Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-09 / 15. szám

Komensky, a n tanítója ★ ★ ★ „AZ EMBERISÉGHEZ EMBERSÉG ÉS SZELÍD­SÉG Illik, bölcs ítélő Ot.i \n Minden cíVakoMst el lehet simítani, bestiális DOLOG A HÄHORÜ“. Az emberi gondolkodás eredményei között nagy értéket jelent az az örökség, ameíyet Ján Amos Komensky hagyott az emberiségre. A pedagógiai gondolkodás története az egész vilá­gon nem ismer még egy olyan elmét, mint Komensky. Március 28-án múlt 365 éve, hogy a csehországi Uhersky Brodban szü­letett. Születésnapján hazánkban im­már hagyományosan a tanítók napját ünnepeljük és legjobb tanítóinkat, pedagógusainkat kitüntetésben része­sítjük. Az idei Komensky ünnepségek bi­zonyára visszhangra találtak legkisebb városainkban is és emlékezetünkben felidéztük mindazt, amit Komenskyról tanultunk, olvastunk vagy hallottunk. Nehéz röviden összefoglalni Komen­sky gazdag munkásságát, művei ha­talmas könyvtárat tesznek ki és a magyar nyelven írt Komensky iroda­lom is jónéhány ezer kötetre rúg. Komensky a cseh-morva testvérek felekezetéhez tartozott, ahol élénken éltek a demokratikus hagyományok. Felfogásuk szembefordulást jelentett a német hűbér urakkal, az osztrák gyarmatosító törekvésekkel és a ka-' tolikus egyházzal. A cseh testvé­rek olyan társadalomról álmodoztak, amelyben mindenki egyenlő, az embe­riség békés egyesítését akarták meg­valósítani. A legrégibb idők óta nagy gondot fordítottak a gyermekek ne­velésére. Nem véletlen, hogy Komen­sky az (anyanyelv ápolásában és a he­lyes pedagógiai módszerekben látta a legjobb nevelési eszközt. Haladó gon­dolatait saját életének késért tapasz­talatai is indokolják. A feudális Iskola tananyaga, dogmatikus módszere, pál- nafegyelme mélyen emlékezetébe vé­sődött. Felháborította a tény, hogy az iskolák kapui szinte kizárólag a birtokos osztály gyermekei előtt nyílnak meg, és a nép tehetséges gyermekei elkallódnak. Ha meg aka­runk ismerkedni Komensky tanításá­nak lényegével, akkor feltétlenül vi­lágos képet kell kapnunk általános filozófiai felfogásáról. Legfőbb felada­tának tekintette, hogy egy új, minden emberi tudást magába foglaló filozó­fiát alkosson, mely alkalmas arra, hogy az egész emberiség világnézeté­vé váljon. Ezt a filozófiát pánszofiának nevezte. Iskolarendszere és az oktatás tartalmára vonatkozó javaslatai is a pánszofiai elvek pedagógiai alkalmazá­sa révén jöttek létre. Sárospatakon az 1650—54-es években akarta első ízben megvalósítani a pánszófikus iskola gondolatát. Már a kis gyerme­keknek is rendszeres és minden ismeretet magában foglaló tudást igyekezett nyújtani. A tankönyvekből a gyerekek is megismerték a világ­mindenség szerkezetét, a természet tárgyait és a különböző emberi tevé­kenységeket is. Komensky hirdette először az általános, mindenki számá­ra egyformán biztosított iskolai okta­tás bevezetését. Az iskolák egyenesen kínzókamrák voltak az ifjúság számá­ra és gyűlöletet halmoztak fel benne a tudomány iránt. Komensky iskolái­ban eltűnt a magolás lélekölő rend­szere, csakis arra törekedett, hogy kiaknázza a gyermekek tudásvágyát. Komensky didaktikai alapelve min­denekelőtt azt jelenti, hogy tudatosan és tervszerűen felvázolta a tanító oktató munkáját. Iskolarendszerét a természet rendjéből Vezette le és az egyes iskolatípusok anyagának és idejének megállapításában az ember fejlődésének