Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-07 / 19. szám

Az elmúlt héten több olyan nemzetközi esemény történt, amely fölött nem haladhatunk el. összeült a Biztonsági Tanács és újból a Szuezi-csatorna kérdését tárgyalta. Egyiptom a múlt héten közölte a világgal, hogy milyen feltételekhez köti a csa­torna használatát. A feltételek olyan nagyvonlúak és annyira kedvére járnak a nyugati nagyhatalmaknak, hogy már csak a francia hajók „truccolnak" a Szuezi-csatorna előtt A Biz­tonsági Tanács ülése a múlt héten a leghajthatatlanabb körök utolsó nyögéseit jelentette. Az ülés csak egv napiq tartott. És mi volt az eredménye? „A Szuezi-csatorna Ugye“ — így írja a Neue Züricher Zeitung — első osztályú temetéssel végződött Mi sem találhatunk jobb kifejezést erre, minthogy az impe­rialista köröknek a Szuezl-csatotnával kapcsolatosan táplált reményeit elsőrendű temetéssel parentálta el. Az atomveszély­ről és az atomfegyvereekk használatának betiltásáról folvó viták folytatódtak. Megszólalt dr Schweitzer, Nobel-díjas orvos, aki Afrikában az Egyenlítő vidékén harcol a tropikus betegségek ellen „Ha sikerül beszüntetni az atomfegyverekkel való kísér­leteket“ — írja felhívásában — akkor az agyonkínzott emberi­ség számára új reményteljes napsugaras korszak kezdődik. Az amerikai Imperialista körök természetesen szintén beleszóltak a vitába. W. F. Llbby, az atomenergia amerikai bizottságának (AFC) tagját küldték harcba. Mi ennek az úrnak a legerősebb érve? Ajánlja dr. Sehweitzemek, mérlegelje, „mi veszélyesebb, kockára tenni az emberiség egészségét, vagy csökkenteni a to­tális erők elleni védelmi készültséget?“ Inkább kockázatra tenni az emberiség egészségét, mint ve­szélyeztetni a világimperializmus létezését. Nagy-Britannia válaszol a szovjet jegyzékre A szovjet kormány a múlt hetekben Nyugat-Európa kor­mányaihoz és így Nagy-Britan- nia kormányához is jegyzéket intézett. A szovjet kormány figyelmezteti a brit kormányt arra a veszélyre, amely az atom­fegyverkezésből és abből a kö­rülményből származhat, hogy brit területen támaszpontokat építenek a nukleáris fegyverek céljaira. A szovjet kormány azon óhaját fejezte ki, hogy Anglia képviselői látogassák meg a Szovjetuniót és viszonozzák Eulganyin és Hruscsov tavalyi angliai látogatását. Az angol parlament éppen a múlt héten foglalkozott Nagy-Británnia és a Szovjetunió között viszony kérdéseivel. Érdekes megfigyel­ni, hogy az angol sajtó hogyan reagál a szovjet jegyzékre. — Dacára annak, hogy negatív hangok is elhangzottak, mégis többségben vannak azok, akik a kölcsönös megállapodást kí­vánják. így például Angus Maude, az angol; konzervatív párt jobb­szárnyának képviselője a Sun­day Express-ben kijelenti: „A lényeges az, hogy Macmillan útja ne függjön az amerikai jó­váhagyástól. Amennyire tudom, még nem vagyunk csatlösállam. önállóan is tárgyalhatunk az oroszokkal“. A News of World folyóirat lényeges kérdéssel foglalkozik: „Ebben az országban nem talá­lunk olyan emberre, aki ne kí­vánná, hogy Macmillan Moszk­vába utazzon.