József, aki szem- és fültanuja volt a kosuti sortüznek. Deák József idős harcos a. kosüti események és számtalan sztrájk résztvevője, már 1952- tö! a helyi nemzeti bizottság elnöke. — 'Ott voltam — kezdi vontatottan beszédét és meséli az eseményeket. Megelevenedik a múlt, az idős harcos ajkán: sztrájkok, tüntetések, közel három évtized eseményei peregnek szavai nyomán képzeletünkben. A jelent ók főleg 1950-től számítják, akkor kezdték közösen feltörni a barázdákat. Azóta sok minden történt: változott a falu, az emberek és ez a fejlődés nem áll meg, nem is állhat, az élet csak szebb lehet, így akarják a kipróbált harcosok közösen az ifjakkal, — úgy Feketenyéken, mint másutt e hazában. —a—