szakaszát vette figye­lembe. Köhnyédén, játszva kell taní­tani. megszerettetni az iskolát és megtjecsüini a gyermeket. Komensky mosolyt, vidámságot, játékot akart vinni a régi iskola ódon falai közé. A pedagógia történetében Komensky állította össze az első teljes iskola- rendszert. ő volt az első pedagógus, aki az oktatás rendszerét az iskola előtti korra is kiterjesztette. Pszicho­lógiájának értéke nem annyira Önma­gában. mint inkább pedagógiai alkal­mazásában nyilvánul meg. Különösén figyelemreméltó a tanulók érdeklődé- -sének és figyelmének felkeltésére és magatartására vonatkozó javaslatai. A i figyelem és az érdeklődés fenntartá­sára gyakorlati tevékenységek Végzé­sét ajánlja. Komensky iskolarendsze­rében új az is, hogy figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. Fel­tétlenül fontosnak tartotta, hogy a nevelőmunka idejében kezdődjék el. Könnyebb nevelni — írja Komensky mint átnevelni! Az értelmi nevelés céljául Komensky a pánszofiai alap- ismeretek elsajátítását tűzte ki, míg az erkölcsi nevelés céljaként a négy erényt: a bölcseséget* mértékletessé­get, a bátorságot és az igazságossá­got. Nagy érdeme, hogy a természetre, az életre támaszkodott. Természete­sen a tudomány akkori állása mellett még nem láthatta meg a társadalmi élet sajátos törvényeit, amelyek az emberi élet fejlődését meghatározzák. Nevelési célkitűzései még magukon viselik misztikus idealista világnéze­tének bélyegét, de módszertana már éles ellentétben áll idealista világné­zetével. Üjszerű nyelvtani eljárása is nem üres szótanulás nyelvtani szabályok betanulása, hanem a tárgyakat köz­vetlenül a gyermek elé állítja, így halad a konkrétumtól az elvont for­★ ★ ★ nyitja a forradalmi haladó erőket. Elsősorban üldözött testvérei, a cseh nép felé fordul, de ugyanakkor vala­mennyi nép testvéri egyesüléséről álmodozik, a népek testvéri együtt­működéséről. Sárospatakai tartózkodásának is po­litikai oka volt, Hazája és népe fel- szabadulását a Habsburg dinasztia hatalmának hanyatlásától várta és ebben a tekintetben sokat remélt Rákóczi Zsigmond fejedelem segítsé­gétől. Sárospatakon nyílt először al­kalma arra, hogy elképzelései alapján olyan iskolát szervezzen, ahol „min­denkit mindenre meg lehet tanítani“. Először a három első osztály nyílt meg. A magyarországi közoktatásügy történetének kiemelkedő eseménye volt. Sárospataki tartózkodása igen termékeny. Ebben az Időszakban írta többek között a Nemzet szerencséje című művét, amelyben ostorozza a feudális magyar társadalom hibáit, a vezető réteg nemtörődömségét és a nemesség dologtalan életét. Bírálta a magyarországi gazdasági állapotok elmaradottságát. Bátor szavakkal bíz­tatta a magyar népet és Rákóczi György fejedelmet, a Habsburgok el­leni felkelésre, az ország független­Schola. Oskola. Sie 0rf)lííe. Komensky iskolája mák felé. A tárgyakat tekinti elsőd­leges ismeretforrásnak. Nagy gondolat Komenskynél, hogy az új fogalmakat a gyermek anya- nyelvén magyarázzuk meg. Nem ke­vésbé haladó gondolat, hogy kiemeli az ipari és mezőgazdasági munka je­lentőségét, nála találjuk meg a mai politechnikai nevelés kezdetét. Politikai téren is a népek megbé- külésének gondolatát hirdeti. Gondol­kodásának és érzésvilágának közép­pontjában a nép, a haza iránti mér­hetetlen szeretet áll. Komensky min­den tette, gondolata, terve, reménye e köré fonódik. Ezért