“ Más lapokból is idézhetnénk. Megjegyezzük ezeknek a lapok­nak semmi közük sincs a ha­ladó mozgalomhoz, csakis a „szolid" angol körök véleményét tolmácsolják. Most arról van sző, hogy vajon az angol kor­mány legalább részben legyen tekintettel népe véleményére. Jordániában-katonai diktatúra Még fülünkben cseng a nyu­gatiak siránkozása Magyaror­szág „erőszakos szabadsága“ felett. És Íme. Itt van előttünk Jordánia példája. Hussein király feloszlatta a parlamentet és a politikai pártokat, százával csu- katta le a politikusokat, ostrorm- állapotot hirdetett és katonai diktatúrát vezetett be. És ha' mindez valakinek nem tetszene, akkor a hatodik amerikai flo­tilla rögtön meggyőzné. Szóval így néz ki a gyakorlatban az amerikai szabadság. Hussein király csak látszóla­gos ura a helyzetnek. Gondol­junk csak arra, hogy a tavalyi októberi választásoknál azok a politikusok érték el a túl­nyomó többséget, akik ma rá­csok mögött ülnek. A nép poli­tikai meggyőződését nem lehet 'olyan egyszerűen megváltoztat­ni. Hussein király már megkezd­te cselszövéseit és a beduinok ötezer főnyi hadseregén és sa­ját udvarán kívül kelepcébe igyekszik keríteni a többi poli­tikai erőket is. A múlt héten legnagyobb cso­dálkozásunkra a következő tör­ténelemhamisítást olvastuk: — megtudtuk, „hogy Hussein ki­rály volt az, aki a megtámadott Egyiptom segítségére akart si­etni és Nabulsi, az eltávolított és fogvatartott miniszter-elnök ezt megakadályozta“. A jordá- niai arab nacionalizmus húrjait pengetve odáig jutott, hogy ki­jelentette: „Nabulsi kormánya volt az, amely James Richard, amerikai ágens felforgatőt, az Eisenhower doktrínával együtt Jordániába hívta“. Abban az igykezetében, hogy a legsovi­nisztább köröket is megnyerje, viszont kijelentette: „Felhívom a lakosságot, hogy tartsa fenn a rendet és nyugalmat, legyen erős, eljön a bosszú napja és újból visszanyerjük Palesztinát.“ Mindez a gyengeség és nem az erő jele. „A legszebb emberi eszme megvalósítására törekszünk4' A LENGYEL SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ' NYILATKOZATA A lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszu­sának utolsó napján elfogadták az új szervezet ideológiai és politikai nyilatkozatát és alap­szabályait. „Mi a fiatalabb nemzedéknek ahhoz a részéhez tartozunk — állapítja meg a nyilatkozat, — amely tudatosan törekszik az emberi eszmék legszebbikének, a szocializmusnak az életbe való átültetésére" A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség két irányban akarja foly­tatni harcát. Egyrészt az ellen­séges erők, a kapitalizmus erői ellen, mindenféle politikai és ideológiai elmaradottságok ellen, a nacionalizmus, a sovinizmus és mindenféle faji vagy vallási elfogultság ellen. Ugyanakkor küzdeni akar az olyan erők el­len, amelyek folytatni akarják vagy újjá akarják éleszteni Len­gyelországban a szektás politi­kát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szövetség olyan szerve­zet, amely tudatos és önkéntes elhatározásával a Lengyel Egye­sült Munkáspárt fegyvertársá­nak tekinti magát és elismeri a párt Ideológiai és politikai vezetését. Megünnepelték a dolgozók ünnepét Az idei május elsején hatvannyolcadszor bonotta ki vörös zászlaját az emberiség. Moszkvától Pekingig, Pekingtől Práaágálg vitte a májusi szél a népek leghöbb vágyát, akaratát, mely milliónyi torokból hangzott fel: „Békét, soha többé háborút!“ igen. ||gf békét, szebb és emberségesebb életet földünk valamennyi népének. Ennek a vágynak, ==■ akaratnak adtak kifejezést a londoni, a párizsi, és más kapitalista országok dolgozói is. =1 MOSZKVA Zsukov marsall, a Szovjetunió hadügyminisztere, pontosan 10 órakor üdvözli a Vörös-téren összegyűlt szovjet hadsereget. Elhangzik a szovjet himnusz és a tüzérségi díszsortüz után el­kezdődik az 50 perces katonai díszszemle. Az élen a katonai főiskola, majd a gyalogság, ten­gerészet, határőrök, tüzérség, vonul el. Borzasztó gyorsasággal repülnek a Vörös-tér fölött a nehéz bombázók és a lökhajtá- sos gépek. Majd Moszkva ifjú­sága és dolgozói vonulnak fel. A moszkvai manifesztáció a szovjet nép erejének és egysé­gének szemléje volt. PEKING Több mint egy fél millió pe­kingi vonult fel a munka ünne­pén az „Istenek csarnoka“ osz­lopos bejárata előtt. 140 ezer diák, 60 ezer szövetkezeti tag, munkások, művészek és pioní­rok vonultak fel. A manifesztá- ciót 10 ezer pekingi sportoló zárta le. VARSÖ A varsói fiatalok a munka ünnepe alkalmából versenyre hívták ki a világ fővárosainak fiataljait, köztük Bratislava fia­taljait is, hogy munkájukkal és politikai tevékenységükkel járul­janak hozzá a nukleáris fegy­verek betiltásához. Lengyel-Szi­léziában a manifesztáció szerves része volt a lengyel és a cseh­szlovák bányászok barátságának. BELGRAD Jugoszlávia fővárosában a má­jusi elsejei ünnepségek már a dolgozók napjának előestéjén kezdődtek. A város utcáin az ifjúság többezres tömege vonult fel lelkesen dalolva. A dísz­szemle reggel nyolc órakor kez­dődött, amikor Tito elnök meg­érkezett a föemelvényre. A me­net elején azok a tisztek halad­tak, akiket a legutóbbi világhá­borúban a hitlerista megszállók elleni küzdelemben tüntettek ki hősiességükért. SZÓFIA A Georgij Dimitrov mauzó­leum emelvényén foglaltak he­lyet a kommunista párt és kor­mány vezetői, akiket a nép lel­kesen üdvözölt. T. Prahov, a Bolgár Szakszervezetek Központi Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. FRANCIAORSZÁG Annak ellenére, hogy Párizs­ban és Seina-megyében betiltot­ták a nyilvános gyűléseket, a francia dolgozók május elsején tüntettek az . egység mellett, és követelték munkafeltételeik megjavítását. Valamennyi na­gyobb francia városban tartot­tak nyilvános gyűléseket, ame­lyeken a dolgozók követelték munkabérük rendezését. LONDON Angliában május 1. még min­dig normális munkanap. A mun­kahelyeken azonban ünnepélyes hangulat uralkodott. A májusi manifesztációt mégis megtartot­ták, vasárnap, május 5-én. Nagy Britannia Kommunista Pártja és az Ifjú Kommunisták Szövetsé­ge azon törekedtek, hogy közö­sen tüntessenek a Labour Par- ty-akkal. BÉCS A Szabad Osztrák Ifjúság is­mert együttese vonult a bécsi kommunisták májusi manifesz- tációjának élén. A szocialisták sűrű sorfalat alkotva tapsoltak a menetelő kommunistáknak. A transzparenseken a következő feliratokat olvashattuk: „A ta- noncoknak is szükségük van bérre!“, „Negyvenórás munka­hetet a tanoncoknak!“, „Bizto­sítsatok munkát a fiataloknak!