keres politikai összeköttetéseket, javítja az iskola­ügyet, dolgoz ki reformtervezeteket, tankönyveket készít, szervezi és irá­ségének kivívására és az ország veze­tésének megragadására. Azt remélte, hogy Rákóczi vezetésével a magyar nép lerázza az igát, felszabadítja Csehországot és ezzel lehetővé teszi a cseh testvérek hazatérését. A magyar-cseh történelmi kapcso­latok terén Komensky munkássága jelentős esemény volt. Komensky megmutatta, hogy az igazán huma­nista ember megbecsüli valamennyi nép kultúráját, jogait és harcol min­den nép fölemeléséért, békés együtt­működéséért. Komensky sok álma ma válik va­lóvá: szélesre tárul a tudás kapuja és az új iskolában békéről, a népek testvéri szeretetéről tanítanak. Dr. MICHAL MÁRTA Irén hazafelé igyekszik a kisvá- ros kihalt utcáján. Régen el­kongatta a toronyóra az éjfélt, alig találkozik valakivel. Amíg gyors lép­tekkel, kezét zsebébe sütyesztve megy a havas úton, sok minden eszébe jut. Milyen késő van és csodálatos­képpen egy cseppet sem álmos, pedig nincs hozzászokva az éjszakázáshoz. Most mintha nagyon boldog lenne. Igen. Boldog. Örül valaminek, de maga sem tudja hirtelen minek. — Hogy egyedül van a végtelen éjsza­kában? Vagy, hogy most Dodó vár rá és nem fordítva? De ki tudja, vár-e? Amennyire szeret aludnii biz­tosan rég lefeküdt. Pedig mi taga­dás, jól esne, ha ébren találná, vagy még elgondolni is gyönyörűség, ha elébe jönne. Persze arról szó sem lehet, hiszen maga sem tudta, mikor végeznek a leltárral. Bizony, bizony, a kis ház kapuját. Az ö szobájukban még ég a villany. Fent lenne Dodó9 Vár reá? Egyenesen bemegy a szobába. Dodó a heverön fekszik. — Szervusz szívem, miért nem alszol? — lép mellé és lehajol, hogy megcsókolja. Ekkor azonban valami rettenetes dolog történik. Dodó úgy löki el ma­gától, mintha leprás lenne. Kis híja, hogy a váratlan mozdulattól hanyatt nem esik. — Menj vissza oda, ahonnan jöttél! — ugrik fel Dodó. — Csókolgasd tovább is azt, akit eddig! Azt hiszed, olyan könnyű engem a f álltai állí­tani? Mi? m — De Dodó ... akar meimftietőzni Irén és a könnyei már peregnek pár perce még mosolygó arcán — Ne védekezz, semmi értelme a hazugságnak. Legfőbb, ha pakolsz és mész anyádékhoz ... Irén ijedten rogyik le a legköze­lebbi székre és zokogni kezd. — Hiába sírsz, az én szívemet nem két hónapja, hogy komoly, dolgozó nő lett, akinek negyedévenként lel­tároznia kell. Ez volt az első, de remekül „vágott" minden. Igen! Most már tudja. A jól végzett munka örö­me ég benne. Az. Annak Örül hát. Mert van-e a világon jobb érzés, mint amikor az ember önmagával elégedett ? Féléve csak, hogy összeházasodfaf; Dódóval. Hosszai szerelem előzte meg házasságukat. Öt évig udvarölt neki a férje, amíg végre szülei is beadták a derekukat. Csak parasztlánynak ne születne az ember. A paraszt csak a paraszthoz húz és paraszt vöt akar Dodót ki nem állhatták, mert laka­tos. Az is foglalkozás? — mondták Az volt a legnagyobb gondjuk, hogy ki fogja tovább művelni a sok mun­kával összekuporgatott kis földet, ha egyetlen leányukat lakatoshoz adják Bizony kemény harc volt. Kemény és kilátástalan. Nbm is győzött voln' soha, ha a faluban meg nem alakit, a termelőszövetkezet Annak köszön­hetik a boldogságukat. Minden rokon jóbarát alditta a közösbe való belé­pést, nagynehezen rászánta hát ma­gát az apja is. így aztán többé nem volt szükség paraszt vöre. ti amarosan túl voltak az esküvőn is, beköltöztek ide a kisváros­ba. Dodó édesanyjával lakott addig a kétszobás családiházban. Egyik szo­bát átengedte nekik az anyósa. Szülei már előre sajnálták, hogy az anyóst hatalma alá került, pedig eddig égés: jól megvoltak, s most meg, miótc dolgozik, igazán sokat köszönhet ne­ki. Minden házimunkát elvégez he­lyette, úgy, hogy neki már csalt a pihenés és az apróbb kézimunkák maradnak. Dodó meg a legjobb fér. o világon. Pedig mikor udvarolt, hevet természetűnek, hirtelenharagúnak is­merte. Valahogy megnyugodott, meg­változott. Mióta a felesége nem gyötr féltékenységével sem. Igaz, hogy nen ad neki még annyi/Okot sem rá, mint leánykorában. Akkor a bálokban bi­zony felkért egy-két fiatalembert A nyakat és lábat is kezeljük Sokan arcuk ápolására nagy gondot fordítanak, viszont a nyakukkal nem törődnek. Pedig, akinek száraz a bőre, annak nemcsak arcát, hanem nyakát is krémeznie kell. A zsíros arcbő- rűeknél a nyakon és háton is gyakran találunk mitesszereket és pattanáso­kat, amelyeket szintén ki kell kezelni. Aki nem akarja, hogy dupla tokája legyen, az ne csak a szigorított étren­det tartsa be, hanem hordja mindig büszkén a fejét. A dupla toka ellen azt javasoljuk, hogy hideg vízbe már­tott ruhával ütögessük, utána pedig krémezzük be. A sovány, vékony nyak gyakran ráncos. Meleg és hideg borogatás vál­togatása élénkíti a vérkeringést és így kisimítja a bőrt. Szoktak meleg olajborítást is rendszeresen alkalmaz­ni, vagy húsz percre. A maszírozást a legnagyobb óvatossággal végezzük úgy, hogy a qégefőt feltétlenül hagy­juk ki. Ha a kar vörös és durva, akkor keféljük meleg szappanos vízzel, utána hideggel öblítjük és bekrémezzük. Lábunkkal is rendszerint mostohán bánunk, holott egész életünkön át hordoz bennünket. Egyszer tüsarkú cipőt, máskor lapos skandált hordunk nem beszélve arról, hogy a cipő gyak­ran kisebb, mint a láb. Igen fontos, hogy olyan cipőt hord­junk, amely lábunknak, .testsúlyunk­nak legjobban megfelel. Akinek lúd­talpa vagy harántsüllyedése van, ott a cipőnek kell ezeket a hibákat ki­egyensúlyozni. Különben a láb nem­csak nagyon kifárad, hanem komo­lyabb testi fájdalmak is keletkezhet­nek. Fáradt lábnak a legjobb pihen­tető, ha a lábfejet legalább húsz percre magasabbra fektetjük fejünk fekvési magasságánál. A meleg sós vizes lábfürdő szintén jó szolgálatot tesz. Ha a boka a sok állástól stra­pától, megduzzad, megvastagodott, akkor a magasra fektetett lábat be­dörzsölhetjük alkohollal vagy sósbor- szesszel vagy tegyünk rá bőrvlzes vagy ólomvizes borogatást. A masszázs is erősíti a lábat. Ezt minden esetben alulról felfelé végez­zük, simító és enyhén, gyúró mozdu­latokkal. A vlsszeres lábat vagy álta­lában azt, amelyen tágult vérerek vannak, csak orvosi utasítás szerint kezeljük. A lábkörmöket gyakran vágjuk vagy ráspolyozzuk A körömbőrt lehetőleg ne fémszerszámmal, hanem nedves ruhával toljuk vissza. Az esetleges bőrkeményedéseket, tyúkszemet távo- líttassuk el. Tavasz stb A tavasz zenéje zsong már: Méhek dúdolnak lágy dalt A barackfa-vlrágon; Izmosodik a bibe szár S az ébredező tájon Az élet újra kihajt. Korábban jönnek a reggelek S a nap sugara egyre Dűsabb, lágyabb, melegebb; Friss dalt fújnak a szelek S szállnak a kék messzeségbe A váró, hívó tekintetek. mert a hosszú jegyességet szinte már