“. NEW YORK Huszonöt év elteltével az amerikai rendőrség ez idén is­mét betiltotta a május elsejei ünnepségeket. OlCOIOIOIOIOIOIOlCDBOIOHOIOIOflOlCOISOlC OIOIOK A moszkvai VIT előkészületeinek műhelytitkairól A moszkvai üzemekben úgy készülnek az augusztusi VIT-re, mintha máris a nyár derekán járnánk, pedig még csak a ta­vasz elején vagyunk. Mindenütt láthatunk „VIT-sarkokat“, s az egyik ifjúsági faliújságon a kö­vetkezőket olvastuk: „Mind­annyian a szovjet ifjúság kül­döttei között szeretnénk lenni. Sajnos ez nem lehetséges. — Döntse hát el, helytállásunk a munkában és a komszomolista kötelességek teljesítésében, hogy ki érdemes a fesztiválon való részvételre.. _A szovjet ifjúságot három­ezer fiatal képviseli majd a VIT-en. Ez lesz a hivatalos szovjet küldöttség. De a nyár folyamán a Szovjetunió vala­mennyi köztársaságában azok­ból a fiatalokból, akik különösen kitűnnek a sportversenyeken és kultúrális rendezvényeken, to­vábbi ötezret választanak ki és küldenek Moszkvába a VIT-re. Ezenkívül a Komszomo! a mun­kában és tanulásban kitűnt ti­zennyolcezer fiatalnak ad uta­zási jegyet és négynapos ellá­tást, hogy váltott turnusokban részt vehessenek a találkozón, így tehát: a VIT alatt állandóan 15-16 ezer szovjet fiatal vendé­geskedik maid Moszkvá­ban. A külföldi küldöttségek vég­leges létszámát még nem lehet megállapítani, de annyi már bizonyos, hogy az idei VI. Világ­ifjúsági Találkozó méreteiben és jelentőségeiben is a legnagyobb lesz az összes eddigi fesztiválok között. Erre a célra a fiatalság rendel­kezésére bocsátják a Tanítók Házát. Lesz ott a moziteremtől és játékszobától a klubteremig és tánchelyiségek minden. Ér­dekes, hogy a szokásos talál­kozókon felül most tervbe vet­ték az azonos vallási felfogású fiatalok, katolikusok, mohame­dánok, protestánsok, budhisták találkozóit is. Felkerestük a fesztivál elő­készítő bizottságát, hogy meg­tudjunk néhány műhelytitkot a VI VIT várható érdekességei­ből. A bejárattal szemben az egész falat elborító táblán ez a néhány szó áll: „A fesztiválig még 138 napunk maradt“. (Á számot persze mindennap cse­rélik). A lépcsőn négerekkel és indiaiakkal találkozunk, a folyo­sókon bábeli nyelvzavar, angol, spanyol, francia, orosz beszéd­foszlányok keringenek a leve­gőben. Ez már egy kicsit maga a VIT. A bizottságtól sok érdekeset tudtunk meg a fesztivál prog­ramjáról. A legnagyobb, legfé­nyesebb rendezvény persze a megnyitó lesz. Ügy tervezik, hogy a menet vonuljon végig az egész városon. De Moszkva végtelenül nagy város, a menet tehát csak .kerekeken futhat“. Már készítik is azt a mintegy ezerötszáz különlegesen felsze­relt s az egyes országok nem­zeti Ízlésének megfelelően dí­szített gépkocsit, melyeken majd a menet a vendégek szál­lásától (a mezőgazdasági kiállí­tás szép szállodáitól) végig vo­nul a Dubovszkaja térig. Á tér­től az új Lenin-stadionig gyalog folytatják a felvonulást, ilymő- don biztosítják, hogy körülbelül kétmillió moszkvai néz­hesse végig a küldöttség menetét A program középpontjában a küldöttségek találkozói állanak. A program emellett tele van a vidám szórakozás legkülönbö­zőbb lehetőségeivel. Hogy csak néhányat említsünk: bál a Kremlben, vízi ünnep­ség, a Moszkva folyón, a szov­jet balett karneválja a Lenin- stadionban, vagy pedig „Pillantás a jövőbe“ címmel tudományos est a nem­zetközi klubban. Ezekután joggal tesszük fel a kérdést Popov elvtársnak, az előkészítő bizottság egyik osz­tályvezetőjének: Miből fedezik a hatalmas költségeket? — A VIT minden költségét az ifjúság fedezi — hangzott a válasz. A szovjet ifjúság a barát és a házigazda szeretetével várja a VIT küldötteit. lllilllllllllllllUllliil A lengyel kormánykii döttség hazánkban A testvéri szomszéd ország képviselői a Lengyel Népköz- társaság kormányküldöttsége, melyet Jozef Cyranklewlcz elv­társ, a Minisztertanács elnöke vezet, ma írják alá a közös csehszlovák—lengyel nyilatko­zatot. A közös tárgyalások nagy je­lentőségűek az országaink kö­zötti általános baráti kapcsola­tok továbbfejlesztésére és meg­szilárdítására, ami hozzájárul a szocialista államok nagy család­jának megerősödéséhez. ★ ★ ★ Szavaktól a tettekig A múlt héten a Szovjetunió új javaslatokat terjesztett elő az ENSZ leszerelési albizottsá­gának. Fölösleges lenne számol­nunk', hogy hányadszor. E szovjet javaslatnak az a lé­nyege, hogy a nagyhatalmak egyezzenek meg a lefegyverzés terén, legalább egy néhány rész­letkérdésben és így végül a sza­vak tettekké váljanak. Figye­lemre méltó a szovjet állásfog­lalás az ellenőrzés kérdésével kapcsolatban. A nyugati hatal­mak minduntalan azt állították, hogy a Szovjetunió nem gon­dolja őszintén a leszerelés ter­vét. Mert nem akarja magát alávetni a nemzetközi ellenőr­zésnek. Az utóbbi években egy különös akadályt gondoltak ki az úgynevezett „Eisenhower-féle légi fényképezést“. Hogy a légi fényképezés se legyen többé akadály, a Szov­jetunió a múlt héten azt java­solta, hogy gyakorlatilag fény­képezni lehessen egész Európát, részben az európai Szovjetuniót, részben a Szovjetunió Távol- Keletét és természetesen rész­ben az Egyesült Államok keleti részét. A két nagyhatalom szá­mára így circa 7 millió négyzet * kilométert tudnának ellenőrzini. Emellett a Szovjetunió azt kí­vánja, hogy a légi ellenőrzés mellett létesítsenek szárazföldi ellenőrzést, olyan formában, hogy állomáshelyeket hozzanak létre a vasúti gócpontoknál, autóstráúákon, és a kikötőkben. Természetesen ugyanazon a te­rületeken, ahol a légi ellenőrzés lenne. Tehát látjuk, nem fér kétség ahhoz, hogy a Szovjetunió nem veti magát alá a nemzetközi ellenőrzésnek. A Szovjetunió természetesen azt javasolja, hogy a leszerelésben is halad­janak előre. Elsősorban, hogy a két legnagyobb hatalom szá­razföldi hadseregét 2 és fél mil­lióra csökkentsék. Ez a szám nem. végleges. Másodsorban a nagyhatalmak egyezzenek meg abban, hogy háborús konfliktus esetén nem használnak atom­fegyvert. Egyszóval, ezeket nem fogják használni addig, amíg a másik fél nem kezdi. Tény az, hogy ezeket a szov­jet javaslatokat a nyugati ha­talmak nem fogják kitárt ka­rokkal várni, habár teljesen megközelítik a nyugati állásfog­lalást. Nyugaton a nép még nem bírta rá kormányukat arra, hogy mondjanak le az atomfegyver gondolatáról, mint politikai esz­közről. Végülis szükséges lesz választani az általános atom- pusztítás, és az atom békés fel- használása között. Ha nem akarják a világot pusztításnak kitenni, akkor meg kell egyezni, éspedig gyorsan. —lac—

Next

/
Thumbnails
Contents