senki nem tekintette érvényesnek. Ezeket aztán Dodó vérbenforgó sze­mekkel figyelmeztetett, hogy jó lesz odébbállni. Egyszer verekedett is miatta. Eleinte bizony hízetgett a hiúsá­gának ez a nagy féltés, de később kezdett a terhére lenni, ‘mert Dodó fantáziájában képzelt lovagok, képzelt hűtlenségek születtek, amik ellen tneddii dolog lett volna védekeznie. De ma már ilyesmi nem fordul elő. Dodó bízik benne és ez a fő. Álla­pítja meg jólesően, miközben kinyitja lágyítod meg vele. Ezért akartál hát dolgozni menni? Ezért érveltél any- nyira amellett, hogy egy háztartáshoz egy asszony is elég, minek ülj itthon tétlenül, amikor pénzt is kereshetsz. En addig voltam nyugodt, amíg itt­hon voltál, amíg artyám minden lé­pésedről tudott ... de most. . Irén úgy kapta fel a fejét, mintha áraniütés érte volna. Ez volt hát, amit bizalomnak hitt? Az anyósa beszámolt minden lépésről, és ö még azt hitte, hogy ... — újra sírni kezdett. — Hiába nézel így rám. Bűnös vagy. Valahány asszony dolgozni vágyik, mind azért teszi, hogy hódíthasson, ne legyen elrejtve a háztartásban. Bolond az a férfi, aki dolgozni engedi a feleségét. — Lehet, hogy van olyan asszony is, aki azért megy dolgozni, mert hódítani akar, de én nem tartozom azok közé. Én magáért a munkáért Váltattam átlóst. A dolgoinlvágyás hajtott. Engem munkára heveitek a szüleim. Parasztháznál mindert kéz­nek mozogni kell. Üntam a tétlen­séget. Tudod, hogy semmi okod (i féltékenységre, hiszen szeretlek, nem érdekel nélküled senki. .. — Akkor hol voltál ma este? — erre válaszolj, de rögtön! — Megmondtam már, egy hete mondom. Leltároztunk. — Hot? — Hot? Hát az üzletben! — Ott nem voltatok! Senki nem volt ott. Saját szememmel láttam. — Ott voltál? — csodálkozik az asszony. — Ügy-e még a sZavdti is elállt? — Ott voltál és mi nem voltunk '<n* »v* í»«t.* ,h -iu — Nagyon jól tudod, hogy így van!', — Egész nap ki sem mozdultunk az üzletből,... azaz igen ... persze,. el is felejtettem, S órakor átmentünk mindnyájan vacsorázni a. vendéglőbe, mert ilyenkor vacsorapénzt Is kapunk. Talán fél óráig lehettünk ott. Nem akkor kerestél ? A férfi arcát hirtelen elönti a szé- ** gyen pirj. Szeretne a fold alá süllyedni, fehát ártatlan szegény, kis asszonyka. És fi még ellökte magától, amikor fáradtan hazaérve, mosolyogva lépett mellé, hogy megcsókolja... óh, hogy szégyenli magát .. Pár percig tartott, amíg kinyögte: — De. Akkor voltam ott, éppen akkor. Aztán kis idő múlva félve megkérdezte: Haragszol ? — Haragudni? — kérdezi Irén és könnyei közt elmosolyodik. A látszat ellenem szólt... de egy kicsit mégis fáj, hogy nem bízol bennem. — Hogy tudjon bízni az, aki any­agira szeret, mint én Téged — szól a férj és asszonya elé lép: — Éppen annak kell tudni kedve­sem. mert bizalom nélkül nem lehet boldog egyetlen házasság sem. Nekem sosem jut eszembe, hogy megcsalhat­nál, mert szeretlek és bízom benned. A férfi magához húzza az asszonyt. — Bocsáss meg kedves. Ezentúl sosem kételkedem Benned. . < Irén kedvesen elmosolyodik és ezzel a mosollyal mindent megbocsájt. Az­tán gondol egyet, pajkos mosollyal arcán kiperdül a szobából és úgy csinál, mintha most ért volna haza. Belép. Férjéhez siet és megcsókolja. Csak ez a csók egy kicsit tovább tartott, mint az előbbi tartott volna. Irta: VIGH RÓZSA Jjizalom...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents